Beszéljenek a kövületek
5. fejezet
Beszéljenek a kövületek
1. Mik a kövületek?
KÖVÜLETEKNEK, fossziliáknak nevezzük az ősi életformák földkéregbe zárt maradványait. Ezek lehetnek egész csontvázak vagy annak részei — csontok, fogak vagy kagylóhéjak. Kövületeknek nevezik még az élőlények egykori létezésére utaló egyéb maradványokat, például a lábnyomokat is. Sok kövület nem tartalmazza az eredeti anyagot, hanem átitatják azokat különböző lerakódott ásványi anyagok, amelyek felvették az elhalt élőlények formáját.
2., 3. Miért fontosak a kövületek az evolúció számára?
2 Miért fontosak a kövületek az evolucionisták számára? Ennek fő okát a genetikus G. L. Stebbins így fogalmazta meg: „Egyetlen biológus sem látott evolúció útján létrejönni magasabb rendű szervezetet.”1 Napjainkban nem figyelhető meg az élőlények továbbfejlődése. Sőt mindegyiknek tökéletes formája van, és különbözik az összes többi típustól. A genetikus Theodosius Dobzhansky megfigyelte: „Az élő világban nem létezik olyan rendszer, amelyet átmeneti alakok töretlen sorozata kapcsolna össze.”2 Charles Darwin pedig elismerte, hogy fennáll „a faji formák különbözősége és az a körülmény, hogy nem köti össze őket számtalan átmeneti láncszem”.3
3 Így a mai élőlények határozott elkülönülése nem támogatja az evolúciós elméletet. Ezért tulajdonítottak nagy jelentőséget a kövületeknek. Úgy gondolták, hogy legalább a kövületekben megtalálják az evolúciós elmélet még hiányzó bizonyítékát.
Mit kell keresni?
4—6. Miről kellene tanúskodni a kövületeknek, ha az evolúció valóban tény lenne?
4 Ha az evolúció igaz lenne, a kövületeknek tanúskodniuk kellene az egyik faj másik fajba való fokozatos átalakulásáról. S ennek így kellenne lennie, függetlenül attól, hogy az evolúciós elmélet melyik általánosan elfogadott változatáról van szó. Még azok a tudósok is, akik a gyors átalakulásokkal járó „szakaszos evolúció” elvét képviselik, úgy gondolják, hogy ezek a feltételezett elváltozások több évezredes időtartam alatt következtek be. Ezért ésszerűtlen azt hinni, hogy nincs szükség az átmeneti kövületi alakokra.
5 Tehát, ha az evolúció tényeken alapulna, akkor elvárható lenne, hogy az ősmaradványok alapján felismerjük az új jellegzetességek kialakulását. Legalábbis néhány olyan kövületnek kellene lennie, amelyből felismerhető a karok, lábak, szárnyak, szemek és további szervek és csontok fejlődési stádiumai. Például látni kellene azt, hogy a hal uszonyai egyre hasonlóbbak lesznek a kétéltűek lábaihoz, valamint, hogy a kopoltyúk tüdőkké alakulnak át. Fel kellene ismerni, hogy a hüllők elülső végtagjai madárszárnyakká módosulnak, a hátsó végtagok karmokkal ellátott madárlábakká, a pikkelyek tollakká, a száj pedig csőrré.
6 Ezzel az elmélettel kapcsolatban azt írja az angol New Scientist c. folyóirat: „Kijelentik, hogy a tökéletes kövületi bizonyíték olyan élőlények leszármazási sorozatából áll, amelyeknél hosszabb időszakon át lassú, de szakadatlan változások figyelhetők meg.”4 Miként maga Darwin is kijelentette: „Így a közbenső és átmeneti láncszemek számának valamennyi élő és kipusztult faj között mérhetetlenül nagynak kellett lennie.”5
7. Mit tudunk meg a kövületekből, ha Mózes első könyvének teremtési beszámolója felel meg a tényeknek?
7 Másrészt, ha a Mózes első könyvének teremtésről szóló beszámolója felel meg a tényeknek, akkor a kövületekben nem fogjuk megtalálni az egyik életforma másikba való átalakulását. A Biblia kijelentését kell visszatükrözniük; azt, hogy a különböző életformák csupán a „nemük szerint” szaporodnak (1Mózes 1:11, 12, 21, 24, 25). Ha tehát az élőlények teremtés útján jöttek létre, akkor nem fognak a kövületekben részleges vagy befejezetlen csontokat vagy szerveket találni. Minden ősmaradványnak a mai élőlényekhez hasonlóan tökéletesnek kell lennie.
