X. tanulmány – A Biblia hitelt érdemlő és igaz
Tanulmányok az ihletett Iratokról és azok hátteréről
X. tanulmány – A Biblia hitelt érdemlő és igaz
Történelem, földrajz és az ember megjelenésének leírása a Bibliában; pontosság a tudomány, a kultúra és a szokások vonatkozásában; a Biblia íróinak nyíltsága, összhangja és őszintesége; a Biblia próféciái
1. a) Általában minek tekintik a Bibliát? b) Elsősorban mégis mi az oka annak, hogy a Biblia a legfigyelemreméltóbb könyv?
A BIBLIÁT általában felülmúlhatatlan költői szépségű irodalmi műalkotásnak és rendkívüli teljesítménynek tekintik azok részéről, akik megírták. De valójában sokkal több annál. Írói is azt tanúsítják, hogy amit megírtak, az magától a Mindenható Istentől, Jehovától származik. Elsősorban ennek köszönhető a bibliai kifejezések szépsége, s ami még ennél is fontosabb, a könyvnek mint az életadó ismeret és bölcsesség könyvének páratlan értéke. Jézus, az Isten Fia arról tanúskodott, hogy az általa mondott szavakban „szellem és élet” van, és sokat idézett az ihletett Héber Iratokból. „A teljes Írás Istentől ihletett” – mondta Pál apostol, aki úgy beszélt a Héber Iratokról, mint „Isten szent kijelentései”-ről (Ján 6:63; 2Tim 3:16; Róma 3:1, 2).
2., 3. Hogyan tanúsítják a Biblia írói, hogy a Biblia ihletett könyv?
2 Péter apostol is kijelentette, hogy Isten prófétáit a szent szellem indította szólásra. Dávid király ezt mondta: „Jehova szelleme beszélt általam, az ő szava volt nyelvemen” (2Sám 23:2). A próféták Jehovának tulajdonították kijelentéseiket. Mózes mindenkit óva intett attól, hogy hozzátegyen valamit Jehova szavaihoz, vagy elvegyen belőlük. Péter ihletettnek tartotta Pál írásait, Júdás pedig ihletett tekintélyként idézte Péter kijelentéseit. János, a Jelenések írója is Isten szellemének irányítása alatt írt, és ő is óva intett attól, hogy a prófétai kijelentésekhez bármit is hozzáadjanak vagy elvegyenek azokból, mert a prófétai kinyilatkoztatásokat nem embereknek, hanem közvetlenül Istennek kell tulajdonítani (1Pét 1:10–12; 2Pét 1:19–21; 5Móz 4:2; 2Pét 3:15, 16; Júd 17, 18; Jel 1:1, 10; 21:5; 22:18, 19).
3 Isten valamennyi önátadott szolgája tanúsítja, hogy a Biblia ihletett és igaz. De számos egyéb bizonyíték is szól a Biblia hitelessége mellett; ezek közül néhányat részletesebben is megvizsgálunk a következő 12 alcím alatt.
4. Hogyan tekintették a zsidók kezdettől fogva a Héber Iratok könyveit?
4 1. Történelmi pontosság. A zsidók már kezdettől fogva ihletett és teljesen megbízható dokumentumoknak tekintették a Héber Iratok kanonikus könyveit. Dávid idejében a Mózes első könyvétől a Sámuel első könyvéig terjedő részben feljegyzett eseményeket a nemzet igaz történelmeként és Isten bánásmódjának hiteles leírásaként fogadták el. Jól szemlélteti ezt a 78. zsoltár, amely több mint 35 erre vonatkozó részletet tartalmaz.
5. Hogyan tanúskodtak az ókori írók Mózessel és a zsidók törvénygyűjteményével kapcsolatban?
5 A Biblia ellenségei hevesen támadják Mózes öt könyvét, különösen annak hitelességét és szerzőjének kilétét illetően. Mózest azonban nemcsak a zsidók fogadták el a Pentateuch írójának; olyan régi írók is tanúskodtak róla, akik közül egyesek a zsidók ellenségei voltak. Az Abderából való Hecataeus, az egyiptomi történész Manetón, az alexandriai Lüszimakhosz, Eupolemus, Tacitus és Juvenalis egyaránt Mózesnek tulajdonítja annak a törvénykódexnek a bevezetését, amely a zsidókat megkülönböztette más nemzetektől, és a többség egyértelműen kijelenti, hogy Mózes foglalta írásba a törvényeket. Numenius pitagoraszi bölcselő Jannest és Jámbrest, a Mózessel szembekerült egyiptomi papokat is megemlíti (2Tim 3:8). Ezen szerzők művei átfogják a Nagy Sándor (i. e. IV. század) idejétől – amikor is a görögök először lettek kíváncsiak a zsidók történetére – Aurelianus császárig (i. sz. III. század) terjedő korszakot. Sok más ókori író is úgy említi Mózest, mint vezetőt, uralkodót és törvényadót. * Amint azt már az előző tanulmányból láttuk, a régészeti felfedezések gyakran alátámasztják a Bibliában feljegyzett események történelmi pontosságát, amely eseményeknél Isten népe a körülötte levő nemzetekkel került kapcsolatba.
6. Mi tanúskodik a Görög Iratok történelmi pontossága mellett?
6 De mit mondjunk a Keresztény Görög Iratokról? A Görög Iratok nem csupán megerősítik a Héber Iratok beszámolóját, hanem a Héber Iratokhoz hasonlóan maguk is történelmileg pontosnak, azonkívül hitelesnek és ihletettnek bizonyulnak. Az írók azt mondják el, amit hallottak és láttak, mivel szemtanúi és gyakran résztvevői is voltak a feljegyzett eseményeknek. A kortársak ezrei hittek bennük. Tanúskodásukat megerősítik az ókori írók hivatkozásai is; ezen írók között van Juvenalis, Tacitus, Seneca, Suetonius, az ifjabb Plinius, Lucianus, Celsus és Josephus, a zsidó történetíró.
7. a) Milyen érveket hoz fel S. A. Allibone a Biblia hitelessége mellett? b) Mire mutat rá mint tévedésre azok részéről, akik elvetik a bizonyítékokat?
7 A „The Union Bible Companion” című műben Sir Austin Allibone a következőket írja: „Sir Isaac Newton . . . az ókori írások egyik kiváló kritikusa volt, és nagy gonddal magyarázta a Szent Iratokat is. Vajon ő hogyan vélekedett erről a kérdésről? ’Úgy találom – mondta –, a hitelességnek biztosabb jelei vannak az Újszövetségben, mint bármely világi történelemben.’ Dr. Johnson szerint több bizonyítékunk van arra vonatkozóan, hogy Jézus a Kálvárián halt meg, amint az az evangéliumokban olvasható, mint arra vonatkozóan, hogy Julius Caesar a Capitoliumban halt meg. Valóban sokkal több bizonyítékunk van rá. Kérdezzük meg attól, aki kijelenti, hogy kételkedik az evangéliumi történet igazságában: vajon mi oka van elhinni, hogy Caesar a Capitoliumban halt meg, vagy hogy Nagy Károly császárt III. Leó pápa a Nyugat császáraként 800-ban megkoronázta . . . Honnan tudod, hogy I. Károly valaha is élt és azután meghalt, és hogy Cromwell Olivér uralkodott helyette? . . . Sir Isaac Newtonnak tulajdonítják a gravitáció törvényének felfedezését . . . Mi elhisszük az e férfiakkal kapcsolatos kijelentéseket, mégpedig azért, mert a velük kapcsolatos dolgoknak történelmi bizonyítéka van . . . Ha valaki egy ilyen bizonyíték felmutatása után még mindig megtagadná, hogy higgyen, úgy tekintenénk, mint ostoba tévelygőt vagy reménytelenül tudatlant. Mit mondhatunk akkor azokról, akik a Szent Iratok hitelességéről kapott bőséges bizonyíték ellenére meggyőzhetetleneknek vallják magukat . . . ? Van okunk arra következtetni, hogy inkább a szívükkel van baj, mintsem a fejükkel – nem kívánnak hinni olyasmiben, ami megalázná a büszkeségüket és arra kényszerítené őket, hogy másfajta életet éljenek.” *
