Széles szakadékok — áthidalhatja azokat az evolúció?
6. fejezet
Széles szakadékok — áthidalhatja azokat az evolúció?
1. Mi figyelemre méltó a küvületek hiányosságaiban?
HOSSZÚ idővel az ember megjelenése előtt az életformák tarka sokasága létezett már a kövületek kézzelfogható bizonyítéka alapján. De nem szolgáltatták az elvárt hátteret az élet keletkezésének és az új fajok kialakulásának evolucionista elképzelése számára. A kövületekből hiányoznak az átmeneti formák, amelyek áthidalhatnák a biológiai szakadékokat. Francis Hitching ezzel kapcsolatban megjegyezte: „A kövületek hiányosságaiban szokatlan következetesség fordul elő: A kövületek minden fontos helyen hiányoznak.”1
2. Hogyan szemléltetik e hiányosságokat például a halak?
2 A fontos helyen az állatok nagyobb csoportjai között fennálló szakadékokat értette. Például azt gondolták, hogy a halak a gerinctelenekből — gerincoszlop nélküli élőlényekből — fejlődtek ki. „A halak látszólag a semmiből, ugrásszerűen bukkanak fel a kövületekben — mondja Hitching — titokzatosan, hirtelen és teljes kifejlettségükben.”2 A zoológus N. J. Berrill így nyilatkozott a halak keletkezésének saját evolucionista elképzeléséről: „Bizonyos mértékig hasonló ez a tudományos fantasztikus írásművekhez.”3
3. Az állatok mely nagyobb fejlődéstörténeti felosztását tartja nyilván az evolúciós elmélet?
3 Az evolúció elmélete szerint a halakból lettek a kétéltűek, néhány kétéltűből a hüllők, a hüllőkből pedig az emlősök és a madarak, s végül bizonyos emlősökből fejlődött ki az ember. Az előző fejezet feltárta, hogy a kövületek nem támogatják ezt az állítást. Ebben a fejezetben elsősorban a nagyszámú, feltételezett átmeneti változatokról lesz szó. Az olvasás során nem árt közelebbről megismerkedni az ilyen spontán bekövetkező változások valószínűségével.
A halak és kétéltűek között fennálló szakadék
4., 5. Milyen nagy különbségek vannak a halak és a kétéltűek között?
4 A halak és a gerinctelenek közötti fő különbség a gerincoszlopban van. Ennek a gerincoszlopnak kellett a legnagyobb változáson átmenni ahhoz, hogy a halból kétéltű, azaz részben vizi, részben szárazföldi életet élő állat lehessen. Ehhez szükséges volt a medencecsontok kifejlődése; de nincs olyan kövület, amelynek alapján meg lehetne tudni, hogyan fejlődött ki a kétéltűek medencéje. Néhány kétéltű, például a békák esetében, az egész gerincnek a felismerhetetlenségig meg kellett változnia. A koponyacsontok is mások. Ezenfelül a kétéltűek kialakulására vezető evolúció szükségessé tette volna a hal uszonyainak átalakulását izületekkel, lábakkal, ujjakkal rendelkező végtagokká, és a folyamatot az izmok és az idegek módosulásának kellett volna követnie. A kopoltyúknak tüdőkké kellett volna változniuk. A halaknak két üreges, a kétéltűeknek ezzel szemben három üreges szívük van.
5 A halak és kétéltűek közötti különbség áthidalásához szükség lett volna még a hallószerv gyökeres átalakulására is. A halak általában a testükön észlelik a zörejeket, ezzel szemben a legtöbb békafajnak dobhártyája van. A nyelvnek is meg kellett volna változnia. Egyetlen halnak sincs kinyújtható nyelve mint a kétéltűeknek, például a békáknak. A kétéltűek ezenfelül pislogni is tudnak; egy hártya segítségével le tudják törölni, tisztán tudják tartani a szemgolyót.