8. Mit kellene a kövületekből megtudni, ha az élőlények teremtés útján jöttek létre?
8 Továbbá, ha az élőlényeket teremtés hozta létre, akkor várható, hogy a kövületekben a fajok mindenféle átmeneti kapcsolat nélkül, hirtelen jelenjenek meg. És ha éppen ez lenne igaz? Darwin nyíltan elismerte: „Ha számos faj . . . csakugyan egyszerre keletkezett volna, ez a tény valóban végzetes lenne . . . a fejlődés elméletére.”6
Mennyire tökéletes a kövületek beszámolója?
9. Hogyan nyilatkozott Darwin a korai bizonyítékokról?
9 Elég tökéletes a kövületek beszámolója ahhoz, hogy megállapítható legyen, vajon a teremtést vagy az evolúciót támasztja alá? Több mint egy évszázaddal ezelőtt Darwin úgy gondolta, nem. Miért volt „rossz” a kövületek tanúskodása az ő korában? Hiányoztak belőlük az elméletét alátamasztó átmeneti lácszemek. Ez a helyzet a következő kijelentés megtételére kényszerítette Darwint: „Miért nincs mégsem tele minden geológiai formáció és minden réteg ilyen közbenső láncszemekkel? A geológia bizony nem fed fel számunkra semmi efféle fínom fokozatú szerves láncot; és alighanem ez a legkézenfekvőbb és legkomolyabb ellenvetés elméletemmel szemben.”7
10. Milyen további csalódás érte Darwint?
10 A kövületek Darwin napjaiban más vonatkozásban is kiábrándítóak voltak. Ő így nyilatkozott: „Több paleontológus . . . [azt hozta] fel a fajok átalakulásának elméletével szemben mint döntő ellenvetést, hogy bizonyos formációkban hirtelen új fajok egész csoportjai jelennek meg.” Hozzátette: „Van egy másik, rokontermészetű nehézség is, amely már sokkal komolyabb. Arra utalok, hogy az állatvilág főcsoportjaiba tartozó fajok hirtelen bukkannak fel a legalsóbb, ismert, ősmaradványokat tartalmazó kőzetekben . . . Az eset egyelőre megmagyarázhatatlan, és joggal felhozható alapos érvként az itt kifejtett nézeteim ellen.”8
11. Hogyan próbálta Darwin a nehézségeket magyarázni?
11 Darwin megpróbálta a kövületi maradványok kritizálásával a nagy horderejű problémát megmagyarázni. Azt mondta: „A magam részéről azonban úgy tekintem a geológiai adatokat, mint a világnak hiányosan feljegyzett történetét.”9 Ő is és mások is azt feltételezték, hogy az idők folyamán biztosan előkerülnek a hiányzó fosszilis láncszemek.
12. Mennyire átfogó a kövületek alapján kapott kép?
12 Napjainkig, a több mint egy évszázad intenzív ásatásai során hatalmas mennyiségű kövületi maradvány halmozódott fel. Vajon még mindig ’hiányos’ a beszámoló? A Process of Organic Evolution c. könyv a következő kommentárt tartalmazza: „Az elmúlt életformák bizonyítékai ma már számosak és a gazdagságuk egyre bővül, amikor új kövületeket találnak, írnak le és hasonlítanak össze a paleontológusok.”10 Porter Kier, a Smithsonian Institution tudósa hozzáfűzi: „A világ múzeumaiban körülbelül százmillió kategorizált és azonosított kövület található.”11 Következésképpen az A Guide to Earth History c. könyv kijelenti: „A kövületek segítségével a paleontológusok most kiváló képet kaphatnak az elmúlt korok életéről.”12
13., 14. Miért csalódtak az evolucionisták a tömegesen rendelkezésre álló kövületi leletekben?
13 Ennyi idő eltelte és milliónyi ősmaradvány összegyűjtése után miről beszélnek a kövületek? Az evolucionista Steven Stanley azt mondja, hogy ezek a kövületek „új és meglepő dolgokat lepleznek le biológiai származásunkról.”13 A View of Life c. könyv, három evolucionista szerző írása, kijelenti: „A kövületek tele vannak olyan rejtélyekkel, amelyekre a paleontológusok mindezideig nem találtak magyarázatot.”14 Mi volt az evolucionista tudósok számára „meglepő”, és mire „nem találtak magyarázatot”?
14 A tudósokat az a tény zavarta meg, hogy a ma tömegesen rendelkezésükre álló kövületi maradványok ugyanarról tanúskodnak, amiről Darwin idejében: Az élőlények alaptípusai hirtelen jelentek meg és hosszú időszakon át semmi érdemleges változás nem tapasztalható. Nincs összekötő láncszem az élőlények egyik nagy csoportja és egy másik csoport között. Így a kövületek pontosan az ellenkezőjét bizonyítják annak, amit vártak.
