12. FEJEZET

Iszlám — Az Istenhez vezető út alávetettség által

[Szimbólumok — Arab karakterek]

1., 2. a) Hogyan hangzanak a Qurʼān első sorai? b) Miért jelentősek ezek a szavak a muszlimok számára? c) Milyen nyelven íródott eredetileg a Qurʼān, és mi a „Qurʼān” szó jelentése?

„ALLAH, a könyörületes és az irgalmas nevében.” Ez a mondat a fenti, arab nyelvű Qurʼān-idézet fordítása. Az idézet így folytatódik: „Dicsőség Allahnak, a teremtmények Urának, a könyörületesnek és az irgalmasnak, aki az Ítélet Napját uralja! Néked szolgálunk és hozzád fordulunk segítségért. Vezess minket az egyenes úton, azoknak az útján, akik iránt kegyesnek mutatkoztál, s ne azokén, akiket haragvásod sújt, sem a tévelygőkén!” (Qurʼān, szúra 1:1–7, S. R.). *

² Ezek az al-Fātiḥa („A megnyitó”) szavai, ezek alkotják a muszlimok szent könyvének, a Szent Qurʼān-nak, azaz a Koránnak első fejezetét, vagyis szúráját. Mivel a föld lakóinak több mint egyhatod része muszlim, és a hithű muszlimok mind az öt napi imájuk során egynél többször elismétlik e verssorokat, a földön leggyakrabban elhangzó szavak közé sorolhatjuk ezeket.

3. Mennyire elterjedt ma az iszlám?

³ Egy statisztika szerint a világon több mint 900 millió  muszlim él, ami azt jelenti, hogy a hívők számát tekintve csak a római katolikus egyház előzi meg az iszlámot. Valószínűleg ez a leggyorsabban növekvő világvallás, Afrikában éppúgy terjed, mint a nyugati világban.

4. a) Mit jelent az „iszlám” elnevezés? b) Mit jelent a „muszlim” szó?

⁴ Az iszlám elnevezés fontos a muszlimok számára, hiszen „alávetettség”-et, „odaadás”-t vagy „önátadás”-t jelent (Allahnak) és — amint egy történész írja — „kifejezi azok legbelső magatartását, akik figyelmet szentelnek Mohammed prédikálásának”. A „muszlim” jelentése: „az, aki gyakorolja az iszlámot”.

5. a) Mit hisznek a muszlimok az iszlámot illetően? b) Milyen párhuzamok vannak a Biblia és a Qurʼān között?

 ⁵ A muszlimok úgy hiszik, hogy vallásuk azoknak a kinyilatkoztatásoknak a tetőpontja, amelyeket a hűséges zsidók és az első keresztények kaptak. Azonban tanításaik néhány pontban eltérnek a Bibliától, bár mind a Héber, mind a Görög Iratokból idéznek a Qurʼān-ban. * (Lásd a kiemelt részt a  285. oldalon.) Ahhoz, hogy a muszlimok hitét jobban megértsük, tudnunk kell: hogyan, hol és mikor vette kezdetét ez a vallás.

Muḥammad elhívása

6. a) Mi volt az arabok központi kultikus helye Muḥammad korában? b) Mit mond az egyik iszlám legenda a Kábáról?

⁶ Muḥammad * a szaúd-arábiai Mekkában született (arabul: Makkah), körülbelül i. sz. 570-ben. Apja, Abdalláh még  Muḥammad születése előtt meghalt. Édesanyja, Ámína halálakor a fiú körülbelül hatéves lehetett. Abban az időben az arabok Allah imádatának egyik formáját gyakorolták. Központi kultikus helyük, amit Kábának neveztek, a Mekka-völgyben volt. Egy egyszerű kocka alakú építményben elhelyezett fekete meteoritot tiszteltek. Az iszlám hagyomány szerint „a Kábát eredetileg Ádám állította fel egy égi mintának megfelelően, a Vízözön után pedig Ábrahám és Ismáel építette újjá” (Philip K. Hitti: History of the Arabs). Az építmény 360 bálvány szentélyévé lett, a holdév minden napjára jutott egy.

