Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Áhítatot keltő, félelmetes világegyetemünk

Áhítatot keltő, félelmetes világegyetemünk

9. fejezet

Áhítatot keltő, félelmetes világegyetemünk

1., 2. a) Mit mondhatunk a látható égboltról? b) Milyen kérdések merülnek fel a gondolkozó emberekben, és mit segítenek megérteni az arra adott válaszok?

ÉVEZREDEK óta csodálattal tekintenek fel az emberek a csillagos égre. Tiszta éjszakán drágakövekként sziporkáznak a végtelenség sötétjében a gyönyörű csillagok. A holdfény fátylában sejtelmes szépségben tárul elénk a föld.

2 Akit elgondolkoztat az ilyen látvány, gyakran eltűnődik: ’Mi mindent rejtegethet a távoli világmindenség? Milyen törvényeknek engedelmeskedik? Megismerhetjük-e keletkezését?’ A kérdésekre adott válasz kétségtelenül segíteni fog jobban megérteni azt, miért jött létre a föld, rajta az emberek s az egész élővilág; s mit tartogat a jövő?

3. Mit eredményezett egyebek között a világegyetemről szerzett növekvő ismeret?

3 Évszázadokkal ezelőtt úgy hitték, hogy a világegyetem a néhány ezer szabad szemmel látható csillagból áll. A nagyteljesítményű berendezések, amelyekkel napjainkban a tudósok az eget kémlelik, ennél sokkal de sokkal többet mutatnak. A feltárt dolgok minden képzeletet felülmúló, félelmet keltő csodálatot érdemelnek. Megdöbbentő kiterjedések, szinte felfoghatatlanul bonyolult rendszerek. A National Geographic c. folyóirat szerint „lélegzetelállító” dolgokat ismert meg az ember napjainkban a világegyetemről.1

Áhítatot keltő méretek

4. Mit fedeztek fel a húszas években?

4 Az elmúlt évszázadok csillagászai kezdetleges teleszkópokkal vizsgálták az eget és észrevettek néhány elmosódott, felhőszerű képződményt. Úgy sejtették, hogy közelben lévő gázfelhőkről van szó. Amikor azonban 1920 körül sor került a nagyteljesítményű teleszkópok alkalmazására, kiderült, hogy azok mérhetetlenül hatalmasabbak és sokkal nagyobb jelentőségűek — galaxisok.

5. a) Mi egy galaxis? b) Mi tartozik a mi Tejút galaxisunkhoz?

5 A galaxis központi mag körül forgó, csillagok, gázfelhők és egyéb anyagok roppant mennyiségű halmaza. A galaxisok mozgó szigetek a világűrben, mindegyik egy-egy kis világegyetemhez hasonló. Nézzük meg például azt a galaxist, amelyben mi élünk, a Tejútat. Naprendszerünk, vagyis a Nap, a Föld és a többi bolygók valamint azok holdjai, ehhez a galaxishoz tartoznak. De annak csak parányi részét alkotják, mivel Tejútunk több száz milliárd csillagból áll. Számukat egyes tudósok legalább 200—400 milliárdra becsülik. Sőt az egyik tudományos rovatvezető állítása szerint „lehet, hogy a Tejút 5—10 billió csillagból áll”.2

6. Milyen nagy a galaxisunk átmérője?

6 Galaxisunk átmérője oly roppant nagy, hogy az áthaladás rajta fénysebességgel (egy másodperc alatt 299 793 km) 100 000 évet venne igénybe. Hány kilométer ez? A fény évente körülbelül 10 billió (10 000 000 000 000) kilométert tesz meg. A választ megkapjuk, ha ezt a számot megszorozzuk 100 000-rel; Tejútrendszerünk átmérője körülbelül 1 trillió (1 000 000 000 000 000 000) kilométer. A galaxison belül a csillagok egymástól átlagosan mintegy 6 fényévre, vagyis körülbelül 60 billió kilométerre vannak.

7. Hány galaxis van feltételezések szerint a világegyetemben?

7 Az ember szinte képtelen ilyen nagyságrendet és távolságot felfogni. Ennek ellenére galaxisunk a világegyetemnek csak a kezdete! Ami szinte felfoghatatlan: napjainkra oly nagyszámú galaxist fedeztek fel, hogy azt mondják róluk, „oly közönségesek, mint a fűcsomók a réten”.3 A látható világegyetemben körülbelül 10 milliárd galaxis van! További nagyszámú galaxis van a modern teleszkópok hatótávolságán kívül. Egyes csillagászok 100 milliárdra becsülik a világegyetem galaxisainak számát. Minden egyes galaxis csillagok százmillióit foglalhatja magában.

