Bízhatunk-e a Bibliában?
17. fejezet
Bízhatunk-e a Bibliában?
1. a) Mit jelent ki a Biblia sokak nézetével ellentétben? b) Milyen kérdés merül fel tehát?
SOKAN csupán a múlt korokban élt bölcs emberek könyvének tartják a Bibliát. Gerald A. Larue egyetemi professzor kijelentette: „A bibliaírók nézeteiben az akkori szokások és a korabeli ismeret által korlátozott elképzelések, gondolatok és hitnézetek tükröződnek.”1 A Biblia azonban kijelenti, hogy Istentől ihletett (2Timótheus 3:16). Ebben az esetben nem tartalmazhatja az egyes bibliai részek megírásának időszakában általánosan elterjedt téves nézeteket. A mai ismeretek tükrében helyesnek bizonyul-e a Biblia?
2. Gyakran hogyan érintik az új ismeretek a tudományos munkákat?
2 E kérdésnél szem előtt kell tartanunk, hogy az emberek a megnövekedő ismeretek következtében újra meg újra szükségesnek tartják nézeteik helyreigazítását, hogy azok mindig összhangban legyenek az újabb ismeretekkel és felfedezésekkel. A Scientific Monthly megjegyezte: „Nem várható el, hogy öt éves vagy régebbi cikkeket egy szóban forgó tudományág legújabb állása szerint mérvadónak tekintsünk.”2 A Biblia leírása és összeállítása ezzel szemben körülbelül 1600 évet vett igénybe, és közel 2000 évvel ezelőtt fejeződött be. Mit mondhatunk napjainkban a pontosságáról?
A Biblia és a tudomány
3. Milyen elképzelések uralkodtak az ókorban azzal kapcsolatban, hogy mi tartja fenn a földünket a világűrben? — mit mond azonban a Biblia?
3 A Biblia leírásának idején különböző elképzelések uralkodtak azzal kapcsolatban, hogy mi tartja fenn földünket a világűrben. Egyesek például azt hitték, hogy egy hatalmas tengeri teknős hátán álló négy elefánt hordozza a földet. A Biblia azonban a leírásának idején általánosan elfogadott, a valóságtól elrugaszkodott, tudománytalan nézeteket nem tükrözi vissza, ehelyett egyszerűen kijelenti: „[Isten] terjeszti ki északot az üresség fölé, függeszti fel a földet a semmiben” (Jób 26:7). A Bibliának ez a korrekt, 3000 éves kijelentése, miszerint a föld nincs látható módon rögzítve, összhangban van a nehézségi erő és a mozgás sokkal később felismert törvényeivel. „Honnan ismerte Jób az igazságot? — kérdezte egy hittudós — nehezen megoldható kérdés a Szentírás ihletettségét tagadók számára.”3
4., 5. a) Milyennek képzelték el régen a földet, s mitől féltek az emberek? b) Mit mond a Biblia a földről?
4 A The Encyclopedia Americana ezt írja a föld alakjáról: „Az emberek legrégibb elképzelése szerint a föld a világegyetem közzéppontjában nyugvó, lapos korong volt . . . Egészen a reneszánszig nem jutott érvényre az az elképzelés, hogy a föld gömbölyű.”4 Egyes korabeli tengeri hajósok még féltek is attól, hogy túlhajóznak a lapos föld peremén. Később azonban az iránytű és egyéb újítások általánossá válása, valamint több más újítás bevezetése után nagyobb tengeri utazások is lehetővé váltak. Ezek a „felfedező utazások — írja egy másik enciklopédia — bebizonyították, hogy az addigi elképzelésekkel szemben a föld nem lapos, hanem gömbalakú”.5
5 Sokkal korábban még mielőtt ilyen utazásokra vállalkoztak volna, körülbelül 2700 évvel ezelőtt a Biblia egyik írója azt mondta Istenről: „Van valaki, aki a föld kereksége fölött lakik, amelynek lakói olyanok, mint a szöcskék” (Ésaiás 40:22). A ’kerekség’ szóval fordított héber chugh szó gömböt is jelenthet a Davidson-féle Analytical Hebrew and Chaldee Lexicon szerint. Más fordítások ezért azt írják: „föld gömbje” (Douay Version), és „földkerekség” (Katolikus fordítás). A Biblia tehát nem tükrözi vissza a földet lapos korongnak tartó korabeli elképzeléseket. A Biblia pontos.
6. Milyen csodálatos, az ókorban általában ismeretlen körforgásról beszél a Biblia?
6 Emberemlékezet óta a folyók a tengerekbe és az óceánokba ömlenek, azoknak vízszintje mégsem emelkedik. Mielőtt rájöttek volna, hogy a föld gömbalakú, sokan azt hitték, hogy a felesleges víz a föld peremén túlfolyik. Később bebizonyosodott, hogy a nap minden másodpercben több millió köbméter vizet „szippant” fel a tengerből vízgőz formájában. Az így keletkezett felhőket a szél a szárazföld fölé sodorja, s a csapadék eső vagy hó formájában lehull. A víz a folyókba jut, majd vissza a tengerbe. Erről a csodálatos, az ókorban általában ismeretlen körforgásról beszél a Biblia: „A folyók mind a tengerbe ömlenek, s a tenger mégsem árad meg; a helyre, ahonnét a folyók elindulnak, visszatérnek, hogy újra folyjanak” (Prédikátor 1:7, Káldi).
