Tanulmányok az ihletett Iratokról és azok hátteréről

VIII. tanulmány – Az „Új Világ fordítás” előnyei

Modern nyelvezetének, egységességének s az igék gondos fordításának megtárgyalása; Isten ihletett Szavának dinamikus kifejezésmódja

1. a) Milyen irányzatot igazít helyre az Új Világ fordítás, és hogyan? b) Miért használja inkább a Jehova névalakot a Yahweh vagy más névalak helyett?

AZ UTÓBBI években számos modern bibliafordítást tettek közzé, amelyek segítettek megérteni az Isten Szavát szerető embereknek az eredeti Írások jelentését. Sok fordításban azonban a szent feljegyzésből az isteni nevet kihagyják. Ezzel szemben az Új Világ fordítás megkülönböztetett tisztelettel övezi és méltó módon kezeli a Legfelségesebb Isten nevét azáltal, hogy a szövegben visszaállítja azt jogos helyére. A név 6973 helyen fordul elő a Héber Iratokban és 237 helyen a Görög Iratokban, a két szám együttvéve 7210. A héber tudósok általában a Yahweh formát részesítik előnyben, de a pontos kiejtés nem ismert. A latinosított Jehova névalak ezért továbbra is használatban marad, mivel ezt használták évszázadokon át és ez a héber név négy betűjének: יהוה, vagyis a Tetragrammának a legáltalánosabban elfogadott formája a magyar fordításokban. Egy héber tudós, R. H. Pfeiffer megjegyezte: „Akármit is mondanak annak bizonytalan származásáról, a Yahweh megfelelő fordítása a ’Jehova’, és az is marad.” *

2. a) Milyen kísérlet történt már korábban is az isteni név visszaállítására a Keresztény Görög Iratok szövegében? b) Milyen kétséget oszlattak el ezzel?

² Nem az Új Világ fordítás az első olyan fordítás, amelyik helyreállítja a Keresztény Görög Iratokban az isteni nevet. A XIV. századtól kezdődően sok fordító szükségesnek érezte, hogy visszaállítsa az isteni nevet a szövegben, különösen azokon a helyeken, ahol a Keresztény Görög Iratok írói a Héber Iratokból idéznek, amely tartalmazza az isteni nevet. Sok modern nyelvű missziós változat, közöttük az afrikai, az ázsiai, az amerikai és a csendes-óceáni szigeteki Görög Iratok éppúgy használják a Jehova nevet, mint néhány európai nyelven írt változat. Ahol az isteni név fel van tüntetve, ott semmi kétség sem lehet afelől, hogy az író melyik „úr”-ra utalt. Ott Jehováról, az ég és  föld Uráról van szó, akinek a neve egyedülállóan és megkülönböztetetten meg van szentelve a Szent Iratok Új Világ fordításában. *

3. Milyen módon segít az Új Világ fordítás hűen visszaadni az eredeti írások erejét, szépségét és értelmét?

³ Az Új Világ fordítás az ihletett Írások világos, érthető nyelvezetével is hozzájárul Jehova nevének megszenteléséhez, amely az olvasó elméjébe szándékozik vésni az Írások pontos jelentését. Egyszerű, modern nyelvezetet használ – amennyire lehetséges, következetes fordításában pontosan közvetíti a héber vagy a görög szavak által kifejezett cselekvést vagy állapotot. Ezekben és más dolgokban az Új Világ fordítás a tőle telhető módon napfényre hozza az eredeti írások erejét, szépségét és értelmét.

MODERN NYELVRE FORDÍTVA

4. a) Milyen nemes célt tűzött maga elé egy régen élt bibliafordító? b) Mi vált szükségessé az idő múlásával?

⁴ A régi bibliafordítások sok elavult szót tartalmaznak, olyan szavakat, amelyek a XVI. és a XVII. században voltak használatosak. Bár napjainkban már nem értik meg ezeket, akkor mindenki számára érthetők voltak. Például William Tyndale, az a férfi, aki sokat tett e szavak angol nyelvre való átültetésével, állítólag ezt mondta egyik vallásos ellenfelének: ’Ha Isten megkíméli életemet, néhány év múlva elérem, hogy egy szántó-vető fiú többet tudjon a Szentírásból, mint ti.’ Tyndale Görög Iratokból készített fordítása az ő idejében eléggé könnyen érthető volt egy szántó-vető fiú számára. De azokból a szavakból, amelyeket ő használt, ma már sok régiesnek tűnik, úgyhogy ’a szántó-vető fiú’ ma már nem érthetné meg világosan sok, a King James-fordításban és más régi fordításokban előforduló szó jelentését. Ezért szükség volt arra, hogy eltávolítsák a régies nyelvburkot és a Bibliát a hétköznapi emberek által beszélt nyelven adják vissza.

