Páratlan bolygónk tanúvallomása
10. fejezet
Páratlan bolygónk tanúvallomása
1., 2. Mit mondanak azok, akik megláthatták bolygónkat?
FÖLD bolygónk valóban csodálatos — szép, ritka drágakő a világűrben. A világűrből tekintve, a föld kék egével és fehér felhőivel, az űrhajósok szerint, „a legvonzóbb tárgy volt, amit valaha láttak.”1
2 Szépsége azonban nem minden. „A Föld a legnagyobb kozmológiai rejtély, amit minden erőfeszítés ellenére sem tudunk megoldani” — írja Lewis Thomas a Discover c. folyóiratban. „Csak most kezdjük felismerni, mily különleges és nagyszerű, lélegzetelállító, kedvesen vonzó napkörüli űrállomás, saját kék atmoszférájával körülvéve, amely önállóan gondoskodik oxigénellátásáról, köti meg talajában a levegő nitrogénjét és alakítja időjárását.”2
3. Mit ír a The Earth c. könyv földünkről és miért?
3 Érdekes az is, hogy naprendszerünk összes bolygója közül a Föld az egyetlen, amelyen a tudósok életet találtak. És mily csodálatos élővilágának bámulatos sokrétűsége — mikroorganizmusok, rovarok, növények, halak, madarak, emlősök és az ember! Mindezen túlmenően a föld olyan, mint egy hatalmas raktár, tele mindazzal, ami az élet fennmaradásához szükséges. Igaza van a The Earth c. könyvnek, amikor azt állítja, hogy „a Föld a világegyetem csodája, páratlan égitest”.3
4. Hogyan szemléltethető földünk nagyszerűsége, és milyen következtetést kell levonnunk?
4 Képzeljük magunkat egy kietlen sivatagba, ahol életnek nyoma sincs, hogy jobban szemünk elé táruljon földünk kivételes nagyszerűsége. Eközben váratlanul csodálatos házra bukkanunk. Klímaberendezés, fűtés, folyóvíz és villany van a házban. A hűtőszekrény és a polcok tele élelmiszerrel. A pincében tüzelőanyag és egyéb készletek. Ha most megkérdeznél valakit: Honnan került ide, ebbe a kietlen sivatagba mindez? Mit gondolnál, ha valaki azt válaszolná: „Az egészet csupán a véletlen hozta létre.” Elhinnéd? Vagy inkább azt gondolnád, hogy ezt a házat mégiscsak megtervezte és felépítette valaki.
5. Milyen bibliai szemléltetés illik Föld bolygónkra?
5 A tudósok által átvizsgált többi bolygón életnek nyoma sincs. Ezzel ellentétben a földön nyüzsgő élet van, és bonyolult, tökéletesen kiegyensúlyozott rendszer gondoskodik a szükséges fényről, levegőről, melegről, vízről és táplálékról. Ezek a tények azt bizonyítják, hogy az élőlényeknek kényelmes otthont biztosító földet — akárcsak egy ragyogó villát — különleges alkotó munka hozta létre. A Biblia egyik írója logikusan következtetett: „Természetesen, minden háznak van építője, aki pedig mindent alkotott, az Isten az.” Igen, a sokkal nagyobb és csodálatosabb „ház” — a Föld bolygónk — megköveteli egy rendkívül értelmes tervező és építő: Isten létezését (Zsidók 3:4).
6. Mennyiben ismerik el egyesek, hogy a föld teremtésről tanúskodik, amely értelmi képességre enged következtetni?
6 Mennél jobban vizsgálják a tudósok a Föld bolygónkat, és annak életét, annál inkább rádöbbennek, hogy valóban pompásan van megalkotva. A Scientific American c. kiadvány csodálatának ad hangot: „Amikor kitekintünk az univerzumba s felismerjük a fizika és csillagászat területére tartozó számos véletlenszerű eseményt, amelyek együttesen a mi javunkat szolgálták, szinte úgy tűnik, mintha a világegyetem bizonyos értelemben tudta volna rólunk, hogy jövünk.”4 A Science News c. folyóirat pedig elismeri: „Úgy tűnik, ilyen sajátos és pontos körülmények aligha jöhettek létre véletlen folytán.”5
Pontosan a megfelelő távolságban a Naptól
7. Hogyan kapja meg a föld pontosan a napból a megfelelő mennyiségű energiát a fény és a meleg formájában?
7 A földi élet szempontjából lényeges sokféle körülmény közé tartozik a naptól nyert fény- és hőmennyiség. A napenergiának csupán egy töredéke jut el a földre. Mégis pontosan az élet fenntartásához szükséges mennyiséggel egyenlő. Ennek oka az, hogy a föld legoptimálisabb távolságban — átlagosan 150 millió kilóméterre — van a naptól. Ha közelebb volna hozzá vagy távolabb volna tőle, akkor a hőmérséklet túl magas, illetve túl alacsony lenne ahhoz, hogy élni lehessen a földön.