7., 8. a) Mi módon bizonyult korrektnek a Biblia leírása a világegyetem keletkezéséről? b) Milyen hatást gyakoroltak egyes csillagászokra az új ismeretek és miért?
7 A világegyetem keletkezéséről azt írja a Biblia: „Kezdetben teremtette Isten az egeket és a földet” (1Mózes 1:1). Sok tudós ezt tudománytalannak tartja, ragaszkodva ahhoz az állításhoz, hogy a világegyetemnek nem volt kezdete. Az újabb ismeretekre hivatkozva a csillagász Robert Jastrow azonban azt mondja: „A legkülönösebb fejlemények lényegében véve arra utalnak, hogy a világegyetemnek bizonyos értelemben véve volt kezdete — hogy bizonyos időpontban létezni kezdett.” Jastrow itt a ma általában elfogadott, és a 9. fejezetben már említett „ősrobbanás” elméletére gondolt. Hozzátette még: „Ma már látjuk, hogy a csillagászati bizonyítékok a világ keletkezésének bibliai nézőpontjához közelítenek. A részletek eltérőek, azonban a Genezis és a csillagászat lényeges elemei azonosak.”6
8 Hogyan érintette az embereket ez a felfedezés? „A csillagászokat furcsa módon, de nyugtalanította a dolog” — írja Jastrow. „Reakciójuk érdekes példája a tudós viselkedésének — akitől elvárják, hogy abszolút tárgyilagos legyen — olyan helyzetben, amikor a tudományos bizonyítékok összeütközésbe kerülnek hivatásuk ’vallásos’ téziseivel. Kiderül, hogy a tudós ugyanúgy viselkedik, mint közülünk egy, amikor felfogásunk összeütközésbe kerül a bizonyítékokkal. Bosszankodunk, úgy teszünk, mintha a konfliktus nem is létezne, vagy megpróbáljuk azt semmitmondó szavakkal eltussolni.”7 A tény mégiscsak az, hogy miközben a „feltárt tudományos bizonyítékok” a tudósoknak a világegyetem keletkezéséről régóta vallott nézeteit megcáfolják, addig megerősítik azt, amit évezredekkel ezelőtt a Biblia megírt.
9., 10. a) Mit mond a Biblia a nagy özönvízről? b) Mi igazolja ma a Biblia adatainak helyességét?
9 A Biblia beszél arról, hogy Nóé napjaiban a legmagasabb hegyeket is elborító özönvíz volt a földön, amely a Nóé építette bárkán kívül az összes emberi életet elpusztította (1Mózes 7:1–24). Sokan kigúnyolják ezt a feljegyzést. Azonban tengeri kagylók találhatók a magas hegyeken. További bizonyítékok a nem is olyan távoli múltban bekövetkezett félelmetes özönvízre az eljegesedett mocsarakban található nagyszámú kövület és állati tetem. A The Saturday Evening Post azt írta: „Sok állat teljesen friss, ép és sértetlen volt; egyesek még most is egyenes testtartásban álltak vagy térdeltek . . . Ez a kép korábbi gondolkodásmódunk számára szinte elképzelhetetlen. Hatalmas, jól táplált állatok óriási csordái, amelyek nem lettek volna képesek ilyen különlegesen hideg éghajlatot elviselni, békésen legeltek a napsütötte mezőkön . . . S hirtelen, az erőszak minden látható jele nélkül, valamennyien elpusztultak, méghozzá oly hirtelen, hogy még a szájukban levő falatot sem érkeztek lenyelni, és olyan gyorsan jéggé fagytak, hogy testük minden sejtje tökéletesen ép állapotban megmaradt.”8
10 Ez megfelel a nagy özönvíz következményének. A Biblia így írja le az eseményt: „Ezen a napon felszakadt a nagy vízmélységek minden forrása, és az egek zsilipei megnyíltak.” A leszakadó vizek „elhatalmasodtak a földön”, és a pólusokon az eseményt bizonyosan jéghideg sarki szél kísérte (1Mózes 1:6–8; 7:11, 19). A hőmérsékletváltozás ott lehetett a leggyorsabb és a legdrasztikusabb. Ennek következtében fagyos, iszapos sár borított be és tartósított különböző állatokat. Az egyik ilyen állat lehetett a mellékelt képen bemutatott, Szibériában kiásott mamut is. Szájában és gyomrában még zöld növényeket találtak, és a húsa, miután felengedett, még élvezhető volt.
11. Milyen bibliai kijelentéseket erősítenek meg az újonnan szerzett ismeretek, és milyen következtetésre jutottak még egyes tudósok is?
