Miért engedi meg Isten a szenvedést?
16. fejezet
Miért engedi meg Isten a szenvedést?
1. Miért kételkednek sokan a Teremtő létezésében?
SOKAN a világméretű nyomorúság miatt vonják kétségbe a Teremtő létezését. Az elmúlt századok igen sok szörnyűségről, vérontásról, határt nem ismerő kegyetlenségről tanúskodnak, amelyek kimondhatatlan szenvedéssel sújtottak ártatlan milliókat. Sokan ezért azt kérdezik: „Ha van Isten, miért engedi meg mindezt?” Miután megállapítottuk, hogy a Biblia az élet keletkezésének tényeivel teljesen összhangban van, joggal feltehetjük a kérdést, vajon segít-e megérteni azt is, hogy miért tűri el a nagyhatalmú Teremtő ezt a sok szenvedést oly hosszú ideig?
2. Hogyan írja le a Biblia az első emberpár életkörülményeit?
2 Mózes első könyvének bevezető fejezetei feltárják a dolgok hátterét. E fejezetek leírják egy szenvedés nélküli világ megteremtését. Az első emberek paradicsomi körülmények közé kerültek, egy csodálatos parkba, amelyet Édennek neveztek. Érdekes és változatos munkát kaptak. A földre vonatkozóan utasítást kapott az ember, hogy művelje és gondozza azt. Felügyeletet kellett gyakorolni „a tenger halain, az egek repdeső teremtményein és minden élő teremtményen, amely mozog a földön” (1Mózes 1:28; 2:15).
3. Milyen jövő várt Ádámra és Évára?
3 Azonkívül az első embereknek tökéletes testük volt, nem volt bennük semmiféle hiányosság. Ezért sohasem szenvedtek volna betegség, öregség vagy halál következtében. Ellenkezőleg. Vég nélküli jövő várt rájuk a földi Paradicsomban (5Mózes 32:4).
4. Mi volt Isten célja az emberrel és a földdel?
4 Továbbá feladatul kapták az első emberek: „Legyetek termékenyek, sokasodjatok és töltsétek be a földet!” Gyermekeik révén az emberi család megnövekedett volna, s végső soron az egész földre kiterjesztették volna a paradicsomi körülményeket. Az emberi nem egységes családként élhetett volna tökéletes egészségben a paradicsomi földön.
Szükség van Isten uralmának elismerésére
5. Miért kellett volna az embernek Isten irányítását elismerni?
5 A harmonikus körülmények fenntartása érdekében az első emberpárnak mindenesetre tiszteletben kellett volna tartani Isten jogát az emberi ügyek irányítására vonatkozóan. El kellett ismerniük Isten felsőbbségét. Miért? Mindenekelőtt azért, mert erre joga volt. Nyilvánvaló, hogy az alkotó bizonyos mértékben jogosan rendelkezik alkotásával. Ezt az alapelvet tükrözi vissza az évszázadok óta fennálló tulajdonjog. Döntő tényező továbbá, amiért az emberpárnak el kellett volna ismerniük a Teremtő irányítását, hogy nem úgy lettek megteremtve, hogy képesek legyenek az Istentől független eredményes önkormányzásra, miként evés, ivás és lélegzés nélkül sem maradhattak volna életben. A történelem megerősíti a Biblia szavait: „Nem a földből való emberre tartozik az ő útja. Nem a járókelő emberre tartozik, hogy irányítsa lépteit” (Jeremiás 10:23). Ha az ember ragaszkodik a Teremtő útmutatásához, él; sikeres és boldog lesz.
6., 7. a) Milyen szabadságot adott Isten az embereknek és miért? b) Milyen helytelen döntést hozott az első emberpár?
6 Az emberek szabad akarattal lettek megteremtve. Nem robotként, sem nem úgy, mint az állatok vagy rovarok, amelyek viselkedését elsősorban ösztönök irányítják. Az ember szabadsága azonban korlátozott, relatív szabadság volt, nem abszolút. Ezzel a szabadságával felelősségteljesen kellett élnie a mindenki javát szolgáló isteni törvények határain belül. Figyeljük meg, mennyire kihangsúlyozza a Biblia ezt az alapelvet: „Legyetek szabad emberek, de ne a rosszaság elpalástolására használjátok fel szabadságotokat, hanem mint Isten rabszolgái” (1Péter 2:16). Az emberi kapcsolatokat meghatározó törvények nélkül anarchia lenne, amely hátrányosan befolyásolná minden ember életét.