5. Milyen nyelvezeten kellett megjelennie a Bibliának, és miért?

⁵ Az ihletett Írások az egyszerű nép nyelvén írták. Az apostolok és más korai keresztények nem használták a filozófusok, például Platón klasszikus görög nyelvezetét. A koinét vagy közönséges görögöt, a hétköznapi görög nyelvet beszélték. Ennélfogva a Görög Iratok, akárcsak az őket megelőző Héber Iratok, a nép nyelvén íródtak. Nagyon fontos tehát, hogy az eredeti Írások fordításai is a nép nyelvén készüljenek, olyan nyelven, amit az emberek könnyen megértenek. Ezért az Új Világ fordítás nem a három vagy négy évszázaddal ezelőtti régies nyelvezetet használja, hanem a világos, kifejező, a mai beszédnek megfelelő nyelvezetet, így az olvasók valóban megérthetik azt, amit a Biblia mond.

6. Szemléltesd, hogy milyen előnyökkel jár, ha közkeletű kifejezéseket használnak az elavult kifejezések helyett!

⁶ Hogy némi fogalmunk legyen arról, milyen nagy változáson ment át a magyar nyelv a XVII. századtól a XX. századig, figyeljük meg a következő összehasonlításokat a Károli-fordítás és az Új Világ fordítás között. A Károli-fordításban levő „ejéndel” helyett „eszel” lesz az Új Világ fordításban (1Móz 2:17), „pártos ház” helyett „lázadó ház” (Ez 2:7), „oroz” helyett „lop” (Róma 13:9), „gyámolít” helyett „támogat” (1Thess 5:14), „tömlöc” helyett „börtön” (1Pét 3:19), „kegyesség” helyett „isteni önátadás” (2Tim 3:3), „üdvösség” helyett „megmentés” (Jel 12:10) és így tovább. Ezekből a példákból is kitűnik az Új Világ fordítás azon értékes jellemzője, hogy közkeletű szavakat használ az elavult kifejezések helyett.

KÖVETKEZETESSÉG A FORDÍTÁSBAN

7. Miben nyilvánul meg az Új Világ fordítás következetessége?

⁷ Az Új Világ fordítás törekszik a következetességre. Egy adott héber vagy görög kifejezést lehetőleg mindig ugyanazzal a magyar szóval jelöl, és a szavakat – a stílus és a szövegösszefüggés figyelembevételével – következetesen használja, hogy ezáltal a pontos ismeretet közvetítse. Például a héber neʹphesh szót az Új Világ fordítás következetesen „lélek”-nek fordítja. Az ennek megfelelő görög psy·khéʹ szót is minden alkalommal a „lélek” szóval adja vissza.

8. a) Mondj néhány példát az azonos alakú szavakra! b) Hogyan oldották meg ezt a kérdést a fordításban?

⁸ Néhány esetben nehézséget okoz az azonos alakú, de eltérő jelentésű szavak (homonimák) fordítása. A nyelvben vannak olyan szavak, amelyeket egyformán kell írni, de alapjelentésük különböző. A nehézséget az jelenti, hogy a fordításban hogyan adják vissza a szó helyes jelentését. A magyarban is vannak homonimák, azaz olyan szavak, amelyeknek az alakja azonos, de a jelentésük különböző. Például: „sír” (könnyezik) és „sír” (sírgödör), „ár” (valamely áru értéke) és „ár” (áradat, hullámzó víztömeg) stb. Bibliai példaként megemlíthetjük a héber rav szót, amely teljesen különböző jelentésű gyökérszavakat takar, és éppen ezért többféleképpen fordították le az Új Világ fordításban. A rav legáltalánosabb jelentése: „sokat”, mint például a 2Mózes 5:5-ben. De a rav szót címekben is használták, mint például a 2Királyok 18:17-ben a Rabshaké (héber Rav-sha·qehʹ), ami „fő”-t jelent, mint például a Dániel 1:3-ban, ahol „főudvarmester”-nek fordították. (Lásd még a Jeremiás 39:3 lábjegyzetét.) A rav szó jelenthet „íjász”-t is, így fordítják például a Jeremiás 50:29-ben. Olyan szóelemző  szakértők – például L. Koehler és W. Baumgartner –, akiket a fordítók tekintélynek ismernek el, különválasztották egymástól ezeket az azonos alakú szavakat.