Galaxishalmazok

8. Milyen rendszert alkotnak a galaxisok?

8 Ez még azonban nem minden! Ezek a félelmetes nagyságú galaxisok nem véletlenszerűen helyezkednek el a világűrben. Általában rendszerezetten, meghatározott csoportban, szőlőfürtökhöz hasonló halmazokban fordulnak elő. Ezernyi ilyen galaxishalmazt figyeltek meg és fényképeztek már le.

9. Mi tartozik saját galaxishalmazunkhoz?

9 Egyes halmazok viszonylag kevés galaxisból állnak. Tejútrendszerünk például körülbelül 20 galaxisból álló halmaz része. A csoporton belüli „szomszéd” galaxist tiszta éjszakán teleszkóp nélkül is megláthatjuk. Ez a nagy Andromeda-köd, amelynek formája Tejútunkhoz hasonló.

10. a) Hány galaxis van az egyes galaxishalmazokban? b) Milyen távolságban vannak egymáshoz a galaxisok és a galaxishalmazok?

10 Más galaxishalmazok több tucat, talán több száz, esetleg több ezer galaxisból állnak. Az egyik ilyen halmaz közel 10 000 galaxisból áll! A halmazon belül az egyes galaxisok átlagosan körülbelül egymillió fényévre vannak egymástól. Két galaxishalmaz között a távolság ennek a százszorosát is kiteheti. Továbbá minden jel arra mutat, hogy a halmazok mint fürtök a szőlőtőn „szuperhalmazokat” alkotnak. Mily kolosszális méretek, milyen elkápráztató rendszer!

Hasonló felépítés

11. Milyen hasonló felépítést találunk naprendszerünkön belül?

11 Ha visszatérünk naprendszerünkhöz, további csodálatos rendszerre bukkanunk. A Nap, tulajdonképpen közepes nagyságú csillag, olyan központi „magot” alkot, amely körül precíz pályákon mozognak a Föld és a többi bolygók, holdjaikkal együtt. Évről évre olyan matematikai pontossággal keringenek, hogy a csillagászok minden időpontra vonatkozóan kiszámíthatják pontos helyzetüket.

12. Milyen felépítése van az atomoknak?

12 Hasonló precíz pontosságot ismerünk fel, ha bepillantunk az atomok végtelen parányi világába. Az atomon belül uralkodó rend egyedülálló csoda. Az atomok parányi naprendszerekhez hasonlítanak. A protonok és a neutronok alkotják azt a magot, amely körül a parányi elektronok keringenek. Ezek az összes anyag építőelemei. Az egyes anyagok a magban lévő protonok és neutronok, valamint a körülöttük lévő elektronok számában és elrendezésében különböznek egymástól. Olyan tökéletes rendszert alkotnak, hogy az összes anyagot felépítő elemek rendszám szerint megfelelő sorrendbe állíthatók.

Mi áll e rendszer hátterében?

13. Mi jellemző az egész világegyetemre?

13 Láttuk a világegyetem valóban félelmetes méreteit. A világegyetemben a végtelen nagytól a végtelen parányiig, a galaxisoktól az atomig, minden nagyfokú szervezettségről tanúskodik. A Discover c. folyóirat azt írta: „Lenyügözött minket a rend, és csillagászaink valamint fizikusaink folyamatosan a rend új, csodálatos megnyilvánulásaira bukkanak . . . Csodálattal beszélünk róla, és megengedjük magunknak, hogy csodának tekintsük az egész világegyetemet.”4 Ezt a szabályos rendszert fejezi ki a csillagászat megfelelő szóhasználata is: kozmosz. Az egyik szótár meghatározása szerint a szó jelentése: „szabályos, harmonikus, rendszerbe foglalt világegyetem”.5

14. Hogyan nyilatkozott a korábbi űrhajós?

14 A korábbi űrhajós, John Glenn, beszélt „a körülöttünk levő egész világegyetem rendjéről” és, hogy a galaxisok „egymáshoz viszonyítva kijelölt pályán haladnak”. Felveti ezért a kérdést: „Véletlen lenne mindez csupán? Véletlenül, miként víz színén hányódó szeméthalmazok, hirtelen önszántukból pályára álltak?” Következtetése így hangzik: „Nem hinném . . . Valamilyen Hatalom helyezte pályára és tartja pályán őket.”6

