4. fejezet

Keletkezhetett-e az élet véletlen folytán?

1. a) Mit ismert el Charles Darwin az élet eredetével kapcsolatban? b) Milyen elképzelést elevenített fel a jelenkori evolúciós elmélet?

AMIKOR Charles Darwin evolúciós elméletét kifejtette, nem tartotta lehetetlennek, „hogy a Teremtő az életet . . . eredetileg csak néhány vagy csak egyetlen formába lehelte bele”.¹ De a mai evolúciós elméletek egyike sem tesz említést Teremtőről. Ehelyett az ősnemzés egykor elvetett elméletét elevenítik fel módosított formában.

2. a) Az ősnemzésre vonatkozó mely korábbi elképzelés bizonyult helytelennek? b) Mit tételeznek fel az evolucionisták, bár elismerik, hogy ma nincs ősnemzés?

² Egyfajta ősnemzésre vonatkozó elképzelés nyomon követhető visszamenőleg az évszázadok folyamán. A XVII. században még elismert tudósok, közöttük Francis Bacon és William Harvey is elfogadták. Azonban a XIX. században Louis Pasteur és más tudósok, úgy látszott, megadták az elméletnek a halálos döfést, miután a kísérletek beigazolták, hogy élő csakis másik létező élőtől származhat. Az evolucionistákat ennek ellenére a szükség rákényszeríti annak feltételezésére, hogy az ókor mikroorganizmusai valami módon mégiscsak létrejöttek az élettelen anyagból.

Az ősnemzés új megfogalmazása

3., 4. a) Hogyan körvonalazzák az élet keletkezésére vezető lépéseket? b) Milyen nézethez ragaszkodnak az evolucionisták, bár az élet véletlen kialakulása elképzelhetetlen?

³ A jelenlegi evolucionista elképzelést az élet keletketzéséről Richard Dawkins foglalta össze Az önző gén c. könyvében. Ő azt a nézetet vallja, hogy kezdetben  a földet szén-dioxidból, metánból, amóniából és vízből álló atmoszféra vette körül. Ezek az egyszerű vegyületek a napfény energiája, esetleg villámok vagy vulkánkitörések révén felhasadtak és aminosavvá egyesültek volna. Fokozatosan felhalmozódva a tengerben fehérjeszerű vegyületeket képeztek. Végül is a tenger, ahogy állítja, még ha nem is volt benne élet, mégis „őslevessé” lett.

⁴ Dawkins leírása alapján „véletlenül egy felettébb figyelemreméltó molekula képződött” — olyan molekula, amely képes volt önmagát megsokszorozni. Bár elismeri, hogy ilyen esemény elképzelhetetlenül valószínűtlen, mégis azt állítja, hogy ennek be kellett következnie. Hasonló molekulák csoportokat alkottak, és ismét a valószínűtlen véletlen előidézte, hogy körülvették magukat membránt (hártyát) alkotó másfajta proteinmolekulákból álló védőburokkal. Azt állítják, ily módon alakította ki önmagát az első sejt.²

5. Hogyan kezelik általában a kiadványok az élet keletkezését, mégis milyen megjegyzést tett egy tudós?

⁵ Ennél a pontnál az olvasó előtt lassan megvilágosodik, mire gondolt Dawkins könyvének előszavában: „Ezt a könyvet szinte tudományos-fantasztikus regényként kell olvasni.”³ A téma iránt érdeklődést tanúsító olvasó azonban megállapíthatja, hogy ez a szemléleti mód nem egyedüli eset. Az evolúcióról szóló legtöbb könyvben könnyedén átsiklanak a nagy horderejű probléma felett: hogyan jött létre az élettelen anyagból az élő? A cambridge-i egyetem zoológia professzora, William Thorpe, a többi tudóssal ellentétben ezért tette a következő megjegyzést: „Az üres spekulációk és vitatkozások, amelyek az utóbbi tíz—tizenöt évben az élet keletkezésének módjáról nyilvánosságra jutottak, túlságosan naívnak és jelentéktelennek bizonyultak. A probléma megoldása, úgy látszik, éppoly távol van, mint valaha.”⁴

6. Mi lett nyilvánvaló az ismeretek megnövekedése során?

⁶ A tudás robbanásszerű megnövekedése a legutóbbi időben csak az élettelen anyag és az élőlények közötti szakadék elmélyülését hozta magával. Még a legrégebbi egysejtű élőlények is felfoghatatlan komplexeknek  bizonyultak. „A biológiának az a problémája, hogyan találhatná meg az egyszerű kezdetet”, ahogy Fred Hoyle és Chandra Wickramasinghe csillagászok kijelentik. „A legrégibb életformák felfedezett, sziklába zárt kövületei nem tanúskodnak egyszerű kezdetről . . . ezért nincs az evolúciós elméletnek igazi alapja.”⁵ A gyarapodó ismeretek mellett egyre nehezebb megmagyarázni, hogyan jöhettek létre véletlen útján a hihetetlenül komplikált mikroorganizmusok.