7 Tehát viszonylagos, relatív szabadság kívánatos, a korlátlan szabadság azonban nem. A túl sok szabadságot élvező gyerek végül gondatlanul a forgalmas utcára menne játszani, vagy megfogná a tüzes kályhát. A korlátlan szabadság, a Teremtő utasításainak mellőzése a dötésekben, sokféle problémát eredményezne. Ez történt az első emberpár esetében. Úgy döntöttek, hogy visszaélnek a szabadság adományával. Helytelenül úgy határoztak, hogy függetlenítik magukat Teremtőjüktől, és ’olyanok lesznek, mint Isten’. Úgy gondolták, ők maguk is eldönthetik, hogy mit tartsanak jónak és mit helytelennek (1Mózes 3:5).
8. Mi történt, amikor Ádám és Éva megszakították kapcsolatukat az isteni uralommal?
8 Amikor az első emberpár elvetette a Teremtő irányítását, úgy jártak, mint a ventilátor, amelynek megszüntették elektromos csatlakozását: a kapcsolat megszakadása után lelassul és fokozatosan leáll. Pontosan ezt történt Ádámmal és Évával, amikor elszakították magukat Teremtőjüktől, „az élet forrásától” (Zsoltárok 36:9, [36:10, Károli]). Mivel szándékosan döntöttek a Teremtőjüktől független életút mellett, ő magukra hagyta őket, hogy megismerjék döntésük teljes következményét. A Biblia alapelve kijelenti: „Ha elhagyjátok [Istent] . . . ő is elhagy titeket” (2Krónika 15:2). Teremtőjük életben tartó ereje nélkül bekövetkezett a fokozatos testi és szellemi hanyatlásuk. Idővel megöregedtek és meghaltak (1Mózes 3:19; 5:5).
9. Hogyan érintette az egész emberiséget az első emberpár helytelen döntése?
9 Amikor Ádám és Éva úgy határoztak, hogy függetlenítik magukat Alkotójuktól, elvesztették tökéletességüket. Ez még gyermekeik megszületése előtt következett be. Gyermekeik ezért szüleik állapotát tükrözték vissza, tökéletlenek lettek. Az első emberpár olyan lett, mint egy hibás sablon. Minden utódjukon megmutatkozott a hiányosságuk. Ezért mindannyian tökéletlenek vagyunk születésünktől fogva, és örököltük az öregedéssel, betegséggel, halállal járó fogyatékosságot. Ez a tökéletlenség, valamint a Teremtőtől és a törvényeitől való elszakadás, szabad folyást engedett az emberi ostobaság számára. Ezért nyomja rá bélyegét a gond, a betegség és a halál az emberi történelemre (Zsoltárok 51:5, [51:6, Károli]; Róma 5:12).
10. a) Milyen lázadás volt a szellemi birodalomban? b) Hogyan történhetett ez meg?
10 Azt jelenti ez, hogy a gonoszság forrása egyes egyedül az ember? Nem. Ezzel kapcsolatban még nem mondtunk el mindent. Az intelligens teremtmények megalkotása nem korlátozódott az emberre. Isten korábban számtalan sok szellemi teremtményt alkotott a mennyben (Jób 38:4, 7). Ők éppúgy szabad akarattal rendelkeztek, és eldönthették, hogy engedelmeskednek-e Teremtőjük irányításának vagy sem. Az egyik szellemi teremtmény függetlenségre vágyott. A büszkeség ebben az angyalban olyan méretet öltött, hogy kétségbe vonta Isten tekintélyét. Évának, Ádám feleségének azt mondta, hogy ő és a férje figyelmen kívül hagyhatják Isten törvényét, és biztosította őket, hogy ’egyáltalán nem halnak meg’ (1Mózes 3:4; Jakab 1:13–15). Állításaival arra célzott, hogy a további életükhöz és boldogságukhoz nincs szükségük a Teremtőre. Tulajdonképpen azt állította, hogy a törvényszegés még előnyösebbé tenné helyzetüket, hiszen Istenhez lennének hasonlók. Ezzel Sátán kétségbe vonta Isten törvényének érvényességét és kifogásolta Isten uralkodásmódját. A valóságban kétségbe vonta a Teremtő uralkodási jogát az emberek felett. Ezért a csalásért kapta a Sátán nevet, ami „ellenkezőt” jelent, valamint az Ördög nevet; e szó jelentése: „rágalmazó”. Az elmúlt 6000 év során az emberiség Sátán befolyása alatt állt, aki az „uralkodni és pusztítani” jelszót részesítette előnyben (Lukács 4:2–8; 1János 5:19; Jelenések 12:9).