15. Mire utal a világegyetem pontossága és felépítése?

15 Igen, a világegyetem olyan pontosan működő rendszer, hogy felhasználhatjuk az időmérés alapjául az égitesteket. Minden jól megszerkesztett időmérő; logikusan gondolkodó, tervező értelem alkotása. Az alkotó gondolkodás azonban intelligens személyhez kapcsolódik. Mi a helyzet ilyenképpen a világegyetem sokkal bonyolultabb és megbízhatóbb felépítésével? Vajon ahhoz nincs szükség alkotóra, értelemre vagyis intelligenciára? El tudunk-e képzelni azonban személyiségtől független intelligenciát?

16. Milyen következtetésre jutunk a világegyetemmel kapcsolatban?

16 Nem kerülhetjük meg a tényeket. Magas fokú szervezettség kiváló szervezőre vall. Tapasztalataink területén semmi sem utal arra, hogy bármilyen rendszer véletlenül vagy automatikusan jönne létre. Összes tapasztalatunk arra tanít, hogy minden rendszer hátterében rendező áll. Minden gépezetnek és minden kompjúternek van szerkesztője, minden épületnek van tervezője, még a ceruzát vagy a papírlapot is elkészítette valaki. Logikus, hogy a világegyetem sokkal bonyolultabb és áhítatot keltő, félelmetes rendszerét is valakinek létre kellett hoznia.

Nincs törvény törvényhozó nélkül

17. Milyen szerepet játszanak e törvények a világegyetemben?

17 Az egész világegyetemben, az atomoktól a galaxisokig, meghatározott fizikai törvények uralkodnak. A meleg, a fény, a hang és a nehézségi erő törvények szerint működnek. A fizikus Stephen W. Hawking azt mondta: „Mennél tovább vizsgáljuk a világegyetemet, annál világosabb lesz, hogy az nem rendszertelen, hanem különböző, jól körülírt törvényeknek van alárendelve. Nagyon ésszerűnek látszik az a feltételezés, hogy általános alapelv szerint minden törvény egyetemes törvény részeként működik.”7

18. Mire következtetett az egyik rakétakutató?

18 A rakétakutatás egyik szakértője, Wernher von Braun, állításában egy lépéssel még tovább ment: „A világegyetemben érvényes természeti törvények olyan pontosak, hogy nehézségek nélkül építhetünk űrhajókat, amelyek felmennek a holdra, és a repülési időt a másodperc törtrészének pontosságával ki tudjuk számítani. Ezeket a törvényeket valakinek le kellett fektetnie.”8 A rakétákat föld- vagy holdkörüli pályára irányító szakemberek csak úgy dolgozhatnak eredményesen, ha figyelembe veszik ezeket az egyetemes törvényeket.

19. Miről tanúskodnak a fennálló törvények?

19 Ha törvényekre gondolunk, el kell ismernünk, hogy azok törvényadó tekintélytől származnak. A „Stop” feliratú közlekdési tábla bizonyítéka olyan személy vagy személycsoport létének, aki vagy amely megalkotta az ide vonatkozó előírásokat, törvényeket. De mi a helyzet az egész anyagi világegyetemet irányító egyetemes törvényeinkkel? Azok a ragyogóan megalkotott törvények felettébb értelmes Törvényadóról tanúskodnak.

A Szervező és Törvényhozó

20. Milyen megfigyelést tesz a Science News folyóirat?

20 A Science News c. folyóirat, miután utalt a világegyetem oly szembeszökő rendjének és törvényének sajátos feltételeire, megjegyezte: „A kozmológusokat nyugtalanítják ezek a gondolatok, mivel ilyen részletesen és pontosan megszerkesztett állapotok aligha jöhettek véletlen folytán létre. A probléma áthidalásának egyik lehetősége, ha feltételezik, hogy az egész [világegyetem] megtervezett alkotás eredménye, és isteni gondviselés magyarázza létrejöttét.”9

21. Mit hajlandók egyesek elismerni?

21 Sokan, beleértve tudósokat is, nem akarják ezt elismerni. Mások hajlandók a tények nyomásának engedve az intelligencia szükségességét elfogadni. Elismerik, hogy olyan kolosszális méretek, pontosság és törvényszerűség, ami a világegyetemben megfigyelhető, nem jöhetett létre véletlenül. Felsőbb rendű értelemnek kellett létrehoznia mindazokat.

