Mit mond a teremtési beszámoló?
3. fejezet
Mit mond a teremtési beszámoló?
1. a) Milyen célja van a teremtési beszámolóról való beszélgetésünknek, és mit vegyünk ennél figyelembe? b) Hogyan tárgyalja Mózes első könyvénék első fejezete az eseményeket?
MIKÉNT minden más, amit hamis színben tűntettek fel vagy ami félreérthető, úgy a Biblia első fejezete is megérdemli az elfogulatlan vizsgálatot. Azt kell megállapítani és eldönteni, hogy összhangban van-e az ismert tényekkel és nem azt, hogyan lehet valamilyen elméletrendszerhez hozzáigazítani. Továbbá figyelembe kell venni, hogy a teremtési beszámoló feljegyzésére nem azért került sor, hogy magyarázatot adjon arra, „hogyan” történt a teremtés. Inkább a főesemények folyamatos sorrendjét tartalmazza, mi és mely sorrendben lett megteremtve, és milyen időszakban, vagyis mely „napon” jelentek meg azok először.
2. a) Milyen nézőpontból közelíti meg Mózes első könyve az eseményeket? b) Hogyan válik ez világossá a ’világító testek’ leírásánál?
2 A teremtési beszámoló áttanulmányozásánál segítségül szolgál, ha meggondoljuk, hogy a dolgokat földi megfigyelő nézőpontja szerint közelíti meg. Az események úgy vannak leírva, mintha emberi megfigyelők lettek volna jelen s látták volna azokat. Ez megfigyelhető a negyedik teremtési „nap” leírásánál. A napot és a holdat a csillagokhoz képest nagy világító testeknek nevezi, jóllehet sok csillag sokkalta nagyobb a napunknál és a hold jelentéktelen hozzájuk képest. De nem a földi néző számára! A földről tekintve a nap mint ’nagy fényforrás uralkodik nappal’ és a hold mint ’kisebbik fényforrás uralkodik éjjel’ (1Mózes 1:14–18).
3. Milyen leírást kapunk a föld első „nap” előtti állapotáról?
3 A teremtési beszámoló bár pontos időt nem közöl, utal arra, hogy a föld már évmilliárdokkal az első teremtési „nap” előtt fennállhatott. Leírja azonban, milyen állapotban volt a föld közvetlenül az első „nap” kezdete előtt: „A föld pedig alaktalan és kietlen volt és sötétség volt a vízmélység felszínén; és Isten hatékony ereje mozgott ide-oda a vizek felszínén” (1Mózes 1:2).
Milyen hosszú volt egy teremtési nap?
4. A teremtési beszámoló mely utalása mutat rá, hogy a „nap” szó nem csupán 24 órát jelenthet?
4 Sokan a Mózes első könyve 1. fejezetében használt „nap” szó alatt 24 órás időtartamot értenek. Az 1Mózes 1:5-ben azonban Isten maga osztja fel a napot rövidebb időszakokra, s csupán a világos nappalt nevezi „napnak”. Az 1Mózes 2:4 egy napnak nevezi az összes teremtési korszakot: „Ez az egek és a föld története, azok teremtésének idején, amely napon [mind a hat teremtési perióduson át] Jehova Isten a földet és az eget megalkotta.”
5. A héber „nap” szó melyik jelentése utal arra, hogy hosszabb időszakot is érthetünk alatta?
5 A „nap” értelemben lefordított héber jōm szó különböző hosszúságú időszakot jelenthet. A lehetséges jelentések közé tartoznak William Wilson Old Testament Word Studies c. műve alapján a következők: „Nap; a szót gyakran használja általában idő vagy hosszabb időszak meghatározására; egész figyelembe vett időszak, . . . nap kifejezést használnak olyan különleges időszak vagy korszak megjelölésére is, amikor valami rendkívüli esemény következett be.”1 Ez az utolsó mondat ráillik a teremtési „napokra”, mert azok valóban rendkívüli időszakok voltak. Ez esetben tehát 24 óránál hosszabb idő is számításba vehető.