11. Miért nem semmisítette meg Isten azonnal a lázadókat?
11 Miért nem pusztította el Isten azonnal az emberi és szellemi törvényszegőket? A válasz abban rejlik, hogy a felvetett súlyos vitakérdések minden értelmes teremtményt érintettek. Az egyik vitakérdés további kérdéseket vet fel: Tartós jólétet eredményez-e az Isten szuverenitását elutasító függetlenség? Jobb-e Isten irányítása alatt állni, vagy az emberi közigazgatás teremt előnyösebb feltételeket? Eredményes lesz-e a Teremtőtől független emberi közigazgatás? Röviden: tényleg szüksége van-e az emberiségnek Isten irányítására? E kérdésekre csak hosszabb idő eltelte után adható pontos válasz.
Miért tart olyan sokáig?
12. Milyen szemrehányás érhette volna Istent, ha azonnal közbelép?
12 Miért engedett Isten a dolgok végleges tisztázásáig oly sok időt, eddig körülbelül 6000 évet eltelni? Nem lehetett volna azokat már réges-régen elintézni? Az a helyzet, hogyha Isten korábban közbelép, szemrehányást kaphatott volna, hogy még nem állt elegendő idő rendelkezésre a mindenki számára békét és jólétet biztosító, működőképes kormányzat létrehozására, és a szükséges technológia kifejlesztésére. Bölcsességében Isten jól tudta, hogy időre van szükség a felvetett vitakérdések tisztázására. Ő biztosította a kellő időt.
13., 14. Hová vezetett az Istentől való függetlenség?
13 Az elmúlt évszázadok során minden lehetséges kormányforma, mindenféle társadalmi és gazdasági rendszer kipróbálására sor került. Ezenkívül az emberiségnek elegendő ideje volt a fejlett technológia kialakítására, ami lehetővé tette az atomerő felhasználását, sőt, a holdra való leszállást is. Létrejött-e az egész emberi nem számára áldást hozó világ?
14 Távolról sem! Egyetlen emberi próbálkozás sem eredményezett igazi békét és boldogságot. Ellenkezőleg! Hosszú idő múltán a helyzet ma még bizonytalanabb, mint egykor. Országról országra terjed a bűnözés, a háború, a családszéthullás, a szegénység és az éhezés. Sőt az emberiség léte forog kockán. Félelmetes pusztító erejű nukleáris fegyverek az emberi nem teljes kiirtásával fenyegetnek. Az évszázadok erőfeszítései, az emberiség sok évszázados tapasztalatai és a technológia új csúcsteljesítményei ellenére mindezideig nem sikerült az emberiség alapvető problémáit megoldani.
15. Mi történt a földdel az ember lázadásának következményeként?
15 Még maga a föld is megsínyli ennek következményeit. Az emberi önzés és gondatlanság során rendszeresen pusztulnak az oltalmat nyújtó erdők, ezáltal a föld egyes területei sivataggá lesznek. A talaj, a víz és a levegő vegyi- és hulladékanyagokkal szennyezett. A Biblia már 2000 éve leírta, hogy „az egész teremtés együtt sóhajtozik és szenved mindezideig”, s ez ma még világosabban látható, mint valaha (Róma 8:22).
Mi bizonyosodott be?
16., 17. Mi bizonyosodott be az elmúlt évezredek folyamán?
16 Mit bizonyítottak be egyértelműen az elmúlt évezredek eseményei? Azt, hogy a Teremtőtől független emberi uralom elégtelen! Világossá vált, hogy a Teremtőtől független emberi vállalkozások kudarcra vannak ítélve. A történelem folyamatosan beigazolta az ember uralmi erőfeszítéseire vonatkozóan a Biblia őszinte kijelentését: ’Ember uralkodott emberen a maga kárára’ (Prédikátor 8:9).