8. Miben különbözik a Biblián alapuló keresztényiség minden más vallástól?
8 George Rawlinson kiemeli az igaz keresztények vallásának felsőbbségét, amely vallás követői igazsággal imádnak, és azt írja: „A keresztényiséget – az ótestamentumi elrendezést is beleértve, amely annak első állomása volt – semmi sem különbözteti meg jobban a világ többi vallásától, mint tárgyilagossága vagy történelmi jellege. Görögország, Róma, Egyiptom, India, Perzsia és Kelet más vallásai általában spekulatív rendszerek voltak, amelyeknél történelmi alapot komolyan fel sem lehet tételezni . . . Más a helyzet a Biblia vallásával. Akár az Ótestamentumot, akár az Újtestamentumot nézzük, akár a zsidó, akár a keresztény elrendezést, a tanításnak olyan rendszerét találjuk, amely tényeken nyugszik; amely teljesen a tényektől függ; amely azok nélkül semmi és üres volna; és amely – amennyiben ezek a tények elfogadhatónak bizonyulnak – gyakorlatilag megalapozottnak tekinthető.” *
9. Szemléltesd a Biblia földrajzi utalásainak pontosságát!
9 2. Földrajzi és földtani pontosság. Sok író tett már említést az Ígéret földje és a szomszédos területek bibliai leírásának rendkívüli pontosságáról. Szolgáljon példaként az, amit egy keleti utazó, dr. A. P. Stanley mondott az izraeliták pusztai vándorlásával kapcsolatban: „Még ha a pontos útvonal ismeretlen lenne is előttünk, a vidék sajátos vonásai ma is oly sok tekintetben azonosak az akkori jellemzőkkel, hogy a történelem figyelemre méltó leírást kaphatna . . . A Márah ’vizeiről’, az Élim ’forrásáról’, a Hóreb-’patakról’ és Jethró leányainak Midiánban levő, csatornákkal és víztárolókkal ellátott ’forrásáról’ szóló feljegyzések megegyeznek az időszaki forrásokkal, kutakkal és patakokkal. A növényzet még mindig ugyanolyan, amilyennek a terület általános mózesi leírásából megismerhető.” * Az Egyiptomról szóló beszámolóban a pontosság nem csupán a terület általános leírásában mutatkozik meg – a gazdag gabonaföldek, a náddal szegélyezett Nílus (1Móz 41:47–49; 2Móz 2:3), a ’folyókból, csatornákból, nádas tavakból és vízgyűjtő vizekből fakadó vizek’ (2Móz 7:19), a ’len, árpa, búza és rozs’ (2Móz 9:31, 32) leírásában –, hanem a városok fekvésének és nevének meghatározásában is.
10. Hogyan vált a modern kori tudósok hasznára, hogy a Biblia feljegyzéseit követték?
10 Néhány mai tudós oly nagy bizalommal van a Biblia földtani és földrajzi feljegyzései iránt, hogy annak vezetésére támaszkodik és nem marad jutalom nélkül. Néhány évvel ezelőtt az ismert geológus, dr. Ben Tor a következő írásszövegre alapozott: „Mert Jehova, a te Istened jó földre visz be téged . . . olyan földre, amelynek köveiben vas van” (5Móz 8:7, 9). Néhány mérföldnyire Beérsebától óriási, vörösesfekete érccel telített sziklatömböket talált. Ott 15 millió tonnára becsült, gyenge minőségű vasérc volt. Később a mérnökök felfedeztek egy 1,5 km hosszúságú felszíni lelőhelyet, amely kitűnő, 60–65 százalék tiszta vasat tartalmazó vasércet rejtett. Az erdőtelepítéseiről ismert híres izraeli szaktekintély, dr. Joseph Weitz ezt mondta: „Az első fa, amit Ábrahám ültetett a beérsebai talajba, egy tamariszkusz volt.” „Példáját követve négy évvel ezelőtt kétmilliót ültettünk belőle, ugyanazon a területen. Ábrahámnak igaza volt. A tamariszkusz egyike azoknak a kivételes fáknak, amelyek jól fejlődnek délen, ahol az évenkénti csapadék kevesebb 160 milliméternél.” * Nogah Hareuveni Tree and Shrub in Our Biblical Heritage című könyvében kijelentette: „Úgy tűnik, hogy Ábrahám patriarcha nem csak egyszerűen valamilyen fát ültetett, amikor Beérsebába érkezett . . . Azt a fát választotta, amelynek az árnyéka hűsebb, mint más fáké. Azonkívül a [tamariszkusz] fa képes ellenállni a melegnek és a hosszú száraz időszakoknak azáltal, hogy gyökerei mélyre nyúlnak, s így elérik a talajvizet. Nem meglepő tehát, hogy a [tamariszkusz] fa mind a mai napig megmaradt Beérseba környékén” * (1Móz 21:33).
11. Miről tesz tanúságot Wilson professzor, amikor a Biblia pontosságáról beszél?
11 A Biblia időrendi és földrajzi megállapításairól R. D. Wilson professzor a Scientific Investigation of the Old Testament című könyvben, a 213–214. oldalon ezt írja: „Az időrendi és a földrajzi adatok pontosabbak és megbízhatóbbak, mint bármilyen más ókori dokumentum adatai; és az életrajzi és egyéb történelmi elbeszélések csodálatos összhangban vannak azokkal a bizonyítékokkal, amelyeket a nem bibliai dokumentumok nyújtanak.”
12. Hogyan igazolják a tények az emberiség eredetére vonatkozó bibliai feljegyzéseket?
12 3. Az emberi fajok és nyelvek. Byron C. Nelson az After its Kind című könyvben ezt mondja: „Akit megteremtettek, az az ember volt, nem a néger, a kínai, az európai. Két emberi lényt teremtettek, akiket a Biblia Ádámnak és Évának nevez, és akiktől a föld színén élő valamennyi ember származott. Minden emberfajta (rassz), testi méretre és bőrszínre való tekintet nélkül, egyetlen természetes fajt (species) alkot. Mindannyian hasonlóan gondolkoznak, hasonlóan éreznek, hasonló a testi felépítésük, könnyen házasodhatnak egymás közt és alkalmasak arra, hogy ugyanazokkal a jellemző tulajdonságokkal rendelkező utódokat hozzanak létre. Minden fajta a két közös őstől származik, akiket teljesen a Teremtő keze alkotott.” * Ezt bizonyítja az 1Mózes 1:27, 28; 2:7, 20–23; 3:20; a Cselekedetek 17:26, valamint a Róma 5:12. verse.
13. Mit mond egy régész azzal a középponttal kapcsolatban, ahonnan az ősi nyelvek elterjedtek?
13 Az ősi nyelvek eredetének központjáról szóló bibliai beszámolóval kapcsolatban Sir George Rawlinson régész ezt mondta: „Ha a bibliai beszámolót teljesen figyelmen kívül hagynánk és csupán a nyelvi ösvények érintkezési pontjai által vezéreltetnénk magunkat, akkor is arra a végkövetkeztetésre jutnánk, hogy az a központ, amelyből a különböző vonalak sugárszerűen szétfutottak, Síneár síkságán volt.” (1Móz 11:1–9.) *
14. a) Mi az, ami már önmagában is azt mutatná, hogy a Biblia egyedülálló, Istentől ihletett könyv? b) Mi az a racionális magyarázat, amely egyedül a Bibliában található, és hogyan öleli fel a mindennapi élet minden területét?