15. Milyen következtetésre jutott egy botanikus a kövületek tanulmányozása után?
15 A svéd botanikus, Heribert Nilsson, így írja le ezt az állapotot saját negyven éves kutató tevékenysége után: „A peleobiológiai tények alapján még karikatúrát sem készíthetünk az evolúcióról. A kövületi anyag most annyira egységes, hogy . . . az átmeneti alakok láncszemeinek hiányát nem lehet többé szegényesen rendelkezésre álló kövületi anyagokkal megmagyarázni. A hiányok valóságosak; sohasem fognak kiegészülni.”15
Az élet hirtelen jelent meg
16. a) Milyen várakozást keltett egy kutató korai kövületi maradványok alapján? b) Eleget tettek a kövületek ennek a várakozásnak?
16 Figyeljük meg kissé közelebbről a bizonyítékokat. Robert Jastrow azt állítja a Red Giants and White Dwarfs c. könyvében: „Valamikor az első évmilliárdok során megjelent a földön az élet. Ahogy a kövületi maradványok rámutatnak, az élő szervezetek lassanként felkapaszkodtak a létrán az egyszerűbb formáktól a fejlettekig.” Ezek alapján azt várnánk, hogy a kövületek beigazolják ezt a lassú fejlődést a kezdeti „egyszerűbb formáktól” a komplexekig. Ugyanez a könyv azonban kijelenti: „A kritikus első évmilliárd, az élet kialakulásának időszaka, a föld történetének íratlan lapjai.”16
17. „Egyszerűnek” nevezhetők-e az első életformák?
17 Vajon valóban az „egyszerűbb” megjelölés illik az első életformákra? „Ha időben visszamegyünk a legrégebbi kőzetekig — írja az Evolution From Space c. könyv —, a sziklába zárt ősi életformák maradványai nem tanúskodnak egyszerű kezdetről. Még ha a különböző megkövesedett baktériumok, algák és mikroszkópikus gombák a kutyához vagy lóhoz képest egyszerűbbeknek tűnnek is, információs tartalmuk elképzelhetetlenül magas. Az élet biokémiai bonyolultsága legnagyobbrészt már akkor is fennállt, amikor a legősibb felszíni kőzet kialakult a földön.”17
18. Tanúsítják-e valami módon a kövületek, hogy a soksejtű élőlények az egysejtűekből fejlődtek ki?
18 Van-e bármilyen bizonyíték ara vonatkozóan, hogy ama kezdettől kiindulva végbement volna az egysejtűből a soksejtű szervezetek kialakulása? „A kövületi bizonyítékokban semminemű nyomot sem találunk a soksejtű szervezetek kifejlődésére vezető előfutárokról”, — mondja Jastrow.18 Ellenben kijelenti: „A kőzetek krónikája alig tájékoztat egyébről, mint baktériumokról, egysejtű növényekről, mígnem körülbelül egymilliárd évvel ezelőtt — közel három milliárd év láthatatlan továbbfejlődés után — nagy áttörésre került sor. Megjelentek az első soksejtű élőlények a földön.”19
19. Mi történt az úgynevezett kambrium-kor kezdetén?
19 Így az ősmaradványok tanúsága szerint az un. kambrium-kor kezdetén érthetetlen drámai fordulat következett be. Ebben az időben hirtelen, teljesen kifejlett, tökéletes tengeri állatok nagy változatossága jelent meg, közülük sok kemény külső vázzal redelkezett. Ezt a hirtelen fordulatot gyakran az élőlények „robbanásszerű” kialakulásának is nevezik. A View of Life c. könyvben ezt olvashatjuk: „A kambrium kezdete óta és további tízmilló év alatt bolygónkon mindent felülmúló látványos változatosságban megjelent a gerinctelen vázas állatok összes fő csoportja.” Megjelentek a csigák, szivacsok, tengeri csillagok, trilobitáknak nevezett rákszerű állatok és sok más komplex tengeri állat. A könyv érdekes módon megjegyzi: Néhány kihalt trilobita fajnak tulajdonképpen bonyolultabb és tökéletesebben működő szemük volt, mint bármelyik ma élő ízeltlábúnak.”20
20. Van-e valamilyen fosszilis összekötő lánc az élőlények páratlan elszaporodásának kambriumi fázisa és az előző időszak között?
20 Van-e kövületi összekötő láncszem az élőlények páratlan elszaporodásának e fázisa és a kambrium-kort megelőző időszak között? Darwin idejében nem volt. Ő elismerte: „Arra a kérdésre, hogy miért nem találnak a kambrium előtti időből ősmaradványokban gazdag lerakódásokat, amelyek ezekből a feltehetően legkorábbi korszakokból, a kambriumi rétegcsoport előtti időkből valók, nem tudok kielégítő választ adni.”21 Megváltozott-e a helyzet napjainkban? A paleontológus Alfred S. Romer, megemlítve Darwin kijelentését, hogy „hirtelen új fajok egész csoportjai jelennek meg”, azt írta: „Ez alatt [a kambrium alatt] terjedelmes üledékes közetek vannak, amelyekben a kambriumi formák elődeinek felbukkanását várnánk, de nem találjuk meg őket. Ezekből a korábbi rétegekből az élet minden jele hiányzik és így logikusan azt mondhatnánk, hogy az általános kép összhangban van azzal a nézettel, hogy az életformák a kambrium-kor kezdetén különleges teremtés útján jöttek létre. ’A kérdésre, hogy miért nem találunk a kambrium előtti időből ősmaradványokban gazdag lerakódásokat — mondotta Darwin — nem tudok kielégítő választ adni’. És még ma sem tudunk” — mondta Romer.22