7. Melyek az élet keletkezéséhez vezető út képzeletbeli szakaszai?

⁷ Az élet keletkezéséhez vezető út fő szakaszai az evolúciós elmélet elképzelése szerint: 1. Megfelelő őslégkör és 2. óceánok, amelyekben „egyszerű”, létfontos molekulák felhalmozódtak, és az un. „őslevest” alkották. Ebből 3. proteinek és nukleotidok (bonyolult kémiai vegyületek) keletkeznek, amelyek 4. egyesülnek és membránt szereznek, s végül 5. genetikus kódot fejlesztenek ki és ezzel elkezdik megsokszorozni önmagukat. Megegyeznek-e ezek a szakaszok a rendelkezésre álló tényekkel?

Az őslégkör

8. Mit nem tudtak létrehozni a Stanley Miller és utána mások által elvégzett kísérletek során?

⁸ Stanley Miller 1953-ban elektromos kisüléseket idézett elő hidrogénből, metánból, ammóniákból és vízgőzből álló „légkörben”. Ennek során néhány aminosav keletkezett a már létező sokfajta aminosav körül, amelyekből a proteinek (fehérjék) felépülnek. Mindenesetre, csupán négyet állítottak elő a húsz legfontosabb aminosav közül. Több mint harminc évvel később a kutatók még mindig nem tudták előállítani elfogadhatónak tekintett kísérleti körülmények között a szükséges húsz aminosavat.

9., 10. a) Hogyan képzelték el a föld őslégkörének összetételét? b) Milyen kényszerhelyzetbe kerültek az evolucionisták, és mit tudunk a föld őslégköréről?

⁹ Miller feltételezte, hogy kísérleti kamrájának mesterséges légköre a földi őslégköréhez hasonló összetétellel rendelkezett. Miért? Ő és a munkatársai ezt a választ adták: „Biológiailag szóba jöhető vegyület csak redukáló körülmények között [ha nincs szabad  oxigén a légkörben] jön létre.”⁶ Más evolucionisták ezzel szemben úgy gondolják, hogy oxigénnek jelen kellett lennie. A kényszerhelyzetet, amelybe az evolúció jutott, Hitching így juttatja kifejezésre: „Oxigéntartalmú levegőben sohasem jöhetett volna létre az első aminosav; oxigén nélküli légkörben a kozmikus sugárzás viszont azonnal megsemmisítette volna.”⁷

¹⁰ A tény az, hogy a föld őslégkörének elméleti meghatározására irányuló minden próbálkozás csak sejtésen, feltevésen alapul. Senki sem tudja biztosan, milyen volt akkor a levegő összetétele.

Kialakulhatott-e az „ősleves”?

11. a) Miért valószínűtlen az „ősleves” kialakulása a tengerekben? b) Hogyan tudta Miller a létrehozott aminosavakat megmenteni a szétbomlástól?

¹¹ Mennyire valószínű az, hogy — a feltételezés szerint — az atmoszférában keletkezett aminosavak lefelé sodródjanak, s ezáltal a tengerekben kialakulhasson a szerves „ősleves”? Ez igen valószínűtlen. Ugyanaz az energia, ami lebontja az atmoszféra egyszerű kémiai vegyületeit, még gyorsabban lebontotta volna a véletlenül kialakult bonyolult felépítésű aminosavakat. Érdekes módon Miller kísérletében az elektromos kisülések által abban a „légkörben” létrejött négy aminosav csak azért maradhatott meg, mert folyamatosan eltávolította azokat az energiaforrás környezetéből. Máskülönben a további kisülések során elbomlottak volna.

12. Milyen körülmények közé kerültek volna az aminosavak, mégha el is érték volna a tengereket?

¹² Mi lett volna akkor, ha a feltételezett aminosavak elkerülték volna az atmoszféra pusztító ultraibolya sugárzását és valamilyen módon elérték volna a tengereket? Hitching ezt a magyarázatot adja: „A vízfelszín alatt nincs további kémiai reakciókhoz elegendő energia. A víz mindenképpen gátolja a komplex molekulák kialakulását.”⁸

13. Mi a feltétele annak, hogy a vízbe jutó aminosavakból proteinek keletkezzenek, és milyen veszélynek lennének kitéve ezt követően?