7. Milyen vallási szokások nyugtalanították Muḥammad-ot?

⁷ Amint Muḥammad idősebb lett, kezdte megkérdőjelezni korának vallási szokásait. John Noss Man’s Religions című könyvében ezt írja: „[Muḥammad-ot] zavarta az az állandó vita, amely kizárólag a Qurais-törzs [Muḥammad ehhez a törzshöz tartozott] főnökeinek vallása és tisztelete körül folyt. Még elégedetlenebb volt az arab vallás primitív maradványaival, a bálványimádó politeizmussal és animizmussal, a vallási ünnepek és vásárok erkölcstelenségével, az akkor divatos ivászattal, szerencsejátékkal és táncolással, valamint a nem kívánt élő lánycsecsemők eltemetésével, ami nemcsak Mekkában, hanem egész Arábiában előfordult” (szúra 6:137, S. R.).

8. Milyen körülmények között történt Muḥammad elhívása a prófétaságra?

⁸ Muḥammad körülbelül negyvenéves lehetett, amikor elhívást kapott a prófétaságra. Szokása volt, hogy egyedül felment a közelben emelkedő Híra-hegy egyik barlangjába és ott elmélkedett. Állítása szerint az egyik ilyen alkalommal hívatott el mint próféta. A muszlim hagyomány úgy tartja: miközben ott volt, egy angyal — akit később Gábrielként azonosítottak — azt parancsolta neki, hogy recitáljon Allah nevében. Muḥammad nem válaszolt,  mire az angyal ’megragadta és olyan erősen megszorította, hogy alig tudta elviselni’. Azután az angyal megismételte a parancsot. Muḥammad erre sem reagált, ezért az angyal ismét ’fojtogatta őt’. Mindez háromszor történt meg, mielőtt Muḥammad elkezdte volna recitálni azokat a sorokat, amelyeket később a Qurʼān-t alkotó kinyilatkoztatások első sorozatának tekintettek. Egy másik hagyomány szerint az isteni sugallat úgy nyilvánult meg Muḥammad előtt, mint egy csengő hangja (al-Bukhārī: Ṣaḥīḥ című könyve alapján idézi a The Book of Revelation).

A Qurʼān kinyilatkoztatása

9. Mely kinyilatkoztatást kapta meg először Muḥammad? (Vö. Jelenések 22:18, 19.)

⁹ Vajon először melyik kinyilatkoztatást kapta meg Muḥammad? Az iszlám szakértők többnyire egyetértenek abban, hogy a 96., al-‘alaq, azaz „A vérrög” című szúra első öt versét, amely így hangzik:

„Allah, a könyörületes és az irgalmas nevében.

Hirdess Urad nevében, aki teremtett,

vérrögből teremtette az embert.

Hirdess! A te Urad a legnagylelkűbb,

aki írótollal tanított,

megtanította az embert arra, amit nem tudott”

(S. R.).

10—12. Hogyan adatott át a Qurʼān másoknak?

¹⁰ Egy arab forrás szerint Muḥammad így válaszolt: „Nem tudok olvasni.” Ezért meg kellett jegyeznie a kinyilatkoztatásokat, hogy el tudja ismételni és recitálni tudja őket. Az arabok kitűnő memóriával rendelkeztek; Muḥammad sem volt kivétel. Vajon mennyi ideig tartott, amíg a Qurʼān teljes üzenetét átvette? Általában úgy hiszik, hogy 20—23 éven át kapta a kinyilatkoztatásokat, körülbelül i. sz. 610-től kezdődően i. sz. 632-ben bekövetkezett haláláig.

 ¹¹ Muszlim források beszámolnak arról, hogy Muḥammad minden megkapott kinyilatkoztatást azonnal recitált a közelében levő embereknek. Ezek megtanulták azt, majd recitálni kezdték, hogy megtartsák emlékezetükben. Mivel az arabok nem ismerték a papírgyártást, Muḥammad a kinyilatkoztatásokat az írástudók által olyan primitív anyagokra íratta le, amelyek akkoriban rendelkezésre álltak, például tevék lapockacsontjára, pálmalevélre, fára vagy pergamenre. Azonban csak a próféta halála után nyerte el a Qurʼān a jelenlegi formáját, mégpedig Muḥammad követőinek és munkatársainak irányítása alatt. Ez az első három kalifa, azaz muszlim vezető uralkodása idején történt.