6. Az „este” és a „reggel” alkalmazása miért nem jelent szükségszerűen 24 órás „napot”?
6 Mózes első könyvének első fejezetében a teremtési periódusokkal kapcsolatban megtaláljuk az „este” és a „reggel” kifejezéseket. Vajon ezek nem 24 órás napra utalnak? Nem feltétlenül. A magyar nyelvhasználat a valaki „életének dele” kifejezést az átlagos emberi élet közepére vonatkoztatja; úgyszintén „az élet alkonya” hosszabb időszakot foglal magában. Így az „este” és a „reggel” használata sem korlátozza a napot 24 órára.
7. Milyen alkalmazási mód mutat rá, hogy egy „nap” lehet 24 óránál hosszabb is?
7 A „nap” szó, ahogy azt a Biblia alkalmazza, vonatkozhat nyárra, télre, évszakok múlására (Zakariás 14:8). Az „aratás napja” több napot foglal magában. (Vö. Példabeszédek 25:13 és 1Mózes 30:14.) Ezer évet egy naphoz hasonlít (Zsoltárok 90:4; 2Péter 3:8, 10). Az „ítélet napja” több éves időszak (Máté 10:15; 11:22–24). A következtetés ésszerűnek látszik tehát, hogy a teremtési „napok” ugyancsak hosszabb időszakokat — évezredeket — foglaltak magukban. Mi történt ezen teremtési korszakok során? Tudományosan elfogadható-e a róluk szóló bibliai beszámoló? A következőkben áttekintést adunk a Mózes első könyvében leírt „napokról”.
Első „nap”
8., 9. Mire került sor az első „napon”, és vajon azt mondja a teremtési beszámoló, hogy a nap és a hold megteremtésére is az időben került sor?
8 „ ’Legyen világosság! ’ És lett világosság. És elnevezte Isten a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig elnevezte éjszakának. És lett este és lett reggel; első nap” (1Mózes 1:3, 5).
9 A nap és a hold természetesen már régen az első „napot” megelőzően létezett a világegyetemben, de a világosságuk nem hatolt keresztül a föld felszínéig, úgyhogy azok a földi megfigyelő számára láthatatlanok lettek volna. Most, ezen az első „napon”, nyilvánvalóan láthatóvá lett a fény a földön, és a forgó bolygón ettől kezdve nappalok és éjszakák felváltva követték egymást.
10. Hogyan jöhetett létre a világosság és honnan származott a fény?
10 Nyilvánvalóan ez a világossá válás fokozatos folyamat volt, amely hosszabb időszakot vett igénybe, tehát nem pillanatnyi esemény, mint egy villanylámpa felkapcsolása. Mózes első könyvének e szavai a J. W. Watts fordítás szerint így hangzanak: „És fokozatosan létrejött a világosság” (A Distinctive Translation of Genesis). A fény a naptól származott, de a nap maga nem volt látható a felhőtakaró miatt. A földet elérő fény ilyenformán „diffúz fény” volt, ahogy arra a Rotherham fordítása szerinti Emphasised Bible 3. versének megjegyzése utal. (Lásd a 14/b versre vonatkozó lábjegyzetet.)
Második „nap”
11., 12. a) Mit olvasunk a második „napról”? b) A héber kiterjedés szó milyen fordításával találkozunk, de mit jelent a szó a valóságban?
11 „ ’Jöjjön létre kiterjedés a vizek között és legyenek elválasztva a vizek a vizektől! ’ Akkor Isten hozzáfogott, hogy létrehozza a kiterjedést és elválassza azokat a vizeket, amelyeknek a kiterjedés alatt kell lenniük azoktól a vizektől, amelyeknek a kiterjedés fölött kell lenniük. És úgy lett. És Isten elnevezte a kiterjedést égnek” (1Mózes 1:6–8).
12 A „kiterjedés” helyett néhány fordítás a „boltozat” szót használja. Innen származik egyesek érvelése, hogy a teremtési beszámoló a nevezett „boltozatot” fémes kupola formájában bemutató teremtési mitoszokon alapulna. De még a King James Version is, amelyik a „boltozat” szót használja, a lapszéli jegyzetben az „expansion” (kiterjedés) szót szerepelteti, éspedig azért, mert a „kiterjedés” formában lefordított héber raqía‘ szó jelentése: kiterjeszteni, kiszélesíteni vagy kinyújtani.