¹³ Ha tehát az aminosavak egyszer már a vízbe  kerültek volna, onnan ismét ki kellett volna jutniuk, ha önmagukból nagyobb molekulákat és az élethez szükséges proteineket létre kívánták volna hozni. Azonban, mihelyt kikerültek volna a vízből, ismét ki lettek volna téve a romboló ultraibolya sugárzásának. „Más szóval — mondja Hitching — elméletileg nézve semmi esélye sincs annak, hogy az élet keletkezésének ez a kezdeti és viszonylag egyszerű stádiuma [az aminosavak kialakulása] bekövetkezhessen.”⁹

14. Mi az egyik legmakacsabb probléma, amivel az evolucionistáknak szembe kell nézniük?

¹⁴ Általában azt állítják, hogy az élet spontán jött létre a tengerekben, jóllehet a vizes közeg nem segíti elő a szükséges kémiai reakciókat. A kémikus Richard Dickerson ennek alapján ezt mondja: „Nehéz elképzelni, hogyan mehetett végbe a polimerizáció [kis molekulák nagyobb láncba való összekapcsolódása] az ősóceán vizes közegében, amikor a víz jelenléte inkább a depolimerizációnak [a nagy molekulák egyszerűbb molekulává való leépülésének] kedvez, mint a polimerizációnak.”¹⁰ A biokémikus George Wald csatlakozott ehhez a nézethez: „A spontán szétesés sokkal valószínűbb és sokkal gyorsabban bekövetkezik, mint a spontán szintézis.” Ez azt jelenti, hogy az „ősleves” felszaporodására nem volt lehetőség. Wald úgy gondolja, hogy ez „a legmakacsabb probléma, amivel az [evolucionistáknak] szembe kell nézniük”.¹¹

15., 16. Milyen súlyos probléma merül fel, ha a feltételezett „őslevesben” megtalálható aminosavakból kellene az élőlényekben előforduló fehérjéknek kialakulniuk?

¹⁵ Van még azonban egy másik makacs probléma is, amely szintén szemben áll az evolúciós elmélettel.  Mint tudjuk, több mint száz különböző aminosav van, de az élő fehérje felépítéséhez ezek közül csak húszra van szükség. Ezen túlmenően kétféle szerkezetben fordulnak elő: egyes molekulák un. „jobbra forgatók”, mások „balra forgatók”. Véletlen kialakulás, mint pl. az elméleti „ősleves” esetében, a legnagyobb valószínűség szerint fele mennyiség jobbra, fele balra forgató lenne. Tulajdonképpen semmilyen ismert okát nem tudjuk, miért ragaszkodnak az élőlények az egyik irányhoz. Mindenesetre az élővilág fehérjéit felépítő 20 aminosav mind balra forgató.

¹⁶ Hogyan kapcsolódhatnának egymáshoz a véletlen útján az őslevesben csupán a megfelelő fajták? A fizikus J. D. Bernal elismeri: „Meg kell mondani, hogy ennek magyarázata . . . az élet szerkezeti megjelenésének legnehezebb része marad.” Következtetése így hangzik: „Ezt sohasem leszünk képesek megmagyarázni.”¹²

A fehérjék spontán keletkezésének valószínűsége

17. Milyen példa szemlélteti a probléma méretét?

¹⁷ Milyen valószínűséggel kapcsolódnak össze a megfelelő aminosavak proteinmolekulává? Összehasonlításul vegyünk egy kupac piros és fehér babot. A piros és a fehér egyenlő mennyiségű és alaposan össze van keverve. Példánkban több mint száz különböző babfajta szerepel. Ha egy lapáttal kivennénk belőlük, mi jutna a lapátra? Ha csak a proteinek (fehérjék) alapelemeit szemléltető babokat akarnánk kilapátolni, csak piros baboknak szabadna a lapátra kerülni, egyetlen fehérnek sem. Továbbá csak húsz fajta piros babból juthatna a lapátra, mégpedig minden egyes bab egy előre meghatározott helyre. Ha ezek a követelmények — a proteinekre vonatkoztatva — csak egyetlen egy pontban nem teljesednének, a szóban forgó protein funkciója károsodna. Vajon a feltételezett babtömeg gyakori kevergetésével, meregetésével létrejönne-e a helyes kombináció? Nem. Hogyan lenne lehetséges akkor valami ehhez hasonló dolog a feltételezett ősleves esetében?