¹² A fordító Muhammad Pickthall ezt írja: „Még a Próféta halála előtt feljegyezték a Qurʼān minden szúráját, és sok muszlim az egész Qurʼān-t kívülről tudta. De a leírt szúrák szét voltak szórva a nép között; és miután . . . egy csatában sokakat megöltek azok közül, akik az egész Qurʼān-t kívülről tudták, végül is a teljes Qurʼān-t összegyűjtötték és leírták.”

13. a) Hogyan nevezik az iszlám tanítás és útmutatás három forrását? b) Hogyan tekinti néhány iszlám tudós a Qurʼān lefordítását?

¹³ Egy muszlim életét három mértékadó dolog irányítja: a Qurʼān, a hadíszok és a saríák. (Lásd a kiemelt részt a  291. oldalon.) A muszlimok úgy hiszik, hogy a Qurʼān arab  nyelven a kinyilatkoztatás legtisztább formája, mivel Isten ezt a nyelvet használta, amikor Gábrielen keresztül beszélt. A 43. szúra 2—3. sora ezt állítja: „A nyilvánvaló Írásra! Arab Koránná tettük azt — talán éltek az eszetekkel” (S. R.). Ezért minden fordítást csupán hígításnak tekintenek, ami árt a tisztaságnak. Még néhány olyan iszlám tudós is van, aki teljes egészében elutasítja a Qurʼān lefordítását. Véleményük szerint „lefordítani mindig azt jelenti: elárulni”, ezért „a muszlimok kifogásolnak, sőt néha meg is tiltanak mindenfajta kísérletet a más nyelven történő tolmácsolásra” — állítja Dr. J. A. Williams, az iszlám történelem egyetemi docense.

 Az iszlám terjeszkedése

14. Mely esemény volt jelentős mérföldkő az iszlám korai történetében?

¹⁴ Muḥammad-nak új hite alapításánál komoly nehézségeket kellett legyőznie. Mekka lakói, sőt még saját törzsének tagjai is elutasították őt. Az üldözés és gyűlölet 13 éve után tevékenységének központját áthelyezte Jaszrib városába, amely azután Medinaként (al-Madīnah), vagyis „a Próféta városa”-ként vált ismertté. Ez a kivándorlás vagy hidzsra, ami i. sz. 622-ben történt, jelentős mérföldkő volt az iszlám történelemben, és ezt a dátumot fogadták el később az iszlám időszámítás kezdetének. *

15. Hogyan lett Mekka az iszlám legfontosabb zarándokhelye?

¹⁵ Végül Muḥammad i. sz. 630 januárjában (A. H. 8) csaknem harc nélkül vonult be Mekkába, és a város uralkodója lett. Mivel a világi és a vallási hatalom egyaránt az ő kezében volt, megtisztíthatta a Kábát a bálványoktól, és létrehozhatta ott a még ma is szokásos mekkai zarándoklatok központi kultikus helyét. (Lásd a  289. és a  303. oldalon.)

16. Milyen messzire terjedt el az iszlám?

¹⁶ Muḥammad i. sz. 632-ben bekövetkezett halálát követően az iszlám alig néhány évtized alatt elterjedt egészen Afganisztánig és az észak-afrikai Tunéziáig. A VIII. század elejére a Qurʼān hite behatolt Spanyolországba és eljutott egészen a francia határig. Ninian Smart professzor a Background to the Long Search című könyvében ezt írta: „Emberi nézőpontból tekintve a Krisztus utáni VI—VII. században élt arab próféta teljesítménye lenyűgöző. Emberileg nézve egy új kultúrát hozott létre. De természetesen a  muszlimok számára ez egy isteni mű volt, amit Allah vitt véghez.”

Muḥammad halála megosztottsághoz vezet

17. Milyen komoly problémával nézett szembe az iszlám Muḥammad halála után?

¹⁷ A próféta halála válságot idézett elő. Anélkül halt meg, hogy fiú utódot vagy világosan kijelölt jogutódot hagyott volna hátra. Philip Hitti ezt írja: „A kalifátus [a kalifa hivatala] ezáltal az iszlám legrégibb problémája. Még ma is élő vitakérdés . . . A muszlim történész, al-Shahrastāni [1086—1153] szavaival: ’Soha nem volt olyan iszlám vitapont, amely több vérontást idézett volna elő, mint a kalifátus (imāmah) kérdése.’” Hogyan oldották meg ezt a kérdést akkor, i. sz. 632-ben? „Muḥammad utóda Abu-Bakr . . . lett, akit a fővárosban, Medinában jelenlevő vezetők által tartott választáson jelöltek ki erre a posztra (632. június 8.)” (History of the Arabs).

