Az élőlények bámulatba ejtő tervrajza
11. fejezet
Az élőlények bámulatba ejtő tervrajza
1., 2. a) Mi mutat arra, hogy a tudósok felismerik a céltudatos tervezés szükségességét? b) Milyen esetben változtatják meg mégis teljesen véleményüket?
AMIKOR az antropológusok az ásatások során éles, háromszög alakú kődarabra bukkannak, úgy következtetnek, hogy azt a követ valakinek nyílheggyé kellett formálnia. A tudósok nem kételkednek a kő tudatos megmunkálásában, s azt állítják, hogy ilyen eszköz nem jöhetett létre önmagától.
2 Az élőlények esetében azonban gyakran elfelejtik ezt a logikát. Ez esetben nincs szükségük tervező alkotóra. Pedig a legegyszerűbb egysejtű, vagy annak genetikai kódot tartalmazó DNS-e is sokkal bonyolultabb felépítésű, mint egy megformált kődarab. Az evolucionisták mégis azt állítják, hogy ehhez nincs szükség tervező alkotóra, hanem véletlen események sorozata alakította ki.
3. Minek a szükségességét ismerte el Darwin, és mire ruházta ezt a szerepet?
3 Darwin elismerte bizonyos irányító erő szükségességét, és a természetes kiválasztásra ruházta ezt a szerepet. „Képletesen azt mondhatjuk — írta —, hogy a természetes kiválasztás naponként és óránként szerte az egész világon szemügyre vesz minden csekély változást; elveti mindazt, ami rossz, megőrzi és felhalmozza mindazt, ami jó.”1 Ezt a nézetet azonban ma már egyre kevesebben támogatják.
4. Milyen változtatásokat tapasztaltak különböző nézetek a természetes kiválasztásról?
4 Stephen Gould arról számol be, hogy sok jelenkori evolucionista azon a véleményen van, hogy a lényeges változások „nem lehetnek természetes kiválasztás következményei, hanem véletlenszerűen terjednek a sokaságban”.2 Gordon Taylor egyetértett ezzel: „A természetes kiválasztás csak az események kis részére ad magyarázatot, nagy részük megválaszolatlan marad.”3 A geológus David Raup azt mondta: „A természetes kiválasztás mellett a jelenlegi másik lényeges lehetőség a puszta véletlen hatásával függ össze.”4 De alkotó erő-e a „puszta véletlen”? Képes-e előállítani komplex élő szervezeteket?
5. Mit ismert el az egyik zoológus az élő szervezetek megalkotásával és az Alkotóval kapcsolatban?
5 A zoológus Richard Lewontin azt mondta, hogy az élő szervezetek „szemmel láthatóan gondosan és leleményesen vannak megalkotva”. Ezeket „a Legfelső Alkotó fő bizonyítékának” tekinti.5 Nem árt, ha jobban szemügyre vesszük az ide vonatkozó bizonyítékokat.
A legkisebb élőlények
6. Valóban egyszerűek az egysejtű szervezetek?
6 Kezdjük a legkisebbek közül az egysejtű szervezetekkel. Az egyik biológus ezt mondta az egysejtűekről: „Táplálékot szereznek, megemésztik azt, eltávolítják a salakanyagokat, mozognak, házakat építenek, szexuális tevékenységet folytatnak”, mindezt „anélkül, hogy szöveteik, szerveik, szívük és értelmük lenne. Lényegében mindenük megvan, amivel mi rendelkezünk.”6
7. Hogyan és miért készítenek a kovamoszatok üveget, és milyen fontosak a tengeri élőlények számára?
7 A kovamoszatok, egysejtű szervezetek, kivonják a tengerből a sziliciumot és az oxigént, üveget készítenek, amiből parányi „házikókat” építenek klorofilljuk számára. Egy tudós kihangsúlyozta fontosságukat és szépségüket: „Ezek a zöld, ékszerdobozkákba zárt levélkék alkotják az összes tengeri élőlény táplálékának kilenctized részét.” Tápértékük döntő része az általuk készített olaj, amely egyben a vízfelszín közelében tartja őket, ahol táncolva sütkéreztethetik klorofilljukat a napfényben.