11 Mennél alaposabban megvizsgáljuk a Bibliát, annál inkább elcsodálkozunk bámulatos pontosságán. A 36. és 37. oldalon bemutattuk, hogy a Biblia a tudomány mai ismerete szerint sorolja fel a teremtés különböző szakaszait, amire aligha lehet magyarázatot találni, ha a Biblia csupán emberi eredetű lenne. Ez további példa a Biblia sok más olyan részlete közül, amelyeket az újonnan szerzett ismeretek megerősítettek. Joggal mondhatta a minden idők egyik legnagyobb tudósa, Isaac Newton: „Egyetlen tudomány sem hitelesebb, mint a Biblia vallása.”9
A Biblia és az egészség
12. Hogyan állította szembe egy orvos a beteggyógyítás babonás elképzeléseit a Biblia tanácsaival?
12 A gyógyítás területén évszázadokon át nagy tudatlanság uralkodott. Sőt egy orvos egyszer a következő megjegyzést tette: „Sokan még ma is hisznek a különböző babonás elképzelésekben, például: hogy a nadrágzsebbe dugott vadgesztenye megoltalmaz a reumától; hogy a varangyos béka szemölcsöt okoz; hogy a nyak köré tekert vörös flanel viselése meggyógyítja a torokfájást.” Megjegyezte azonban: „A Bibliában nem találunk ilyen állításokat. Ez önmagában is figyelemre méltó.”10
13. Milyen kockázatos gyógymódot alkalmaztak az ókori egyiptomiak?
13 Érdekes továbbá a múltban alkalmazott kockázatos gyógymódok összehasonlítása a Biblia tanácsaival. Az un. Ebers-tekercs, az ókori Egyiptom orvosi dokumentuma, ürülék alkalmazását írja elő különböző állapotok kezelésére. Utasítást tartalmaz, hogy friss tejben elkavart emberi ürülékből rakjanak pakolást a var lehullása után nem gyógyuló sebre. Szilánkok eltávolítására a következő módszert ajánlja: „Férgek vérét olajban főzd meg és nyomd szét; vakondokot öld meg, főzd meg és paszírozd szét olajban; szamártrágyát keverj el friss tejjel. Helyezd a nyílásra.”11 Ma már tudjuk, hogy az ilyen kezelési módszerek súlyos fertőzést idézhetnek elő.
14. Mit mond a Biblia az ürülék eltávolításáról, és milyen védelmet jelentett ez?
14 Mit mond a Biblia az ürülékről? Utasítása így hangzik: „Áss gödröt vele [egy ásóeszközzel], és ha elkészültél, takard be ürülékedet” (5Mózes 23:13). A Biblia utasításaitól távol áll az ürülék orvosi felhasználásnak ajánlása, ehelyett a széklet biztonságos eltávolítását írja elő. Egészen évszázadunkig ismeretlen volt a legyek számára hozzáférhető ürülék veszélyessége. A legyek közvetítésével terjednek a veszélyes, sok-sok ember halálát okozó járványok. A Biblia azonban régtől fogva tartalmazza az egyszerű eljárás leírását, amit az izraeliták több mint 3000 éve már alkalmaztak.
15. Milyen halált okozó orvosi eljárást lehetett volna elkerülni a holttestekre vonatkozó bibliai tanács alkalmazásával?
15 A múlt században egyes orvosok a holttestek boncolása után közvetlenül a szülőszobába mentek és kézmosás nélkül végeztek vizsgálatokat. Így a holttestekből átvitt fertőző kórokozók miatt sokan meghaltak. Még miután a kézmosás jelentősége beigazolódott, orvosi körökben élénken tiltakoztak az ilyen egészségügyi rendszabályok ellen. Anélkül, hogy tudták volna, a Biblia tanácsát vetették el, mivel Jehova törvénye, amelyet az izraelitáknak adott, világosan kijelentette, hogy aki holttestet érint, az tisztátalan, és megkövetelte az alapos mosakodást és a ruhák kimosását (4Mózes 19:11–22).
16. Miért haladja meg az ember bölcsességét a nyolcadik napra előírt körülmetélés?
16 Az Ábrahámmal kötött szövetség jelével kapcsolatban Jehova azt mondta: „Nyolcnapos korában metéljetek körül minden fiúgyermeket.” Később ezt a követelményt ismételten előírták Izrael nemzete számára (1Mózes 17:12; 3Mózes 12:2, 3). Akkor nem fűztek hozzá bővebb magyarázatot, miért a nyolcadik napon kellett ennek megtörténnie, ma már ismerjük az okát. Az orvosi kutatások fényt derítettek arra, hogy a véralvadás egyik faktora, a K-vitamin csak erre az időpontra ér el megfelelő szintet. A véralvadás másik fontos tényezője, a protrombin pedig a születés utáni nyolcadik napon éri el gyermek életében a legmagasabb értéket. Erre a tényre támaszkodva Dr. S. I. McMillen így következtetett: „A nyolcadik nap a legalkalmasabb a körülmetélés elvégzésére.”12 Véletlen egybeesés csupán? Aligha. A tudás kellő ismerettel rendelkező személytől, Istentől származik.