21. Milyen állítások nem állják meg a helyüket és miért?
21 Egyesek úgy érvelnek, hogy a kambrium előtti kőzetek a hő és a nyomás következtében annyira elváltoztak, hogy nem őrizték meg az összekötő kövületi láncszemeket, vagy a sekély tengerben nem rakódott le olyan közet, amelyben a kövületek fennmaradtak volna. „Egyetlen ilyen állítás sem állja meg a helyét”— mondják Salvador E. Lauria, Stephen Jay Gould és Sam Singer, mindannyian evolucionisták. Hozzáteszik: „A geológusok sok változatlan prekambriumi üledéket fedeztek fel, de abban egyetlen komplex szervezet kövülete sem volt.”23
22. Hogyan nyilatkozott egy biokémikus a tények ismeretében?
22 Ezek a tények arra indították a biokémikus D. B. Gowert, hogy kommentárt írjon az angliai kenti Times számára. Azt írja: „A Genezis teremtési beszámolója és az evolúciós elmélet nem hozhatók összhangba. Ha az egyik helyes, a másiknak helytelennek kell lennie. A kövületi maradványok bizonyítékai a teremtési beszámolóval egyeznek meg. A legrégibb kőzetekben nincsenek ősmaradvány sorozatok, amelyek alapján felismerhető lenne a legprimitívebb teremtménytől a magasabb rendű formákig elvezető fokozatos átalakulás. Ehelyett a legrégibb kőzetekben hirtelen jelennek meg a kifejlett fajok. Az átmeneti fosszilis alakok teljesen hiányoznak.”24
23. Milyen következtetésre jutott egy zoológus?
23 A zoológus Harold Coffin így következtetett: „Ha helyes lenne az egyszerűtől a bonyolultig való fokozatos evolúció, akkor meg kellett volna találni a teljesen kifejlődött kambriumi élőlények elődeit; de nem lehet megtalálni azokat, és a tudósok elismerik, hogy kevés a remény arra, hogy valaha is megtalálják. A földön valóban feltárt tények tehát leginkább a rövid idő alatt megvalósult teremtés elméletével vannak összhangban, amely létrehozta az élőlények fő fajait.”25
Hirtelen megjelenés, kisfokú változások
24. Megváltoztak-e a kövületi bizonyítékok a kambrium után?
24 A kambrium feletti rétegekben egy csapásra felbukkanó élőlények kövületei ismételten arról tanúskodnak, hogy az új állat- és növényfajok hirtelen jelentek meg anélkül, hogy bármiféle kapcsolat is felismerhető lenne valamilyen előddel. Ha már megjelentek, csak igen kevés változás figyelhető meg folyamatos fennállásuk során. A The New Evolutionary Timetable c. könyv azt állítja: „A bizonyítékok feltárják, hogy a fajok többségükben százezer, sőt egymillió vagy még több generáción át fennállnak említésre méltó átalakulás nélkül . . . Keletkezésüktől az eltűnésükig a fajok csak csekély változáson mennek át.”26
25. Milyen figyelemreméltó változatlanság figyelhető meg a bogarak esetében?
25 Például a bogarak hirtelen, sokrétűségük teljében jelentek meg a kőzetekben anélkül, hogy bárminemű evolúciós előfutárukról ismeretünk lenne. Sőt mind a mai napig szinte változatlan formában megtalálhatók. Hivatkozva egy légy kövületére, amelynek korát „40 millió évre” becsülték, az ifjabb Dr. George Poinar azt mondta: „Ennek a lénynek a belső anatómiai felépítése figyelemreméltóan megegyezik a ma élő legyekével. A szárnyai, a lábai, a feje, sőt még a belső sejtjei is jelenkorinak látszanak.”27 A torontói The Globe and Mail egyik tudósítása így számol be: „40 millió évig tartó kűzdelmük során felfelé kapaszkodva az evolúció létráján [a legyek] alig tettek felismerhető előrehaladást.”28
26. Hogyan ismerhető fel a növények és állatok ugyanilyen változatlansága?
26 A növényekről hasonló képet kapunk. A kőzetekben sok fa és cserje levelének kövületét találták meg, amelyek csak igen kevéssé különböznek a mai növények levelétől. Egyebek közt találtak tölgy-, dió-, hikori-, szőlő-, magnólia- és pálmalevelet. Az állatoknál ugyanaz a helyzet. A jelenkori fajok ősei a kövületek tanúskodása alapján hirtelen bukkantak fel, és messzemenően hasonlítanak ma élő leszármazottaikra. Sok variációjuk van, de könnyen felismerhető, hogy ugyanahhoz a „fajhoz” tartoznak. A Discover c. folyóirat említést tesz erről: „A kardfarkú tarisznyarák . . . 200 millió éve alapjában véve változatlanul él a földön.”29 A kihalt fajoknál ugyanezt a képet látjuk. A dinoszaurusz például hirtelen bukkan fel a kövületekben, mindennemű átmeneti forma nélkül. Ezt követően nagymértékben elszaporodtak, majd kihaltak.