9. Hogyan értékelte egy héber és görög szövegmagyarázattal foglalkozó szaktudós az Új Világ fordítást?

⁹ Ami a következetességet mint sajátosságot illeti, figyeljük meg, mit mondott erről Alexander Thomson, héber és görög szövegmagyarázattal foglalkozó tudós a Keresztény Görög Iratok angol nyelvű Új Világ fordításáról szóló bírálatában: „A fordítás nyilvánvalóan szakavatott és okos tudósok munkája, akik azon voltak, hogy a lehető legpontosabban adják vissza a görög szöveg valódi értelmét, mindazt, amit az angol nyelv képes kifejezni. A fordítás célul tűzte ki, hogy minden jelentősebb görög kifejezésre ugyanazt az angol szót használja, és – amennyire csak lehetséges – szó szerinti fordítást ad . . . A rendszerint ’igazolni’ igével fordított szót általában nagyon helyesen az ’igaznak jelent ki’ kifejezéssel fordították . . . A kereszt szót ’kínoszlop’-ként adták vissza, ami további finomítást jelent . . . A Lukács 23:43 fordítása is jó: ’Valóban mondom neked ma, velem leszel a Paradicsomban.’ Ez jelentős előrelépést jelent a legtöbb változat értelmezéséhez képest.” A Héber Iratok fordításáról ugyanez a bíráló a következőket mondja: „Az Új Világ fordítás nagyszerű teljesítmény. Lendületes és eleven, az olvasót gondolkodásra és vizsgálódásra készteti. Ez nem fölényes bibliakritikusok műve, hanem olyan tudósoké, akik tisztelik Istent és az ő Szavát” (The Differentiator, 1952. április, 52–57. oldal és 1954. június, 136. oldal).

10. Mutass rá, hogyan erősíti meg a bibliai igazságot az Új Világ fordítás következetessége!

¹⁰ Az Új Világ fordítás következetessége nem egy esetben győzött az ezen a szakterületen folyó vitákban. Például néhány évvel ezelőtt a New York-i Szabadgondolkozók Társulata felkérte az Őr Torony Társulatot, hogy küldjön két előadót az egyik elismert, bibliai témákkal foglalkozó csoportjához előadást tartani. Ezek a képzett emberek a következő latin mondáshoz tartották magukat: „falsum in uno falsum in toto”, vagyis: ha egy érvelés egyetlen pontban hamis, akkor az egész hamis. A fejtegetés során egy férfi vitába szállt Jehova Tanúival a Biblia megbízhatóságát illetően. Azt kérte, hogy olvassák fel a hallgatóságnak a Genezis 1:3-at, és ez meg is történt az Új Világ fordításból: „És Isten ezt mondta: ’Legyen világosság!’ Azután világosság lett.” Ezután a férfi magabiztosan a Genezis 1:14 felolvasását kérte, és ez ismét az Új Világ fordításból történt: „És Isten így folytatta: ’Legyenek világító testek az égboltozat kiterjedésén.’” „Állj – mondta az illető –, mit olvas ön? Az én Bibliám azt írja, hogy Isten az első napon megteremtette a világosságot, majd a negyedik napon ismét – ez pedig következetlenség.” Bár azt állította, hogy ismeri a héber nyelvet, felhívták a figyelmét arra, hogy a harmadik versben előforduló héber ʼohr szó „világosság”-ot jelent; a 14. versben egy másik szó fordul elő, éspedig a ma·ʼohrʹ szó, ami „világító testek”-et vagy „fényforrás”-t jelent. A tudós férfi megsemmisülten ült le. * Az Új Világ fordítás következetessége ebben a vitában is győzedelmeskedett, és támogatta a Bibliát mint megbízható és hasznos könyvet.

AZ IGEALAKOK GONDOS FORDÍTÁSA

11. Hogyan őrzi meg az Új Világ fordítás az eredeti Írások dinamikus erejét?

¹¹ Az Új Világ fordítás különös figyelmet fordít a héber és görög igék jelentésének pontos visszaadására. Arra törekszik, hogy megőrizze az eredeti szövegek kifejezésmódjának jellegzetes báját, egyszerűségét és erőteljességét. Az eredeti Írások ugyanis az igéknek köszönhetik, hogy annyira dinamikusak és olyan pontosan kifejezik a cselekvést.