17. Melyik újabb tudományos felfedezés igazolja a Bibliát?
17 A modern tudomány újabb felfedezése, hogy egészségünk bizonyos fokban szellemi beállítottságunk és érzelmi életünk befolyása alatt áll. Az egyik enciklopédia azt írja: „1940 óta egyre világosabban felismerték, hogy a szervek és szervrendszerek élettani működése és a pszichés állapot között szoros kölcsönhatás áll fenn, és az érintett szervben még szöveti elváltozások is létrejöhetnek.”13 A Biblia már régóta utalt a szellemi állapot és a testi egészség közötti szoros összefüggésre. Például azt írja: „A nyugodt szív a test élete, a féltékenység viszont a csontok rothadása” (Példabeszédek 14:30; 17:22).
18. Miért óv a Biblia az ártalmas érzelmektől, és hogyan hangsúlyozza ki a szeretetet?
18 A Biblia tehát óv a helytelen érzelmektől. „Éljünk tisztességesen — hangzik a figyelmeztetés — . . . nem viszálykodva és irigykedve.” Ezenkívül: „Minden rosszindulatú keserűséget, haragot, dühöt, üvöltözést és gyalázkodó beszédet vessetek ki magatokból minden rosszasággal együtt! Hanem legyetek egymáshoz kedvesek, gyengéden együttérzők” (Róma 13:13; Efézus 4:31, 32). Különösképpen a szeretetre buzdít a Biblia: „De mindezeken felül — mondja — öltsétek fel a szeretetet”. Mint a szeretet legnagyobb szószólója, Jézus közölte tanítványaival: „Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket.” A Hegyi beszédben még ezt is mondta: „Ne szűnjetek meg szeretni ellenségeiteket.” (Kolossé 3:12–15; János 13:34; Máté 5:44.) Némelyek kinevetik és gyengeségnek nevezik ezt, azonban magukra vessenek. A tudományos tapasztalatok megmutatták, hogy a szeretet hiánya lényeges tényező sok lelki betegség és más problémák kialakulásában.
19. Mit fedezett fel a szeretettel kapcsolatban a modern tudomány?
19 A Lancet c. angol orvosi hetilap megjegyezte: „A pszichiátria legjelentősebb felfedezése a szeretet ereje, amely megoltalmazza és regenerálja az értelmet.” Dr. Selye János, az ismert stressz-specialista hasonlóképpen nyilatkozott: „Nem a gyűlölt személy vagy a becsapott főnök kap gyomorfekélyt, magas vérnyomást vagy szívműködési zavarokat, hanem aki gyűlöletet táplál, vagy aki mások becsapásán mesterkedik. ’Szeresd felebarátodat’, ez a valaha kimondott legjobb orvosi tanács.”15
20. Hogyan hasonlította össze egy orvos a Hegyi beszéd keresztényi tanítását a pszichiáterek tanácsával?
20 A Biblia a bölcsesség terén valóban messze megelőzi a modern felfedezéseket. Dr. James T. Fisher azt írta: „Ha a szellemi higiénia témájáról a legkiválóbb pszichológusok és pszichiáterek által írt minden fontos dolgot összevegyítenénk és összesűrítenénk, és minden felesleges mondatot kivágnánk, és mindennek csak a velejét hagynánk meg, s e tudományos ismeretek nyers halmazát a legkíválóbb élő költő tömör megfogalmazásában jelenítenénk meg, mindez legjobb esetben is csupán a Hegyi beszéd egy ügyetlen és hiányos összegezése lenne.”16
A Biblia és a történelem
21. Mennyire becsülték száz évvel ezelőtt egyes kritikusok a Biblia történelmi megbízhatóságát?
21 Miután Darwin nyilvánosságra hozta evolúciós elméletét, a Biblia történelmi eseményeit minden oldalról támadás érte. Az archeológus Leonard Woolley ezt így magyarázta: „A XIX. század vége felé szélsőséges kritikai irányzat alakult ki, amelynek képviselői nem riadtak vissza attól, hogy gyakorlatilag minden vonalon kétségbe vonják az Ószövetség régebbi könyveinek történelmi megbízhatóságát.”17 Néhány kritikus még azt is állította, hogy a Salamont megelőző korokban nem volt szokás írásos feljegyzések készítése, az inkább később vált általánossá, ezért a korai bibliai leírások nem megbízhatóak, mivel évszázadokkal az események megtörténte után kerültek feljegyzésre. Az elmélet egyik kiemelkedő szónoka 1892-ben azt mondta: „A Mózes előtti korok leírása időpontilag már önmagában véve is bizonyítéka a beszámolók legendaszerű jellegének. Ebben az időszakban még nem is ismerték az írást.”18