8. Milyen bonyolult formájuk van a kovamoszatoknak?
8 Csodálatos üvegházacskáikról ugyanez a tudós azt mondta: „Elképesztő a formaváltozatosság — körök, négyszögek, pajzsok, háromszögek, ovális és négyzet alakúak — mindig változatos geometriai gravírozással díszítettek. Ezek a szálminták oly fínoman helyezkednek el az áttetsző üvegben, hogy csak a hosszában négyszáz felé hasított emberi hajszálat lehetne közéjük helyezni.”7
9. Milyen bonyolult felépítése van a sugárállatka vázának?
9 Az óceánlakó egysejtűek másik csoportját alkotják a sugárállatkák. Üveget választanak ki, és abból készítenek „nap alakú ékszert, ebben a sugárformában vékony, áttetsző tűk ágaznak ki egy központi kristálygolyó felszínéről”. Más esetben „üvegbordákból álló hatszögekből alakítanak ki egyszerű geodéziai kupolát”. Az egyik parányi építőmesterről azt mondják: „Ennek a szuperépítésznek egy geodéziai kupola nem elég. Három egymásba fonódó, csipkeszerű üvegboltozat kell neki.”8 Szavakkal nem lehet leírni ezt a szerkezeti csodát, ezt látni kell.
10., 11. a) Mik a szivacsok, és hogyan viselkednek az egyes sejtek, ha azokat teljesen elválasztjuk egymástól? b) A szivacs vázára vonatkozóan milyen kérdésre nem találnak választ az evolucionisták, mit tudunk azonban mi?
10 A szivacsok egymástól nem sokban különböző sejtek millióiból állnak. Az egyik tankönyvben ez áll: „A sejtek nem szerveződtek szövetekké vagy szervekké, valami módon mégis felismerik egymást, egybekapcsolódnak és szervezetté alakulnak.”9 A szitán átpaszírozott szivacs milliónyi sejtre szétesik, de ezek rövid időn belül ismét felépülnek szivaccsá. A szivacsok igen szép kovavázat tudnak felépíteni. Ezek közt az egyik legcsodálatosabb az öntözőkanna-szivacs
11 Egy tudós azt mondta: „Az ember zavarba jön az [öntözőkanna-szivacs] kovatűkből álló ismert, változatos építménye láttán. Hogyan képesek a gyakorlatilag egymástól független mikroszkópikus sejtek így együttműködni, és milliónyi kovatűcskét kiválasztva ilyen bonyolult és szép rácsozatot kialakítani? Nem tudjuk.”10 Egyet azonban biztosan tudunk: Ebben a véletlennek vajmi kevés szerep jutott.
Társas viszony
12. Mi a szimbiózis, és mely példáiról volt szó?
12 Sok esetben két élőlény szemmel láthatóan együttélésre lett megalkotva. Az ilyen társulásokat szimbiózisnak (együttélésnek) nevezzük. Bizonyos fügefa és darázsfajták egymásra vannak utalva szaporodásuk során. A termeszek fával táplálkoznak, de a testükben élő egysejtű segítségével képesek csak megemészteni azt. A szarvasmarhák, kecskék, tevék ugyancsak képtelenek lennének megemészteni a fűben lévő cellulózt, ha nem élnének bennük bizonyos baktériumok és egysejtű élőlények. Egy riportban ez áll: „A tehén gyomrának az a része, ahol ez az emésztés végbemegy, körülbelül 100 litert tesz ki, és minden cseppben mintegy tíz milliárd mikroorganizmus található.”11 Algák és gombák együttese alkotja a zuzmókat. Csak így tudnak a puszta sziklán megtelepedni és talajjá alakítani a kőzetet.
13. Milyen társas viszony van a fullánkos hangya és egy akácfaj között?
13 A fullánkos hangyák bizonyos akác duzzadt, üreges tüskéiben laknak. Távol tartják a fától a lombrágó rovarokat és átvágják, sőt elpusztítják azokat a kúszó növényeket, amelyek megpróbálnak a fára felkapaszkodni. Ellenszolgáltatásként a fa cukortartalmú nedvvel kedveskedik és álterméseivel táplálja a hangyákat. A hangya veszi védelmébe elsőként a fát s a fa ezért jutalmazza meg gyümölccsel a hangyákat? Vagy a fa terem először gyümölcsöt a hangyáknak és azok utólagosan nyújtanak védelmet hálaként az élelemért? Vagy egyszerre jött létre mindez, véletlenül?
14. Milyen különleges módon csalogatják magukhoz a virágok a beporzást végző rovarokat?
14 Sok más esetben is megfigyelhető az együttműködés a rovarok és a növények között. A rovarok beporozzák a virágokat, viszonzásul a virágok pollennel [virágpor] és nektárral táplálják a rovarokat. Némely virág kétféle pollent termel. Az egyik megtermékenyíti a bibét, a másik meddő, és látogatóba érkező rovar táplálását szolgálja. Néhány virág speciális jelzéssel és illattal segít a rovarnak megtalálni a nektárt. Egyes virágoknak sajátos kioldószerkezetük van. Amint a rovar megérinti ezt a reflexzónát, a portokból ráhull a pollen.