14 4. Gyakorlatiasság. Ha nem rendelkeznénk a hitelesség egyéb bizonyítékaival, a Biblia igazságos alapelvei és erkölcsi irányadó mértékei már önmagukban is azt mutatnák, hogy a Biblia isteni elmétől származó páratlan mű. Azonkívül egyetlen más könyv sem nyújt olyan racionális magyarázatot a dolgok eredetéről – az emberi fajt is beleértve –, és a Teremtő céljáról a földre és az emberre vonatkozóan (1Móz 1. fejezet; És 45:18). A Biblia megmondja, hogy miért hal meg az ember és miért létezik a gonoszság (1Móz 3. fejezet; Róma 5:12; Jób 1., 2. fejezet; 2Móz 9:16). A Biblia az igazságosság és a jog lehető legmagasabb mércéjét állítja elénk (2Móz 23:1, 2, 6, 7; 5Móz 19:15–21). Helyes tanácsokkal látja el azokat, akik kereskedelmi ügyletekkel foglalkoznak (3Móz 19:35, 36; Péld 20:10; 22:22, 23; Máté 7:12); tiszta erkölcsökre tanít (3Móz 20:10–16; Gal 5:19–23; Zsid 13:4); szabályozza a többi emberrel való kapcsolatokat (3Móz 19:18; Péld 12:15; 15:1; 27:1, 2, 5, 6; 29:11; Máté 7:12; 1Tim 5:1, 2), a házasságot (1Móz 2:22–24; Máté 19:4, 5, 9; 1Kor 7:2, 9, 10, 39), a családi kapcsolatokat, a férj, a feleség és a gyermekek feladatait (5Móz 6:4–9; Péld 13:24; Ef 5:21–23; 6:1–4; Kol 3:18–21; 1Pét 3:1–6); meghatározza az uralkodókkal szembeni helyes magatartást (Róma 13:1–10; Tit 3:1; 1Tim 2:1, 2; 1Pét 2:13, 14); a becsületes munkára tanít, szabályozza a rabszolga és a rabszolgatartó, az alkalmazott és a munkaadó közötti kapcsolatot (Ef 4:28; Kol 3:22–24; 4:1; 1Pét 2:18–21); megszabja a helyes társaságot (Péld 1:10–16; 5:3–11; 1Kor 15:33; 2Tim 2:22; Zsid 10:24, 25), a vitás ügyek rendezésének módját (Máté 18:15–17; Ef 4:26) és sok egyéb dolgot, ami komoly hatással lehet mindennapi életünkre.
15. Mennyire gyakorlatias a Biblia tanácsa a szellemi és a fizikai egészségre vonatkozóan?
15 A Biblia a testi és a szellemi egészségre vonatkozóan is értékes támpontot nyújt (Péld 15:17; 17:22). Az utóbbi években az egészségügyi kutatások igazolták, hogy az ember szellemi beállítottsága valóban befolyásolja fizikai egészségét. A tanulmányok kimutatták például, hogy azoknak, akik hajlamosak a haragra, gyakran magasabb a vérnyomásuk. Néhányan arról számoltak be, hogy a harag szívpanaszokat, fejfájást, orrvérzést, szédülést vagy beszédzavarokat okozott. A Biblia már nagyon rég megmondta: „A nyugodt szív a húsból való szervezet élete” (Péld 14:30; vö. Máté 5:9).
16. Melyek azok a bibliai állítások, amelyek jóval megelőzték azt a kort, amelyben a tudomány is rájött ezekre a dolgokra?
16 5. Tudományos pontosság. Bár a Biblia nem tudományos mű, mégis igen pontos ott, ahol tudományos kérdéseket érint, és összhangban van a valóban tudományos felfedezésekkel és ismeretekkel. A teremtés sorrendjével, ezen belül az állati élet létrehozásával kapcsolatos feljegyzése (1Móz 1. fejezet), az a megállapítása, hogy a föld kerek vagy gömb alakú (És 40:22) és a térben, a „semmire” van felfüggesztve, jóval megelőzte a tudományos felfedezéseket (Jób 26:7). A modern kori fiziológia kimutatta, mennyire igaz az Írások azon kijelentése, miszerint „nem minden hústest ugyanaz a hústest”, vagyis minden faj testének sejtfelépítése különbözik a másikétól; ebből a szempontból az ember teste teljesen egyedülálló (1Kor 15:39). * A zoológia területéhez tartozik, hogy a Mózes harmadik könyve a kérődző állatok közé sorolja a mezei nyulat. Ezt egy időben tudatlanságnak rótták fel, ám a tudomány azóta már megállapította, hogy a nyúl újra megemészti az eledelét. *
17. Hogyan bizonyult a Biblia orvosi szempontból igaznak?
17 Az orvostudomány manapság alapvető igazságként fogadja el azt a megállapítást, amely szerint ’a hústest élete a vérben van’ (3Móz 17:11–14). A mózesi törvény meghatározta, hogy mely állatokat, madarakat és halakat lehetett „tisztá”-nak tekinteni emberi fogyasztás szempontjából, és megtiltotta az egészségre ártalmas eledelek fogyasztását (3Móz 11. fejezet). A Törvény megkövetelte, hogy a katonai táborban fedjék be az emberi ürüléket, s ezzel komoly védelemről gondoskodott, mivel így a legyek nem terjeszthettek fertőző betegségeket, például a vérhast és a tífuszt (5Móz 23:9–14). Néhány országban még napjainkban is komoly egészségügyi gondok adódnak abból, hogy nem megfelelően kezelik az emberi ürüléket. Ezekben az országokban az emberek sokkal egészségesebbek lennének, ha követnék a higiéniára vonatkozó bibliai tanácsot.
18. Milyen további példa igazolja a Biblia tudományos pontosságát?
18 A Biblia azt ajánlja, hogy „gyomorbaj” és „betegség” esetén fogyasszunk egy kevés bort (1Tim 5:23). Dr. Salvatore P. Lucia, a Kaliforniai Orvosegyetem orvosprofesszora ezt írja: „A bor a legrégibb diétás ital és a legfontosabb gyógyszer, használata végigkíséri az emberi történelmet.” *
19. Hogyan bizonyíthatjuk Lukács írásainak pontosságát?
19 6. Kultúra és szokások. A. Rendle Short Modern Discovery and the Bible című könyvében a Cselekedetek könyvével kapcsolatban ezt írja: „A rómaiaknál az volt a szokás, hogy ameddig csak lehetett, helyi adminisztrációs rendszerrel kormányozták hatalmas kiterjedésű birodalmuk tartományait, ebből adódóan a különböző területek hatósági embereit különböző nevekkel látták el. Hacsak nem valami kitűnő megfigyelő vagy a feljegyzések nagyon alapos kutatója volt az utazó, nem volt képes pontosan a megfelelő néven nevezni ezeket a hatóságokat. Lukács történelmi érzékének egyik legdöntőbb bizonyítéka, hogy mindig tökéletesen pontos. Sok esetben csupán egy váltópénz vagy egy felirat adja meg a szükséges információt ahhoz, hogy ellenőrizni tudjuk őt; az elismert római történészek nem merészkednek ilyen kényes területre. Lukács tetrarkának, vagyis negyedes fejedelemnek nevezi Heródest és Lisániást; ugyanezt teszi Josephus is. Heródes Agrippát, aki karddal végeztette ki Jakabot, Pétert pedig börtönbe vettette, királyként említi. Josephus elmondja, hogyan került ez az uralkodó jó barátságba Rómában Gajus Caesarral (Caligulával), és hogyan kapta jutalmul a királyi címet, amikor Caligula lett a császár. Ciprus kormányzóját, Sergius Paulust prokonzulnak nevezi Lukács . . . Nem sokkal korábban Ciprus császári tartomány volt és propraetor (praetori rangban valamely tartomány polgári kormányzására kiküldött római megbízott) vagy követ kormányozta; de Paulus idejében, amint ciprusi pénzérméken is látható, görögül és latinul egyaránt prokonzul volt a pontos cím. Ciprus északi partvidékén, Soloi közelében találtak egy görög nyelvű feliratot, amely ’Paulus prokonzulsága idejéből’ való . . . Thesszalonikában a város nagyjai [a városi uralkodók, Csel 17:6, lábjegyzet] az egészen szokatlan „politarchos” címet viselték. Ez a cím ismeretlen a klasszikus irodalomban. Előttünk is teljesen ismeretlen lenne, ha Lukács nem használta volna, és ha nem szerepelne bizonyos feliratokon . . . Akhája szenátori tartomány volt Augustus császár idejében, Tiberius alatt pedig közvetlenül a császár fennhatósága alá tartozott, de Claudius idejében, ahogy azt Tacitustól tudjuk, ismét a szenátushoz került, tehát Gallió pontos rangjának elnevezése: prokonzul (Csel 18:12). Lukács a földrajzi elnevezéseket és az úti beszámolóit illetően is pontos!” *
20. Hogyan tükrözik vissza Pál írásai azt a kort, amelyben az apostol élt és amelyben a leveleit írta?
20 Pál levelei pontosan tükrözik vissza az akkori idők hátterét, és azt tanúsítják, hogy az apostol a megírt dolgok szemtanúja volt. Például Filippi katonai tábor volt abban az időben, s az ott lakó emberek különösen büszkék voltak római állampolgárságukra. Pál arra figyelmeztette keresztény társait, hogy az ő állampolgárságuk égi (Csel 16:12, 21, 37; Fil 3:20). Efézus városa mágiáról és spiritiszta szokásokról volt híres. Pál arra intette az ottani keresztényeket, hogy fegyverezzék fel magukat, nehogy a démonok prédájává legyenek, ezenkívül pontos leírást adott a római katonák fegyverzetéről (Csel 19:19; Ef 6:13–17). A győztes rómaiaknak az volt a szokásuk, hogy diadalmenetben vezették foglyaikat, sokat közülük mezítelenül, amint azt a korabeli illusztrációkon láthatjuk (2Kor 2:14; Kol 2:15). Az 1Korinthus 1:22-ben Pál rámutat a zsidók és a görögök közötti szemléletkülönbségre. A keresztény írók az ilyen dolgokban Mózesnek, a Pentateuch írójának pontosságát tükrözik vissza, akiről George Rawlinson megállapította: „A Pentateuchnak a keleti hagyományokra és általában a szokásokra vonatkozó etológiai pontosságát sohasem vonták kétségbe.” *
21. a) Mondj példát a Biblia íróinak őszinteségére! b) Hogyan kölcsönöz ez nekünk bizalmat a bibliai igazság iránt?