18. Mennyi a valószínűsége csupán csak egyetlen egyszerű proteinmolekula kialakulásának is?

 ¹⁸ Az élet keletkezéséhez szükséges proteinek igen bonyolult molekulákból állnak. Mennyi a valószínűsége annak, hogy az őslevesben a véletlen folytán akár csak egyetlen egyszerű proteinmolekula is kialakulhasson? Az evolucionisták elismerik, hogy ennek valószínűsége csupán 1:10¹¹³ (az egyes után 113 nulla). Azonban már az olyan eseményt, amelynek a valószínűsége 1:10⁵⁰, a matematikusok a soha meg nem valósulandó események közé sorolják. Világossá válik, hogy mennyire elképzelhetetlenül kicsiny ez a valószínűség, ha meggondoljuk, hogy a 10¹¹³ olyan szám, amely a világegyetem feltételezett összes atomjainak a számát meghaladja.

19. Mekkora az egyetlen élő sejt számára szükséges enzimek kialakulásának a valószínűsége?

¹⁹ Egyes fehérjék a test felépítéséhez szükségesek, mások enzimekként szolgálnak. Ez utóbbiak meggyorsítják a sejtekben lejátszódó létfontos kémiai folyamatokat. Nélkülük a sejt elpusztulna. A sejtműködéshez azonban nem kevesebb, mint 2000 enzimként működő proteinre van szükség. Milyen valószínű ezek véletlen kialakulásának a lehetősége? Ez a valószínűség 1:10^40 000! „Oly szörnyen kicsi ez a valószínűség — ismeri el Hoyle —, hogy még akkor sem következhetne be, ha az egész világegyetem csak szerves őslevesből állna.” Hozzáteszi: „Akit a közvélemény vagy az élet [spontán] földi kialakulását meggyőződéssé formáló tudományos nevelés nem tesz elfogulttá, az ezen egyszerű számítás alapján egyszer s mindenkorra elutasítja ezt az elképzelést.”¹³

20. Milyen további nehézség merül fel a sejtmembránok kialakulásával kapcsolatban?

²⁰ Ténylegesen azonban sokkal kisebb ez a valószínűség, mint ahogy azt a „szörnyen kicsi” érték szemlélteti. A sejtet membránnak kell körülvennie. Ez a végtelenül bonyolult membrán összetételét tekintve fehérje-, cukor- és zsirmolekulákból áll. Az evolucionista Leslie Orgel azt írja: „A sejtmembránokban csatornácskák és pumpák vannak, amelyek speciális módon ellenőrzik a tápanyagok, a bomlástermékek, a  fémionok stb. ki- és beáramlását. Ezek a különlegesen kialakult csatornácskák nagyspecifitású proteineket tartalmaznak, olyan molekulákat, amelyek az élet kifejlődésének kezdeti szakában nem létezhettek.”¹⁴

A figyelemre méltó genetikai kód

21. Milyen nehézségbe ütközik a DNS-hez szükséges hisztonok kialakulása?

²¹ Az előbb említetteknél sokkal nehezebb eljutni a genetikai kód alapegységeit felépítő polinukleotidok — az RNS és a DNS — kialakulásához. A DNS-ben öt hiszton van. (Hisztonok feltehetően a génátírás szabályzásában vesznek részt.) Még a legegyszerűbb hiszton kifejlődésének a valószínűségét is 1:20¹⁰⁰-ra becsülik — ez a szám is „messze meghaladja a legnagyobb asztronómiai távcsővel felismerhető csillagok és galaxisok összes atomjainak számát”.¹⁵

22. a) Hogyan vonatkoztatható az ősi tyúk-tojás probléma a protein-DNS közti kapcsolatra? b) Milyen megoldást ajánl egy evolucionista, és mennyire ésszerű az?

²² Még nagyobb nehézséget okoz az evolúciós elmélet számára a teljes genetikai kódnak — a sejtszaporodás egyik előfeltételének — a kialakulása. A proteinek és a DNS vonatkozásában az ember újfent azzal a kérdéssel találkozik, hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Hitching azt mondja: „A proteinek keletkezése a DNS-ektől függ, DNS viszont nem képződhet protein hiányában.”¹⁶ A Dickerson által felvetett paradoxon továbbra is fennáll: „Mi volt előbb?” A protein  vagy a DNS? Kijelentette: „A válasz ez: ’Párhuzamosan fejlődtek ki’”.¹⁷ Tulajdonképpen azt állítja, hogy a tyúknak és a tojásnak egyszerre kellett kifejlődnie, egyik sem előzhette meg a másikat. Ésszerű ez számunkra? Egy tudományos cikk szerzője ezt így foglalta össze: „A genetikai kód eredete súlyos tyúk-tojás problémát vet fel, amely jelenleg teljes zűrzavart okoz.”¹⁸