13. Mi történt szemmel láthatóan a kiterjedéssel?
13 Bár a teremtési beszámoló kijelenti, hogy Isten ’hozta létre’ a kiterjedést, semmit sem közöl arról, hogyan. Bármi módon is következett be a szétválasztás, a ’kiterjedés fölött levő vizek’ észrevehetően eltávolodtak a földtől. Később, az 1Mózes 1:20 azt mondja, hogy ’madarak repüljenek az egek kiterjedésén’.
Harmadik „nap”
14. Mit olvasunk a harmadik „napról”?
14 „ ’Gyűljenek össze az egek alatt levő vizek egy helyre és jelenjen meg a szárazföld! ’ És úgy lett. És Isten elnevezte földnek a szárazföldet, az összegyűlt vizeket pedig tengernek nevezte” (1Mózes 1:9, 10). Itt sem írja le a beszámoló, hogyan ment ez végbe. Kétségtelenül hatalmas földindulásokkal járhatott a földfelületek kialakulása. A geológusok az ilyen jelentős átformálódást katasztrófákkal hozzák összefüggésbe. A teremtési beszámolóból azonban felismerhető a Teremtő irányító és felügyelő gondoskodása.
15., 16. a) Milyen földre vonatkozó kérdésekre hívták fel Jób figyelmét? b) Milyen mélyre nyúlnak a kontinensek és a hegységek talapzatai és mi tekinthető a föld „sarokkövének”?
15 Abban a bibliai beszámolóban, amelyben Isten kérdéseket tesz fel Jób földre vonatkozó ismereteivel kapcsolatban, különböző földtörténeti adatok kerülnek leírásra. A föld nagysága, a felhőtömegek, a tengerek és a hullámainak határt szabó szárazföld — sok általános tudnivaló a hosszú időt magában foglaló teremtésről. Egyebek között Isten megkérdezte Jóbot, építményhez hasonlítva a földet: „Hová bocsátották le alapzatát, vagy ki helyezte el sarokkövét? ” (Jób 38:6).
16 Érdekes módon a földkéreg, a föld „alapzata”, a kontinensek alatt lényegesen vastagabb, különösen a hegyláncok alatt hatolnak be mélyen az alattuk levő földköpenybe, mint a fák gyökerei a talajba. A Putnam’s Geology azt írja: „A gondolat, hogy a hegyeknek és a kontinenseknek gyökerei vannak, ismételt vizsgálatok során beigazolódott.”2 A földkéreg az óceánok alatt körülbelül 8 km vastag, de a kontinensek talapzatai mintegy 30 km, a hegységek „gyökerei” megközelítően kétszer olyan mélyre hatolnak. És az összes földréteg minden oldalról nyomást gyakorol a föld magvára, amely ezáltal nagy hordozó „sarokkőhöz” hasonlítható.
17. Mit tartunk lényegesnek a szárazföld megjelenésével kapcsolatban?
17 Bármilyen út vezetett is a szárazföld kialakulásához, a dolgok lényege egy: Mind a Biblia, mind a tudomány ezt tartja a földformálódás egyik lépcsőjének.
Szárazföldi növények a harmadik „napon”
18., 19. a) Mi jelent még meg a harmadik „napon” a szárazföldön kívül? b) Mit nem említ meg a teremtési beszámoló?
18 A bibliai beszámoló a továbbiakban így hangzik: „’Hajtson a föld zöld füvet, magot termő növényzetet, gyümölcsfákat, amelyek termést hoznak a nemük szerint! ’ És úgy lett” (1Mózes 1:11).
19 Így a harmadik teremtési periódus végére létrejött a szárazföldi növényzet három nagy osztálya. Eközben a diffúz fény annyira felerősödött, hogy a növények szempontjából létfontos fotoszintézis végbemehetett. Egyébként a beszámoló itt nem tesz említést a növények minden újonnan fellépő „fajáról”. Mikroorganizmusok, vizinövények és hasonlók felsorolására külön nem került sor, valószínűleg azonban ezek is ezen a „napon” lettek megteremtve.
Negyedik „nap”
20. Milyen időfelosztást tett lehetővé az, hogy a kiterjedésen megjelentek a világító testek?
20 „ ’Legyenek világító testek az egek kiterjedésén, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, szolgáljanak jelekként és mint meghatározói az évszakoknak, napoknak és éveknek. És szolgáljanak mint világító testek az egek kiterjedésén, hogy világítsanak a földre! ’ És úgy lett. És Isten megalkotta a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjon nappal, és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjon éjjel; és a csillagokat is” (1Mózes 1:14–16).