12. a) Többek között miben különbözik a héber nyelv a nyugati nyelvektől? b) Magyarázd meg a héber igék által kifejezett kétféle állapotot!

¹² A héber igének nincs „igeideje” abban az értelemben, ahogyan az igeidőt a legtöbb nyugati nyelvben alkalmazzák. A magyarban az igék alapvető jellemzője az igeidő: a múlt, a jelen és a jövő idő. Továbbá a héber ige alapvetően a cselekvés állapotát fejezi ki, tehát azt, hogy a cselekvés befejezett vagy befejezetlen (folyamatos). A héber ige ezen alakjaival ki lehet fejezni, hogy a cselekvés a múltban történt vagy a jövőben fog megtörténni; az időt a szövegösszefüggés határozza meg. Az ige befejezett volta elsősorban a múltban megtörtént cselekvésre utal, de utalhat egy jövőbeni cselekvésre is úgy, mintha az már megtörtént és elmúlt volna, kifejezve ezzel azt, hogy az a cselekvés bizonyosan meg fog történni, illetve, hogy mindenképpen meg kell történnie.

13. Miért fontos a héber igealak helyes értelmezése az 1Mózes 2:2, 3 pontos megértéséhez?

¹³ Rendkívül fontos, hogy a héber igeállapotot a valóságnak megfelelően adják vissza a fordítás nyelvén, másként eltorzulhat a jelentés és egészen más gondolatot fejezhet ki. Erre figyelhetünk meg példát az 1Mózes 2:2, 3 igéiben. Amikor ez a szöveg a hetedik napra vonatkozó isteni nyugalomról beszél, sok fordításban a következő kifejezések fordulnak elő: „megnyugodott”, „felhagyott”, „abbahagyta”, „azután megnyugodott”, „Isten megnyugodott”. Ezeknek a kifejezéseknek az  elolvasásakor az ember arra következtethetne, hogy az Isten hetedik napra szóló nyugalma már a múltban befejeződött. De figyeljük meg, hogyan fejezi ki az Új Világ fordítás az ige értelmét az 1Mózes 2:2, 3. versében: „És Isten a hetedik nappal elérkezett munkájának befejezéséhez, amelyet végzett, és hozzálátott megpihenni a hetedik napon minden munkájából, amit végzett. És Isten kezdte megáldani a hetedik napot és megszentelni azt, mivel azon a napon megpihent minden munkájától, amit Isten teremtés céljából végzett.” A 2. versben levő kifejezés, a „hozzálátott megpihenni” héber megfelelője befejezetlen állapotú ige és így befejezetlen vagy folyamatban levő cselekvést fejez ki. Ez a „hozzálátott megpihenni” fordítás összhangban van azzal, amit a Zsidók 4:4–7 mond. Az 1Mózes 2:3-ban levő ige befejezett állapotú, de hogy összhangban legyen a 2. verssel és a Zsidók 4:4–7. versével, „megpihent”-nek van fordítva.

14. Mit igyekszik elérni az Új Világ fordítás a héber igeidőkkel kapcsolatban azzal, hogy mellőzi a waw consecutivumot?

¹⁴ A héber igealakok fordításában előforduló pontatlanságok egyik fő oka a ma waw consecutivum-ként ismert nyelvtani elmélet. A waw héber kötőszó (ו) alapjában véve azt jelenti: „és”. Sohasem áll egymagában, hanem mindig egy másik szóhoz kapcsolódik, rendszerint egy igéhez, és azzal egyetlen szót képez. Néhányan azt állították, és vannak, akik még ma is állítják, hogy ez az összekapcsolódás megváltoztathatja az ige állapotát, vagyis például befejezetlen múltból befejezett múlt idejűvé teheti azt (amint az sok fordításban meg is figyelhető, például az 1Mózes 2:2, 3. versnél), vagy befejezett múltból befejezetlenné. Ezt a hatást waw conversivumnak is nevezték. Az igealakoknak ez a helytelen használata a héber szöveg fordításánál már sok zavarhoz és félreértéshez vezetett. Az Új Világ fordítás nem követi azt az elméletet, miszerint a héber waw betűnek igeállapotot átalakító ereje van. Sokkal inkább igyekszik visszaadni a héber ige megfelelő és egyedi jelentését, így őrizve meg az eredeti, pontos értelmet. *

15. a) Mekkora gondot fordítottak a görög igék visszaadására? b) Mutass rá, hogy milyen előnnyel jár az, ha pontosan fordítják le a folyamatosságot kifejező igeidőt!