15. Mi biztosítja a farkasalma esetében az idegen-beporzást, és milyen kérdés merül fel ebben az esetben?
15 A farkasalma például képtelen önmaga beporzására, szüksége van a rovarok által szállított idegen pollenre. A növény virágát viaszréteggel bevont csőformájú levél takarja. A virágillat odavonzza a rovarokat, amelyek érkezéskor nem tudnak megkapaszkodni a csúszós levélen, hanem becsúsznak a virág mélyén lévő kamrába. Itt az érett bibére rájut a rovar által hozott pollen, megtörténik az idegenporzás. A szőrök és a viaszos oldalfalak azonban még három napig fogva tartják a rovart. Ezalatt megérik a virág saját pollenje és rákerül a rovarra. Csak ezután lankadnak le a szőrök s hervad el a virág és kerül vízszintes helyzetbe a viaszos csúszda. A rovar kisétál, és újonnan szerzett pollentartalékával átrepül egy másik farkasalma virágra, hogy beporozza azt. A háromnapos látogatás nem árt a rovarnak, ezalatt a számára fenntartott nektáron él. Mindez véletlenül történik így? Vagy jól átgondolt tervezés következménye?
16. Hogyan történik némely orchideafajta beporzása?
16 Néhány orchideafaj virágszirma egy darázsfaj nöstényéhez hasonlít, még szemek, csápok, szárnyak is megkülönböztethetők rajta. Sőt a virág illata is a párosodásra kész nőstényével egyező. A hím odarepül, de csupán a bibe beporzását hajtja végre. Másfajta orchidea a Coryanthes nemből, erjedt nektárral teszi bizonytalanná a méh lábait. Az belecsúszik a virág folyadékkal telt csészéjébe, ahonnan csak egy száracska segítségével tud kimászni, eközben rászóródik a pollen.
A természet „üzemei”
17. Hogyan teszi lehetővé a gyökerek és a levelek együttműködése a növények táplálkozását?
17 Közvetve vagy közvetlenül a növények zöld levelei állítják elő a táplálékot az egész világ számára. Vékony gyökereik nélkül azonban nem tudnák ellátni ezt a feladatot. Gyökerek milliói — mindegyiknek végét beolajozott sapkácska védi — hatolnak be a talajba. A beolajozott sapkácska mögött hajszálgyökerek szívják fel a vizet és az ásványi anyagokat, amelyek a szijács hajszálvékony vezetőedényein át eljutnak a levelekig. Itt van a cukor és a különböző aminosavak termelőhelye, s ezek a tápanyagok eljutnak a fa minden részéhez, még a gyökerekhez is.
18. a) Hogyan jut a víz a gyökerektől a levelekig, és miért mondható nagyteljesítményűnek ez a rendszer? b) Mi a transzspiráció, és milyen jelentősége van a víz körforgásában?
18 A fák és a virágok nedvkeringésének némely jellegzetessége oly bámulatos, hogy azokat néhány tudós majdnem hihetetlennek tekinti. Először is, mi nyomja fel a vizet 60—90 méter magasba? A gyökérnyomás adja meg a kezdeti lendületet, de a törzsben más törvényszerűségek működnek. A vízmolekulákat a kohéziós erő tartja össze. Ha a levelekben elpárolog a víz, ez a kohéziós erő húzza fel — mint a gyökértől a levelekig érő kötelet — a vékonyka vízoszlopot, amely óránként 60 méteres sebességgel mozog felfelé. Ezen a rendszeren át a víz három kilométer magas fa csúcsáig is eljutna! A leveleken a felesleges víz elpárolog (transzspiráció), sok milliárd tonna mennyiségben visszajut a levegőbe, majd csapadék formájában ismét a földre hull — tökéletesen kigondolt rendszer!