21. Miben különbözik a negyedik és az első „nap” világossága?
21 Korábban, az első „napról” szólva elhangzik, hogy „Legyen világosság! ” A világosságra ott használt héber ’ōr szó általános értelemben jelent fényt. A negyedik napról szóló beszámoló a héber ma’ōʹr szót használja, ami a fény forrására vonatkozik. Rotherham azt írja az Emphasised Bible lábjegyzetében a „fényekről”: „A 3. versben ’ōr, diffúz fény.” Továbbá rámutat arra, hogy a 14. versben a héber ma’ōʹr szó jelentése: „fényt adó”. Bár az első „nap” nyilvánvalóan áthatolt a diffúz fény a gázfelhő-burkon, de fény forrásai a földről nézve a felhőtakaró miatt nem látszottak. Most, a negyedik „napon”, minden kétséget kizáróan változás következett be.
22. Milyen folyamat biztosította a negyedik „napon” az állati élet egyik előfeltételét?
22 Kezdetben, a nagyobb szén-dioxid tartalmú légkör következtében, az egész föld éghajlata forró lehetett. De a növényzet buja növekedése folytán, a harmadik és a negyedik teremtési periódus során, a hővisszatartó szén-dioxid tartalom lecsökkent. A növényzet ezzel szemben gondoskodott oxigénről, az állati élet egyik előfeltételéről (Zsoltárok 136:7–9).
23. Milyen további nagy változások leírására került sor?
23 Földi szemlélő most már képes lett volna megkülönböztetni a napot, a holdat és a csillagokat, amelyek „jelekként” szolgáltak „és mint meghatározói az évszakoknak, napoknak és éveknek” (1Mózes 1:14). A hold mutatta a holdhónapok múlását, a nap a napévek elteltét. Az évszakok, amelyek a negyedik napon kialakultak, kétségtelenül sokkal enyhébbek lehettek, mint ma (1Mózes 1:15; 8:20–22).
Ötödik „nap”
24. A teremtmények mely fajainak kellett megjelenniük az ötödik „napon” és milyen megkötöttség mellett kellett szaporodniuk?
24 „ ’Pezsdüljenek a vizek élő lelkek nyüzsgésétől és repdeső teremtmények repkedjenek a föld felett az egek kiterjedésének színén! ’ És Isten megteremtette a nagy tengeri szörnyeket és minden élő lelket, amely mozog, amelyeket fajuk szerint pezsdülve előhoztak a vizek, és minden szárnyas repdeső teremtményt a fajuk szerint” (1Mózes 1:20, 21).
25. Milyen elnevezést kaptak az ötödik „napon” megjelenő teremtmények?
25 Érdekes megállapítani, hogy a nem emberi teremtményeket, amelyeket ’pezsdülve előhoztak a vizek’ , a leírás „élő lelkeknek” nevezi. Ez a kifejezés minden további nélkül alkalmazható a ’repdeső teremtményekre, amelyek a föld felett az egek kiterjedésének színén repkedtek’. Felöleli mindazokat az életformákat is a vízben és a levegőben — például a tengeri szörnyeket —, amelyek kövületi maradványait a tudósok az utóbbi években megtaláltak.
Hatodik „nap”
26—28. Mi történt a hatodik „napon”, mi tette nevezetessé az utolsó teremtési aktust?
26 „ ’Hozzon elő a föld élő lelkeket a nemük szerint, háziállatokat és mozgó állatokat és a föld vadon élő állatait a nemük szerint! ’ És úgy lett” (1Mózes 1:24).
27 A hatodik „napon” megjelentek tehát a háziállatoknak és vadon élő állatoknak nevezett szárazföldi állatok. Ez az utolsó „nap” azonban még nem múlt el. Egy végső, figyelmet érdemlő „nem”-nek kellett még megjelennie:
28 „És Isten folytatta: ’Alkossunk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra, és neki legyenek alárendelve a tenger halai, az egek repdeső teremtményei, a háziállatok; az egész föld és minden mozgó állat, amely a földön mozog! ’ És Isten hozzáfogott, hogy megteremtse az embert a saját képére, Isten képére teremtette őt; férfivá és nővé teremtette őket” (1Mózes 1:26, 27).