17 Mennyire katasztrófális eredményre vezettek az emberi erőfeszítések a Teremtő törvényeinek engedelmeskedő világegyetem rendjéhez és pontosságához képest! Nyilvánvaló, hogy az embereknek is szükségük van erre az irányításra ügyeik közigazgatása során, hiszen az isteni felvigyázás elvetése katasztrófális következményekkel járt. Kétségkívül egyszer s mindenkorra bebizonyosodott, hogy az Isten vezetése éppoly szükséges számukra, mint a levegő, a víz vagy a táplálék (Máté 4:4).
18. Hogyan állított Isten példát egyszer s mindenkorra azzal, hogy elegendő időt adott a kérdések tisztázására?
18 Azáltal, hogy elegendő időt biztosított az emberi uralom vitakérdéseinek tisztázására, Isten egyben egyszer s mindenkorra példát állított. Olyan ez, mint egy legfelsőbb bírósági állásfoglalás. A vitakérdés minden időkre eldőlt: Az Istentől független emberi uralom képtelen kedvező feltételt biztosítani a földön. Így ha a jövőben bárki is arra használná fel szabad akaratát, hogy szembeforduljon Isten eljárásával, nem lesz szükség bizonyítékok összegyűjtése céljából további évezredek feláldozására. Az Isten által rendelkezésre bocsátott 6000 esztendő során mindaz, ami bizonyításra várt, bebizonyosodott. Az előttünk álló korlátlan idő folyamán egyetlen lázadó sem kap lehetőséget a földi béke és boldogság megzavarására, vagy arra, hogy bárhol a világegyetemben fellépjen Isten szuverenitása ellen. A Biblia nyomatékosan kijelenti: „Nem lesz még egyszer szorongás” (Náhum 1:9).
Az isteni megoldás
19. Mi módon szűnteti meg Isten a gonoszságot?
19 A Biblia tehát logikus magyarázatot ad az istenalkotta világ szenvedéseire. A Biblia világosan tudatja velünk, hogy az idő közel van, amikor Isten érvényre juttatja mindenhatóságát, hogy eltávolítsa a szenvedést előidéző gonoszokat. A Példabeszédek 2:21, 22. versei azt ígérik: „A becsületesek lakoznak majd a földön, és a feddhetetlenek maradnak meg rajta, a gonoszokat pedig kivágják a földről.” Igen, Isten elpusztítja „azokat, akik a földet pusztítják” (Jelenések 11:18). Végső soron ez magában foglalja a Sátán, az Ördög megsemmisítését is (Róma 16:20). Isten nem tűri el már sokáig a csodálatos alkotását, a földet pusztító gonoszok tevékenységét. Aki nem alkalmazkodik törvényeihez, azt eltávolítja az élők sorából. Csak akik Isten akarata szerint élnek, azok maradhatnak életben (1János 2:15–17). Ahogy virágot nem ültetnek gyomok közé, vagy rókát nem zárnak tyúkketrecbe, úgy Isten sem enged vandál garázdálkodást az igazságosak számára helyreállított Paradicsomban.
20. Mi fogja elfelejtetni a múlt emlékeit?
20 Bár az évezredes szenvedés igen gyötrelmes áldozatot követelt meg sokak részéről, mégsem volt hiábavaló. Hasonlítható egy fájdalmas műtéthez, amelyet a szülők hozzájárulásával hajtanak végre a gyermeken egy nagyobb egészségi ártalom elkerülése céljából. A hosszantartó jótékony hatás azonban kárpótlást nyújt minden átmeneti fájdalomért. Azonkívül a jövő, amit Isten biztosít a föld és az emberiség számára, elfelejteti az emberekkel a múlt gyötrelmeit: „Az előbbi dolgokra nem is emlékeznek és a szívben sem jönnek elő” (Ésaiás 65:17). Amikor Isten fog uralkodni az egész föld felett, az emberek minden szenvedése végül is elhalványodik az élők emlékezetében. Az időben az öröm elfelejtet minden rossz emléket, mert Isten „ ’letöröl szemükről minden könnyet, és halál nem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé. Az előbbi dolgok elmúltak’. És a trónon ülő így szólt: ’Íme, mindent újjáteszek! ’ ” (Jelenések 21:4, 5).