8. Miért fontos a földi élet szempontjából a föld keringési sebessége napkörüli pályáján?
8 Nap körüli éves pályáján a föld körülbelül 107 000 kilométert tesz meg óránként. Éppen az a sebesség szükséges ahhoz, hogy a nap vonzereje a megfelelő távolságban tartsa a földet. Ha lecsökkene ez a sebesség, a föld közelebb kerülne a naphoz. Idővel így a föld száraz sivatag lenne, hasonlítana a naphoz legközelebb eső bolygóhoz, a Merkurhoz. Napközben a Merkuron 300 °C feletti hőmérséklet van. Ha ellenben a föld sebessége fokozódna, távolabb kerülne a naptól és jégmezővé változna, a Pluto bolygóhoz hasonlóan, amelynek pályája a legmesszebbre esik a naptól. A hőmérséklet a Pluto felszínén körülbelül —180 °C.
9. Miért fontos az, hogy a föld meghatározott sebességgel fordul meg a tengelye körül?
9 Mindamellet a föld 24 óra alatt fordul meg a saját tengelye körül. Így a világosság és a sötétség rendszeresen váltják egymást. Mi történne, ha, tegyük fel, évente csak egyszer fordulna meg a föld a saját tengelye körül? Azt jelentené, hogy egész éven át csak a föld egyik oldalát érné napsugár. Ez az oldal napperzselte sivatag lenne, míg a naptól távol levő oldal jégmezővé válna. Ilyen szélsőséges körülmények között csak kevés élő tudna fennmaradni, ha élet egyáltalán előfordulna.
10. Hogyan befolyásolja a föld hajlásszöge az éghajlatot és a termésidőszakokat?
10 A föld forgástengelye 23,5°-os szöget zár be az égi egyenlítővel. Ha hiányozna ez a hajlásszög, nem következne be az évszakok változása. Az éghajlat mindenütt változatlan maradna. Bár ez nem tenné lehetetlenné az életet, de az élővilág nem lenne olyan változatos, és mélyrehatóan módosulnának a termésidőszakok. Nagyobb hajlásszög esetén a nyár szélsőségesen meleg, a tél szélsőségesen hideg lenne. A 23,5° hajlásszög biztosítja az érdekesen sokrétű évszakok szemet gyönyörködtető váltakozását. A föld nagy részén ébredő tavasz rügyeket fakaszt a bokrokon és a fákon, színpompás virágokat csalogat elő; a meleg nyár kínál a szabadban aktív tevékenységre számtalan lehetőséget; a hűvős, friss ősz parádézik változatos levélszínekkel; és a tél öltözteti előkelő fehérbe a hegyeket, az erdőket és a mezőket.
Meglepő légkörünk
11. Mi teszi egyedülállóvá a földi légkört?
11 Valóban egyedülálló, bámulatra méltó a földünket körülvevő atmoszféra is. Naprendszerünk egyetlen másik bolygójának, még a holdunknak sincs légköre. Az űrhajósoknak ezért űrruhát kell viselniük, hogy életben maradjanak a világűrben. Nincs szükség azonban űrruhára a földön, mivel a légkör megfelelő összetételben tartalmazza az élethez elengedhetetlenül szükséges gázokat. E gázok némelyike önmagában halált okoz. A légköri előfordulások arányában azonban veszélytelenül belélegezhetők.
12. a) Miért mondhatjuk, hogy a légkör pontosan a megfelelő arányban tartalmaz oxigént? b) Milyen életfontos szerepet tölt be a nitrogén?
12 Az egyik ilyen gáz az oxigén, amely légkörünk 21%-át alkotja. Oxigén nélkül az emberek és az állatok néhány percen belül elpusztulnának. Túl sok oxigén is életveszélyes lenne. Miért? A hosszú időn át belégzett oxigén károsítja a szervezetet. Mennél több az oxigén, annál könnyebben meggyulladnak az anyagok. Ha túl sok oxigén lenne a légkörben, igen tűzveszélyesek lennének az éghető anyagok. A könnyen tovaterjedő tüzeket nehezen lehetne ellenőrzés alatt tartani. Az oxigén azonban nagyszerűen elkeveredik a többi gázzal, elsősorban a légkör 78 százalékát kitevő nitrogénnel. A nitrogén egyébként nem csupán az oxigén felhígítására szolgál. Naponta milliónyi villámkisülés keletkezik a földön zivatarok alkalmával. Ezek az elektromos kisülések összekapcsolják a nitrongént az oxigénnel. Az így kialakult vegyületek az esővel eljutnak a földre, tápanyagot jelentenek a növények számára.