22. Hogyan azonosította az egyik bibliaíró a világegyetem Létrehozóját?

22 Erre a következtetésre jutott az egyik bibliaíró is, amikor az égre irányítva a figyelmet, azt mondta: „Emeljétek fel a magasba szemeiteket és lássátok! Ki teremtette azokat? Ő, aki elhozza seregüket szám szerint, sőt néven szólítja valamennyit.” Ez a személy „az egek Termtője és a Hatalmas, aki kifeszíti azokat” (Ésaiás 40:26; 42:5).

Az energia forrása

23., 24. Hogyan jöhet létre anyag?

23 A létező anyag egyetemes törvényeknek van alárendelve. Honnan származik azonban a világegyetem anyaga? Carl Sagan Cosmos c. könyvében azt írja: „Világegyetemünk kialakulásának kezdetén nem voltak sem galaxisok, sem csillagok, sem bolygók, sem élet, sem civilizációk.” A jelenlegi világmindenség kialakulásáról azt írja, ez „az anyag és az energia elgondolható legfenségesebb átalakulása, amelyet kiváltságos helyzetünknél fogva futólag megpillanthatunk”.10

24 Ez adja meg a kulcsot annak megértéséhez, hogyan jöhetett létre a világegyetem: Az energia és anyag átalakulása következtében. Ezt a kölcsönhatást bizonyítja Einstein híres egyenlete: E=mc2 (az energia egyenlő a tömeg és a fénysebesség négyzetének szorzatával). Az egyenletből levezethető a következtetés, hogy energiából anyag jöhet létre, valamint, hogy hatalmas energia nyerhető az anyagból. Ez utóbbira bizonyíték az atomrobbanás. Az asztrofizikus Josip Kleczek ezek alapján megállapította: „Az energia anyaggá történő átalakulása [materializáció] során a legtöbb, vagy esetleg az össszes elemi részecske létrehozható.”11

25. Milyen forrásból származott a világegyetem megteremtéséhez szükséges mérhetetlen energia?

25 Következésképpen, megvan a tudományos bizonyíték arra, hogy kimeríthetetlen energiaforrás biztosította a világegyetem anyagainak megteremtéséhez szükséges nyersanyagot. Az előbb idézett bibliaíró megemlítette, hogy az energia ama forrása élő, intelligens személy. Azt mondta: „Dinamikus energiájának bősége és tetterős hatalma következtében egyetlen egy sem hiányzik közülük [az égitestek közül].” A Biblia tehát erről a korlátlan energiaforrásról ír az 1Mózes 1:1-ben: „Kezdetben teremtette Isten az egeket és a földet.”

A kezdet nem volt kaotikus

26. Mit ismernek el ma általában a tudósok?

26 Ma a tudósok általában elismerik, hogy a világegyetemnek volt kezdete. Egyik ismert elmélet, amely megpróbálja leírni a kezdetet, a nagy robbanás vagy ősrobbanás elmélete. Francis Crick írta: „Az univerzum eredetének minden újabbkori magyarázata az ősrobbanás elméletéből indul ki.”12 Jastrow szerint ez a kozmikus „robbanás” volt „a teremtés tulajdonképpeni pillanata”.13 New Scientist c. folyóiratban az asztrofizikus John Gribbin elismeri, hogy a tudósok „azt állítják, hogy szinte részletesen le tudják írni” mi történt ama „időpont” után, ennek ellenére „a teremtés pillanata továbbra is titok marad”. Majd eltűnődve hozzátette: „Talán mégiscsak Isten csinált mindent.”14

27. Milyen korlátai vannak az ősrobbanás elméletének?

27 A legtöbb tudós mindenesetre vonakodik elismerni Isten közreműködését ebben a „pillanatnyi” eseményben. Ezért a robbanást rendszerint káosznak, atomrobbanáshoz hasonló eseménynek tekintik. Vezethet vajon ilyenfajta robbanás magasabb szervezettségre? Létrejönnek-e csodálatos épületek, utcák valamint közlekedési jelzések, beleértve a közlekedési szabályokat is, háborúk idején ledobott bombák robbanásának eredményeként? Éppen ellenkezőleg! Az ilyen robbanások romhalmazokat, rendszertelenséget, káoszt és összeomlást idéznek elő. Ha pedig nukleáris töltet robban, annak teljes pusztulás lesz a következménye, ahogy azt a japán Hirosima és Nagaszaki városokkal kapcsolatos 1945-ös tapasztalatból tudjuk.

