Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Miért fogadják el sokan az evolúciót?

Miért fogadják el sokan az evolúciót?

15. fejezet

Miért fogadják el sokan az evolúciót?

1., 2. Mi az egyik oka annak, hogy oly sokan hisznek az evolúcióban?

LÁTHATTUK, hogy szerfelett sok tény szól a teremtés mellett. Miért vetik el akkor oly sokan a teremtést és fogadják el helyette az evolúciót? Ennek egyik oka az oktatási módszerben keresendő. A tudományos tankönyvek szinte kivétel nélkül az evolucionisták álláspontját igyekeznek támogatni. Ha egyáltalán szóba hozzák, akkor is csak ritkán hívják fel a tanulók figyelmét az ellenérvekre. A valóság az, hogy az evolúció ellen szóló érvekre általában nem térnek ki a tankönyvek.

2 Az American Laboratory c. folyóiratban egy biokémikus ezt írta az iskolai oktatásról: „A tanulóknak az evolúciót nem elméletként tanítják. A második osztályosok idevonatkozó tankönyveiben (gyermekeim könyvei alapján mondom) már körmönfont kijelentések találhatók, amelyek az evolúciót valóságként és nem vitatható álláspontként mutatják be. Az iskolarendszer tekintélye rákényszeríti a tanulót az evolúció elfogadására.” A felsőbb osztályok evolucionista neveléséről azt mondja: „A tanulónak nem lehet személyes véleménye, illetve nem hozhatja azt nyilvánosságra. Ha ezt mégis meg meri tenni, a tanár nevetségessé teszi vagy megbírálja. Nem ritkán hátrányos helyzetbe kerül a tanuló a kiképzés során és teljesítményét gyengébbnek értékelik, ha felfogása nem minősül ’előírásszerűnek’ ”.1

3. Miként ösztönöznek sokakat az evolúció elfogadására?

3 Nem csupán az iskolarendszert, hanem a természettudományok összes területét valamint a történelem és a filozófia tárgykörét is átitatja az evolucionista felfogás. Könyvek, folyóiratcikkek, filmek és tv-műsorok bizonyított tényként kezelik az evolúciót. Ismételten elhangzanak ilyen és ehhez hasonló megfogalmazások: „Amikor az ember kifejlődött az állatvilágból . . .”, vagy: „Évmilliókkal ezelőtt, amikor az élet a tengerekben kialakult . . .”. Az így befolyásolt közvélemény hatására az emberek tényként kezelik az evolúciót, és figyelmen kívül hagyják az evolúciót cáfoló bizonyítékokat.

A tekintély súlya

4. Hogyan vetik latba a tekintély súlyát az evolúciós elmélet érdekében?

4 Ki az a laikus, aki szembe mer fordulni a vezető tanárok és tudósok kijelentései szerint ténynek tartott evolúciós elmélettel, akik egyben nyílt vagy burkolt célzásokat tesznek arra, hogy csak a tudatlan személyek vonakodnak elismerni az evolúciót? Az elmélet elhitetésére felsorakoztatott szaktekintélyek jelentős szerepet játszanak az evolúció általános elfogadásában.

5. a) Milyen példa mutat rá, hogy a tudósok gyakran visszaélnek tekintélyükkel? b) Miért nem helytállók az ilyen állítások?

5 A laikusokat gyakran megfélemlítő felfogás tipikus példája Richard Dawkins következő kijelentése: „Darwin elméletét ma már az összes rendelkezésre álló tárgyszerű bizonyíték alátámasztja, és helyességét egyetlen komolyan számításba vehető, modern biológus sem vonja kétségbe.”2 De tényleg ez a valóságos helyzet? Egyáltalán nem. Könnyen meggyőződhetünk arról, hogy számos tudós, köztük „komolyan számításba vehető, modern biológus”, nemcsak kérdésesnek tekinti, hanem teljesen elveti az evolúciót.3 Úgy érzik, a teremtés mellett szóló bizonyítékok sokkal meggyőzőbbek. A Dawkinséhoz hasonló szélsőséges kijelentések tévesek. Jellemzőek viszont az ellenkező véleményeket elfojtani igyekvő nagyhangú próbálkozásokra. Az egyik élesszemű olvasó azt írta a New Scientist c. folyóiratban: „Vajon Richard Dawkins oly kevéssé bízik az evolúció bizonyítékaiban, hogy szélsőséges általánosításokkal próbálja ellenfelei ellentétes nézeteit elhárítani?”