21 7. A Biblia íróinak őszintesége. A Biblia megbízhatósága mellett tanúskodik íróinak az egész Bibliából kiérezhető, megingathatatlan őszintesége. Mózes például egyenesen elmondja saját bűnét és Isten büntetését, amely szerint sem ő, sem a fivére, Áron nem mehetett be az Ígéret földjére (4Móz 20:7–13; 5Móz 3:23–27). A Biblia nyíltan feltárja, hogy Dávid két alkalommal is súlyos bűnt követett el, és beszél Salamon hitehagyásáról is (2Sám 11., 12. és 24. fejezete; 1Kir 11:1–13). Jónás leírja engedetlenségét és annak következményeit. A Héber Iratok csaknem minden írója – valamennyien zsidók – elítéli Izrael egész nemzetét Isten iránti engedetlensége miatt abban az írásműben, amit a zsidók sokra becsültek és Istenük kijelentésének, valamint nemzetük hű történelmének tartottak. A keresztény írók sem voltak kevésbé őszinték. Az evangéliumok mind a négy írója elmondja, hogy Péter megtagadta Krisztust. Pál is felhívta a figyelmet Péter súlyos tévedésére a hit dolgában, Péter ugyanis az antiochiai keresztény gyülekezetben különválasztotta a zsidókat a pogányoktól. Csak növeli a Biblia igazságába vetett hitünket, amikor azt látjuk, hogy írói senkit sem kímélnek, még önmagukat sem, s ezt azért teszik, hogy az igazságnak megfelelő feljegyzést készíthessenek (Máté 26:69–75; Márk 14:66–72; Luk 22:54–62; Ján 18:15–27; Gal 2:11–14; Ján 17:17).
22. Mi bizonyítja még, hogy a Biblia valóban Isten Szava, és milyen célból írták?
22 8. Az írók közötti összhang. A Bibliát mintegy negyven ember több mint 1600 éven át írta, még sincs benne ellentmondás. A heves ellenállás és az elpusztítására tett komoly erőfeszítések ellenére is széles körben és igen nagy példányszámban terjedt el. Ezek a tények segítenek igazolni azt az állítást, hogy a Biblia a mindenható Isten Szava, és hogy valóban „hasznos a tanításra, a feddésre, a dolgok helyreigazítására, az igazságban való nevelésre” (2Tim 3:16). *
23. Melyik következetesen végigvitt téma bizonyítja még a Biblia ihletettségét? Szemléltesd példával!
23 A Biblia ihletettségét igazolja teljes következetessége, amellyel kihangsúlyozza Jehova nevének megszentelését a Krisztus alatti Királyság által. Néhány kiemelkedő példa erre:
1Móz 3:15 Ígéret a Magra vonatkozóan, aki
elpusztítja a kígyót
1Móz 22:15–18 Az összes nemzet áldásban részesül
Ábrahám magva által
2Móz 3:15; 6:3 Isten hangsúlyozza emlékeztetőül
szolgáló Jehova nevét
2Móz 9:16; Isten kijelenti, hogy feltett
Róma 9:17 szándéka e név hirdetése
2Móz 18:11; Jehova nagyobb minden más
És 36:18–20; istenségnél
2Móz 20:3–7 Isten tiszteletben tartja nevét,
és kizárólagos odaadást követel
Jób 1., 2. fej. Jehova jogos szuverenitása, vala-
mint az ember magatartása és fedd-
hetetlensége ezen szuverenitás iránt
Jób 32:2; 35:2; Isten igazolása előtérbe kerül
(40:3, Károli)
És 9:7 Isten buzgón támogatja Fia örökké
tartó Királyságát
Dán 2:44; Isten „Emberfia” általi Királyságának
Ez 6:10; 38:23 Az emberek „megtudják, hogy Én vagyok
Jehova”. Ez a kijelentés több mint
hatvanszor fordul elő Ezékiel
jövendölésében
Mal 1:11 Isten neve naggyá lesz a nemzetek között
Máté 6:9, 10, 33 A legfontosabb Isten nevének
megszentelése Királysága által
Ján 17:6, 26 Jézus hirdette Isten nevét
Csel 2:21; A megmentéshez Jehova nevét kell
Róma 10:13 segítségül hívni
Róma 3:4 Istennek igaznak kell bizonyulni még
akkor is, ha minden ember hazug
1Kor 15:24–28 A Királyságot visszaadják Istennek;
Isten lesz minden, mindenki számára
Zsid 13:15 A keresztények kötelesek nyilvánosan
hirdetni Jehova nevét
Jel 15:4 Minden nemzet megszenteli majd Jehova
nevét
Jel 19:6 Nagy-Babilon elpusztítása után Jehova
neve dicső lesz
24. a) Mennyiben tanúskodik az első keresztények feddhetetlensége a „keresztény történet” szavahihetősége mellett? b) Milyen bizonyíték van még arra, hogy a Biblia írói tényeket írtak meg, nem pedig mítoszokat?
24 9. A tanúk feddhetetlensége. Hogy milyen mértékben adhatunk hitelt a korai keresztények – a Keresztény Iratok írói, valamint más írók – tanúságtételének, azzal kapcsolatban George Rawlinson ezt mondta: „Az első áttért személyek tudták, hogy bármely pillanatban halállal sújthatják őket a vallásukért . . . Minden korai író, aki a keresztény hit védelmére kelt, már pusztán ezzel kihívta maga ellen a világi hatalmat és hasonló veszélynek tette ki magát. Amikor a hit élet-halál kérdése, az emberek nem egykönnyen teszik magukévá mindjárt az első hittételt, amely megragadja a képzeletüket; nem szívesen állnak nyíltan az üldözött szekta soraiba, hacsak nem mérlegelték alaposan azokat az állításokat, amelyeket az a vallás tanít, és nem győződtek meg arról, hogy az az igazság. Egyértelmű, hogy a korai áttért személyeknek sokkal inkább módjában állt meggyőződni, megbizonyosodni a keresztény beszámoló történelmi pontosságáról, mint ma nekünk; ők keresztkérdésekkel ostromolhatták a tanúkat; összehasonlíthatták egyes elbeszéléseiket; megérdeklődhették, hogyan fogadták kijelentéseiket az ellenségeik; megtekinthették az akkori pogány dokumentumokat; alaposan és kimerítően megvizsgálhatták a bizonyítékokat . . . Mindez együttesen – s ne feledjük, hogy a bizonyítékok mindig egymást erősítik – olyan bizonyítéktömeget képez, amellyel csak a legritkább esetben lehet találkozni az elmúlt idők bármilyen eseményével kapcsolatban, s amely minden ésszerű kétséget kizáróan bizonyítja a keresztény történet igaz voltát. Ez a történet semmiképpen nem mitikus jellegű. Páratlan történet, nincsenek különböző változatai, míg a mítoszok változó és sokféle formában jelentkeznek; a keresztény történet elválaszthatatlanul egybeolvad az akkori világi történelemmel, amit mindenütt rendkívüli pontossággal mutat be, míg a mítoszok meghamisítják vagy eltúlozzák a világi történelmet. A keresztény írások tele vannak prózai részlettel, míg a mítoszok gondosan kerülik azokat; bővelkednek gyakorlati tanításokban, míg a mítoszok allegóriákban beszélnek . . . Az Újszövetség íróit egyszerűen komolyság, hűség, aprólékos pontosság és az igazság szeretete jellemzi. Ők láthatóan a tényekkel foglalkoznak, nem pedig képzeletbeli dolgokkal . . . Azt írják meg, amit ’bizonyosnak tudhatunk az akkori dolgok felől’, és amiben ’biztosan hinni lehetett’ az ő idejükben.” * (Vö. Luk 1:1, 4.)