6. Melyik élőlényt tartják a halak és kétéltűek közötti átmeneti alaknak, de ez miért mégsem az?
6 Nagy erőfeszítéseket tettek, hogy átmeneti alakot találjanak a kétéltűek és bizonyos halak között, de hiába. A tüdőshalak lettek volna erre a célra a legalkalmasabbak, mert ezek a kopoltyú mellett az úszóhólyaggal is tudnak lélegzeni, ha átmenetileg kikerülnek a vízből. A The Fisches c. könyv velük kapcsolatban azt mondja: „Az ember hajlamos azt gondolni, hogy közvetlen kapcsolatban állhatnak a kétéltűekkel, amelyekből a földön élő gerincesek kialakultak. Ez azonban nem így van; ezek teljesen különálló csoportot alkotnak.”4 David Attenborough szerint mind a tüdőshal mind a tüskés hal kizárható, „mert a koponyacsontjaik annyira különböznek az első fosszilis kétéltűekétől, hogy ezek nem lehetnek azok leszármazottai”.5
A kétéltűek és hüllők között fennálló szakadék
7. Melyik a kétéltűek hüllőkké való átalakulásának egyik legkomolyabb problémája?
7 A kétéltűek és hüllők között fennálló szakadék áthidalása további súlyos problémákba ütközik. Ezek közül az egyik legkomolyabb a héjas tojás kialakulása. A hüllőket megelőzően az élőlények lágy, kocsonyás petéiket a vízbe rakták le. Itt került sor külsőleges megtermékenyítésükre. A hüllők szárazföldi állatok, és a földön helyezik el tojásaikat, de azon belül az embrió kifejlődéséhez továbbra is folyékony közegre van szükség. A tojáshéj jelentette a megoldást. Ez azonban a megtermékenyítési folyamat nagy megváltozását vonta maga után; szükségessé vált a belső megtermékenyítés, mielőtt a héj a tojást körülvenné. Ez új nemi szervek, új párzási folyamat és új ösztönök kialakulását tette szükségessé — mindez tátongó szakadék a kétéltűek és a hüllők között.
8., 9. Milyen további jellegzetességekkel rendelkezik a tojás?
8 A pete héjjal való körülzárása további figyelemreméltó változásokat követel meg, ami lehetővé teszi a hüllő kifejlődését és végül kikelését. A héjon belül különböző hártyák és burkok kialakulására van szükség. Ezek egyike az amnion. Az amniont kitöltő folyadékban növekszik az embrió. A The Reptiles c. könyv ezt írja a másik hártyáról, az allantoisról: „Az allantoisba kerülnek és tárolódnak az embrió anyagcsere-termékei, ez szolgál úgyszólván húgyhólyagként. A hártya véredényekkel van átszőve, amely felveszi és továbbítja az embrióhoz a héjon át felvett oxigént.”6
9 Az evolúciós elmélet további bonyolult különbségeket sem képes megmagyarázni. A halikrában és a békapetében fejlődő embriók anyagcsere-termékeiket oldható karbamid formájában leadják a körülöttük levő vízbe. Azonban a héjjal körülvett hüllőtojásban ez a karbamid az embrió pusztulását eredményezné. Emiatt a tojásban lényegesen eltérő kémiai folyamat játszódik le: Az anyagcsere-termékeket oldhatatlan húgysav formájában az allantois raktározza el. Ez is elgondolkoztató: A tojássárga a növekvő hüllőembrió tápanyagraktára, ez biztosítja tökéletes kifejlődésüket, mielőtt kibújnak a tojásból, ellentétben a kétéltűekkel, amelyek nem a végleges formájukban kelnek ki a petéből. A hüllőembriónak jellegzetes tojásfoga van „börtönfalának” feltörése céljából, ennek segítségével jut ki a tojásból.
10. Miről panaszkodott az egyik evolucionista?
10 Bár még sok minden más is szükséges a kétéltűek és a hüllők közötti tátongó szakadék áthidalásához, de már ezek a példák is megmutatják, hogy irányítatlan véletlen sohasem hozhatta létre mindezeket a széles szakadék áthidalásához szükséges bonyolult változásokat. Archie Carr így panaszkodott: „Az egyik legkiábrándítóbb kép az, hogy a gerincesek törzsfejlődésének fosszilis bizonyítékai oly keveset nyújtanak a hüllők kifejlődésének legrégibb korából, a héjas tojás kialakulásának időszakából.”7
A hüllők és madarak között fennálló szakadék
11., 12. Milyen nagy különbség van a hüllők és a madarak között, és hogyan próbálják egyesek ezt a rejtélyt megoldani?