27. Mit mond egy tudományos kiadvány az evolúciós fejlődésről?
27 Erről a témáról a chicagói Természettörténeti Múzeum által kiadott Bulletin azt írja: „A fajok egymás után igen hirtelen bukkannak elő, alig, vagy egyáltalán nem változnak meg létezésük idején, majd hirtelen eltűnnek a kőzetrétegekből. És nem látható, sőt egyáltalán nem vehető észre, hogy a leszármazottak alkalmazkodása valamivel is jobb lenne az elődökénél. Más szóval: bilógiai fejlődésről aligha beszélhetünk.”30
Nincs átmeneti jelleg
28. Találtak-e átmeneti formákat csontok és szervek esetében?
28 Az evolúció bizonyításának további nehézsége, hogy a kövületek egyetlen helyen sem utalnak részlegesen kifejlődött csontokra vagy szervekre, amelyek új jellegzetességek kezdeményei lehetnének. Példaként felhozhatók a különböző repülő fajok kövületei — madaraké, denevéreké, kihalt repülő hüllőké. Az evolúció elmélete alapján ezeknek átmeneti formákon át kellett volna kifejlődniük. Azonban egyetlen átmeneti alakra sem sikerült rábukkani. Az átmenet legcsekélyebb jelét sem sikerül megtalálni. Van-e olyan zsiráfról kövületi lelet, amelynek nyaka csak fele vagy háromnegyed olyan hosszú, mint a ma élőnek? Van-e valamilyen madár-kövület, ahol a csőr éppen a hüllők állkapcsából megkezdődött kialakulásra utal? Létezik-e olyan kövületi lelet, ahol a halak esetében fejlődőfélben látható a kétéltűek medencéje, vagy a haluszonyok a kétéltűeknél megtalálható lábszárakká, lábakká, lábujjakká fejlődnének? A tény az, hogy ilyen jellegzetességek kikutatása a kövületekben hiábavalónak bizonyult.
29. Mit ismernek el ma az evolucionisták a feltételezett átmeneti formákkal kapcsolatban?
29 A New Scientist c. folyóirat megjegyzi, hogy az evolúciós elmélet „azt ígéri, hogy az élőlények leszármazási vonalából hosszú időn át tartó fokozatos átalakulásra utaló teljes kövületi anyag fog összegyűlni”. Mindenestre elismeri: „Szerencsétlen módon a kövületi maradványok nem felelnek meg ennek a várakozásnak, mert az egyes fosszilis fajokat ritkán kötik össze átmeneti formák . . . ismert fosszilis fajok esetében még évmilliókon át sem látható továbbfejlődés.”31 A genetikus Stebbins pedig ezt írja: „Nem ismeretesek átmeneti formák az állatok vagy a növények fő törzsei között.”32 „Valóban — ismeri el a The New Evolutionary Timetable —, a fosszilis maradványok egyetlen meggyőző bizonyítékot sem szolgáltatnak az egyik fajnak a másikba való átalakulására vonatkozóan. Sőt egyes fajok meglepően hosszú ideig fennállnak.”33 (Kiemelés tőlünk.)
30. Mit erősített meg egy átfogó tanulmány?
30 Ez összhangban van azzal az átfogó tanulmánnyal, amelyet a Londoni Geológiai Társaság és az Angol Paleontológus Egyesület állított össze. John N. Moore, a természettudományok professzora, így számol be az eredményről: „Mintegy 120 tudós — mindannyian szakemberek — dolgozott a 30 fejezetes, több mint 800 oldalas terjedelmes mű elkészítésén, amely körülbelül 2500 állat- és növénycsoport fosszilis maradványait mutatja be . . . A növények és az állatok minden nagyobb rendje vagy faja egyedi, és az összes többi fajtól elkülönült történettel rendelkezik. Mind a növény- mind az állatfajok hirtelen jelentek meg a fosszilis rétegekben . . . Bálnák, denevérek, lovak, főemlősök, elefántok, nyulak, mókusok stb. pontosan úgy különböznek egymástól megjelenési formájukban, mint napjainkban. Közös ősnek nyoma sincs, még kevésbé a hüllők összekötő láncszemének, a feltételezett elődnek.” Moore hozzátette: „Egyetlen átmeneti alakot sem találtak a fosszilis maradványok között, valószínűleg azért, mert nincsenek átmeneti alakok a kövületekben. Igen valószínű, hogy sohasem voltak átmeneti alakok az állatfajok és/vagy átmeneti alakok a növényfajok között.”34