25. Mi tanúsítja egészen kiemelkedő módon a Biblia hitelességét?
25 A Biblia lenyűgöző részét képezik az isteni próféciák. A Biblia hitelességét semmi sem igazolja oly meglepően, mint a próféciák beteljesedése, amelyek mindegyike figyelemre méltó módon tanúskodik Isten előrelátásáról, amikor előre bejelenti a jövőt. Ez a prófétai Szó valóban „sötét helyen világító lámpás”, és figyelmet szentelve neki megerősíti azok hitét, akik szeretnének életben maradni, amíg valamennyi Királyság-prófécia beteljesedik Isten örökké tartó, igazságos új világában. A következő három táblázat további bizonyítékot nyújt a Biblia hitelességére vonatkozóan, és rámutat több prófécia beteljesedésére, valamint a Héber és Görög Iratokra jellemző teljes összhangra. Az idő múlásával a Biblia egyre fényesebben ragyog, mint valóban „Istentől ihletett és hasznos” írás! (2Pét 1:19; 2Tim 3:16).
[Lábjegyzetek]
^ 5. bek. The Historical Evidences of the Truth of the Scripture Records, George Rawlinson, 1862, 54., 254–258. oldal.
^ 7. bek. 1871, 29–31. oldal.
^ 8. bek. The Historical Evidences of the Truth of the Scripture Records, 25., 26. oldal.
^ 9. bek. Sinai and Palestine, 1885, 82., 83. oldal.
^ 10. bek. Reader’s Digest, 1954. március, 27., 30. oldal.
^ 10. bek. 1984, 24. oldal.
^ 12. bek. 1968-as kiadás, 4., 5. oldal.
^ 13. bek. The Journal of the Royal Asiatic Society of Great Britain and Ireland, London, 1855, 15. kötet, 232. oldal.
^ 16. bek. Insight on the Scriptures (Éleslátás az Írásokból), 2. kötet, 246. oldal.
^ 16. bek. Insight on the Scriptures (Éleslátás az Írásokból), 1. kötet, 555., 556., 1035. oldal.
^ 18. bek. Wine as Food and Medicine, 1954, 5. oldal.
^ 19. bek. 1955, 211–213. oldal.
^ 20. bek. The Historical Evidences of the Truth of the Scripture Records, 290. oldal.
^ 24. bek. The Historical Evidences of the Truth of the Scripture Records, 225., 227., 228. oldal.
[Tanulmányozási kérdések]
[Táblázat a 343–344. oldalon]
10. A JÉZUSRA VONATKOZÓ RENDKÍVÜLI JÖVENDÖLÉSEK ÉS AZOK BETELJESEDÉSE
Prófécia Esemény Beteljesedés
1Móz 49:10 Júda törzséből Máté 1:2–16;
született Luk 3:23–33;
Zsolt 132:11; Isai fiának, Máté 1:1, 6–16;
És 9:7; 11:1, 10 Dávidnak 9:27; 15:22;
családjából 20:30, 31;
Mik 5:2 Betlehemben Luk 2:4–11; Ján 7:42
született
És 7:14 Szűztől született Máté 1:18–23;
Jer 31:15 Születése után Máté 2:16–18
csecsemőket öltek meg
Hós 11:1 Egyiptomból hívták ki Máté 2:15
Mal 3:1; 4:5; Előre el volt Máté 3:1–3; 11:10–14;
És 40:3 készítve az útja 17:10–13;
Dán 9:25 Messiásként megjelent Elment, hogy
a 69. „hét” végén alámerítkezzen és
felkenetett a
meghatározott időben,
i. sz. 29-ben
És 61:1, 2 Küldetéssel bízták meg Luk 4:18–21
És 9:1, 2 A szolgálata nyomán Máté 4:13–16
Naftáli és Zebulon
népe nagy világosságot
láthatott
Zsolt 78:2 Példázatokban beszélt Máté 13:11–13, 31–35
És 53:4 Hordozta betegségeinket Máté 8:16, 17
Zsolt 69:9 Buzgó volt Jehova Máté 21:12, 13;
(69:10, háza iránt Márk 11:15–18;
Károli) Luk 19:45, 46;
És 42:1–4 Mint Jehova szolgája Máté 12:14–21
nem kiáltozott az
utcákon
És 53:1 Nem hittek benne Ján 12:37, 38;
Zak 9:9; Egy szamárcsikón Máté 21:1–9;
Zsolt 118:26 vonult be Jeruzsálem- Márk 11:7–11;
be; olyan Királyként Luk 19:28–38;
üdvözölték, aki Ján 12:12–15
Jehova nevében jött
És 28:16; Elvetették, de fő Máté 21:42, 45, 46;
53:3; szegletkővé lett Csel 3:14; 4:11;
(69:9, Károli);
És 8:14, 15 Botránkozás köve lett Luk 20:17, 18;
Zsolt 41:9 Az egyik apostol Máté 26:47–50;
(41:10, hűtlenné vált; Ján 13:18, 26–30;
Károli); elárulta Jézust 17:12; 18:2–5;
Zak 11:12 Elárulták 30 Máté 26:15; 27:3–10;
ezüstpénzért Márk 14:10, 11
Zak 13:7 A tanítványok szét- Máté 26:31, 56;
szóródtak Ján 16:32
Zsolt 2:1, 2 A római hadsereg és Máté 27:1, 2;
Izrael vezetői együtt- Márk 15:1, 15;
működtek Jehova fel- Luk 23:10–12;
kentje ellen Csel 4:25–28
És 53:8 Vád alá helyezték és Máté 26:57–68;
Zsolt 27:12 Hamis tanúkat hoztak Máté 26:59–61;
fel ellene Márk 14:56–59
És 53:7 Vádolói előtt néma volt Máté 27:12–14;
Zsolt 69:4 Ok nélkül gyűlölték Luk 23:13–25;
És 50:6; Megverték, leköpdösték Máté 26:67; 27:26, 30;
Zsolt 22:16 Megfeszítették Máté 27:35;
(22:17, Károli), Márk 15:24, 25;
lábjegyzet Luk 23:33;
Zsolt 22:18 Ruháira sorsot vetettek Máté 27:35;
(22:19, Károli) Ján 19:23, 24
És 53:12 Bűnösök közé számlál- Máté 26:55, 56;
ták 27:38;
Zsolt 22:7, 8 Szidalmazták, míg a Máté 27:39–43;
(22:8, 9, kínoszlopon volt Márk 15:29–32
Károli)
Zsolt 69:21 Ecetet és epét adtak Máté 27:34, 48;
(69:22 neki, Márk 15:23, 36
Károli)
Zsolt 22:1 Isten kiszolgáltatta Máté 27:46;
(22:2, ellenségeinek Márk 15:34
Károli)
Zsolt 34:20 Csontját nem törték meg Ján 19:33, 36
(34:21, Károli);
És 53:5; Átdöfték Máté 27:49;
És 53:5, 8, Áldozati halált halt, Máté 20:28;
11, 12 hogy eltávolítsa bűne- Ján 1:29;
inket és megnyissa az Róma 3:24; 4:25;
utat ahhoz, hogy igaz- 1Kor 15:3;
ságosként álljunk Zsid 9:12–15;
Isten elé 1Pét 2:24; 1Ján 2:2
És 53:9 A gazdagoknál temet- Máté 27:57–60;
ték el Ján 19:38–42
Jón 1:17; 2:10 Három nap egy részén Máté 12:39, 40;
át maradt a sírban, 16:21; 17:23;
azután feltámadt 20:19; 27:64;
Zsolt 16:8–11, Feltámadt, mielőtt Csel 2:25–31;
lábjegyzet teste bomlásnak 13:34–37
indult volna
Zsolt 2:7 Jehova saját Fiának Máté 3:16, 17;
jelentette ki szellemi Márk 1:9–11;
születés és feltámadás Luk 3:21, 22;
által Csel 13:33; Róma 1:4;
Kérdések „A Jézusra vonatkozó rendkívüli jövendölések és azok beteljesedése” című táblázathoz:
a) A Jézus születésére vonatkozó mely jövendölések igazolják, hogy ő a Messiás?
b) Mely jövendölések teljesedtek Jézus szolgálatának kezdetén?
c) Hogyan teljesítette be Jézus a jövendöléseket azáltal is, ahogyan a szolgálatát végezte?
d) Mely jövendölések teljesedtek be a Jézus vád alá helyezését megelőző néhány nap alatt?
e) Hogyan teljesedtek be a jövendölések Jézus törvényszéki tárgyalásának idején?
f) Mely jövendölések jelezték kivégzését, halálát és feltámadását?