11 A hüllők úgynevezett hideg vérű állatok, ami azt jelenti, hogy testhőmérsékletük a külső hőmérséklettől függően emelkedik vagy csökken. Ezzel ellentétben a madarak meleg vérűek; testhőmérsékletük a külső hőmérséklettől függetlenül viszonylag állandó. A rejtély megoldására — hogyan származhattak a meleg vérű madarak a hideg vérű hüllöktől — néhány evolucionista újabban azt állítja, hogy egyes (hüllőkhöz tartozó) dinoszauruszok meleg vérűek voltak. Általában azonban Robert Jastrow véleményét osztják, aki szerint „a dinoszauruszok, miként minden hüllő, hideg vérűek voltak”.8
12 A francia evolucionista, Lecomte du Noüy, a következőket mondta a meleg vérű madarak hideg vérű hüllőktől való származásával kapcsolatban: „Ma ez az evolúció egyik legkiemelkedőbb rejtélye.” Azt is beismerte, hogy a madarakban fellelhetők „a céltudatos teremtés összes nyugtalanító jelei”.9 Nyugtalanítóak, már ami az evolucionistákat illeti.
13. Hogyan költik ki a madarak tojásaikat?
13 Mialatt mind a hüllők, mind a madarak tojást raknak, csupán a madaraknak kell azokat kikölteni. Így vannak megalkotva. Sok madár hasán véredényekben gazdag, toll nélküli csupasz folt, un. költőfolt keletkezik, amelynek szivacsos szövete átadja a test melegét a tojásoknak. Egyes madaraknál ez hiányzik, ezek azonban kitépdesik hasukról a tollazatot. A költés folyamata a továbbiakban — a feltételezett evolúció során — a madaraknál új ösztönök kialakulását tenné szükségessé: fészeképítést, tojásköltést, fiókák táplálását, vagyis igen önzetlen, önfeláldozó, odaadó jellemvonásokat, amelyek az ügyességet, a kemény munkát és a veszélyhelyzetek elhárítását is magukban foglalják. Mindez áthidalhatatlan különbséget jelent a hüllők és a madarak között. De ez még nem minden.
14. Hogyan teszi a toll végtelenül aprólékos felépítése teljesen valószínűtlenné a hüllők pikkelyeiből való kifejlődés gondolatát?
14 Csupán a madaraknak van tolluk. Azt állítják, hogy a hüllők pikkelyei változtak át ilyen csodálatos szerkezetté. A tollcsévék két oldalán elhelyezkedő ágakról sok fínom sugár vagy oldalág indul ki, és minden sugárnak több száz horgocskája van. A galambtoll mikroszkópos vizsgálatával megállapították, hogy „több százezer sugara és milliónyi apró horga van”.10 Az apró horgok ezerszeres összefonódása tartja össze a tollat és alakítja ki síma felületét. A toll felülmúlhatatlan mint repülőfelület, ezenkívül kevés hasonlóan jó hőszigetelőt ismerünk. Egy hattyú nagyságú madárnak körülbelül 25 000 tolla van.
15. Hogyan ápolják a madarak tollaikat?
15 Ha a toll ágai szétnyílnak, a madár „megfésüli” azt, csőrét végighúzva a tollsugarak horgocskái cipzárként ismét összekapcsolódnak. A legtöbb madár a farok tövén lévő mirigy olajos anyagával ápolja tollainak állapotát. Némelyeknek mirigy helyett különleges tollaik vannak, amelyek végei fínom, púderszerű anyaggá felmorzsolódnak, s ez szolgál tollaik ápolására. Általában évente egyszer, a vedléskor, a tollazat megújul.
16. Hogyan képzelte el egy evolucionista a tollak kialakulását?
16 Érdemes megjegyezni, hogy mindezen ismeretek ellenére milyen bámulatos erőfeszítéseket tesznek egyesek a tollazat kifejlődésének megmagyarázására: „Hogyan fejlődött ki ez a szerkezeti csoda? Nem sok erőfeszítés kell ahhoz, hogy elképzeljük a tollat, mint módosult [hüllő-]pikkelyt — mint hosszú, lazán ülő pikkelyt, amelynek külső szélei felrostozódtak és szétterültek, mígnem kialakult a ma ismeretes, messzemenően bonyolult szerkezet.”11 Úgy gondolod, tudományos magyarázat ez? Nem úgy hangzik inkább, mint egy sci-fi?
17. Miben különbözik egymástól a madarak és a hüllők csontozata?
17 Figyelemre méltó a madarak repülésre alkalmas testi felépítése is. A madarak csontjai, ellentétben a hüllők masszív csontjaival, vékonyak és üregesek. Mivel a repülés nagy erőt kíván, a madarak csontjainak belső szerkezetét a repülőgép szárnyainak merevítőihez hasonló támasztékok erősítik meg. A csontok szerkezete azonban nemcsak a szilárdságot biztosítja, hanem a madárvilág másik kizárólagos csodáját is magában rejti: a madarak légzőrendszerét.