6. Mennyiben áll ellentétben az evolucionista dogmatizmus az elismert tudományos munkamódszerrel?

6 „Az evolúció tény”, állítják hasonlóképpen az evolucionista beállítottságú Luria, Gould és Singer az A View of Life c. könyvben. Kijelentik: „Éppoly kevéssé kételkedünk benne, mint ahogy nem kételkedünk a föld nap körüli forgásában, vagy, hogy a hidrongénből és az oxigénből víz lesz.”5 A könyv azt is kijelenti, hogy az evolúció éppúgy tény, mint a nehézségi erő. Azonban a föld nap körüli forgása, az, hogy hidrongénből és oxigénből víz lesz, valamint a nehézségi erő tudományosan mind bebizonyítható, az evolúció ezzel szemben nem. Ugyanezek az evolucionisták ugyanakkor elismerik, hogy „az evolucionista elméletek vitákat robbantanak ki”.6 Vajon még ma is hevesen vitatják talán a föld nap körüli forgását, hogy oxigénből és hidrongénből víz lesz, vagy a nehézségi erő létét? Nem. Mennyire ésszerű akkor azt állítani, hogy az evolúció éppúgy tény, mint az említett példák?

7. Miért nem támaszkodnak a kutatók végkövetkeztetései mindig tényekre?

7 John Readers Missing Links c. könyvének előszavában David Pilbeam rávilágít, hogy a tudósok nem mindig tényekre alapítják végkövetkeztetéseiket. Ennek egyik oka Pilbeam szerint az, hogy a tudósok „maguk is emberek, és nagy a tét, mert a hírnév csillogása és a közvélemény elismerése felettébb vonzó”. A könyv beismeri, a származástan olyan „tudomány, amelyet személyes ambiciók visznek előre, s ezért nyitva áll eleve megfogalmazott nézetek számára”. Példaként felhozza, hogy „ha az előzetesen megfogalmazott nézeteket . . . oly lelkesen fogadják és ápolják, ahogy az a piltdowni ember esetében előfordult, akkor e tudomány nyugtalanító jellemvonása, hogy a hitnek biztosít elsőbbséget a kutatással szemben”. A szerző hozzáfűzi, hogy „a modern . . . [evolucionisták] nem kevésbé hajlamosak arra, hogy ragaszkodjanak az előzetes feltételezéseikkel egybevágó hamis adatokhoz, miként az egykori feltalálók . . . akik visszautasítottak objektív eredményeket eszméik érdekében, amelyekben hinni akartak”.7 Mivel egyes kutatók elkötelezték magukat az evolúció mellet, és ezen a téren remélnek gyors érvényesülést, ezért nem szívesen vesznek tudomást a tévedés lehetőségéről. Így inkább előzetes feltételezéseik igazolására törekszenek, semhogy elismerjenek számukra esetleg hátrányos tényeket.

8. Miért ítélte el W. R. Thompson a nézetek evolucionista irányba való gyökeres megváltoztatását?

8 Darwin A fajok eredete millenniumi kiadásának előszavában W. R. Thompson elítélte ezt a tudománytalan beállítottságot. Megállapította: „Vissza kell utasítani azokat az érveléseket, amelyeket nem támogatnak pontos elemzések, és sajnálatosnak kell tekintenünk a nézetek gyökeres megváltoztatását kétes érvelések alapján.” Azt mondta: „A tények és magyarázatok, amelyekre Darwin támaszkodott, ma már nem meggyőzőek. A darwini tanítás az öröklődés és a variánsok területén végzett mélyreható kutatások alapján elavulttá vált.”8