22. Mit tudunk meg az ókori emberek íráskészségéről?
22 Az elmúlt évtizedekben azonban igen sok régészeti lelet halmozódott fel, amelyek igazolják, hogy az írás Mózes korát jóval megelőzően is általánosan ismert volt. „Ismételten ki kell hangsúlyoznunk — mondta az archeológus William Foxwell Albright —, hogy Kánaánban és a szomszédos területeken a patriarchális idők óta használatos volt az alfabetikus héber írás, és a betűformák gyors változása világos bizonyítéka az általános használatnak.”19 Másik vezető történész és ásatási szaktekintély megjegyezte: „Ma már ostobaságnak tűnik számunkra, hogy egyáltalán felmerülhetett a kérdés, vajon tudott-e Mózes írni?”20
23. Mit tártak fel Szargonra vonatkozóan, és ezek alapján kiknek kellett véleményt változtatni?
23 A bibliai történelmet az új feltárások eredményei ismételten megerősítették. Szargon asszír király például hosszú időn keresztül csak a Bibliából, az Ésaiás 20:1. verséből volt ismeretes. A múlt század kezdetén a kritikusok a Szargonra vonatkozó bibliai utalásnak nem tulajdonítottak történelmi értéket. Később, az ásatások során, Khorsabadban előkerültek Szargon pompás palotájának romjai, és Szargon uralkodására vonatkozó sok feliratra bukkantak. Azóta Szargon lett az egyik legismertebb Asszír uralkodó. Az izraelita történész, Moshe Pearlman azt írta: „A kételkedők, akik még az Ószövetség történelmi részeit is kétségbe vonták, hirtelen megváltoztatták véleményüket.”21
24. Milyen feltűnő hasonlatosság van a Szamáriát meghódító Szargon és a Biblia beszámolója között?
24 Szargon egyik felirata olyan eseményről szól, amit eddig csak a Bibliából ismertek. A felirat így hangzik: „Megostromoltam és meghódítottam Szamáriát és zsákmányul ejtettem 27 290 lakosát.”22 A 2Királyok 17:6 ide vonatkozó bibliai szövege így hangzik: „Hóseás kilencedik esztendejében Asszíria királya bevette Szamáriát, majd száműzetésbe hurcolta Izraelt.” Pearlman a két beszámoló feltűnő azonossága alapján megjegyezte: „Itt van a hódító és a legyőzöttek két beszámolója, az egyik szinte a tükörképe a másiknak.”23
25. Miért nem várhatjuk, hogy a bibliai és a világi feljegyzések minden részletben megegyezzenek?
25 Elvárhatjuk, hogy a bibliai és a világi feljegyzések minden részletben megegyezzenek? Nem. Pearlman kijelentette: „Az ilyen jellegű kétoldali azonosság az ókori Közel-Kelet ’háborús beszámolóiban’, és alkamasint napjainkban is, szokatlan. Ez csak akkor fordul elő, ha a konfliktus Izrael és egyik szomszédja közt robban ki, és így is csak abban az esetben, ha a vesztes fél Izrael volt. Ha Izrael győzött, az ellenfél krónikái nem tesznek említést a kudarcról.”24 (Kiemelés tőlünk.) Így nem meglepő, hogy a hadjáratról, amelyet Szargon fia, Sénakhérib vezetett Izrael ellen, a tudósítások igen hézagosak. Miről van itt szó?
26. Mit tudunk meg a Biblia és Sénakhérib feljegyzéseinek összehasonlításából, Sénakhérib Izrael elleni hadműveleteivel kapcsolatban?
26 Sénakhérib király palotájában az Izrael elleni hadjáratról jeleneteket ábrázoló fali domborművek kerültek elő. Írásos feljegyzéseket is találtak ezekről. Az egyik agyaghengeren ez olvasható: „Mivel a zsidó Ezékiás nem vetette alá magát az én igámnak, negyvenhat megerősített fallal körülvett városát megostromoltam . . . Őt magát mint kalitkába a madarat úgy zártam be királyi városába, Jeruzsálembe . . . megnyirbáltam országát és megemeltem hadisarcát . . . amit évente kellett leszállítania.”25 Ami az asszír győzelmet illeti, Sénakhérib leírása megegyezik a Bibliáéval. De — mint ahogy várható volt — nem ismeri el Jeruzsálem meghódítására tett eredménytelen kísérletét, és nem említi meg, hogy visszavonulni volt kénytelen, mivel egyetlen éjszakán 185 000 katonája pusztult el (2Királyok 18:13—19:36; Ésaiás 36:1—37:37).
27. Mit tudunk meg, ha a Sénakhérib meggyilkolásáról szóló bibliai beszámolót összehasonlítjuk a világi feljegyzésekkel?
27 Hasonlítsuk össze a Sénakhérib meggyilkolásáról szóló beszámolót az újabb leletekből származó ismeretekkel. A Biblia azt írja, hogy két fia, Adramélek és Sarézer ölték meg őt (2Királyok 19:36, 37). Ezzel szemben mind a babiloni királynak, Nabonidusnak írt üzenet, mind az i. e. 3. században élő babiloni papnak, Berossusnak a feljegyzése arról beszél, hogy csak az egyik fia vett részt a gyilkosságban. Mi az igazság? A történész Philip Biberfeld a következőket írja Sénakhérib fiának, a trónörökös Esar-Haddonnak újabbkori feltárások során megtalált prizmatöredékével kapcsolatban: „Egyedül a Biblia bizonyult helyesnek. Minden részletét megerősíti Esar-Haddon felirata. Az asszír-babiloni történelem leírásában még a babiloni forrásoknál is pontosabbnak bizonyul. Ez a tény igen fontos a Biblia adataival nem egyező kortárs forrásművek értékelésében.”26