31. Mást mondanak-e a kövületek ma, mint Darwin idejében?
31 Ami Darwin idejében igaz volt, igaz ma is. Az ősmaradványok tanúskodása még mindig ugyanaz, amit a zoológus D’Arcy Thompson néhány évvel ezelőtt az On Growth and Form c. könyvében kijelentett: „A darwini evolúció nem tanította meg nekünk, hogyan fejlődtek ki a hüllőkből a madarak, az emlősök az ókori négylábúakból, a négylábúak a halakból vagy a gerincesek a gerinctelenekből . . . a közöttük lévő űr áthidalására hiába keresünk ugródeszkát, mert azt sohasem fogjuk megtalálni.”35
Mi a helyzet a lóval?
32. Mit tartanak gyakran az evolúció klasszikus példájának?
32 Mégis, sokszor elhangzott már, hogy legalábbis a ló, klasszikus fosszilis példája az evolúciónak. A The World Book Encyclopedia azt írja: „A ló az evolúciós fejlődés legjobban alátámasztott példái közé tartozik.”36 Az ezt bemutató ábrák igen kis állattal kezdődnek és a jelenkori lóval végződnek. De valóban alátámasztják ezt a kövületi bizonyítékok?
33. Valóban alátámasztják a fossziliák a ló fejlődését?
33 Az Encyclopœdia Britannica megjegyzi: „A ló fejlődésvonala egyáltalán nem volt egyenes.”37 A valóságban ez azt jelenti, hogy az ősmaradványok sehol sem igazolták a fokozatos fejlődést a kis állattól a mai lóig. Az evolucionista Hitching azt mondta a fejlődés eme kiváló példájáról: „Ami korábban egyszerűen és közvetlenül ábrázolható volt, az ma oly komplikáltnak látszik, hogy az egyik vagy a másik elmélet elfogadása inkább hitkérdés, mintsem ésszerű döntés eredménye. Az eohippus, a feltételezett legősibb ló, amelyet a szakemberek rég kihaltnak vélnek, s számukra csak ősmaradványok által ismeretes; lehetséges, hogy még ma is vídáman él, mindenestre nem mint ló, hanem félénk, róka nagyságú, Afrika bozótjaiban élő állat formájában.”38
34., 35. a) Miért kérdőjelezik meg egyesek ma az eohippus fejlődéstani besorolását? b) Megtalálták-e már a fosszilis lovak variációinak evolúciós elődeit?
34 A kis eohippust a ló elődjének tekinteni felülmúl minden képzelőerőt, különösképpen azok után, amit a The New Evolutionary Timetable c. könyv mond: „Széles körben feltételezték, hogy [az eohippus] lassú, de szakadatlan fejlődés során egyre inkább lószerű állattá változott.” Megegyezik ez a feltételezés a tényekkel? „Az [eohippus] ősmaradványai csak szegényes bizonyítékai az evolúciós fejlődésnek” — írja a könyv. Az ősmaradványokkal kapcsolatban elismeri, hogy „túlságosan hiányosak ahhoz, hogy a ló család történetét egészében dokumentálhassák”.39
35 Ezért egyes tudósok napjainkban azt mondják, hogy a kis eohippus sohasem tartozott a ló családjához, vagy a ló elődjei közé. A lovak vonalában a fosszilis fajok meglehetősen állandóak, nincs átmeneti forma közöttük és feltételezett evolúciós elődök között. Azon nem csodálkozhatunk, hogy a lovak kövületei különböző nagyságúak és formájúak. Formára nézve még ma is nagy a lovak változékonysága, kezdve a törpe pónitól egészen a nehéz muraközi lovakig. Mindezek azonban a ló családon belüli variációk csupán.
Miről beszélnek valójában a kövületek?
36. Miről beszélnek valójában a kövületek?
36 Ha beszélni hagyjuk a fosszilis bizonyítékokat, azok nem tanúskodnak az evolúció mellett. Ellenkezőleg. A kövületi maradványok a teremtés mellett szólnak. Rámutatnak arra, hogy az élőlények sok különböző fajtája hirtelen jelent meg. Bár egy fajon belül nagy változatosság figyelhető meg, ezek nem kapcsolódnak evolúciós elődökhöz, sem nem kapcsolja össze őket evolúciós lánc az utánuk következő különböző fajú élőlényekkel. A különböző életformák lényeges változás nélkül hosszú időn át fennállnak, néhány közülük kihalt, míg a többiek egészen a mai napig túléltek.