29., 30. Hogyan értendők a Mózes első könyvének első és második fejezetében található eltérések?
29 Mózes első könyvének második fejezete kétségtelenül néhány kiegészítő részletet közöl. Itt azonban nem az első fejezettel ellentétben álló második teremtési beszámolóról van szó, miként azt egyesek állítják. A beszámoló visszatér a harmadik „nap” egy időpontjához, amikor a szárazföld megjelent, de még mielőtt a szárazföldi növények megteremtésére sor került volna, és további részleteket mond el az ember, vagyis az élő lélek, Ádám, megjelenéséről, édenkerti lakhelyéről és Éváról, a feleségéről (1Mózes 2:5–9, 15–18, 21, 22).
30 A fentiek hozzájárulnak a teremtési beszámoló megértéséhez. Ebből az igazán realisztikus beszámolóból kitűnik, hogy a teremtési folyamat nem csupán 144 (6 x 24) órás, hanem sok-sok évezredes időszak volt.
Honnan származik a teremtési beszámoló?
31. a) Mit állítanak egyesek helytelenül a teremtési beszámolóról? b) Mennyiben bizonyulnak tarthatatlannak az állításaik?
31 Sokan nehezen fogadják el a teremtési beszámolót. Azt állítják, hogy az az ókor népeinek, elsősorban az ókori Babilon, teremtési mítoszaiból fakad. Egy újabb bibliai szótár ezzel szemben kijelenti: „Eddig még egyetlen olyan mítoszt sem találtak, amely kifejezetten a világegyetem teremtésére vonatkozna.” Azonkívül a mítoszokat „politeizmus és az istenségek hatalmi harcai jellemzik, ami feltűnő ellentétben áll az [1Mózes] 1, 2 héb[er] monoteizmusával”.3 A babiloni teremtési mítoszokkal kapcsolatban a British Museum képviselői ezt mondták: „A babiloni és héber leírások alapvető felfogásában lényegbevágó különbségek vannak.”4
32. Mennyiben bizonyul tudományosan megalapozottnak a Mózes első könyvében leírt teremtési beszámoló?
32 Vizsgálódásunk eredményeként megállapíthatjuk, hogy a teremtési beszámoló tudományosan jól megalapozott „okirat”. Megnevezi a növények és állatok nagyobb osztályait, amelyek sokféleségükben csupán a saját „nemük szerint” szaporodnak. Bizonyítékul szolgálnak erre az ősmaradványok. Igen, ezek alapján felismerhető, hogy minden „faj” hirtelen jelent meg, minden olyan átmeneti forma nélkül, amelyek kapcsolatot jelenthetnének valamilyen korábbi „fajhoz”, amire viszont az evolúciós elmélet alapján szükség lenne.
33. Honnan származhatnak csupán a teremtési beszámoló értesülései?
33 Egyiptom bölcseinek összes ismerete sem adhatott volna egyetlen támpontot sem Mózesnek, a Genezis írójának a teremtés folyamatára vonatkozóan. Az ókori népek legendás teremtési történeteinek semmi hasonlóságuk sincs ahhoz, amit Mózes az első könyvében leírt. Honnan vette hát Mózes a bölcsességét? Nyilvánvalóan olyanvalakitől, aki a teremtésnél jelen volt.
34. Milyen további bizonyító tény húzza alá a teremtési beszámoló helyességét?
34 A valószínűségszámítás döntő próbája annak, hogy a teremtési beszámoló tényismeretből ered. A beszámoló 10 fő szakaszt sorol fel a következő sorrendben: 1. Kezdet. 2. Őskori sötét, nehéz gázokkal és vízzel borított föld. 3. Fény. 4. Kiterjedés, azaz atmoszféra. 5. Szárazföld nagy felületei. 6. Szárazföldi növények. 7. Nap, hold és csillagok láthatók a kiterjedés fölött, megkezdődnek az évszakok. 8. Tengeri szörnyek és repdeső teremtmények. 9. Vadon élő állatok és háziállatok, emlősök 10. Ember. A tudósok elismerik e szakaszok sorrendjének helyességét. Mennyi lehet a valószínűsége annak, hogy a Genezis írója csupán kitalálta ezt a sorrendet? Pontosan annyi, mintha találomra kiszednél egy dobozból 1—10-ig terjedő számokat és emelkedő sorrendbe raknád azokat. Annak valószínűsége, hogy ezt első kísérletre sikerüljön kitalálni 1:3 628 800. Ezért nem realisztikus azt állítani, hogy az író, anélkül, hogy az arra vonatkozó tényeket ismerte volna, véletlenül a helyes sorrendbe rakta a fentebb felsorolt eseményeket.