28. Hogyan bizonyult helyesnek a Belsazárról szóló bibliai feljegyzés?
28 Egy időben minden korabeli forrás különbözött a Biblia Belsazárra vonatkozó kijelentésétől is. A Biblia szerint a város elestekor Belsazár volt Babilon királya (Dániel 5:1–31). A világi írások ezzel szemben Belsazár említése nélkül állították, hogy Nabonidus volt a király. A kritikusok ezért azt modták, hogy Belsazár sohasem létezett. Az utóbbi időben azonban találtak olyan régi írásokat, amelyek Belsazárt Nabonidus fiaként és Babilon társuralkodójaként azonosították. Nyilvánvalóan ezért mondja a Biblia, hogy Belsazár felajánlotta Dánielnek, hogy uralmat kap mint „harmadik uralkodó a királyságban”, mivel Belsazár már a második volt (Dániel 5:16, 29). Miután R. P. Dougherty, a Yale Egyetem professzora összehasonlította Dániel könyvét az ókor más írásaival, a következőket mondta: „Az Írások feljegyzéseit kiválónak tekinthetjük, mivel használja Belsazár nevét, mivel királyi hatalmat tulajdonít Belsazárnak, s mivel figyelembe vette a tényt, hogy a királyságban kettős uralom állt fenn.”27
29. Milyen lelet igazolja azt, amit Biblia Pontius Pilátusról mond?
29 A Bibliában említett további személy történelmi hitelességét bizonyította be az újabb felfedezés, amelyről Michael J. Howard számol be, aki 1979-ben Izraelben, a caesareai ásatásoknál közreműködött. „Tizenkilenc évszázadon át — írta — Pilátus csak az evangéliumokban létezett, és csupán halvány nyomokban a római és a zsidó történészek emlékezetében. Életéről szinte semmi közelebbit nem ismerünk. Néhányan azt mondták, hogy sohasem létezett. De az ásatások során, amelyet 1961-ben olasz archeológus csoport vezetett Caesareában, az ókori római színház romjainál, az egyik munkás felfordított egy lépcsőfoknak használt követ. A hátoldalán a következő, részben elmosódott latin felirat volt látható: ’Caesariensibus Tiberium Pontius Pilatus Prefektus Iudaeae’. (Tiberium Caesarea lakóinak, Pontius Pilatus, Júda prefektusa.) Ez halálos döfést jelentett a Pilátus létezésében kételkedők számára . . . Első ízben találtak korabeli epigrafikus bizonyítékot a Jézus megfeszítését elrendelő ember életére vonatkozóan.”28 (János 19:13–16; Cselekedetek 4:27.)
30. Mi derült ki a tevék alkalmazásával kapcsolatban, ami alátámasztja a Biblia beszámolóját?
30 Az újabbkori felfedezések még a Biblia kevésbé jelentős részleteire is bizonyítékokat szolgáltattak. Például Werner Keller a Biblia állításával szembehelyezkedve 1964-ben azt írta, hogy tevéket a távoli múltban még nem háziasították, ezért az a jelenet, amelyben „Rebekával első ízben találkozunk szülővárosában, Nákhorban, kellékcserére szorul. Jövendőbeli apósának, Ábrahámnak ’tevéi’ ugyanis, amelyeket megitatott, szamarak voltak”29 (1Mózes 24:10). Moshe Dayan, egykori izraeli honvédelmi miniszter és archeológus 1978-ban utalt azokra a bizonyítékokra, amelyek rámutatnak, hogy a teve az ókorban „szállítóeszközként szolgált”, és a Biblia kijelentése korrekt. „A Kr. e. XVIII. századból származó, a főniciai Byblosban talált domborművön térdeplő teve látható” — mondta Dayan. „És az ősatyák idejéből származó, Mezopotámiában nemrég felfedezett pecséthenger tevén ügetőket ábrázol.”30
31. Milyen további bizonyítékok tanúsítják a Biblia történelmi megbízhatóságát?
31 A Biblia történeti pontosságát tanúsító bizonyítékok minden kétséget kizáróan tetemesen felszaporodtak. Igaz, nem találtak feljegyzést a világi krónikákban az egyiptomiak megsemmisítő vörös-tengeri vereségéről vagy más hasonló vereségekről, de ez nem is meglepő, mivel az uralkodók nem szívesen jegyeztették fel vereségeiket. Azonban Egyiptomban a karnaki templom falán találtak egy feliratot, amely beszámol arról, hogy Sisák fáraó eredményes betörést hajtott végre Júdeában Salamon fiának, Roboámnak uralkodása alatt. Erről az 1Királyok 14:25, 26-ban ír a Biblia. Továbbá megtalálták az úgynevezett Mesa-követ, amelyen Mesa moabita király mondja el saját nézőpontja szerint Izrael elleni lázadását. Az eseményről ugyancsak olvashatunk a Bibliában a 2Királyok 3:4–27. versekben.