13. Milyen szerepet játszik a szén-dioxid az élet folyamatos fennmaradásában?
13 A szén-dioxid légköri aránya egy százalék alatt van. Mire jó ilyen kicsiny mennyiség? Nélküle nem lenne növényi élet. A növényeknek szükségük van szén-dioxidra, helyette oxigént adnak cserébe. Az emberek és az állatok viszont belégzik az oxigént, és szén-dioxidot lélegeznek ki. A légkör fokozódó szén-dioxid koncentrációja ugyancsak veszélyeztetné az emberi és az állati életet. Kisebb koncentráció pedig nem segítené elő a növényi életet. Milyen csodálatos, pontos, önmagát szabályozó körforgás gondoskodik a növényi, az állati és az emberi élet fennmaradásáról!
14., 15. Milyen védelmet nyújt a légkör?
14 Az atmoszféra nemcsak az élet létfeltétele, hanem védőpajzsként is szolgál. Körülbelül 25 kilométer magasságban vékony ózonréteg helyezkedik el, ez kiszűri a nap ártalmas sugarait. Az ózonréteg nélkül ez a sugárzás elpusztítaná a földi életet. Ezenfelül a légkör védőpajzsa oltalmat nyújt a lehulló meteoritok ellen is. A legtöbb meteor nem jut le a földre, mert az atmoszférába való behatolás után elégnek. Ezek a hullócsillagok. E védelem nélkül meteorok milliói csapódnának a földre, mérhetetlen kárt okozva az élővilágban és az értékekben.
15 Amellett, hogy oltalmat nyújt, a légkör visszatartja a föld melegét is, amely egyébként elveszne a világűr hidegében. A légkört pedig a föld vonzereje tartja vissza. A földvonzás ehhez éppen elegendő, de megint csak nem túl erős ahhoz, hogy akadályozzon szabad mozgásunkban.
16. Mit mondhatunk az égbolt szépségéről?
16 A légkör azonban nemcsak létfontosságú szerepet tölt be. A legszebb látványok közé tartozik az égbolt folyamatos változása. Ez a szakadatlan átalakulás és fényjáték felülmúl minden képzelőerőt. A földre fenséges és színpompás panoráma-boltozat borul. Aranyszínben ragyog a keleti égbolt hajnalhasadáskor. Rózsaszín, narancs, vörös és bíbor fényjátékkal búcsúzik a nap a nyugati égbolton. Fodros, göndör, fehér felhők köszöntenek tavaszi vagy nyári reggelen; a felhők tömött gyapjútakarójába burkolózó őszi táj a küszöbön álló tél közelségének előhírnöke. Csodálatos az égen éjjel a csillagragyogás, és a holdfényes éjszaka önmagában is varázslatos látvány.
17. Hogyan festette le egy cikkíró az eget, és kit illet e szépségért tisztelet?
17 Mily csodálatos minden vonatkozásban a légkörünk! A The New England Journal of Medicine egyik cikkírója így hivta fel erre a figyelmet: „Összességében tekintve az ég páratlan mestermű. Mint minden más a természetben, ez is kifogástalanul működik, látja el feladatát. Kétlem, hogy bárkinek is jobb ötlete támadhatna a felhők eljuttatására egyik helyről a másikra.”6 Ez az észrevétel eszünkbe juttatja azt, amit évezredekkel ezelőtt egy férfi megfigyelt és kijelentett „Annak csodálatos munkáiról, akinek a tudása tökéletes”. Akire ő gondolt, az „az egek Teremtője, és a Hatalmas, aki kifeszíti azokat” (Jób 37:16, [37:15, Károli]; Ésaiás 42:5).
Víz, egy rendkívüli anyag
18. Mi a víz néhány rendkívüli tulajdonsága?
18 A föld óriási víztartalékokkal rendelkezik. A víz elengedhetetlen az élethez. Sokkal több van belőle, mint bármely más anyagból. Számtalan különleges tulajdonsága közé sorolható, hogy földi körülmények között mindhárom halmazállapotban előfordul: légneműben (gőz), folyékonyban (víz) és szilárdban (jég). Továbbá az emberi, az állati és a növényi élet számára szükséges anyagok ezreinek szállítása folyadék, azaz vér vagy növényi nedvek formájában történik. A víz erre a célra kiválóan alkalmas, mivel több anyagot képes oldatban tartani, mint bármely más folyadék. Víz nélkül lehetetlenné válna a táplálkozás, hiszen az élő szervezetek csak vízben oldott formában képesek hasznosítani a tápanyagokat.