19. Milyen létfontosságú szolgálatot jelent egyes növények gyökereinek és bizonyos baktériumoknak az együttélése?
19 Ez azonban nem minden. Ahhoz, hogy a levelek a létfontosságú aminosavakat előállíthassák, szükségük van a talaj nitrátjára és nitritjére. Ezek nagy mennyiségben keletkeznek és kerülnek a talajba villámlások következményeként, valamint a talajban élő különleges baktériumok által. A hüvelyesfélék, például a borsó, a lóhere, a bab és a lucerna, szintén kellő mennyiségben állítanak elő nitrogén-vegyületeket. Ugynevezett nitrifikáló baktériumok telepszenek a gyökereikre, ezeket a gyökér ellátja szénhidrátokkal, a baktériumok cserébe hasznosítható nitritek és nitrátok formájában kicserélik, illetve megkötik a talaj nitrogénjét. Ennek mennyisége évente és hektáronként körülbelül kétszáz kilogrammra tehető.
20. a) Mi történik a fotoszintézis során, hol megy ez végbe, és ki ismeri a folyamat lényegét? b) Mit mondott erről egy biológus? c) Minek nevezhetnénk a zöld növényeket, mi teszi őket különlegessé és milyen kérdést kellene feltennünk?
20 De ez még mindig nem minden. A növények zöld levelei a napenergia segítségével a levegő szén-dioxidjából és a gyökereken át kapott vízből cukrot készítenek és oxigént adnak le. A folyamatot fotoszintézisnek nevezik, és a sejt kloroplasztiszaiban megy végbe. A kloroplasztiszok oly kicsinyek, hogy 400 000 darab elférne belőlük a mondat végén levő pont helyén. A tudósok nem ismerik teljesen a folyamatot. „A fotoszintézisben kereken hetven különböző kémiai reakció vesz részt” — mondta egy biológus. „Valóban csodálatos folyamat.”12 A növényeket a természet „üzemeinek” nevezik — szép, nyugodt, nem környezetszennyező oxigéntermelő helyek, vízvisszanyerő telepek és élelmiszergyárak ezek az egész világ számára. Csupán a véletlen műve? Elhihetjük ezt?
21., 22. a) Hogyan tanúskodott két tudós a természetben rejlő intelligenciáról? b) Mit mond erről a Biblia?
21 A világ néhány híres tudósa nem nagyon hiszi el. Ők meglátták a természetben rejlő intelligenciát. A Nobel-díjas fizikus, Robert A. Millikan, bár kitart az evolúció mellett, az American Physical Society egyik találkozóján mégis azt mondta: „Van egy istenség, amely sorsunkat formálja . . . A tisztán materialista filozófia számára az értelmetlenség csúcsát jelenti. A bölcs emberek minden korban eleget láttak ahhoz, hogy legalább a tiszteletadáshoz értsenek.” Előadásában idézte Albert Einstein figyelemre méltó szavait, aki egyszer azt mondta, hogy megpróbál „alázatosan arra törekedni, hogy a természetben kifejezésre jutó értelmes hatalom egy parányi részét felfoghassa”.13
22 Végtelenül változatos és csodálatosan összetett környezetünk felsőbbrendű lény létezését tükrözi. A Biblia is ezt a következtetést juttatja kifejezésre, amikor a Teremtőről azt írja, hogy „az ő láthatatlan tulajdonságai a világ teremtése óta világosan láthatók, mert a megalkotott dolgokból felfoghatók, még az ő örökkévaló hatalma és istensége is, úgyhogy számukra nincs mentség” (Róma 1:20).
23. Milyen ésszerű következtetésre jutott a zsoltáros?
23 A tervező alkotást a körülöttünk levő élet oly sok ténnyel bizonyítja, hogy egyszerűen „nincs mentség” azok számára, akik azt állítják, hogy mindezt a vak véletlen hozta létre. Joggal ad hát tiszteletet a zsoltáros az intelligens Teremtőnek e szavakkal: „Mily számosak műveid, ó Jehova! Mindent bölcsességedben hoztál létre. Tele van a föld alkotásaiddal. A nagy és széles tengerben is számtalan sok mozgó élőlény van; élő teremtmények, kicsik és nagyok” (Zsoltárok 104:24, 25).
[Tanulmányozási kérdések]
[Oldalidézet a 151. oldalon]
„A fotoszintézisben kereken hetven különböző kémiai reakció vesz részt. Valóban csodálatos folyamat”
[Kiemelt rész/képek a 148., 149. oldalon]
A csodálatosan megszerkesztett magvak
A magok beérnek és indulásra készek!
Sok, ötletesen kialakított szerkezet indítja útjára a magokat. Az orchidea magja oly könnyű, hogy porként száll tova. A gyermekláncfű magja ejtőernyőre van felfüggesztve. A juharfa pillangószárnyakon röpíti el terméseit. Néhány vizinövény levegővel telt úszógömb segítségével vitorláztatja el magvait.