32. A Biblia hitelességének mely bizonyítékai láthatók napjainkban a múzeumokban?
32 Sok múzeumban láthatók fali domborművek, feliratok és szobrok, amelyek alátámasztják a Biblia tudósítását. Júda és Izrael királyainak nevei, például Ezékiás, Manasse, Omri, Akháb, Péka, Menáhem és Hóseás előfordulnak az asszír uralkodók ékírásos feljegyzéseiben. A Szalmanasszár ugynevezett fekete obeliszkje azt mutatja be, amikor Jéhu király vagy követsége átadja a hadisarcot. Ma a susáni perzsa kormányzóépület látogatói megnézhetik a bibliai személyek, Eszter és Márdokeus korából származó helyreállított díszítéseket. A múzeumokban láthatjuk az első római császárok szobrait, például: Augustusét, Tiberiusét és Claudiusét, akiknek neve a Bibliában is előfordul (Lukács 2:1; 3:1; Cselekedetek 11:28; 18:2). Találtak ezüstdénárt, amelyen Tibérius császár képe volt — ugyanolyan pénzdarab, amelyet Jézus kért az adófizetésről szólva (Máté 22:19–21).
33. Milyen bizonyítékot szolgáltatnak az izraeli tájak és jellegzetességek a Biblia megbízhatóságára?
33 Bár a Biblia napjainkban utikalauznak nem használható, az Izraelbe utazó bibliaismerő túristák ugyancsak elcsodálkoznak, hogy az ország és annak jellegzetességei milyen pontosan le vannak írva benne. Dr. Ze’ev Shremer, a Sinai-félszigeten geológiai kutatást végző egyik munkacsoport vezetője azt mondta: „Természetesen nekünk is megvannak a saját térképeink és geodéziai felülnézeti alaprajzaink, de ahol a Biblia és térképek ellentmondanak egymásnak, a Könyvek Könyve mellett döntünk.”31 Szemléltető példa, hogyan szerezhetünk személyes tapasztalatot a bibliai történelemből: még ma is járható Jeruzsálemben az az 533 méter hosszú alagút, amelyet több mint 2700 évvel ezelőtt vágtak a sziklába. Ezzel akarták biztosítani a város vízellátását oly módon, hogy a városon kívüli rejtett Gihon forrás vizét a városon belüli Siloám tavába vezették. A Biblia elmondja, hogy számítva Sénakhérib megszállására, Ezékiás vágatta az alagutat, hogy a város vízellátása így biztosítva legyen (2Királyok 20:20; 2Krónika 32:30).
34. Mit mondott néhány ismert tudós a Biblia pontosságáról?
34 Ez csak néhány abból a sok-sok példából, amelyek azt szemléltették, hogy nem bölcs dolog alábecsülni a Biblia pontosságát. A kétkedés a Biblia megbízhatóságában általában nem bibliai kijelentésen vagy ésszerű bizonyítékokon alapszik, hanem téves információkra és tudatlanságra támaszkodik. A British Múzeum korábbi igazgatója, Sir Frederic Kenyon azt írta: „Az archeológia még nem mondta ki az utolsó szót, de a már elért erdemények megerősítik azt, amit a hit megsejtett, nevezetesen azt, hogy a Biblia csak nyerhet a fokozódó ismeretekkel.”32 Az ismert archeológus, Nelson Glueck, azt mondta: „Végképp elmondható, hogy amit az archeológusok felfedeztek, abból semmi sem áll ellentétben a Biblia kijelentéseivel. A régészeti leletek nagy száma világos körvonalakban vagy pontos részletekben megerősítik a Biblia történelmi kijelentéseit.”33
Őszinteség és összhang
35., 36. a) Milyen személyes hiányosságokat ismernek el egyes bibliaírók? b) Mennyire bizonyítja a bibliaírók őszintesége a Biblia isteni eredetét?
35 Ezeken túlmenően a Biblia íróinak őszintesége alapján is felismerhető a Biblia isteni eredete. A tökéletlen emberi természettel ellentétben áll az, hogy hibát vagy sikertelenséget, különösen írásban, beismerjen. Sok ókori író csak az eredményekről és a teljesítményekről számol be. Mózes azonban leírja, hogy „kötelességmulasztóan” járt el, s ezután elvesztette a kiváltságot, hogy Izrael népét bevezesse az Ígéret földjére (5Mózes 32:50–52; 4Mózes 20:1–13). Jónás beszámol saját makacsságáról (Jónás 1:1–3; 4:1). Pál elismerte korábbi helytelen viselkedését (Cselekedetek 22:19, 20; Titus 3:3). És Máté, Krisztus egyik apostola, nem hallgatta el, hogy az apostolok olykor kicsinyhitűek voltak, tekintélyre törekedtek, sőt el is hagyták Jézust az elfogásakor (Máté 17:18-20; 18:1-6; 20:20–28; 26:56).