23. Hogyan nyilatkoznak más kutatók a genetikus rendszerről?

²³ A kémikus Dickerson is ilyen megjegyzést tett: „A genetikai rendszer kifejlődését nem lehet laboratóriumi körülmények között létrehozni; tehát a végtelenségig spekulálhatunk, kínos tények béklyóitól mentesen.”¹⁹ Vajon pontos, tudományos eljárásra vall a „kínos tények” lavinájának könnyed félretolása? Leslie Orgel azt mondta, hogy a genetikai kód léte „a legérthetetlenebb az élet keletkezésének egész problématikájában”.²⁰ Francis Crick pedig így következtetett: „Annak ellenére, hogy a genetikai kód csaknem egyetemes, a benne foglalt mechanizmus túlságosan bonyolult ahhoz, hogy egy csapásra létrejöhessen.”²¹

24. Mi mondható el a természetes kiválasztásról és az első szaporodó sejtről?

²⁴ Az evolucionista elmélet megpróbálja „egy csapásra” megvalósítani a lehetetlent, a temészetes kiválasztás lépésről lépésre történő lassú folyamatának támogatása által. A szaporodást megindító genetikai kód híján azonban nem áll rendelkezésére a természetes kiválasztáshoz szükséges alapanyag.

A csodálatos fotoszintézis

25. Milyen csodálatos véletlen felfedezést tulajdonítanak az evolucionista elmélet alapján az egyszerű sejtnek?

²⁵ Újabban azonban további akadály merült fel az evolúciós elmélet számára. Valamikor az egyszerű sejtnek ki kellett találnia valamit, ami az egész földi életet forradalmasította: a fotoszintézist. Ezt a folyamatot, amelynek során a növények szén-dioxidot vesznek fel és oxigént adnak le, a kutatók mindmáig nem értik teljesen. Ahogy azt a bilológus F. W. Went kijelenti, „ez olyan folyamat, amelyet még soha senki nem tudott kísérleti körülmények között megismételni”.²²  Mégis, úgy gondolják, hogy egy parányi, egyszerű sejt véletlen folytán kialakította azt.

26. Milyen forradalmi változást eredményezett a fotoszintézis?

²⁶ A fotoszintézis következtében a szabad oxigént nem tartalmazó atmoszféra átváltozott olyanná, amelyben minden ötödik molekula oxigén. Ez lehetővé tette az állatok számára a légzést, az életet, és kialakulhatott az ózonréteg, amely az összes élőlényt megoltalmazza az ultraibolya sugárzás ártalmas hatásától. Lehet-e pusztán a véletlen eredménye a körülmények ilyen jelentőségteljes egymásbakapcsolódása?

Volt-e szerepe az értelemnek?

27. Mire kényszerítettek a tények néhány evolucionistát?

²⁷ Az élő sejt véletlen keletkezése ellen szóló, csillagászati távlatokat elérő valószínűtlenségi tényezők következtében egyes evolucionisták úgy érezték, viszszakozni kénytelenek. Például az Evolution From Space szerzői, Hoyle és Wickramasinghe, reményt vesztve azt mondták: „Ezek a kérdések túl komplikáltak ahhoz, hogysem számokban ki lehetne fejezni őket.” Hozzátették: „Nincs mód rá . . . még nagyobb és jobb ősleves sem segít tovább, miként azt egy vagy két évvel ezelőtt reménykedve lehetségesnek tartottuk. Az előzőkben végzett számításaink alapján mind az egyetemes, mind a földi ősleves feltételezése elfogadhatatlan.”²³

28. a) Miért utasítják vissza a szükséges értelem elismerését? b) A magasabb értelem szükségességét elismerő evolucionisták szerint ki nem lehet a szükséges értelem forrása?

 ²⁸ Mégis, miután elismerik, hogy az élet keletkezésénél valami módon értelemnek is szerepet kellett játszania, a szerzők így folytatják: „Ez az elmélet valóban annyira kézenfekvő, hogy szinte érthetetlen, miért nem fogadják el széles körben mint önmagától értetődőt. Ennek inkább pszichológiai mint tudományos okai vannak.”²⁴ Ennek alapján arra lehetne következtetni, hogy „pszichológiai” korlát az egyetlen elfogadható válasz arra, miért ragaszkodik továbbra is a legtöbb evolucionista az élet véletlen keletkezéséhez és vet el „tervszerűséget, szándékot vagy irányítottságot”, ahogy azt Dawkins megfogalmazta.²⁵ A valóságban még Hoyle és Wickramasinghe is azt modták, miután elismerték az értelem közreműködésének szükségességét, nem hiszik, hogy személyes Teremtő lenne felelős az élet eredetéért.²⁶ Úgy gondolják, értelem feltétlenül szükséges, a Teremtő feltételezése azonban elfogadhatatlan. Nem hangzik ez ellentmondásnak?