[Táblázat a 344–346. oldalon]
11. MÁS BETELJESEDETT BIBLIAI JÖVENDÖLÉSEK PÉLDÁI
Prófécia Esemény Beteljesedés
1Móz 9:25 Izrael szolgái lesznek Józs 9:23, 27;
a kánaániták Bír 1:28;
1Móz 15:13, 14; Izrael kijön Egyiptomból 2Móz 12:35, 36;
2Móz 3:21, 22 nagy gazdagsággal, ami- Zsolt 105:37
kor Isten megítéli a
rabszolgatartó nemzetet
1Móz 17:20; Izmael 12 törzset alkot és 1Móz 25:13–16;
21:13, 18 nagy nemzetté lesz 1Krón 1:29–31
1Móz 25:23; Az edomiták távol laknak 1Móz 36:8;
27:39, 40 a termékeny földtől, az 5Móz 2:4, 5;
izraelitákat szolgálják 2Sám 8:14;
és időnként fellázadnak 2Kir 8:20;
1Móz 48:19, 22 Efraim nagyobb lesz, mint 4Móz 1:33–35;
Manassé, és minden törzs 5Móz 33:17;
örökséget kap Józs 16:4–9; 17:1–4
1Móz 49:7 Simeon és Lévi Józs 19:1–9;
szétszóratnaknak Izraelben 21:41, 42
1Móz 49:10 A királyi uralom Júdától 2Sám 2:4;
indul el 1Krón 5:2;
5Móz 17:14 Izrael egyeduralkodót 1Sám 8:4, 5, 19, 20
5Móz 28:52, 53, kér Izraelt megbüntetik Beteljesedett Szamárián
64–66, 68 hitetlenségéért; i. e. 740-ben
a városokat (2Kir 17:5–23),
megostromolják, Jeruzsálemen i. e. 607-ben
szolgaságba küldik (Jer 52:1–27),
majd ismét Jeruzsálemen
i. sz. 70-ben
Józs 6:26 Büntetés Jerikó újjá- 1Kir 16:34
építőjének
1Sám 2:31, 34; Éli leszármazási vonalának 1Sám 4:11, 17, 18;
3:12–14 megátkozása 1Kir 2:26, 27, 35
1Kir 9:7, 8; A templomot lerombolják, 2Kir 25:9;
2Krón 7:20, 21 ha Izrael hitehagyottá 2Krón 36:19;
lesz Jer 52:13;
1Kir 13:1–3 Jeroboám oltárát 2Kir 23:16–18
beszennyezik
1Kir 14:15 Megdöntik Izrael tíztörzs- 2Kir 17:6–23;
királyságát 18:11, 12
És 13:17–22; Babilon pusztulása; Dán 5:22–31;
45:1, 2; Babilon kapuit nyitva a világi történelem
Jer 50:35–46; hagyják; Cyrus vezetése megerősíti. Cyrus
51:37–43 alatt a médek és perzsák bevette Babilont,
elfoglalják a várost amikor annak kapuit
nyitva hagyták *
És 23:1, 8, Tírusz szárazföldi városát A világi történelem
13, 14; elpusztítják a káldeaiak feljegyzi, hogy
Ez 26:4, Nebukadnezár uralkodása Nebukadnezár a
7–12 idején szárazföldi várost
elpusztította, a
szigetváros pedig
13 évi ostrom után
feltétel nélkül
megadta magát *
És 44:26–28 Jeruzsálemnek és templo- 2Krón 36:22, 23;
mának újjáépítése a Ezsd 1:1–4
visszatérő zsidó szám-
űzöttek által;
Cyrus szerepe
Jer 25:11; A maradék helyreállítása a Dán 9:1, 2;
29:10 hetvenéves pusztaság után Zak 7:5;
Jer 48:15–24; Moáb pusztasággá lesz Moáb most
Ez 25:8–11; nem létező nemzet *
Jer 49:2; Az ammonita városok Ammon most
Ez 25:1–7; romhalmazzá lesznek nem létezik *
Jer 49:17, 18; Edomot levágják, mintha Jeruzsálem
Ez 25:12–14; sosem lett volna i. sz. 70-ben
Abd 16, 18 pusztulása óta Edom
nem létező nemzet *
Dán 2:31–40; Babilon, Perzsia, Görög- A világi történelem
7:2–7 ország és Róma négy megerősíti ezeknek
királyságának lefestése. a hatalmaknak a
Sok részletet előre megjelenését és
megmondanak bukását *
Dán 8:1–8, Perzsia királysága után Nagy Sándor legyőz-
20–22; a hatalmas Görögország te a Perzsa Birodal-
11:1–19 uralkodik. Királysága mat. Halála után
négy részre oszlik, négy tábornok vette
melyekből két hatalom át az uralmat. Végül
keletkezik, az északi megszületett a
király és a déli király szeleukida és a
ptolemaioszi uralom,
és ezek állandóan
háborúskodtak
egymással *
Dán 11:20–24 Az uralkodó elrendeli az Augustus császár
összeírást. A következő uralkodása idején
uralkodó napjaiban meg- elrendelték az
töretik „a szövetség összeírást Palesz-
Fejedelme” tinában; az őt köve-
tő Tiberius császár
uralkodása alatt
megölték Jézust *
Sof 2:13–15; Ninive elpusztul Szemétdombbá lett *
Zak 9:3, 4 Lerombolják Tírusz sziget- Nagy Sándor hajtot-
városát ta végre i. e.
332-ben *
Máté 24:2, Jeruzsálemet karókkal A rómaiak tel-
16–18; körülsáncolják és jesítették be i. sz.
Luk 19:41–44 elpusztítják 70-ben *
Máté 24:7–14; Előre megjövendölik a A szorongattatás
Márk 13:8; szorongattatás idejét a példátlan ideje
Luk 21:10, 11, dolgok e rendszerének 1914 óta, az első
25–28; teljes befejezése előtt; világháború óta tart.
2Tim 3:1–5 belefoglalva a világhábo- A Királyság-
rúkat, élelmiszerhiányo- prédikálást most
kat, földrengéseket, több mint 200
járványos betegségeket, országban végzik
bűnözést. A Királyság
jó hírét prédikálják az
összes nemzetek között
[Lábjegyzetek]
^ 158. bek. Hérodotosz I, 191, 192; Insight on the Scriptures (Éleslátás az Írásokból), 1. kötet, 567. oldal.
^ 159. bek. McClintock és Strong Cyclopedia, 1981-es utánnyomás, X. kötet, 617. oldal; Insight on the Scriptures (Éleslátás az Írásokból), 2. kötet, 531., 1136. oldal.
^ 162. bek. Insight on the Scriptures (Éleslátás az Írásokból), 2. kötet, 421–422. oldal.
^ 163. bek. Insight on the Scriptures (Éleslátás az Írásokból), 1. kötet, 95. oldal.
^ 164. bek. Insight on the Scriptures (Éleslátás az Írásokból), 1. kötet, 681–682. oldal.
^ 165. bek. ”Your Will Be Done on Earth” („Legyen meg a te akaratod a földön”), 104–125., 166–177., 188–195., 220–229. oldal.
^ 166. bek. ”Your Will Be Done on Earth” („Legyen meg a te akaratod a földön”), 121–122., 172–174., 194–195., 220–263. oldal; Insight on the Scriptures (Éleslátás az Írásokból), 1. kötet, 70–71. oldal.
^ 167. bek. ”Your Will Be Done on Earth” („Legyen meg a te akaratod a földön”), 248–253. oldal; Insight on the Scriptures (Éleslátás az Írásokból), 1. kötet, 220. oldal.
^ 168. bek. Lásd 159. oldal, 5., 6. bekezdés
^ 169. bek. McClintock és Strong Cyclopedia, 1981-es utánnyomás, X. kötet, 618–619. oldal.
^ 170. bek. Lásd 188. oldal, 9. bekezdés.