18. Mi teszi lehetővé a hűtést a madaraknál távrepülések alkalmával?
18 Az órákon vagy napokon át tartó repülés során a repülő izmok sok meleget termelnek. A madarak léghűtéses „motorjukkal” hőszabályozó izzadságmirigyek nélkül is megbirkóznak a hűtés problémáival. Légzsákok sűrűn elágazó rendszere benyomul a test majdnem minden részébe, még a csöves csontokba is. A levegőnek ez a belső körforgása vezeti el a test melegét. A légzsákok segítségével a madarak a levegő oxigénjét is hatékonyabban használják fel, mint bármelyik gerinces. Hogyan?
19. Mi teszi lehetővé a madarak légzését a ritka levegőben is?
19 A hüllők és az emlősök tüdeje fújtatóhoz hasonlóan váltakozva beszívja és kifújja a levegőt. A madaraknál ezzel szemben mind a be- mind a kilégzésnél folyamatosan friss levegő áramlik át a tüdőn. Leegyszerűsítve a következőképpen dolgozik ez a rendszer: Amikor a madár belégzik, a levegő bizonyos légzsákokba jut, ezek fújtatóként működve eljuttatják a levegőt a tüdőbe. A tüdőből más légzsákokba kerül, amelyeken át végül eltávozik a levegő. Ez azt jelenti, hogy a tüdőn mindig egyirányba áramlik a levegő, a szivacsokon átfolyó vízhez hasonlóan. A tüdők hajszálérhálózatában azonban ellenkező irányba áramlik a vér. A levegő és a vér ellenirányú áramlása teszi különlegessé a madarak légzőrendszerét. Ezért képesek felhasználni a madarak a ritka magaslati levegőt, amikor napokon át több mint 6000 méter magasban megszakítás nélkül ezer kilométereket hagynak maguk mögött.
20. Milyen további jellegzetességek mélyítik el a szakadékot a madarak és a hüllők között?
20 Más jellegzetességek még tovább mélyítik a madarak és hüllők között fennálló szakadékot. Ezek egyike a látásélesség. A sastól a poszátáig előfordulnak teleszkóphoz, valamint nagyítóhoz hasonlóan működő szemek. Az összes élőlény közül a madarak recehártyáján van a legtöbb látóideg. A madarak lábai is különlegesek. Ha ágra ereszkednek, az inak automatikusan összeszorítják a lábujjakat. Emellett csupán négy ujjuk van a hüllők öt ujjával ellentétben. Továbbá nincs a madaraknak hangszalagjuk. A madárhangok, például a csalogány vagy az amerikai gezerigó dallamos énekhangjai a hangképző szervként működő gégefőben alakulnak ki. Más: a hüllők szíve három üregből áll, a madaraké ezzel szemben négyből. A madarakat a csőrforma is megkülönbözteti a hüllőktől. Van madárcsőr, amely diótörésre alkalmas, olyan, amely iszapos vízből szűri ki a táplálékot vagy fába vág lyukat, van tobozból mag kiszedésére alkalmas keresztbe álló csőr — a sokrétűség szinte végtelen. És mégis azt állítják az ilyen különleges módon megalkotott csőrről, hogy véletlen útján fejlődött ki a hüllők orrából! Hitelt érdemlő az ilyen magyarázat?
21. Miért vethető el az archeopterix mint a hüllőket a madarakkal összekötő láncszem?
21 Hosszú időn keresztül azt hitték az evolucionisták, hogy az archeopterix — a név jelentése „ősszárnyas” vagy „ősmadár” — az összekötő láncszem a hüllők és a madarak között. Ma már sokan nincsenek erről meggyőződve. Megkövesedett maradványai tökéletesen kialakult tollazatról, aerodinamikus szerkesztésű, repülőképes szárnyakról tanúskodnak. A szárnyak és lábak csontozata vékony és üreges. Állítólagos hüllőkre emlékeztető jellegzetességei ma élő madarak esetében is megtalálhatók. Nem is előfutára a madaraknak, mert más madarak kövületeit is megtalálták azokban a kőzetekben, amelyek abból az időszakból származnak, amelyekből az archeopterix.12