Egyes magok hüvelyben vannak, amelyek felpattanva kiröpítik a magokat. A virginiai varázsfa síkos magva úgy repül ki a termésből, ahogy a gyerekek pattintják el a görögdinnye magvát hüvelyk- és mutatóujjuk közül. A közönséges magrugó a hidraulikához folyamodik. A termés növekedése során befelé vastagszik a héja, s a benne levő folyadék egyre nagyobb nyomás alá kerül, s mire a magok beérnek, a nyomás oly nagy lesz, hogy mint a dugó az üvegből, úgy pattan le a termés a szárról, és kiveti magából a magokat.
[Képek]
Gyermekláncfű
Juharfa
Közönséges magrugó
Esőmérő magvak
Néhány egynyári sivatagi növény magva csak akkor csírázik ki, ha több mint egy centiméter eső hull. És mintha tudná is, milyen irányból jön a nedvesség. Ha eső esik, kihajt, de ha alulról kap nedvességet, nem. A talajban levő sók akadályozzák meg a csírázást. A fentről jövő eső kimossa ezeket a sókat. Az alulról felszivárgó nedvesség viszont nem tudja ezt megtenni.
Ha ez az egynyári sivatagi növény kisebb zápor után is kihajtana, elpusztulna. Csak tartós eső juttat annyi nedvességet a talajba, ami kellő védelmet nyújt a későbbi száraz periódusban. Ezt kell kivárniuk. Véletlen? Vagy alaposan átgondolt tervezés?
Óriás a parányi csomagban
A legkisebb magok egyikébe van becsomagolva a földkerekség legnagyobb fája, az óriási mamutfenyő. Több mint száz méter magasra is megnő. Törzse, egy méterrel a föld felszíne fölött, elérheti a 11 méter átmérőt. Faanyaga 50 hatszobás lakás felépítésére lenne elegendő. A kérge mintegy hatvan centi vastag, át van itatva tanninnal, ami elriasztja a rovarokat. Szivacsos szerkezetének tűzállósága az aszbesztével vetekszik. Gyökerei körülbelül másfél hektár területet hálóznak be, az élettartama pedig meghaladja a 3000 évet.
A mamutfenyőről milliószámra aláhulló magvacska nagysága azonban alig haladja meg a gombostűfej méretét. A fa mellett eltörpülő ember csak csodálkozó néma tiszteletadással tud a fák ezen óriására feltekinteni. Lehet-e józan ésszel hinni abban, hogy ez a méltóságteljes óriás és a picinyke mag véletlenül jött létre?
[Kiemelt rész/képek a 150. oldalon]
Zeneművészek
Az amerikai gezerigó nevezetes utánzó képességéről. Az egyik madár egyetlen óra alatt 55 másfajta madár hangját utánozta. De a madár dallamos áradozásának eredeti kompozíciói a legmegkapóbbak. Ezek messze felette állnak a területi igényt bejelentő egyszerű hangoknál. Saját magukat szórakoztatják — vagy talán bennünket?
A dél-amarikai ökörszem nem kevésbé csodálatos zenész. Más trópusi madárhoz hasonlóan a párok kettőst énekelnek. Előadásuk egyedülálló. Egy kézikönyv így ír róla: „A hímecske és a nőstény vagy együtt éneklik ugyanazt a melódiát, vagy felváltva énekelnek különböző dallamokat, vagy ugyanabból a madárdalból különböző strófákat; oly pontosan időzítik éneküket, hogy az egész egyetlen madár énekének hangzik.”a Mily csodás ez a zenei kettős, amely egymáshoz kapcsolja az ökörszem párokat! A véletlen játéka csupán?
[Képek a 142. oldalon]
Ehhez szükség volt tervezőre
Ehhez nincs szükség tervezőre?
[Képek a 143. oldalon]
Mikroszkópikus növények kovavázainak rajzolatai
Kovamoszatok
[Képek a 144. oldalon]
Sugárállatkák: mikroszkópikus állatkák kovavázainak formái
Öntözőkanna-szivacs
[Kép a 145. oldalon]
Sok virág jelzi a rovaroknak a rejtett nektárhoz vezető utat
[Képek a 146. oldalon]
Néhány virág viaszos csúszdával fogja meg a beporzást végző rovarokat
Miért viseli egy darázsfaj nőstényének képmását ez az orchidea?
[Kép a 147. oldalon]
A vízmolekulákat összetartó kohéziós erő akár három kilométer magas fa csúcsáig is eljuttatná a vizet
