1. fejezet

Az élet — milyen volt a kezdet?

1. Milyen általánosan terjedt el bolygónkon az élet?

MINDENÜTT élet vesz körül bennünket. Ezt tanúsítja a rovarok zümmögése, a madárdal és az apró élőlények zörgése a bozótban. Megtaláljuk az életet a jéghideg sarkokon éppúgy, mint a száraz, sivatagi tájakon. Találkozunk vele a vizek napsütötte felszínén valamint a tengerek legsötétebb mélyén. A levegőben fent parányi lények repkednek. Lábaink alatt számtalan mikroorganizmus tevékenysége teszi termékennyé a talajt a más életformák fenntartása szempontjából elengedhetetlenül fontos növények számára.

2. Milyen kérdések foglalkoztatják régóta az embereket?

² A földi élet gazdagsága és sokrétűsége felülmúlja képzelőerőnket. Milyen volt a kezdet? Bolygónk és annak minden lakója — hogyan jöttek létre? Mindenek előtt: Hogyan alakult ki az ember? Vajon majomszerű élőlényekből fejlődtünk ki? Vagy teremtés hozott létre minket? Mi a valóság? Hogyan jöttünk létre? És hogyan érinti a válasz a jövőnket? Ilyen és ehhez hasonló kérdések nem újkeletűek, mégis sokak számára megválaszolatlanul maradtak.

3. Mit gondolnak egyesek ezekről a kérdésekről, mégis miért fontosak ezek mindannyiunk számára?

 ³ Talán úgy érzed, ilyen kérdések lényegében nem érintenek téged. Lehet, hogy így gondolkozol: „Nem érdekes hogyan jöttem létre — itt vagyok. És talán élek 60, 70 vagy 80 évet — ki tudja? Számomra semmit sem változtat az, hogy teremtettek-e vagy kifejlődtem.” Éppen ellenkezőleg! Ez sok mindent megváltoztat: mennyi ideig élünk, mi módon élünk és milyen viszonyok között élünk. Miért? Mert az életre és a jövőre vonatkozó beállítottságunkat befolyásolja az élet eredetéről vallott nézetünk. Az élet kialakulásának módja döntő befolyást gyakorol a történelem további alakulására és az abban elfoglalt helyünkre.

Különböző nézőpontok

4. Hogyan ítélik meg sokan a föld jövőjét?

⁴ Az evolúciós elméletet elfogadók közül sokan az életet szüntelen veszekedéssel, gyűlölettel, háborúsággal és halállal kapcsolatos konkurenciaharcnak tartják. Sőt nem kevesen vélekednek úgy, hogy az ember a közeljövőben önmagát fogja elpusztítani. Ahogy egy jeles tudós mondta: „Az ítéletidő már néhány évtizeden belül bekövetkezhet . . . a nukleáris fegyverek fejlődése és azok elhárítási rendszere előbb-utóbb világméretű katasztrófához fog vezetni.”¹ Függetlenül attól, hogy ez hamarosan bekövetkezik vagy sem, sokan azt hiszik, hogy az ember a halál alkalmával örökre megsemmisül. Mások úgy vélik, hogy a jövőben minden élet megszűnik a földön. Elgondolásuk szerint a nap vörös óriás csillaggá fejlődik és akkor „az óceánok felforrnak, az atmoszféra elpárolog a világűrbe és bolygónk elképzelhetetlen méretű katasztrófa áldozata lesz”.²

5. a) Milyen nézetet vallanak a földre vonatkozóan a „tudományos kreacionizmus” képviselői? b) Milyen kérdés merül fel nézőpontjuk alapján?

⁵ A „tudományos kreacionizmus” képviselői élesen elutasítják ezt a következtetést, azonban a teremtési beszámoló egyéni értelmezése alapján azt állítják, hogy a föld csak 6000 éves és a Genezis 6 teremtési „napjának” mindegyike csupán 24 óráig tartott. Vajon összhangban van ez az elképzelés a Biblia állításával?  Csupán hat betű szerinti napig tartott a föld és a rajta levő összes életforma megteremtése? Avagy van ésszerűbb meggondolás is?

6. Mire támaszkodjanak a földi élet eredetére vonatkozó következtetéseink, és hogyan hagyta Darwin a témát nyitva további megfontolások számára?

⁶ Az élet keletkezésének kérdéseivel kapcsolatban sok emberre befolyást gyakorolnak az érzelmek vagy a közvélemény. Ennek elkerülésére és a helyes végkövetkeztetés kialakítása érdekében elengedhetetlen a bizonyítékok előítélet mentes szemrevételezése. Érdekes megjegyezni, hogy még az evolúció legismertebb szószólója, Charles Darwin is utalt elméletének ismeretes korlátaira. A fajok eredete c. művének zárószavában írta: „Nagyszerűség van ebben a felfogásban, amely szerint a Teremtő az életet a maga különböző erőivel eredetileg csak néhány vagy csak egyetlenegy formába lehelte bele.”³ Ily módon az élet keletkezésének témáját ténylegesen nyitva hagyta további megfontolások számára.

A tudomány figyelembevételével

7. Mit kell tisztáznunk a tudománnyal és a tudomány elismerésével kapcsolatban?

⁷ Mielőtt továbbmennénk, segítségül szolgálhat  egy dolog tisztázása: Egyáltalán nincs szükség itt a tudomány vívmányainak kétségbe vonására. Jól tájékozott személyek elismerik azokat a bámulatos teljesítményeket, amelyeket a kutatók sok területen elértek. Kutatásaik során drámai módon kibővültek a világegyetemre, a földre és az élővilágra vonatkozó ismereteink. Az emberi test kutatása jobb módszereket tárt fel a betegségek és sérülések kezelése terén. Az elektronika gyors fejlődése bevezette a kompjúterkorszakot, amely megváltoztatta életünket. A tudósok bámulatos teljesítményeket értek el, embereket is eljuttattak a holdra és vissza. Nyilvánvalóan helyes és illő a képességek elismerése, amelyek során megnövekedtek környezetünkre vonatkozó ismereteink — a parányi kicsinytől a határtalan nagyig egyaránt.