9. Mit mondott Thompson azokról a tudósokról, akik elfojtják az evolúció kritikáját?

9 Thompson továbbá megjegyezte: „Hosszantartó és sajnálatos hatást váltott ki A fajok eredete c. könyv sikere, ami a biológusok értéktelen spekulációiban nyilvánult meg . . . A darwinizmus sikerét a tudomány egységének hanyatlása kísérte.” Befejezésként azt mondta: „Az, hogy a tudósok olyan tanítás védelme érdekében összefogjanak, amelyet sem tudományosan meghatározni, sem tudományos pontossággal bebizonyítani nem lehet, és amelynek hitelességét a nyilvánosság előtt a kritika elfojtásával és a problémák eltussolásával próbálják megtartani, ez a helyzet a tudományban igen szokatlan és nemkívánatos.”9

10. Miért fogadja el „ténynek” sok tudós az evolúciót?

10 Anthony Ostric, az antropológia profeszora szintén kritizálta szakmabeli kollégáit mivel „ténynek” minősítik az ember majomszerű ősöktől való származását. Azt mondta, „hogy a legjobb esetben is csak feltevésről lehet szó, ráadásul mégcsak nem is jól alátámasztott” feltevésről, s hogy „semmi bizonyíték sincs arra, hogy az ember az első színre lépése óta lényegesen megváltozott volna”. Az antropológus továbbá azt mondta, hogy a szakemberek döntő többsége vakon követi az evolúciót elismerő szaktekintélyeket „attól félvén, hogy [ellenkező esetben] nem minősülnek komoly tudósnak, vagy kizárhatják őket komoly akadémiai körökből”.10 Hoyle és Wickramasinghe hasonlóképpen nyilatkoznak: „Vagy hisz az ember ebben az elképzelésben, vagy könyörtelenül eretneknek bélyegzik.”11 Ez egyebek között oda vezetett, hogy sok tudós nem hajlandó a teremtés szempontjait elfogulatlanul megvizsgálni. Találóan mondja a Hospital Practice c. folyóirat szerkesztőjének címzett levél: „A tudomány mindig tárgyilagosságával dicsekedett, én azonban attól félek, hogy mi, kutatók, igen gyorsan az egykor annyira elítélendőnek tartott elfogult, szűk látókörű gondolkodásmód áldozatául eshetünk.”12

Az egyházak kudarca

11. Hogyan segítette elő az egyházak kudarca az evolúciós elmélet elterjedését?

11 Az evolúció elméletének elfogadásában további tényező a hagyományos egyházak kudarca, ami mind tanításukban és cselekedeteikben, mind a teremtési beszámoló helyes magyarázatának elhanyagolásában megmutatkozik. A kellően tájékozott személyek számára nem titok az egyházak történetét jellemző képmutatás, elnyomás és inkvizíció. Tudják, hogy az egyházak tömeggyilkos diktátorokat támogattak. Tudnak arról is, hogy ugyanazon egyház hívei a háborúkban kölcsönösen gyilkolták egymást, miközben mindkét fél a papság támogatását élvezte. Ezért nem ragaszkodnak olyan Istenhez, akiről feltételezik, hogy ilyen egyházakkal képviselteti magát. Még jobban elidegenítik őket a józan emberi észnek ellentmondó, bibliaellenes tanítások. Az örök gyötrelem tanítása, hogy Isten örökké, szó szerinti pokoltűzben sütöget embereket — az ilyen és hasonló elképzelések visszataszítóan hatnak a gondolkodó emberekre.