A hüllők és emlősök között fennálló szakadék
22. Mely különbségek nyilvánvalóak a hüllők és az emlősök között, már az „emlősállat” megnevezés alapján?
22 A hüllők és az emlősök között is mély szakadék tátong. Már az „emlős állat” megjelölés is utal az egyik óriási különbségre, az elevenen megszült utódok táplálására szolgáló tejet adó emlőmirigyek meglétére. Theodosius Dobzhansky azt mondta, hogy a tejmirigyek „valószínűleg módosult izzadságmirigyek”.13 A hüllőknek azonban egyáltalán nincsenek izzadságmirigyei. Azonkívül az izzadságmirigyek bomlástermékek és nem tápanyagok kiválasztására szolgálnak. Továbbá a hüllőfiakkal ellentétben az emlősök újszülötteiben megvan a szopási ösztön, valamint a szopáshoz szükséges izomzat.
23., 24. Milyen további ismérvekkel rendelkeznek az emlősök, amelyek a hüllőknél hiányoznak?
23 Az emlősöknek még további, a hüllőkből hiányzó, ismérvei vannak. A nőstény emlősök igen fejlett placentával rendelkeznek, ez biztosítja a még meg nem született magzatok táplálását és fejlődését. A hüllőknél ez nincs meg. Az emlősöknek van a mellüreget a hasüregtől elválasztó rekeszizmuk — a hüllőknek nincs. Az emlősök belsőfülében meglévő un. Corti-féle szerv hiányzik a hüllők esetében. Ebben a parányi, bonyolult szervben 20 000 érzékszőr és 30 000 idegvégződés van. Az emlősök hőmérséklete állandó, a hüllőké nem.
24 Továbbá: az emlősöknek három hallócsontja van, a hüllőknek csak egy. Honnan van a többlet? Az evolucionisták ezt következőképpen próbálják megmagyarázni: A hüllők alsó állkapcsa legalább négy csontból áll, az emlősöké csak egyből; amikor tehát az emlősök kifejlődtek a hüllőkből, nyilvánvalóan átcsoportosítás történt a csontokban. Egyesek áthelyeződtek a hüllők alsó állkapcsából az emlősök középfülébe, ahol kialakult belőlük a három hallócsont. Így csak egy csont maradt meg az emlősök állkapcsa számára. Ennek a magyarázatnak csak egy hibája van, az, hogy egyetlen kövületi bizonyíték sem támasztja alá. Vágyálom csupán.
25. Milyen további különbségek vannak a hüllők és az emlősök között?
25 A csontozattal kapcsolatban további nehézségbe ütközünk: A hüllők lábai oldalról kapcsolódnak a testhez, úgyhogy a has igen közel kerül a földhöz vagy el is éri azt, ezzel ellentétben az emlősök lábai a test alatt helyezkednek el, s így a test elemelkedhet a földtől. Erre a különbségre utalva azt mondta Dobzhansky: „Ez a látszólag jelentéktelen természetű különbség mélyreható módosulásokat feltételez a csontvázban és az izomzatban.” Aztán beszélt a hüllők és az emlősök között fennálló további lényeges különbségről is: „Az emlősöknek igen bonyolult fogazata van. Az egyszerű, ékalakú hüllőfogak helyett a táplálék megragadására, leharapására, széttépésére, leszakítására valamint szétzúzására és megőrlésére szolgáló változatos emlősfogazatot találunk.”14
26. Milyen evolúciós visszalépésnek kellett volna bekövetkeznie az anyagcsere-termékek kiválasztása terén?
26 Még egy utolsó probléma: Mint már említettük, a kétéltűből hüllővé való állítólagos átalakuláshoz szükség lett volna arra, hogy az anyagcsere bomlástermékei ne karbamid, hanem húgysav formájában kerüljenek kiválasztásra. Amikor azonban a hüllő végülis emlőssé válna, visszalépésnek kellene bekövetkeznie, mivel mind az emlősállatok, mind a kétéltűek karbamid formájában ürítik ki bomlástermékeiket. Így az evolúció visszafelé haladna, ez pedig az elmélet alapján elképzelhetetlen.