¹⁵ Hasonló gonddal fordították a görög igéket is. A görögben az igeidők nemcsak egy cselekvés vagy állapot idejét fejezik ki, hanem a cselekvés jellegét is, vagyis azt, hogy az az adott pillanatban kezdődik, folytatódik, ismétlődik vagy már befejeződött. A görög igealakok ezen jelentésének figyelembevétele pontos fordítást eredményezett, amely visszatükrözi a leírt cselekvés valódi erejét. A folyamatosságot kifejező igeidő például nemcsak a cselekvés valódi jellegét adja vissza, hanem a figyelmeztetéseket és tanácsokat is nyomatékosabbá teszi. A farizeusok és szadduceusok folytonos hitetlensége jutott kifejezésre Jézus szavaiban: „A gonosz és parázna nemzetség folyton jelt keres.” Jól kifejezésre jut Jézus szavaiban a folyamatos cselekvés szükségessége is a helyes dolgokat illetően: „Folytonosan szeressétek ellenségeteket!” „Továbbra is keressétek először a királyságot!” „Állandóan (kitartóan) kérjetek és adni fognak nektek; (kitartóan) keressetek és találtok; (folyton) zörgessetek és megnyitnak majd nektek” (Máté 16:4; 5:44; 6:33; 7:7).

16. Hogyan lehet pontosan kifejezni az 1János 2:1-ben a „bűn”-nel kapcsolatos gondolatot, figyelembe véve a görög „aorisztosz” igeidőt?

¹⁶ A görögben van egy szokatlan igeidő, amit aorisztosznak neveznek, s ami aprólékosságra vagy a pillanatnyi időre utal. Az aorisztoszban álló igéket a szövegösszefüggésnek megfelelően különbözőképpen lehet visszaadni. Az aorisztosz jelölheti például egy bizonyos dolognak az egyszeri cselekvését, tekintet nélkül annak idejére. Erre találunk példát az 1János 2:1-ben, ahol számos fordítás a „bűnözni” igét használja, s ezáltal a bűn útjának folytonosságát sejteti, az Új Világ fordítás viszont úgy szól, hogy: „bűnt követ el”, azaz egyetlen bűntettet hajt végre. Ez fejezi ki a pontos jelentést, vagyis azt, hogy ha egy keresztény elkövet egy bűntettet, ott van Jézus Krisztus, aki védelmezőként vagy segítőként közbenjár érte az égi Atyánál. Az 1János 2:1 tehát semmiképpen sincs ellentmondásban az 1János 3:6–8-cal és az 5:18-cal, ahol ’a bűn gyakorlásáról’ van szó – ez csupán egy szembeállítás. *

17. A folyamatos cselekvésen kívül még mit fejezhet ki a görög „befejezetlen” igeidő? Szemléltesd ezt egy példával!

¹⁷ A görögben a befejezetlen igealak nemcsak egy folyamatos cselekvést fejezhet ki, hanem kísérletet is valaminek a megtevésére, amit aztán nem tettek meg. Figyeljük meg, mi olvasható a Zsidók 11:17-ben a Károli-fordítás szerint: „Hit által áldozta meg Ábrahám Izsákot, próbára tétetvén, és az egyszülöttet vitte áldozatul, ő, ki az ígéreteket nyerte.” Az „áldozta meg”, illetve a „vitte áldozatul”-ként fordított ige a görögben két egymástól eltérő alakban jelenik meg. Az első alak befejezett múlt időben van (elvégzett cselekvés), a második pedig befejezetlen múlt időben (folyamatos cselekvés a múltban). Az Új Világ fordítás különböző igealakokkal fordítja a verset: „Ábrahám,  amikor próbára tétetett, majdnem feláldozta Izsákot, és az az ember . . . megkísérelte feláldozni egyetlen-nemzett fiát.” Az első ige befejezett jelentése így megmaradt, a második ige befejezetlen igeideje pedig arra mutat, hogy a cselekvést elhatározták vagy megkísérelték, de nem fejezték be (1Móz 22:9–14).