12. Mire mutat a világ vallásainak nyilvánvaló kudarca?

12 Az ilyen vallásos tanítások és eljárások azonban nemcsak a gondolkodó emberek számára visszatetszőek. A Biblia arról tanúskodik, hogy Isten számára is visszataszítóak. A Biblia szépítés nélkül leleplezi a vallásvezetők képmutatását. Például azt írja róluk: „Ti is kívülről igazaknak látszotok ugyan az emberek előtt, de belül tele vagytok képmutatással és törvénytelenséggel” (Máté 23:28). Jézus felhívta az egyszerű nép figyelmét arra, hogy vallásos vezetőik „vak vezetők”, akik Isten tanítása helyett „emberi parancsolatokat tanítanak” (Máté 15:9, 14). Hasonlóképpen elítéli azokat a vallásoskodókat, akik „azt vallják, hogy ismerik Istent, de cselekedeteikkel tagadják őt” (Titus 1:16). A vallásszervezeteknek, amelyek támogatják vagy elnézik a képmutatást és a vérontást, állításuk ellenére nincs közük Istenhez, és nem Istent képviselik. Ellenkezőleg, ők az „értéktelen gyümölcsöt” termő fákkal szemléltetett „hamis próféták” (Máté 7:15–20; János 8:44; 13:35; 1János 3:10–12).

13. Milyen hiányossága van a vallásos vezetésnek?

13 A vallásvezetők közül sokan behódoltak az evolucionista elképzelés előtt, és híveik számára nem nyújtanak más választási lehetőséget. A New Catholic Encyclopedia például azt írja: „Az általános evolúció, beleértve még az emberi testet is, a leszármazás legmeggyőzőbb tudományos magyarázatának tekinthető.”13 A katolikus egyház legmagasabb tudományos testületét képviselő 12 tudós az egyik vatikáni ülésen az alábbi következtetésre jutott: „Meg vagyunk győződve, hogy a bizonyítékok hatalmas tömege az ember és más emlősök esetében is vitathatatlanná teszi az evolúciós elképzelés alkalmazását.”14 Annak ellenére, hogy a valóságban a „bizonyítékok hatalmas tömege” nem az evolúciót, hanem a teremtést támasztja alá, ilyen vallásos állásfoglalás mellett nem számíthatunk a felületesen tájékozott egyháztagok ellenállására.

14. Mi tölti ki gyakran a hamis vallás okozta űrt?

14 Az így keletkezett űrt gyakran agnoszticizmus és ateizmus tölti ki. Kialszik az Istenbe vetett hit, s az evolúciós elképzelés lép a helyére. Napjainkban sok államban az evolúciós elméletre támaszkodó ateizmus a hivatalos állampolitika. Ezért a hitetlenségért a felelősség oroszlánrészét a világ vallásai viselik.

15. Milyen további hamis vallásos tanítás miatt fordulnak el sokan Istentől és a Bibliától?

15 Ezt még tetézi az, hogy néhány vallásos tanítás azt a hitet kelti az emberekben, hogy a Biblia tanításai ellentétben állnak a tudományos tényekkel, és sokan azért fordulnak el a Biblia Istenétől. Például, az egyik előző fejezetben szó volt róla, egyesek tévesen azt tanítják, hogy a Biblia szerint a föld teremtése betű szerint hat, egyenként 24 órás napot vett igénybe, és csupán 6000 éve áll fenn. De a Biblia nem ezt tanítja.

„Hiszem, amit látok”

16. Sokan miért nem hisznek a Teremtőben?

16 Egyesek elutasítják a Teremtő fogalmát, mert őszintén így érvelnek: „Hiszem, amit látok”. Ha valami nem látható vagy valami módon nem igazolható, úgy érzik, hogy az egyáltalán nem is létezik. Lehet ugyan, hogy a mindennapi életben egy sor láthatatlan dolog létében nem kételkednek, például az elektromosságban, a mágnesességben, a rádió- és tv-hullámokban vagy a nehézségi erőben. Ez azonban nem változtat a véleményükön, mivel mindezek mérhetők vagy más fizikai módon észlelhetők. De az Isten vagy a Teremtő észlelésére nincs természettudományos eljárás vagy bizonyíték.

17., 18. a) Milyen látható bizonyítékai vannak a láthatatlan Teremtő létezésének? b) Miért nem láthatjuk meg Istent?