36 Ha a Biblia írói valamit is meg akartak volna hamisítani, nem tették volna meg azt a saját magukra vonatkozó kedvezőtlen adatok esetében? Igen valószínűtlen az, hogy egyrészt feltárják saját hiányosságaikat, másrészt pedig egyéb dolgokkal kapcsolatban hamis adatokat közöljenek. A bibliaírók őszintesége nyomatékot ad annak az állításuknak, hogy az írás folyamán Isten irányítása alatt álltak (2Timótheus 3:16).
37. Miért kényszerítő erejű bizonyíték az isteni ihletésre a Biblia belső harmoniája?
37 Isteni eredetet bizonyít mindezen felül a Biblia belső harmoniája — minden egyetlen központi téma körül forog. Bár könnyű kimondani, hogy a Biblia 66 könyvét mintegy 40 különböző író írta több mint 16 évszázad alatt, de nem árt elgondolkozni afelől, milyen figyelemre méltó ez a tény. Képzeljük el, hogy a Római Birodalom idejében hozzákezdtek egy könyv megírásához, és azt folytatták a monarchiák korszakán át egészen napjaink köztársaságainak időszakáig, s a legkülönfélébb emberek — katonák, királyok, papok, halászok, pásztorok, sőt egy orvos is — részt vettek annak megírásában. Elvárhatnánk, hogy a könyv minden egyes része egy adott témát kövessen? A Bibliát hasonló időn át írták a fentebb felsorolt rétegekhez tartozó férfiak, különböző kormányformák alatt. S mégis, minden részletében harmonikus. Alapvető üzenete kezdetétől a végéig azonos. Nem ad ez még nagyobb nyomatékot annak a bibliai állításnak, hogy „Istentől szóltak emerek, amint a szent szellem vezette őket”? (Péter 1:20, 21).
38. Hogyan növelhetjük a Bibliába vetett bizalmunkat?
38 Bízhatunk-e a Bibliában? Ha alaposan megvizsgáljuk mondanivalóját és nem fogadjuk el gondolkodás nélkül azt, amit a Bibliáról mások mondanak, biztosan megbízhatónak fogjuk ítélni a Bibliát. De az isteni ihletésnek még komolyabb bizonyítékai is vannak. Ezzel foglalkozik a következő fejezet.
[Tanulmányozási kérdések]
[Oldalidézet a 202. oldalon]
„A Genezis és a csillagászat lényeges elemei azonosak”
[Oldalidézet a 204. oldalon]
Figyelemre méltó, hogy a Bibliából hiányzanak a babonás szokások
[Oldalidézet a 206. oldalon]
A Biblia már a régi időktől fogva utalt rá, hogy összefüggés van a szellemi beállítottság és a testi egészség között
[Oldalidézet a 215. oldalon]
Az emberi természettel ellentétben áll az, hogy hibát vagy sikertelenséget, különösen írásban, beismerjen
[Oldalidézet a 215. oldalon]
A Biblia minden részletében harmonikus
[Ábra a 201. oldalon]
A Biblia leírja az ókorban általában ismeretlen vízkörforgást
[Kép a 200. oldalon]
A föld ábrázolása ókori elképzelések alapján
[Kép a 203. oldalon]
A Szibériában kiásott megfagyott mamut. Évezredek múltán is zöld növények voltak a szájában és a gyomrában, s a húsa, miután felengedett, még élvezhető volt
[Kép a 205. oldalon]
A múlt században az orvosok holttestek érintése után nem mosták meg mindig a kezüket, ezért sok ember halálát idézték elő
BONCTEREM
SZÜLŐSZOBA
[Kép a 207. oldalon]
A szeretet kihangsúlyozása a Bibliában összhangban van az orvostudomány ajánlásával
[Kép a 209. oldalon]
Mészkő dombormű Szargon királyról, aki hosszú időn át csak a Bibliából volt ismeretes
[Képek a 210. oldalon]
Dombormű Sénakhérib király ninivei palotájában, amely bemutatja a zsidó Lákis város hadisarcának átvételét
Sénakhérib király agyagprizmája leírja Izrael elleni hadjáratát
[Képek a 211. oldalon]
Sénakhérib fiának, Esar-Haddonnak győzelmi emlékműve, amely alátámasztja a 2Királyok 19:37 kijelentését: „És a fia, Esar-Haddon kezdett uralkodni helyette”
Ez a Caesareában talált felirat igazolja, hogy Pontius Pilatus Júdea helytartója volt
[Képek a 212. oldalon]
Ez a dombormű igazolja a Biblia feljegyzését Sisák Júda feletti győzelméről
A Mesa-kő tudósít Mesa moabita király Izrael elleni, a Bibliában is leírt, támadásáról
[Képek a 213. oldalon]
Jéhu király vagy a követsége hadisarcot ad át III. Szalmanasszár királynak
A Jézus születése idején uralkodó Augustus római császár márvány mellszobra
Ezüstdénár Tiberius császár képével — olyan pénzdarab, amelyet Jézus elkért
[Kép a 214. oldalon]
Az alagút belső része, amelyet Ezékiás vágatott, hogy az asszír megszállás idején biztosítsa Jeruzsálem vízellátását