Tudományos?

29. Mit értünk tudományos munkamódszeren?

²⁹ Ha az élet spontán kezdetét tudományos ténynek kell elfogadni, akkor azt tudományos módszerrel kellene bebizonyítani. Mi jellemző erre a munkamódszerre? A történések megfigyelése; a megfigyelésre alapozva elmélet felállítása, amely igaznak bizonyulhat; az elmélet ellenőrzése további megfigyelésekkel és kísérletekkel; annak megfigyelése, hogy az elméleten alapuló kijelentések helytállóak-e.

30. Miért nem igazolható az ősnemzés tudományosan?

³⁰ Ezt a tudományos módszert alkalmazva megállapíthatjuk, hogy az élet spontán kialakulását nem lehet megfigyelni. Egyetlen bizonyíték sincs arra vonatkozóan, hogy az ma bekövetkezne, és magától értetődően, nem lehetett emberi megfigyelő jelen az élet keletkezésének az evolucionisták által feltételezett időpontjában. Egyetlen erre vonatkozó elméletet  sem igazoltak megfigyelésekkel. A megismétlésre vonatkozó laboratóriumi kísérletek meghiúsultak. Az elmélet alapján tett kijelentések nem igazolódtak be. Beszélhetünk-e tiszteletre méltó tudományról, ha olyan elméletet emel tények rangjára, amelyet lehetetlen tudományos vizsgálat alá vetni?

31. Milyen ellentmondásos nézete van az egyik tudósnak az ősnemzésről?

³¹ Másrészt, elegendő bizonyíték támogatja azt a következtetést, hogy élettelen anyagból nem keletkezhet spontán élet. Wald, a Harward Egyetem professzora szerint el kell ismerni, „hogy élő szervezet spontán keletkezése képtelenség”. Mégis, mit hisz a valóságban az evolúciónak ez a szószólója? Így válaszol: „Mégiscsak itt vagyunk — ahogy én hiszem — az ősnemzés eredményeként.”²⁷ Úgy hangzik ez, mint tárgyilagos tudomány?

32. Miként ismerik el még az evolucionisták is, hogy az ilyen meggondolások tudománytalanok?

³² Joseph Henry Woodger, brit biológus, az ilyen érvelésről a következőket mondja: „Közönséges dogmatizmus azt állítani, hogy amit el akarsz hinni, az valóban megtörtént.”²⁸ Milyen meggondolások alapján tűrik el a tudósok a tudományos munkamódszerek szemmel látható megsértését? Loren Eiseley, a közismert evolucionista, elismeri: „A teológusokat mindig megrótták azért, mert mítoszokra és csodákra hivatkoznak; most pedig a tudósok is kénytelenek megteremteni a saját mitológiájukat, tudniillik azt a feltevést, hogy az a folyamat, amelyet napjaink minden erőfeszítése sem képes igazolni, az valóban bekövetkezett a kezdet kezdetén.”²⁹

33. Milyen következtetésre kell jutnunk az előzetes bizonyítékok alapján az ősnemzést és a tudományos munkamódszert illetően?

³³ A bizonyítékok alapján az élet ősnemzésére vonatkozó elmélet jobban illik a tudományos-fantasztikus regények birodalmába, mint a tudományos tények közé. Az elmélet sok támogatója látszólag elszakadt a tudományos módszerektől, hogy elhihesse azt, amit hinni akar. Az élet véletlen keletkezésének rendkívül csekély esélye ellenére  ragaszkodnak egy merev, kritikátlan tanításhoz, ahelyett, hogy kitartanának a tudományos módszer szokásosan alkalmazott óvatossága mellett.

Nem minden tudós fogadja el

34. a) Hogyan nyilvánított ki egy fizikus tudományos elfogulatlanságot? b) Minek jellemezte az evolúciót, és mit mondott sok tudósra vonatkozóan?