17 Amint azonban az előző fejezetekből kitűnik, a láthatatlan Teremtő létezését tényszerű érvek támasztják alá, mivel láthatjuk a bizonyítékokat, tevékenységének kézzelfogható eredményeit. Ezek megláthatók az atomok technikailag tökéletes és igen bonyolult felépítésében, a nagyszerűen megszervezett világegyetemben, a páratlan Föld bolygóban, a csodálatos élővilágban és az ember agyának bámulatos felépítésében. Ezek olyan dolgok, amelyek létét csak megfelelő ok fennállásával lehet megindokolni. Még a materialista filozófia képviselői is elismerik minden más esetben az „ok-okozat” törvényét. Miért nem az anyagi világ esetében?

18 Ebben a kérdésben a Biblia egyszerű érvelése a legmeggyőzőbb: „Mert ami Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik” (Róma 1:20, Károli). Más szavakkal: a Biblia az okozatból következtet az okra. A látható teremtésből, Isten félelmetes alkotásaiból, az okozatból következtet a létrehozóra, az okra. Ez a láthatatlan ok az Isten. Intelligencián kívül a Teremtő, mint az egész világegyetem Alkotója, kétségkívül olyan mérhetetlen energiával rendelkezik, hogy a hús és vér ember nem gondolhat arra, hogy túlélje a vele való találkozást. Találó a Biblia kijelentése: „Nem láthat engem ember úgy, hogy életben maradjon” (2Mózes 33:20).

A hitetlenség másik jelentős tényezője

19. Milyen további jelentős tényező miatt fogadják el sokan az evolúciót?

19 Más jelentős tényező is közrejátszik abban, hogy sokan elvesztették Istenbe vetett hitüket és elfogadták az evolúciót. Ez pedig az elképzelhetetlen méretű nyomorúság és szenvedés. Igazságtalanság, elnyomás, bűnözés, háború, betegség és halál emberemlékezet óta ismeretesek. Sokan nem értik, miért sújtják mindezek az emberiséget. Úgy gondolják, a Mindenható Teremtő nem engedne meg ilyet. Ezek az állapotok azonban fennállnak, s ezért azt gondolják, nincs Isten. Elfogadják az evolúciót, mint egyetlen választási lehetőséget, sokszor anélkül, hogy egyáltalán megértették volna.

20. Milyen kérdések várnak még válaszra?

20 Miért tűr el a Mindenható Teremtő ily sok nyomorúságot? Sohasem remélhetünk már változást? Ha megértjük a problémákra adott választ, megérthetjük az evolúció általános elterjedésének hátterében meghúzódó okokat.

[Tanulmányozási kérdések]

[Oldalidézet a 179. oldalon]

Ritkán hívják fel a tanulók figyelmét az ellenérvekre

[Oldalidézet a 180. oldalon]

A természettudományokat és más szakágakat átitatja az evolucionista felfogás

[Oldalidézet a 180. oldalon]

Sok pedagógus és tudós azt sejteti vagy állítja, hogy csak a tudatlanok nem fogadják el az evolúciót

[Oldalidézet a 182. oldalon]

„[Az evolucionista] tudomány nyugtalanító jellemvonása, hogy a hitnek biztosít elsőbbséget a kutatással szemben”

[Oldalidézet a 182. oldalon]

„A tények és magyarázatok, amelyekre Darwin támaszkodott, ma már nem meggyőzőek”

[Oldalidézet a 183. oldalon]

A kritika elfojtása „a tudományban igen szokatlan és nemkívánatos”

[Oldalidézet a 185. oldalon]

A vallásos tévedések okozta űrt az evolúciós elmélet tölti ki

[Oldalidézet a 187. oldalon]

A nyomorúság és szenvedés miatt sokan elvesztették Istenbe vetett hitüket és elismerték az evolúciót

[Képek a 181. oldalon]

Vajon még ma is hevesen vitatják a föld nap körüli forgását, hogy oxigénből és hidrongénből víz lesz vagy a nehézségi erő létét?

Bolygómozgás

Víz

Nehézségi erő

[Kép a 184. oldalon]

Sokakat elidegenít a háborúkban mindkét felet támogató, intoleráns, és a pokoltűz hamis tanítását hirdető papság

[Képek a 186. oldalon]

A Teremtő létezése az „alkotott dolgokból felismerhető”