18. Mi lett az eredménye annak, hogy a nyelv más szófajainak funkciójára is kellő gondot fordítottak? Mondj rá példát!

¹⁸ A nyelv más szófajainak funkciójára – például a főnevek eseteire – fordított gondos figyelem jelentős ellentmondások tisztázásához vezetett. Például a Cselekedetek 9:7 úgy számol be Saulnak a damaszkuszi úton történt rendkívüli tapasztalatairól egyes fordítások szerint, hogy a Saullal utazók „hallották a hangot”, de nem láttak senkit sem. Majd a Cselekedetek 22:9-ben, ahol Pál erre az esetre utal, ugyanazokban a fordításokban azt olvassuk, hogy a társak, bár világosságot láttak, „nem hallották a hangot”. A „hang” jelentésű görög szó az első említéskor birtokos esetben áll, a második említéskor pedig tárgyesetben, mint a Cselekedetek 9:4-ben. Miért van ez a különbség? Az előbb említett fordítások semmit sem érzékeltettek ebből a különbségből, pedig az esetváltozással a görög szöveg valamilyen különbségre mutat rá. Az emberek a szó szoros értelmében hallották ugyan a „hangot”, de nem úgy, ahogyan Pál, aki hallotta és meg is értette a szavakat. Az Új Világ fordítás figyelembe veszi a birtokos esetet a Cselekedetek 9:7-ben, s így azt írja, hogy az emberek, akik Saullal voltak, „Valóban hallottak valamilyen hangot, de nem láttak senkit sem.”

AZ ÚJ VILÁG FORDÍTÁS MÁS NYELVEKEN

19. a) Hogyan vált lehetővé, hogy a föld lakóinak egyre nagyobb része élvezhesse az Új Világ fordítás előnyeit? b) Összesen hány Új Világ fordítást nyomtatott az Őr Torony Társulat 1989-ig?

¹⁹ Az Őr Torony Társulat 1961-ben bejelentette, hogy az Új Világ fordítást további hat, széles körben használt nyelven, mégpedig holland, francia, német, olasz, portugál és spanyol nyelven kívánja megjelentetni. A fordítással szakképzett és önátadott fordítókat bíztak meg, akik együtt dolgoztak az Őr Torony Társulat brooklyni (New York) főhivatalában. Nagy létszámú nemzetközi bizottságként szolgáltak és hozzáértő irányítás alatt dolgoztak. Milwaukee-ban (Wisconsin, USA) Jehova Tanúi „Örökkévaló jó hír” elnevezésű kongresszusán, 1963. júliusában jelentek meg ennek a fordítási munkának az első gyümölcsei: a Keresztény Görög Iratok Új Világ fordítását egyszerre adták közre az előbb említett hat nyelven. Ettől kezdve a föld angolul beszélő lakóin kívül mások is élvezhették ennek a modern fordításnak az előnyeit. A fordítói munka tovább folytatódott, és 1989-re 11 nyelven jelent meg a Szent Iratok Új Világ fordítása, több mint 56 000 000 példányban. *

HÁLÁSAK VAGYUNK E HATÉKONY ESZKÖZÉRT

20., 21. Milyen szempontból hasznos az ihletett Írásoknak ez a fordítása a keresztények számára?

²⁰ Az Új Világ fordítás valóban hatékony eszköz annak bizonyítására, hogy „a teljes Írás Istentől ihletett és hasznos”. Az ebben a tanulmányban tárgyalt dolgokból érzékelhetjük, hogy ez a fordítás pontos és megbízható, és képes igazi örömet szerezni azoknak, akik szeretnék hallani, hogyan szól Isten vérpezsdítő módon, mai élő nyelven az emberhez. Az Új Világ fordítás nyelvezete serkentőleg hat a szellemiségre, és az olvasó hamar megérti az eredeti ihletett Írások dinamikus kifejezéseit. Nincs többé szükségünk arra, hogy újra meg újra átolvassuk a verseket a homályos kifejezések megértése érdekében. Erő és tisztaság árad belőle, már az első olvasáskor.

²¹ A Szent Iratok Új Világ fordítása „a szellem kardjá”-nak, Isten Szavának hű fordítása. Mint ilyen, valóban hatásos fegyver a keresztény szellemi hadviselésében, segít ledönteni a hamis tanítások és okoskodások erős sáncait, amelyeket az Isten megismerése ellen emeltek. Képessé tesz minket arra, hogy jobb megértéssel hirdessük a hasznos és építő, valamint az Isten Királyságát érintő dicsőséges dolgokat – igen, „Isten nagyszerű dolgait!” (Ef 6:17; 2Kor 10:4, 5; Csel 2:11).

[Lábjegyzetek]

[Tanulmányozási kérdések]