37. Hogyan ismerte el ezt egy evolucionista?
37 Az evolucionista Edmund Samuel arra a következtetésre jutott az Order: In Life c. könyvében: „Az élet különböző formáinak fennállására az evolúciós elképzelés nem tekinthető tudományos magyarázatnak.” Miért nem? Így folytatja: „Sem a biogeográfiai elterjedés, sem a fossziliák pontos analízise nem támogatja közvetlenül az evolúciót.”40
38. Milyen következtetésre jutna a pártatlan vizsgáló?
38 Nem kétséges, hogy a pártatlan vizsgáló arra a következtetésre jutna, hogy a kövületek nem támasztják alá az evolúciós elméletet. Ezzel szemben a fosszilis bizonyítékok nyomatékosan a teremtésről tanúskodnak. A zoológus Coffin megállapítja: „Az elfogulatlan tudós számára a kövületek, a múltbeli élet bizonyítékai, a fellebbezés végső és legfelsőbb fórumát jelentik, mivel a kövületek alkotják a tudomány számára az élet hiteles történetének egyetlen kézzel fogahtó bizonyítékát. Ha a kövületek szerint ez a történelmi folyamat nincs összhangban az evolúció elméletével — és láttuk, hogy itt erről van szó —, mit tanít akkor nekünk ez a történelmi folyamat? Azt közli velünk, hogy teremtés hozta létre a növények és az állatok alapformáit. A kövületek alapvető tényei a teremtést támasztják alá és nem az evolúciót.”41 Ezért ismerte el Carl Sagan csillagász Cosmos c. könyvében: „A kövületek bizonyítéka összeegyeztethető a Nagy Konstruktőr elméletével.”42
[Tanulmányozási kérdések]
[Oldalidézet az 54. oldalon]
„Egyetlen biológus sem látott evolúció útján létrejönni magasabb rendű szervezetet”
[Oldalidézet az 57. oldalon]
Darwin: „Ha számos faj . . . egyszerre keletkezett volna, ez a tény valóban végzetes lenne a . . . fejlődés elméletére”
[Oldalidézet az 59. oldalon]
A kövületek az ellenkezőjét bizonyítják annak, amit az evolúciós elmélet alapján vártak
[Oldalidézet a 60. oldalon]
Ha időben visszamegyünk a legrégibb kőzetekig, a sziklába zárt ősi életformák maradványai nem tanúskodnak egyszerű kezdetről
[Oldalidézet a 61. oldalon]
Darwin: „Hirtelen új fajok egész csoportjai jelennek meg”
[Oldalidézet a 62. oldalon]
„Az általános kép összhangban van azzal a felfogással, hogy az életformák . . . különleges teremtés útján jöttek létre”
[Oldalidézet a 62. oldalon]
„Az átmeneti fosszilis alakok teljesen hiányoznak”
[Oldalidézet a 66. oldalon]
„A ló fejlődésvonala egyáltalán nem volt egyenes”
[Oldalidézet a 67. oldalon]
„Az összes ma élő lófajta az equus családhoz tartozik, amelyek . . . egycsapásra bukkanak fel . . . eredetükről nem tanúskodnak ismert fossziliák”b
[Oldalidézet a 70. oldalon]
„Az élet különböző formáinak fennállására az evolúciós elképzelés nem tekinthető tudományos magyarázatnak”
[Kiemelt rész az 55. oldalon]
Az ortodox evolúciós elmélet A teremtés tanítása szerint
arra számított, hogy a arra lehet számítani, hogy
kövületekből bebizonyosodik: a kövületekből bebizonyosodik:
1. Az igen primitív 1. A bonyolult életformák
életformák fokozatos hirtelen megjelenése
megjelenése
2. A primitív formák 2. A bonyolult életformák
fokozatos komplexszé továbbszaporodása „a fajuk
válása (biológiai családfájuk)
szerint”, variációk
kialakulásának lehetőségével
3. Sok összekötő „láncszem” 3. Az összekötő „láncszemek”
létezése a különböző hiánya a különböző biológiai
fajok között fajok között
4. Új testi jellegzetességek 4. A részletes kifejlődés
kezdeményeinek kialakulása, hiánya; minden testrész
amilyenek a végtagok, tökéletes
csontok, szervek
[Kiemelt rész/kép az 56. oldalon]
A evolúcióról szóló egyik könyv ilyen rajzot mutat be az alábbi képszöveggel: „A HALTÓL AZ EMBERIG”. Azt írja, hogy az ábra „bemutatja, hogyan fejlődtek ki a hal uszonyának csontjaiból az ember kar- és kézcsontjai”. Továbbá azt állítja, „a kövületi maradványok sok átmeneti alakról tanúskodnak”. Valóban így van ez?a
[Ábra]
(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)
csukló
alkar
könyök
felkar
lapocka