19. Milyen szokatlan sajátossága van a víznek a fagypont körül, és miért olyan fontos ez?
19 A víz sajátossága, hogy igen szokatlan módon fagy meg. Ha a tengerek és a tavak vizei lehűlnek, a hideg víz nehezebbé válik és lesüllyed. Így a könnyebb, melegebb víz a felszínre kerül. Ha azonban a víz hőmérséklete a fagyponthoz közeledik, a folyamat megfordul. A hideg víz könnyebbé válik és felemelkedik. Megfagyott állapotban a víz tetején marad. A jég jó szigetelő, és megakadályozza az alatta levő víz megfagyását, így oltalmat nyújt a vizi élővilág számára. Ha nem lenne a víznek ez a rendkívüli tulajdonsága, minden télen egyre több jég halmozódna fel a vizek mélyén, ahol a következő nyár melege képtelen lenne azt megolvasztani. A víz hamarosan szilárd jéggé válna a legtöbb folyóban, tóban, sőt a tengerekben is. A föld hamarosan lakhatatlan jégbolygóvá voltozna.
20. Hogyan keletkezik az eső, és hogyan tanúskodik az esőcseppek nagysága mesteri ismeretről?
20 Szokatlan az is, ahogy az életfenntartó víz a folyóktól, tavaktól és a tengerektől távoleső területekre is eljut. A nap melege minden másodpercben több millió köbméter vizet alakít át vízgőzzé. A levegőnél könnyebb, felfelé áramló vízgőzből alakulnak ki az égen a felhők. Ezeket a szél és a légáramlás elviszi, és megfelelő feltételek mellett a nedvesség eső formájában lehull. Az esőcseppek azonban csak bizonyos nagyságúra növekszenek. Mi lenne, ha az esőcseppek óriási nagyok lennének? Katasztrófa! Az eső azonban rendszerint megfelelő nagy cseppekben, lágyan hull alá, és még a fűszálakban vagy az érzékeny virágokban is csak kivételesen okoz kárt. Mily mesteri ismeretről és körültekintésről tanúskodik a víz! (Zsoltárok 104:1, 10–14; Prédikátor 1:7).
’A termékeny föld’
21., 22. Milyen bölcsességről tanúskodik a ’termékeny föld’ összetétele?
21 Az egyik bibliaíró azt mondja Istenről, hogy ő az, „aki megalapozta a termékeny földet bölcsességével” (Jeremiás 10:12). Ez a ’termékeny föld’ — bolygónk talaja — elgondolkoztató. Összetétele nagy bölcsességről tanúskodik. A talaj adottságai elengedhetetlenek a növényi élet számára. A talaj anyagaiból, vízből és a levegő szén-dioxidjából napfény segítségével a növények tápanyagokat állítanak elő. (Vö. Ezékiel 34:26, 27).
22 A talaj tartalmazza az emberi és az állati élet fennmaradásához szükséges kémiai elemeket. Ezeket azonban először a növények alakítják át a többi élőlény számára felhasználható anyagokká. Ebben a folyamatban parányi élő szervezetek is szerepet kapnak. Egy kanálnyi humusz milliónyi ilyen szervezetet tartalmaz. Számtalan különböző formájuk van, s mindegyikük azon fáradozik, hogy az elpusztult leveleket, fűszálakat és egyéb anyagokat hasznosíthatóvá tegyék, vagy fellazítsák a talajt, hogy a levegő és a víz behatolását megkönnyítsék. Egyes baktériumok a levegő nitrogénjének megkötésén munkálkodnak, ez biztosítja a növények növekedését. Giliszták, rovarok szakadatlan munkája nyomán talajrészecskék kerülnek a mélyebb rétegekből a felszínre, ezzel javítják a humusz minőségét.
23. Milyen regenerációs készséggel rendelkezik a talaj?
23 Való igaz, hogy a rablógazdálkodás és egyéb tényezők a talajt sok helyen tönkretették. Ez azonban nem okoz maradandó kárt. A talaj csodálatos regenerációs készséggel rendelkezik. Ez megfigyelhető tűz vagy vulkáni kitörés pusztítása után. Idővel ezeken a területeken ismét gazdag növényvilág alakul ki. És mihelyt megszűnik a környezetszennyezés, megújul a talaj még akkor is, ha előzőleg terméketlen sivatag volt. A Teremtő legfontosabb intézkedése az alapvető problémának, — a föld kiszipolyozásának — megszűntetése céljából az, hogy ’elpusztítsa azokat, akik a földet pusztítják’. Ezáltal a föld az Isten eredeti elhatározásának megfelelően, az emberiség örök lakhelye lesz (Jelenések 11:18; Ésaiás 45:18).