Kérdések a „Más beteljesedett bibliai jövendölések példái” című táblázathoz:
a) Milyen előre bejelentett eseményekre került sor, miután Izrael nemzete bevonult Kánaánba?
b) Mely, Izrael és Júda ítéletéről szóló próféciák teljesedtek be, és mikor?
c) Milyen helyreállítást jövendöltek meg? Vajon ez is beteljesedett?
d) Milyen nemzetek szerepelnek abban a felsorolásban, amely ellenük szóló különleges ítéletüzenetet tartalmaz, és hogyan teljesedett be ez a prófétai ítélet?
e) Melyek azok a főbb történelmi események, amelyeket Dániel megjövendölt? És amelyeket Jézus jövendölt meg?
[Táblázat a 346–349. oldalon]
12. A HÉBER IRATOK EGYES IDÉZETEI ÉS AZOK ALKALMAZÁSA A GÖRÖG IRATOK ÍRÓI ÁLTAL
(MEGJEGYZÉS: A táblázat nem foglal magában olyan utalásokat, amelyek az előző oldalakon „A Jézusra vonatkozó rendkívüli jövendölések” cím alatt már előfordultak.)
Idézet Megállapítás Alkalmazás
1Móz 1:3 Isten megparancsolja, hogy 2Kor 4:6
ragyogjon világosság
1Móz 1:26, 27 A férfit és a nőt Isten Jak 3:9; Márk 10:6
hasonlatosságára teremtették
1Móz 2:2 Isten megnyugszik földi Zsid 4:4
teremtői munkájából
1Móz 2:7 Ádám élő léleknek 1Kor 15:45
teremtetett
1Móz 2:24 A férfi elhagyja szüleit, Máté 19:5;
ragaszkodik feleségéhez; Márk 10:7, 8;
ketten lesznek egy test 1Kor 6:16; Ef 5:31
1Móz 12:3; Ábrahám által minden nemzet Gal 3:8
18:18 áldásban részesül
1Móz 15:5 Ábrahám magva megsokasodik Róma 4:18
1Móz 15:6 Ábrahám hite igazságosságul Róma 4:3; Gal 3:6;
számíttatik Jak 2:23
1Móz 17:5 Ábrahám „sok nemzet”-ből Róma 4:16, 17
való hívők atyjává lesz
1Móz 18:10, 14 Sára ígéret szerint fiat Róma 9:9
nyer
1Móz 18:12 Sára „urának” nevezi 1Pét 3:6
Ábrahámot
1Móz 21:10 Sára, Hágár, Izsák és Gal 4:30
Izmael prófétai előképek
1Móz 21:12 Ábrahám magva Izsákon Róma 9:7;
keresztül jön el Zsid 11:18
1Móz 22:16, 17 Isten saját magára esküszik,
hogy megáldja Ábrahámot Zsid 6:13, 14
1Móz 25:23 Istennek Jákob iránti Róma 9:12
kegye Ézsauval szemben
előre be lett jelentve
2Móz 3:6 Isten nem a holtak, hanem Máté 22:32;
az élők Istene Márk 12:26;
2Móz 9:16 Az ok, amiért Isten meg- Róma 9:17
hagyta a fáraót
2Móz 13:2, 12 Az elsőszülöttek felajánlása
Jehovának Luk 2:23
2Móz 16:18 Isten egyenlővé teszi az 2Kor 8:15
összegyűjtött manna-
mennyiségeket
2Móz 19:5, 6 Izrael idővel papok 1Pét 2:9
királysága lesz
2Móz 19:12, 13 Jehova félelmetesen fenséges
volt a Sínai-hegyen Zsid 12:18–20
2Móz 20:12–17 Az ötödik, hatodik, Máté 5:21, 27;
hetedik, nyolcadik, 15:4;
kilencedik és tizedik 19:18, 19;
parancsolat Márk 10:19;
2Móz 21:17 Büntetés az ötödik paran- Máté 15:4;
csolat megszegéséért Márk 7:10
2Móz 21:24 Szemet szemért és fogat Máté 5:38
fogért
2Móz 22:28 „Nem szabad igazságtalanul Csel 23:5
beszélni néped uralkodójáról”
2Móz 24:8 A törvényszövetség megkötése Zsid 9:20;
– „a szövetség vére” Máté 26:28;
2Móz 25:40 Mózes utasítást kap a Zsid 8:5
szövetségsátor és annak
berendezése ügyében
2Móz 32:6 Az izraeliták dáridózni és 1Kor 10:7
mulatozni kezdenek
2Móz 33:19 Isten könyörül azokon, Róma 9:15
akiken akar
3Móz 11:44 „Legyetek szentek, mert én 1Pét 1:16
szent vagyok”
3Móz 12:8 A szegény ember áldozata Luk 2:24
a fia megszületésekor
3Móz 18:5 Aki megtartja a Törvényt, Gal 3:12
élni fog általa
3Móz 19:18 Szeresd felebarátodat, Máté 19:19; 22:39;
mint magadat Márk 12:31;
3Móz 26:12 Jehova Izrael Istene 2Kor 6:16
4Móz 16:5 Jehova ismeri az övéit 2Tim 2:19
5Móz 6:4, 5 Szeresd Jehovát egész Máté 22:37;
szíveddel és egész Márk 12:29, 30;
lelkeddel Luk 10:27
5Móz 6:13 „Jehovát, a te Istenedet Máté 4:10;
imádd” Luk 4:8
5Móz 6:16 „Ne tedd próbára Jehovát, Máté 4:7;
a te Istenedet” Luk 4:12
5Móz 8:3 Az ember nemcsak Máté 4:4;
kenyérrel él Luk 4:4
5Móz 18:15–19 Isten Mózeshez hasonló Csel 3:22, 23
prófétát támaszt
5Móz 19:15 Minden dolgot meg kell Ján 8:17;
erősíteni két vagy három 2Kor 13:1
tanú által
5Móz 23:21 „Teljesítened kell Jehovának Máté 5:33
tett fogadalmadat”
5Móz 24:1 A mózesi törvény elrendezése Máté 5:31
a válással kapcsolatban
5Móz 25:4 „Nyomtató bikának ne kösd be 1Kor 9:9;
a száját” 1Tim 5:18
5Móz 27:26 Azok az izraeliták, akik Gal 3:10
nem teljesítik a Törvényt,
átkozottak
5Móz 29:4 Nem sok zsidó hallgat Róma 11:8
a Jóhírre
5Móz 30:11–14 Szükséges, hogy „a hit Róma 10:6–8
’szava’” az ember szívében
legyen, és az ember
hirdesse azt
5Móz 31:6, 8 Isten segítséget nyújt Zsid 13:5
népének
5Móz 32:17, 21 Isten féltékennyé tesz Róma 10:19;
zsidókat azzal, hogy 1Kor 10:20–22
pogányokat hív meg.