[Kiemelt rész/képek a 68., 69. oldalon]
Ezt mondják a kövületek . . . az élőlények eredetéről:
Az élet eredetéről:
„A földtörténet kőzetekbe vésett könyvének lapjai legalább háromnegyed részben üresek” (The World We Live In).c
„Az első lépések . . . ismeretlenek . . . nyomtalanok” (Red Giants and White Dwarfs).d
A soksejtűekről:
„Hogyan jöttek létre a soksejtűek, egyszerre vagy több alkalommal, csupán egy vagy különböző úton, mindezek sokszor megvitatott nehéz kérdések, amelyek . . . ’az utolsó analízis során teljesen megválaszolatlanok’ ” (Science).e
„A kövületi bizonyítékokban semminemű nyomot nem találunk a soksejtű szervezetek kifejlődésére vezető előfutárokról” (Red Giants and White Dwarfs).f
A növényi életről:
„A legtöbb botanikus fényforrásnak tekinti a fosszilis maradványokat. De . . . ilyen segítséget nem kaptak . . . Semmi nyoma sincs az elődöknek” (The Natural History of Palms).g
A rovarokról:
„A kövületi maradványok a legcsekélyebb mértékben sem adnak felvilágosítást a rovarok eredetéről” (Encyclopædia Britannica).h
„Egyetlen olyan kövület sem ismeretes, amelyből megtudhatnánk, hogyan nézett ki a rovarok legegyszerűbb előfutára” (The Insects).i
A gerincesekről:
„Az ősmaradványok semmiféle felvilágosítást nem adnak a gerincesek eredetéről” (Encyclopædia Britannica).j
A halakról:
„Ismereteink alapján nincs ’összekötő láncszem’ ezen új élőlény és a korábbi összes életforma között. A halak csupán megjelentek” (Marvels and Mysterics of Our Animal World).k
Hogyan lettek a halakból kétéltűek:
„Hogyan és miért tették ezt, sohasem fogjuk megtudni” (The Fishes).l
Hogyan lettek a kétéltűekből hüllők:
„Az egyik legkiábrándítóbb kép az, hogy a gerincesek törzsfejlődésének fosszilis bizonyítékai oly keveset nyújtanak a hüllők kifejlődésének legrégibb korából, a héjas tojás kialakulásának időszakából” (The Reptiles).m
Hogyan lettek a hüllőkből emlősök:
„Nincs meg a hiányzó láncszem, amely az emlősöket a hüllőkekkel összekötné” (The Reptiles).n
„Sajnálatos módon a kövületek igen keveset árulnak el az első igazi emlősöknek tekinthető állatokról” (The Mammals).o
Hogyan lettek a hüllőkből madarak:
„A hüllők átalakulása madarakká igen szegényesen nyomonkövethető esemény” (Processes of Organic Evolution).p
„Eddig még egyetlen madárszerű hüllő ősmardványt sem találtak” (The World Book Encyclopedia).q
A majmokról:
„Sajnos azok a kövületi bizonyítékok, amelyek bizonyítanák az emberszabású majmok kifejlődését, még mindig reménytelenül hiányoznak” (The Primates).r
„A ma élő majmok látszólag az ismeretlenségből bukkantak elő. Nincs múltjuk, nincs kövületi maradványuk” (Science Digest).s
A majomtól az emberig:
„Nincs küvületi vagy más természettudományos bizonyíték a majmok és az ember közötti közvetlen kapcsolatról” (Science Digest).t
„Az emberi családnak nincs olyan leszármazási vonala, amely emberszabású majomhoz hasonló lénytől mai fajunkhoz elvezetne” (The New Evolutionary Timetable).u
[Kép az 58. oldalon]
Kövületek millióit találták meg és őrzik az egész világon múzeumokban és laboratóriumokban
[Képek a 61. oldalon]
Az un. kambrium-kor kezdetén „robbanásszerűen” megjelennek a gerinctelen állatok fő osztályainak kövületei anélkül, hogy kapcsolatuk lett volna fejlődéstani elődökkel
Szivacs
Trilobita
Medúza
[Képek a 63. oldalon]
Különböző és igen bonyolult élőlények hirtelen és teljes kifejlettségükben jelentek meg
ló
burunduk
pillangó
páfrány
rózsa
hal
[Képek a 64. oldalon]
Az evolúciós elmélet azt állítja, hogy a repülő fajok átmeneti alakokból fejlődtek ki; ilyet egyetlenegyet sem találtak
küszvágó csér
kolibri
sas
[Kép a 65. oldalon]
Nincs olyan zsiráf ősmaradvány, amelynek nyaka csak fele vagy háromnegyed olyan hosszú, mint a ma élőnek
[Képek a 67. oldalon]
Erről a kis rágcsálóról állítják azt, hogy hasonlít az eohippushoz, a feltételezett őslóhoz. Azonban nincs bizonyíték arra, hogy az eohippus lószerű állattá fejlődött volna