Nem csupán véletlen
24. Milyen kérdések merülnek fel a véletlenre vonatkozóan?
24 Ezen előzményeken elgondolkozva meg kell fontolnunk néhány dolgot: Csupán véletlen, hogy a föld éppen a kellő távolságban van a fény és a meleg forrásától, a naptól? Csupán véletlen, hogy a föld éppen a megfelelő sebességgel kering a nap körül, hogy 24 óránként fordul meg a tengelye körül, és a hajlásszöge is éppen megfelelő? Csupán véletlenül van a földnek oltalmazó, életet fenntartó légköre és a légkört alkotó gázoknak megfelelő összetétele? Csupán véletlenül van a földön víz és táplálékot adó talaj? A véletlen hozta volna létre a színpompás és ízletes gyümölcsöket, zöldségeket, főzelékféléket és egyéb táplálékokat? Az ég, a hegyek, a folyók, a tavak, a fák, a bokrok és a virágok szépsége és a csodálatos élővilág sokrétűsége csupán a véletlen műve lenne?
25. Páratlan bolygónk láttán milyen következtetésre jutnak sokan?
25 Sokan arra a következtetésre jutottak, hogy mindez aligha lehet a vak véletlen eredménye. Ehelyett mindenben észreveszik az átgondolt, értelmes, céltudatos tervezés félreismerhetetlen bélyegét. Ennek tudatában úgy érzik, hogy az egyedül helyes cselekedet a haszonélvezők részéről, ha ’félik az Istent és neki adnak dicsőséget’, mert ő az, „aki a mennyet, a földet és a tengert s a vizek forrásait létrehozta” (Jelenések 14:7).
[Tanulmányozási kérdések]
[Oldalidézet a 129. oldalon]
„A Föld a világegyetem csodája, páratlan égitest”
[Oldalidézet a 135. oldalon]
Oxigén nélkül az emberek és az állatok néhány percen belül elpusztulnának
[Oldalidézet a 137. oldalon]
„Az ég páratlan mestermű”
[Oldalidézet a 137. oldalon]
Víz nélkül a növények és az állatok nem kapnák meg a szükséges tápanyagokat
[Oldalidézet a 141. oldalon]
A föld magán viseli a céltudatos tervezés félreismerhetetlen bélyegét
[Egész oldalas kép a 128. oldalon]
[Kép a 131. oldalon]
A föld orbitális sebessége pontosan a megfelelő távolságban tartja bolygónkat a naptól
[Kép a 136. oldalon]
Önmagában is szép látvány az éjszakai égbolt
[Kép a 138. oldalon]
A lehűlt víz kezdetben lefelé, mielőtt megfagyna ismét fölfelé áramlik. Ezért nem lesz a föld megfagyott bolygó
[Kép a 139. oldalon]
A napfény segítségével, a levegő szén-dioxidjából, vízből és a talaj vegyületeiből csodálatos táplálékok készülnek
[Képek a 140. oldalon]
A föld csodálatos regenerációs készséggel rendelkezik. Rövid időn belül új életre kel a növényvilág
[Kép a 141. oldalon]
Ezt a sok ízletes, szemet gyönyörködtető dolgot csupán a véletlen hozta létre?
[Ábra/kép a 130. oldalon]
Ha minden háznak van tervezője és építője, mi a helyzet sokkal bonyolultabb és jobban felszerelt földünkkel?
[Ábra]
(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)
Tégla
Padlásablak
Fazsindely
Ereszcsatorna
Lefolyócső
Külső vakolat
Szegély
Faburkolat
A, A-10
13, 1
12, 12
E, E, E, E
[Ábra/képek a 132., 133. oldalon]
A föld pályasíkjának elhajlása lehetővé teszi az évszakok szemgyönyörködtető váltakozását
Nyár
Ősz
Tél
Tavasz
[Ábra]
(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)
23,5° elhajlás
[Ábra/kép a 134. oldalon]
Az egyes gázok önmagukban halált okoznának, elkeveredve a légkörben lehetővé teszik az élet fennmaradását
A föld légkörének összetétele:
78% nitrogén
21% oxigén
1% egyéb gázok
[Ábra]
(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)
A légkör megvédi a földet a káros sugárzás és a meteoritok ellen