A leghatalmasabb szakadék
27. Mi lenne egy evolucionista szerint ’tragikus tévedés’?
27 A test felépítését tekintve az emberre is ráillik az emlős megnevezés. Egy evolucionista mégiscsak azt mondta: „Nincs tragikusabb tévedés annál, ha az emberről mint ’csupán állatról’ beszélnénk! Az ember páratlan a maga nemében. Számtalan tulajdonságában különbözik az összes állattól — a beszédben, a hagyományokban, a kultúrában és a rendkívül hosszúra nyúlt növekedésben, valamint a szülői gondoskodásban.”15
28. Hogyan különbözteti meg az embert az agya az állatoktól?
28 Az embert az agya különbözteti meg az összes többi földi élőlénytől. Azok az információk, amelyek az ember agyának mintegy 100 milliárdnyi neuronjában elraktározhatók, körülbelül 20 millió kötetet töltenének meg. Az absztrakt gondolkodás és a beszéd képességének birtokában az ember messze az állatok felett áll. Az összegyűjtött ismeretek alkalmazása minden más földi élőlény fölé helyezi az embert, aki eljutott még a holdra is és vissza. Úgy van ez, ahogy egy tudós mondta: az emberi agy „különb és elképzelhetetlenül bonyolultabb, mint bármi más ismert dolog az univerzumban”.16
29. Mi mélyíti el mindennél jobban az ember és az állatok között fennálló szakadékot?
29 Az ember szereteten, igazságosságon, bölcsességen, hatalmon és irgalmon alapuló morális és szellemi értékei minden másnál jobban elmélyítik az ember és az állatok között fennálló szakadékot. A Genezis utal erre, amikor azt mondja, hogy az ember ’Isten képére és hasonlatosságára’ lett megteremtve. Igen, az űr az ember és az állat között a legnagyobb (1Mózes 1:26).
30. Mit mondanak a valóságban a kövületek?
30 Mindent egybevetve tehát, a nagyobb élő csoportok között roppant nagy különbségek vannak. Sok felépítési, programozott ösztönbeli és tulajdonságbeli eltérés választja el őket egymástól. Elképzelhető józan ésszel, hogy ezek véletlen események folytán jöttek létre? Amint láttuk, a kövületek nem támogatják ezt a nézetet. Nincsenek a szakadékokat áthidaló ősmaradványok. Ahogy Hoyle és Wickramasinghe mondták: „A kövületek krónikájából hiányoznak az átmeneti alakok. Most már tudjuk miért; lényegében véve azért, mert nem is voltak átmeneti formák.”17 Azoknak, akiknek halló fülük van, a kövületek azt mondják: „Egyedülálló teremtés!”
[Tanulmányozási kérdések]
[Oldalidézet a 72. oldalon]
A fosszilis halak nem árulják el, hogyan fejlődött ki a kétéltűek medencéje
[Oldalidézet a 81. oldalon]
„Nincs tragikusabb tévedés annál, ha az emberről mint ’csupán állatról’ beszélnénk”
[Kiemelt rész/képek a 73. oldalon]
A nagyobb rendszertani csoportok között nincs átmenet. Egy tudós mondta: „A kövületek minden fontos helyen hiányoznak”
[Képek]
Kivétel nélkül „a nemük szerint” szaporodnak
hal
kétéltű
hüllők
madár
emlős
ember
[Kiemelt rész/képek a 76. oldalon]
Az evolucionisták azt állítják: „Nem sok erőfeszítés kell ahhoz, hogy elképzeljük a tollat mint módosult [hüllő-]pikkelyt.” A tények mást mutatnak
[Képek]
papagáj
paradicsommadár
páva
[Ábra]
tollcséve
ágak
apró horgok
sugarak
[Kép a 71. oldalon]
„A halak látszólag a semmiből, ugrásszerűen bukkanak fel a kövületekben”
[Képek a 72. oldalon]
A hal és a béka gerince egészen más
[Kép a 75. oldalon]
A madarakban fellelhetők „a céltudatos teremtés összes nyugtalanító jelei”
[Képek a 78. oldalon]
A sas szeme úgy működik, mint egy teleszkóp, a poszáta szeme pedig mint egy nagyító
[Kép a 79. oldalon]
Az archeopterix nem összekötő láncszem a hüllők és a madarak között
[Kép a 80. oldalon]
Az emlősök kicsinyei elevenen születnek meg és az anyaállat tejével táplálkoznak
[Képek a 82. oldalon]
„A kövületek krónikájából hiányoznak az átmeneti alakok . . . mert nem is voltak átmeneti formák”
hal
kétéltű
hüllő
madár
emlős
ember
[Ábra/képek a 74. oldalon]
A kétéltűek kocsonyás petéi héj nélküliek
A hüllők tojása héjjal védett
[Ábra]
(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)
A tojás keresztmetszete
allantois
embrió
tojáshéj
fehérje
amnion
chorion
sárga
légkamra
belső burok