³⁴ Azonban nem minden tudós zárta be az ajtót más lehetőségek előtt. Annak tudatában, hogy mennyire valószínűtlen az élet ősnemzése, a fizikus H. S. Lipson például azt mondta: „Egyetlen elfogadható magyarázat  a teremtés. Tudom, hogy ez olyan fizikus számára, amilyen én is vagyok, kiátkozást jelent, de nem vethetünk el olyan elméletet, amely nem tetszik, ha azt tudományos bizonyítékok támasztják alá.” Továbbá megjegyezte, hogy Darwin A fajok eredete c. könyvének megjelenése óta „az evolúció bizonyos mértékben tudományos vallássá lett; majdnem minden tudós elfogadta azt, és sokan készségesek megfigyeléseiket is ’csűrni-csavarni’, hogy azokat azzal összhangba hozzák”.³⁰ Szomorú, de így igaz.

35. a) Milyen elképzelések feladását tartotta kínosnak egy egyetemi professzor? b) Hogyan szemléltette az élet véletlen útján való keletkezésének lehetőségét?

³⁵ Chandra Wickramasinghe, a cardiffi University College [Anglia] professzora, azt mondta: „Tudományos kiképzésem kezdetétől fogva beható agymosásnak voltam kitéve, amely elhitette velem, hogy a tudomány és valamiféle szándékos teremtés nem hozható egymással összhangba. Nagyon kínos volt megszabadulni ettől az elképzeléstől. Meglehetősen kellemetlen helyzetben vagyok a jelenlegi meggyőződésemmel. De ebből nincs logikus kiút . . . A földi életet kémiai véletlennek tulajdonítani annyi, mintha egy adott homokszemet kellene megkeresni — és megtalálni — a világegyetem összes bolygójának strandjain.” Más szóval: egyszerűen lehetelen az, hogy az élet kémiai véletlen útján jött volna létre. Ezért jutott Wickramasinghe arra a következtetésre: „nincs egyetlen más lehetőség az élet építőkövei precíz rendjének megértésére, csakis a kozmikus méretű teremtésre való hivatkozás.”³¹

36. Hogyan nyilatkozott Robert Jastrow?

³⁶ A csillagász Robert Jastrow azt mondta: „A tudósoknak nincs bizonyítékuk arra, hogy az élet nem teremtés eredménye.”³²

37. Milyen további kérdés merül fel az evolúcióval kapcsolatban, és hol található meg rá a válasz?

³⁷ Van-e valami bizonyíték arra vonatkozóan, hogy ha bármi módon is létrejött volna az első sejt, az az összes eddig létező élőlényekké továbbfejlődött? A kövületek válaszolnak, és a következő fejezet beszámol arról, miről beszélnek.

[Tanulmányozási kérdések]

[Oldalidézet a 44. oldalon]

„A proteinek keletkezése a DNS-ektől függ. DNS viszont nem képződhet protein hiányában”

[Oldalidézet a 45. oldalon]

„A genetikai kód eredete súlyos tyúk-tojás problémát vet fel, amely jelenleg teljes zűrzavart okoz”

[Oldalidézet a 46. oldalon]

A genetikai kód „a legérthetetlenebb az élet keletkezésének egész problématikájában”

[Oldalidézet a 47. oldalon]

A fotoszintézis során a növények a napfény felhasználásával szén-dioxidból, vízből és ásványi anyagokból oxigént és tápanyagokat állítanak elő. Mindezt az egyszerű sejt találta fel?

[Oldalidézet az 50. oldalon]

Egyes tudósok azt mondják: „értelem feltétlenül szükséges, Teremtő feltételezése elfogadhatatlan

[Oldalidézet az 53. oldalon]

Egy tudós azt mondta: „Az egyetlen elfogadható magyarázat a teremtés”

[Oldalidézet az 53. oldalon]

Jastrow: „A tudósoknak nincs bizonyítékuk arra, hogy az élet nem teremtés eredménye”

 [Kiemelt rész/kép a 48., 49. oldalon]

A hihetetlenül bonyolult sejt

Az élő sejt rendkívül bonyolult. A biológus Francis Crick azon fáradozott, hogy egyszerű szavakkal leírja működését, végezetül azonban belátta, hogy ez csak bizonyos fokig lehetséges. Azt mondta: „Mivel ez annyira bonyolult, nem szükséges az olvasónak részletkérdésekkel vesződnie.”^a

A sejt DNS-én belüli útmutatások, „ha azokat kiírnánk, ezer 600 oldalas könyvben férnének el”, írja a National Geographic. „Minden sejt mintegy kétszázbillió parányi, vegyületeknek nevezett atomcsoporttól nyüzsgő világ . . . 46 kromoszóma-szálunk együttvéve majdnem két métert tenne ki. Az őket tartalmazó sejtmag azonban nem egész egyszázad milliméter átmérővel rendelkezik mindössze.”^b