Az izraeliták féltékenységre
ingerlik Jehovát bálvány-
imádatukkal
5Móz 32:35, 36 Jehováé a bosszúállás Zsid 10:30
5Móz 32:43 „Vigadjatok ti nemzetek Róma 15:10
az ő népével”
1Sám 13:14; Dávid Isten szíve szerinti Csel 13:22
16:1 engedelmes férfiú
1Sám 21:6 Dávid és emberei megették Máté 12:3, 4;
az áldozati kenyereket Márk 2:25, 26;
1Kir 19:14, 18 Csak egy zsidó maradék Róma 11:3, 4
maradt hűséges Istenhez
2Krón 20:7 Ábrahámot Isten „barátjának” Jak 2:23
nevezték („szerető”)
Jób 41:11 „Ki előlegezett [Istennek]?” Róma 11:35
Zsolt 5:9 „Torkuk nyitott sír” Róma 3:13
(5:10, Károli)
Zsolt 8:2 „A csecsemők szája által” Máté 21:16
(8:3, Károli) szerez Isten dicséretet
Zsolt 8:4–6 „Mi az ember, hogy törődsz Zsid 2:6, 7;
(8:5–7, vele?” Isten Krisztus 1Kor 15:27
Károli) lábai alá vetett minden
dolgot
Zsolt 10:7 „Szájuk átokkal van tele” Róma 3:14
Zsolt 14:1–3 „Nincsen igazságos ember Róma 3:10–12
egy sem”
Zsolt 18:49 Pogány nemzetek dicsőítik Róma 15:9
(18:50, Istent
Károli)
Zsolt 19:4, Nem az alkalom hiányzott, Róma 10:18
(19:5, hogy halljanak Isten
Károli, létezésének igazságáról,
lábjegyzet) mivel arról tanúskodik Isten
minden teremtésműve
Zsolt 22:22 „Hirdetem a te nevedet Zsid 2:12
(22:23, testvéreimnek”
Károli)
Zsolt 24:1 A föld Jehova tulajdona 1Kor 10:26
Zsolt 32:1, 2 „Boldog az az ember, akinek Róma 4:7, 8
bűnét Jehova nem tartja
számon”
Zsolt 34:12–16 „Jehova szemei az igazsá- 1Pét 3:10–12
(34:13–17, gosakon vannak”
Károli)
Zsolt 36:1 „Szemeik előtt nincs Róma 3:18
(36:2, Károli) istenfélelem”
Zsolt 40:6–8 Isten nem helyeselte tovább Zsid 10:6–10
(40:7–9, a Törvény alatti áldozatokat;
Károli) Isten akarata szerint Jézus
testének egyszeri feláldozása
megszentelődést eredményez
Zsolt 44:22 „Vágójuhoknak számítottak Róma 8:36
(44:23, minket”
Károli)
Zsolt 45:6, 7 ’Isten a [Krisztus] trónja Zsid 1:8, 9
(45:7, 8, örökkön-örökké’
Károli)
Zsolt 51:4 Isten győzedelmeskedett Róma 3:4
(51:6, szavaiban és tetteiben
Károli)
Zsolt 68:18 Amikor Krisztus felemelke- Ef 4:8
(68:19, dett a magasságba, ember-
Károli) adományokat adott
Zsolt 69:22, 23 Az izraeliták (béke és Róma 11:9, 10
(69:23, 24, jólét) asztala tőr lesz
Károli)
Zsolt 78:24 Égi kenyér Ján 6:31–33
Zsolt 82:6 „Istenek vagytok” Ján 10:34
Zsolt 94:11 „Jehova ismeri a bölcsek 1Kor 3:20
okoskodásait, hogy
hiábavalók”
Zsolt 95:7–11 Az engedetlen izraeliták Zsid 3:7–11;
nyugodalmába
(102:26–28, „Te raktad le, ó, Uram . . . Zsid 1:10–12
Károli) a föld alapjait”
Zsolt 104:4 „Angyalait szellemekké Zsid 1:7
teszi”
Zsolt 110:1 Az Úr Jehova jobbján ül Máté 22:43–45;
Zsolt 110:4 Krisztus Melkisédek Zsid 7:17
szerinti pap örökké
Zsolt 112:9 „Bőven osztogat, . . . 2Kor 9:9
igazságossága örökké tart”
Zsolt 116:10 „Hitet gyakorolt, ezért 2Kor 4:13
így szóltam”
Zsolt 117:1 „Dicsérjétek Jehovát mind, Róma 15:11
ti nemzetek”
Zsolt 118:6 „Jehova az én segítőm, Zsid 13:6
nem félek”
Zsolt 140:3 „Áspisméreg van ajkaik Róma 3:13
(140:4, között”
Károli)
Péld 26:11 „Az eb visszatért saját 2Pét 2:22
okádásához”
És 1:9 Izrael, egy maradékot Róma 9:29
kivéve, hasonlatos volt
Szodomához
És 6:9, 10 Az izraeliták nem figyeltek Máté 13:13–15;
a Jóhírre Márk 4:12;
És 8:17, 18 „Íme! Én és a fiak, akiket Zsid 2:13
Jehova adott nekem”
És 10:22, 23 Csak egy maradék lesz Róma 9:27, 28
megmentve Izraelből
És 22:13 „Együnk, igyunk, mert 1Kor 15:32
holnap úgyis meghalunk”
És 25:8 „Örökre elnyelte a halált” 1Kor 15:54
És 28:11, 12 A nép nem hitt, bár 1Kor 14:21
„idegenek nyelvén” beszéltek
hozzá
És 28:16 Nem csalódnak azok, akik 1Pét 2:6;
hitüket Krisztusba, Sion Róma 10:11
alapkövébe vetik
És 29:13 Az írástudók és farizeusok Máté 15:7–9;
képmutatása Márk 7:6–8
És 29:14 Isten elveszíti a bölcsek 1Kor 1:19
bölcsességét
És 40:6–8 Jehova szava örökké 1Pét 1:24, 25
megmarad
És 40:13 ’Ki lesz Jehova Róma 11:34
tanácsadója?’
És 42:6; 49:6 „A nemzetek világosságául Csel 13:47
kentelek fel téged”
És 45:23 Jehova előtt minden térd Róma 14:11
meghajol
És 49:8 A meghallgattatásra alkal- 2Kor 6:2
mas idő „a megmentés napján”
És 52:7 Gyönyörűek a Jóhírt hordozó Róma 10:15
lábak
És 52:11 „Menjetek ki közülük és 2Kor 6:17
különüljetek el”
És 52:15 A Jóhírt hirdetik a Róma 15:21
pogányoknak
És 54:1 „Örülj te méh, amely nem Gal 4:27
szültél”
És 54:13 „És mindnyájan Jehova Ján 6:45
tanítványai lesznek”
És 56:7 Jehova háza az imádat háza Máté 21:13;
lesz minden nemzet számára Márk 11:17;
És 59:7, 8 Az emberek gonoszsága Róma 3:15–17
És 65:1, 2 Jehova nyilvánvaló lesz Róma 10:20, 21
a pogány nemzetek számára
És 66:1, 2 „Az ég az én trónom és a Csel 7:49, 50
föld lábzsámolyom”
Jer 5:21 Szemeik vannak, de nem Márk 8:18
látnak
Jer 9:24 „Aki dicsekszik, Jehovában 1Kor 1:31;
dicsekedjék” 2Kor 10:17
Jer 31:31–34 Isten új szövetséget köt Zsid 8:8–12;
Dán 9:27; „Az utálatos dolog, amely Máté 24:15
11:31 pusztulást idéz elő”
Hós 1:10; 2:23 Pogányok is Isten népe Róma 9:24–26
(2:22, lesznek
Károli)
Hós 6:6 „Irgalmasságot akarok és Máté 9:13; 12:7
nem áldozatot”
Hós 13:14 „Halál, hol a te 1Kor 15:54, 55
fullánkod?”
Jóel 2:28–32 „Mindenki, aki Jehova nevét Csel 2:17–21;
hívja segítségül, megmen- Róma 10:13
tésben részesül”
Ám 9:11, 12 Isten helyreállítja Dávid Csel 15:16–18
sátrát
Hab 1:5 „Íme, ti csúfolódók, Csel 13:40, 41
lássátok és csodálkozzatok”
Hab 2:4 „Az én igazságosom azonban Zsid 10:38;
hit alapján él” Róma 1:17
Agg 2:6 Az egek és a föld Zsid 12:26, 27
megrendülnek
Mal 1:2, 3 Jákobot szerette, Ézsaut Róma 9:13
gyűlölte
Kérdések „A Héber Iratok egyes idézetei és azok alkalmazása a Görög Iratok írói által” című táblázathoz:
a) Hogyan támasztják alá a teremtésbeszámolót a Genezisből vett idézetek a Görög Iratokban?
b) Mire alkalmazták itt a Genezis Ábrahámra és Ábrahám magvára vonatkozó utalásait?
c) Milyen idézetek fordulnak elő az Exodusból a tízparancsolattal és a Törvény egyéb részeivel kapcsolatban?
d) Hol fordul elő először a két nagy parancsolat: az, hogy az ember szeresse Jehovát teljes szívéből és lelkéből, és szeresse felebarátját, mint saját magát?
e) Sorolj fel néhányat azokból a Pentateuchban található alapelvekből, amelyeket a Görög Iratokban is idéznek az írók! Hogyan alkalmazzák ezeket az alapelveket?
f) A Görög Iratokban a Zsoltárokból idézett mely részek dicsőítik és magasztalják Jehovát 1 mint Teremtőt és a föld Urát; 2 mint aki érdeklődik az igazak iránt és gondoskodik róluk?
g) Hogyan alkalmaznak a Görög Iratok írói bizonyos részeket Ésaiástól és más prófétáktól 1 a Jóhír prédikálására; 2 arra, hogy némelyek elutasítják a Jóhírt; 3 arra, hogy Izrael maradékán kívül a nemzetek tagjai közül is lesznek majd hívő emberek; 4 arra, hogy milyen előnyökkel jár, ha valaki hitet gyakorol a jó hírben?