8. Mit jelent e könyben az evolúció és mit a teremtés fogalma?

⁸ Helyénvaló itt most két fogalom tisztázása is: Evolúció ebben a könyvben a szerves fejlődésre vonatkozik — az elméletre, miszerint az első élő szervezetek élettelen anyagból fejlődtek ki; továbbá az állításra, hogy e szervezetek a szaporodásuk folyamán különböző fajú életformává változtak és kizárólag ennek során jött volna létre az összes valaha is a földön létező életforma, beleértve az embert is; valamint a feltételezésre, hogy mindez irányító értelem vagy természetfeletti beavatkozás nélkül állt elő. Teremtésen ezzel szemben az értendő, hogy az élőlények megjelenése csakis egy Mindenható Isten létezésével magyarázható meg, aki elgondolta és létrehozte a földi élet összes alapvető fajait.

Néhány fontos kérdés

9. Mit mondanak az evolúció hívei a teremtésről és milyen kérdések merülnek fel mind az evolúció mind a teremtés vonatkozásában?

⁹ Nyilvánvaló, hogy lényeges különbség van az evolúciós elmélet és a bibliai teremtés-beszámoló között. Az evolúció hívei azt állítják, hogy a teremtés tudományosan nem igazolható. Mindenesetre méltányos lenne ugyancsak feltenni a kérdést: Vajon  valóban tudományos bizonyítékokon alapszik-e az evolúció? Másrészt: csupán egy másik ókori legenda a teremtési beszámoló, ahogy azt sokan gondolják? Vagy talán összhangban van a modern tudomány felfedezéseivel? És mi a helyzet a sokakat nyugtalanító kérdéssel: Ha létezik Mindenható Teremtő, miért van akkor oly sok háború, éhínség és betegség, miáltal millióknak kell idő előtt meghalniuk? Ha van Teremtő, megmondja-e nekünk, mit hoz a jövő?

10. a) Mi e könyv célja és mit kérnek a kiadók? b) Miért oly fontos ez?

¹⁰ E könyv célja az ilyen kérdések és rokon jellegű problémák megvizsgálása. A kiadók előítélettől mentes figyelmet kérnek. Miért fontos ez? Mivel a könyv értékesebb lehet számodra, mint gondolnád.

[Tanulmányozási kérdések]

[Oldalidézet a 7. oldalon]

Fejlődés vagy teremtés útján jött létre az élet?

[Oldalidézet a 8. oldalon]

Az életre és a jövőre vonatkozó beállítottságunkat befolyásolja az élet eredetéről vallott nézetünk

[Oldalidézet a 10. oldalon]

Az evolúció hívei azt állítják, hogy a teremtés tudományosan nem igazolható; de vajon méltányos lenne azt állítani, hogy valóban tudományos bizonyítékokon alapszik az evolúció?

 [Kiemelt rész/kép a 12., 13. oldalon]

 Amin el kellene gondolkozni

Világunk tele van csodálatos dolgokkal:

Nagyok: A nyugati égboltot színpompába öltöztető lenyugvó nap. A csillagokkal tele éjszakai égbolt. Az erdő égig érő fáin átszűrődő napsugarak. A csipkés hegyormok napfényben csillogó hófedte csúcsai. A szélűzött óceánok tajtékzó hullámai. Mindezek megvídámítanak és áhitattal töltenek el bennünket.

Kicsik: Egy parányi madár, egy kis poszáta Észak-Amerikától Dél-Amerikába vezető útján először Afrika felé veszi útját magasan az Atlanti-óceán felett. Mintegy 6000 méter magasságban Dél-Amerikába tartó légáramlatba kerül. Ösztönétől vezérelve több napig tartó, 4000 km-es utat tesz meg ez a 20 grammos tollakba burkolt bátorság! Bámulatba ejt és ugyanakkor csodálattal tölt el!

Zseniálisak: Az ultrahanggal tájékozódó denevérek. Az áramot fejlesztő angolna. A tengervizet sótalanító sirályok. A papírt gyártó darazsak. A klimaberendezést készítő termeszek. A sugárhajtással haladó polipok. A szövő és a lakosztályt építő madarak. A kertészkedő, varró és állattartó hangyák. A beépített jelzőfénnyel világító rovarok. Bámulatba ejtő zsenialitás!

Egyszerűek: A késői életéveinkben figyelmünket a kisebb dolgok felé fordítjuk, amelyeket korábban természetesnek tartottunk: Egy mosoly. Egy símogató kéz. Egy barátságos szó. Egy szál virág. A madárdal. A nap melege.

Ha mindezeket végiggondoljuk — lélegzetelállító nagy dolgok, csodálatba ejtő kis dolgok, lenyűgöző zseniálisak és a késői életkorban megbecsült egyszerűek —, kinek tulajdonítsuk ezeket? Hogyan magyarázhatók meg ezek? Honnan erednek?

 [Egész oldalas kép a 6. oldalon]

[Kép a 9. oldalon]

Csupán 6000 éves?

[Kép a 11. oldalon]

Helyes és illő a képességek elismerése, amelyek során megnövekedtek ismereteink