21. Milyen lehetőséget kapnak a halottak?
21 Jézus Krisztus „újrateremtésnek” nevezte az új rendszer eljövetelét (Máté 19:28). A fájdalom és halál egykori áldozatai meg fogják érezni Isten gondoskodását, mert abban a korszakban be fog következni a sírokban pihenők betű szerinti „újrateremtése” is. Jézus azt mondta, hogy „mindazok, akik az emléksírokban vannak . . . előjönnek”, hogy mint feltámadtak élhessenek a földön (János 5:28, 29). Így az elhúnytak is lehetőséget kapnak arra, hogy alárendeljék magukat Isten igazságos uralmának, és elnyerjék a kiváltságot, az örök életet a „Paradicsomban”, amiről Jézus beszélt (Lukács 23:43).
22. Milyen állapot áll helyre az állatvilágban?
22 Sőt az állatvilágban is béke lesz. „A farkas és a bárány — mondja a Biblia — együtt legelnek, s az oroszlán mint a bika, szalmát eszik”, valamint „egy kicsiny fiú legelteti őket”. Az állatok „nem ártanak és nem okoznak romlást” Isten új rendszerében, sem egymásnak, sem az embereknek (Ésaiás 11:6–9; 65:25).
23. Milyen állapotba kerül Isten egész teremtésműve?
23 Ahogy a Róma 8:21 írja, ilyképpen „a teremtés is felszabadul a romlottság rabszolgaságából és elnyeri az Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságát”. Idővel a földön paradicsomi körülmények alakulnak ki, lakói tökéletes emberek lesznek, akik megszabadultak a betegség, az aggodalom és a halál rabságából. A szenvedés a múlté lesz. Amikor pedig Isten minden utálatos szégyenfoltot eltávolít, amik évezredeken át szennyezték világegyetemének szépségét, földi teremtésműve minden vonatkozásban teljes összhangra jut szándékával.
24. Milyen kérdés merül fel a Bibliával kapcsolatban?
24 A Biblia ilyenformán magyarázatot ad arra, miért engedte meg Isten a szenvedést, és hogyan lesz úrrá a nehézségeken. De sokan megkérdezik: Mi győz meg arról, hogy valóban hihetek annak, amit a Biblia mond?
[Tanulmányozási kérdések]
[Oldalidézet a 188. oldalon]
Sokan azt kérdezik: „Ha van Isten, miért engedi meg mindezt?”
[Oldalidézet a 190. oldalon]
Az emberek nem úgy lettek megteremtve, hogy képesek legyenek a Teremtőtől függetlenül eredményes önkormányzásra
[Oldalidézet a 190. oldalon]
A relatív szabadság kívánatos, nem az abszolút
[Oldalidézet a 192. oldalon]
Helytelen gondolatok helytelen cselekedetre indíthatnak
[Oldalidézet a 193. oldalon]
Időre van szükség a felvetett vitakérdések tisztázására
[Oldalidézet a 194. oldalon]
„Az egész teremtés együtt sóhajtozik és szenved mindezideig”
[Oldalidézet a 196. oldalon]
A Teremtő már nem sokáig engedi meg, hogy gonoszok pusztítsanak csodaszép földjén
[Oldalidézet a 198. oldalon]
Ilyenképpen „a teremtés is felszabadul a romlottság rabszolgaságából”
[Kép a 189. oldalon]
Az első embereknek örök életre volt kilátásuk a paradicsomi földön
[Képek a 191. oldalon]
Amint a ventilátor lelassul és leáll, ha csatlakozása megszakad, úgy öregedett és halt meg Ádám és Éva, amikor megszakították kapcsolatukat az élet forrásával
[Képek a 194. oldalon]
Évszázadok múltán ma a világ helyzete még fenyegetőbb, mint egykor
[Kép a 195. oldalon]
Azáltal, hogy Isten elegendő időt adott a kérdések tisztázására, példát állított az eljövendő időre, egy legfelsőbb bíróság állásfoglalásához hasonlóan
[Kép a 197. oldalon]
Minden korábban elviselt szenvedést kioltanak Isten új rendszerének örömei