A Newsweek hetilap a következő szemléltetést adja a sejt tevékenységéről: „E százbillió sejt mindegyike úgy működik, mint egy-egy fallal körülvett város. Erőművek termelik az energiát a sejt számára. Gyárak állítják elő a proteineket — a kémiai kereskedelem számára elengedhetetlen termékeket. Bonyolult szállító rendszerek viszik pontról pontra a speciális kémiai anyagokat a sejten belül valamint kívülre. A határátlépő helyeken őrszem ellenőrzi az exportot és az importot, és figyeli, nem fenyeget-e a külvilág részéről veszély. Fegyelmezett biológiai hadsereg áll készenlétben a betolakodók ellen. Központosított genetikai kormányzat gondoskodik a rendről.”^c

Amikor a tudósok a fejlődés modern elméletét felállították, halvány sejtelmük sem volt az élő sejt fantasztikus bonyolultságáról. A következő oldalon bemutatjuk egy tipikus sejt néhány részletét, amelyek mind egy 0,025 mm átmérőjű konténerben vannak elhelyezve.

 SEJTHÁRTYA

Védőburok, amely ellenőrzi, hogy mi megy be a sejtbe és mi hagyja el azt

RIBOSZÓMÁK

Szerkezeti elemek, amelyek segítségével aminosavakból proteinek keletkeznek

SEJTMAG

A sejttevékenység irányító központja, kettős hártyával van körülvéve

KROMOSZÓMÁK

Ezek tartalmazzák a sejt DNS készletét, a sejt genetikai tervrajzát

SEJTMAGVACSKA

A riboszóma képzésének helye

ENDOPLAZMATIKUS RETIKULUM

Membráncsatornácskák, amelyek a riboszómákban előállított proteineket elraktározzák vagy szállítják. (Egyes riboszómák szabadon úsznak a sejtben.)

MITOKONDRIUMOK

A sejt energiahordozóinak, az ATP molekuláknak a termelő központjai

A GOLGI-APPARÁTUS

Lapos membránzsákok, amelyek a sejt által termelt proteineket csomagolják és elosztják

CENTRIÓLUMOK

A sejtmag közelében vannak és a sejt osztódásában játszanak szerepet

[Kép]

Csak a véletlen az oka tested 100 000 000 000 000 sejtjének?

[Kiemelt rész az 52. oldalon]

Múltbeli és jelenkori evolucionisták az élet keletkezéséről

„Az a feltevés, hogy az élet élettelen anyagból keletkezett, jelenleg csupán hittétel” (J. W. N. Sullivan, matematikus).^d

„Annak a valószínűsége, hogy az élet véletlenül keletkezett, körülbelül annyi, mint annak valószínűsége, hogy egy nyomda felrobbanásakor egy teljes terjedelmű szótár jön létre” (Edwin Conklin, biológus).^e

„Csak a feladat nagyságrendjén kell elgondolkoznunk, hogy belássuk, az élő szervezetek ősnemzésének lehetetlen voltát” (George Wald, biológus).^f

„A jelenkor minden ismeretével rendelkező őszinte ember csak azt tudja megállapítani, hogy korunkban az élet keletkezése majdnem csodának tűnik” (Francis Crick, biológus).^g

„Akit a közvélemény vagy az élet spontán földi kialakulását meggyőződéssé formáló tudományos nevelés nem tesz elfogulttá, az ezen egyszerű számítás (matematikai lehetetlenség) alapján egyszer s mindenkorra elutasítja ezt az elképzelést” (Fred Hoyle és N. C. Wickramasinghe, csillagászok).^h

[Ábra/képek a 47. oldalon]

Az emberek és az állatok oxigént lélegeznek be és szén-dioxidot adnak le. A növények szén-dioxidot vesznek fel és oxigént adnak le

[Ábra]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

fény

oxigén

vízgőz

szén-dioxid

[Kép a 40. oldalon]

Nem állhat épület alap nélkül. ’Az evolúciós elméletnek nincs igazi alapja’ — állítja két tudós

[Kép a 42. oldalon]

Csak piros babszemek, mindegyik megfelelő fajta, mindegyik az előre kijelölt helyre — véletlenül?

[Kép a 43. oldalon]

Az élőlényekben csak „balra forgató” aminosavak fordulnak elő: „Ezt sohasem leszünk képesek megmagyarázni”

[Képek a 45. oldalon]

Mi volt előbb?