28. Milyen következtetésre jutunk a világegyetem létrejöttében közreműködő hatalmas erők ismeretében?

28 Nem, csupán „robbanás” nem hozhatta létre bámulatra méltó világegyetemünket, annak csodálatos rendjét, formáját, és törvényszerűségét. Csak hatalmas Szervező és Törvényhozó volt képes a mérhetetlen erőket úgy irányítani, hogy azok kimagasló szervezettséget és törvényszerűséget eredményezzenek. Így a tudományos bizonyítékok és a logika szilárd hátteret biztosítanak a Biblia kijelentésének: „A mennyek hirdetik Isten dicsőségét és kezeinek munkájáról beszél a kiterjedés” (Zsoltárok 19:1, [19:2, Károli]).

29. Mit erősítenek meg a tudósok és a saját magunk megfigyelései?

29 A Biblia tehát megbirkózik azokkal a kérdésekkel, amelyeket az evolúciós elmélet képtelen tisztázni. Ahelyett, hogy tudatlanságban tartana a minden dolgok eredetének hátteréről, a Biblia egyszerű és érthető magyarázatot ad. Megerősíti a tudósok valamint a saját magunk megfigyeléseit, hogy semmi sem keletkezik önmagától. Bár nem voltunk a világegyetem keletkezésének szemtanúi, nyilvánvaló, hogy mesteri Építő volt annak létrehozója. Ez megegyezik a Biblia következtetésével: „Természetesen, minden háznak van építője, aki pedig mindent alkotott, az Isten az” (Zsidók 3:4).

[Tanulmányozási kérdések]

[Oldalidézet a 115. oldalon]

„Lélegzetelállító”, amit az ember napjainkban megtudott a világegyetemről

[Oldalidézet a 117. oldalon]

Tejútrendszerünk több mint 100 milliárd csillagból áll

[Oldalidézet a 118. oldalon]

A galaxisok szőlőfürtökhöz hasonló halmazokban fordulnak elő

[Oldalidézet a 122. oldalon]

A tudósok „folyamatosan a rend új, csodálatos megnyilvánulásaira bukkanak”

[Oldalidézet a 123. oldalon]

Magas fokú szervezettség kiváló szervezőre vall

[Oldalidézet a 123. oldalon]

A világegyetem „jól körülírt törvényeknek van alárendelve”

[Oldalidézet a 125. oldalon]

„Ilyen részletesen és pontosan megszerkesztett állapotok aligha jöhettek véletlen folytán létre”

[Egész oldalas kép a 114. oldalon]

[Kép a 116. oldalon]

Jellegzetes spirálgalaxis

[Kép a 116., 117. oldalon]

Naprendszerünk (a keretben) csak parányinak látszik a Tejúthoz képest

[Kép a 119. oldalon]

A Tejútrendszerünkhöz hasonló nagy Andromeda-köd csak kis része a félelmetes nagyságú világegyetemnek, amely egyesek szerint körülbelül 100 milliárd galaxisból áll

[Képek a 120., 121. oldalon]

Naprendszerünk bolygói nagy pontossággal mozognak Nap körüli pályájukon

Az atomok miniatűr naprendszerre hasonlítanak

[Kép a 122. oldalon]

A pontosan működő óra intelligens konstruktőr alkotása. A világegyetem sokkal nagyobb pontossága vajon nem magasabb rendű értelmes tervező alkotása?

[Kép a 124. oldalon]

A rakéták pályára helyezése megköveteli a dinamika és a nehézségi erő törvényének figyelembevételét. Ilyen törvények szükségszerűen törvényadótól származnak

[Kép a 125. oldalon]

A közlekedési törvényeket értelem hozza létre

[Képek a 126. oldalon]

Az atomrobbanás az anyag és energia kölcsönhatásának bizonyítéka

Javít-e az épületen a bombarobbanás?

[Kép a 127. oldalon]

„Minden háznak van építője, aki pedig mindent alkotott, az Isten az” (Zsidók 3:4).