35. Mely kérdések merültek fel és hol kapunk rájuk választ?
35 Az evolúciós elmélet azonban kizárja a Teremtő létezését, aki ismeri és feltárja az embereknek a valóságos tényeket. Ehelyett azt tartja, hogy a földi élet az élő szervezetek ősnemzése által jött létre, élettelen anyagból. De vajon létrejöhet-e élet irányítatlan kémiai reakciók során? Vajon meggyőződtek-e a tudósok arról, hogy ez valóban megtörténhetett? Kérjük, olvasd el a következő fejezetet.
[Tanulmányozási kérdések]
[Oldalidézet a 25. oldalon]
A teremtési beszámoló földi megfigyelő nézőpontját veszi figyelembe
[Oldalidézet a 36. oldalon]
A kövületi bizonyítékok csak a ’nem szerinti’ szaporodást erősítik meg
[Kiemelt rész a 35. oldalon]
A babiloni teremtési mítosz, amelyről egyesek azt állítják, hogy ezen alapszik Mózes első könyvének teremtési beszámolója:
Apsu isten és Tiamat istennő létrehoztak más isteneket.
Később Apsut szorongatni kezdték ezek az istenek és ő megpróbálta megölni őket, ehelyett azonban Ea isten ölte meg őt.
Tiamat bosszúra vágyott és megpróbálta megölni Eat, de ehelyett őt ölte meg Ea fia, Márduk.
Márduk széthasította (Tiamat) testét, az egyik feléből megalkotta az eget, a másikból a földet.
Aztán Márduk, Ea segítségével megteremtette az emberiséget egy másik isten, Kingu véréből.a
Van-e bármiféle hasonlóság is e meseszerű történet és a teremtési beszámoló közt?
[Kiemelt rész a 36. oldalon]
Egy ismert geológus ezt mondta a Biblia teremtési beszámolójáról:
„Ha engem, mint geológust, felkérnének arra, hogy röviden elmondjam az időszerű elképzeléseket a föld kialakulásáról és a rajta lévő élet keletkezéséről egy egyszerű pásztornépnek — amilyenek azok a törzsek voltak, akikhez a Genezis könyve szólt —, aligha tudnám azt jobban megtenni, mint nagyrészt szorosan ragaszkodva a Genezis első fejezetének leírásához.”b Ez a geológus, Wallace Pratt, megemlítette továbbá, hogy az események sorrendje — kezdve az óceánok keletkezésétől a föld kialakulásán át a tengeri élőlények, a madarak és az emlősök megjelenéséig — lényegében megegyezik a geológiai időszakok alapvető felosztásának sorrendjével.
[Kép a 27. oldalon]
1. nap: „Legyen világosság”
[Kép a 28. oldalon]
2. nap: „Jöjjön létre kiterjedés! ”
[Kép a 29. oldalon]
3. nap: „Jelenjen meg a szárazföld! ”
[Kép a 30. oldalon]
3. nap: „Hajtson a föld zöld füvet! ”
[Képek a 31. oldalon]
4. nap: ’Legyenek világító testek az egek kiterjedésén, a nagyobbik uralkodjon nappal és a kisebbik uralkodjon éjjel’
[Kép a 32. oldalon]
5. nap: „Pezsdüljenek a vizek élő lelkek nyüzsgésétől és repdeső teremtmények repkedjenek a föld felett”
[Kép a 33. oldalon]
6. nap: ’Háziállatok és vadon élő állatok a nemük szerint’
[Kép a 34. oldalon]
6. nap: „Férfivá és nővé teremtette őket”
[Kép a 37. oldalon]
Annak valószínűsége, hogy ez az első kísérletre sikerüljön 1:3 628 800