18., 19. Mely kérdések miatt szakadtak el a szunniták a síitáktól?

¹⁸ A próféta utóda uralkodó, azaz kalifa (khalīfah) volt. Ám az a kérdés: ki Muḥammad igazi utóda, a megosztottság forrása lett az iszlám soraiban. A szunniták a választást tartják helyesnek, és nem a vér szerinti utódlás elvét. Ennélfogva úgy hiszik, hogy az első három kalifa — Abu-Bakr (Muḥammad apósa), Omar (a próféta tanácsadója) és Oszmán (a próféta veje) — Muḥammad törvényes utóda volt.

¹⁹ Ennek ellentmondanak a síiták, akik szerint igaz vezető kizárólag a próféta vér szerinti leszármazottai, mégpedig unokatestvére és veje, Ali ibn Abi-Tálib utódai közül kerülhet ki. Ali ibn Abi-Tálib, az első imám (vezető vagy utód), Muḥammad kedvenc lányát, Fátimát vette feleségül. Házasságukból születtek Muḥammad fiúunokái: Haszan és Huszein. A síiták azt állítják, hogy „Allah és az ő  Prófétája kezdettől fogva egyértelműen Alit nevezte meg mint egyetlen törvényes örököst, azonban az első három kalifa megfosztotta őt jogos hivatalától” (History of the Arabs).  Természetesen a muszlim szunniták ezt másként látják.

20. Mi történt Alival, Muḥammad vejével?

²⁰ Mi történt Alival? Amikor mint negyedik kalifa ő volt uralmon (i. sz. 656—661), hatalmi harc tört ki közte és riválisa, Muávija, Szíria kormányzója között. Csatára került a sor, majd — a muszlimok közti további vérontás elkerülése érdekében — vitájukat döntőbíróság elé vitték. Az, hogy Ali elfogadta a döntőbíróság ítéletét, helyzetét meggyengítette és sok követőjét elfordította tőle, így a kháridzsitákat (kivonulók) is, akik halálos ellenségévé váltak. Alit egy fanatikus kháridzsita gyilkolta meg i. sz. 661-ben egy mérgezett szablyával. A két csoport (a szunniták és a síiták csoportja) állandó harcban állt egymással. Az iszlám szunnita ága ekkor a gazdag mekkai Omajjádok közül választott vezetőt, akik nem tartoztak a próféta családjába.

21. Mi a síiták álláspontja Muḥammad utódait illetően?

²¹ A síiták szemében Haszan, Ali elsőszülött fia, a próféta unokája volt a jog szerinti utód. Ő azonban lemondott az uralomról; később meggyilkolták. Öccse, Huszein lett az új imám, de őt is megölték, mégpedig az Omajjádok csapatai i. sz. 680. október 10-én. Halála — vagy mártírsága, ahogyan azt a síiták tekintik — mind a mai napig jelentős hatással van a Shīʽat ʽAlī-ra („Ali pártjá”-ra). A síiták úgy hiszik, hogy Ali volt Muḥammad jog szerinti utóda és az első „imām [vezető], akit Isten megóvott a tévedéstől és a bűntől”. Őt és utódait csalhatatlan tanítóknak tekintették, akik rendelkeznek „a bűntelenség isteni adományával”. A síiták többségének hite úgy tartja, hogy mindössze 12 jog szerinti imám volt, és az utolsó közülük, Muḥammad al-Muntaẓar (i. sz. 878-ban) „eltűnt Szamarra nagy mecsetjének  barlangjában anélkül, hogy leszármazottat hagyott volna hátra”. Így „lett ő ’a rejtett (mustatir)’ vagy ’a várt (muntaẓar) imám’ . . . A meghatározott időben meg fog jelenni mint Mahdi (az, akit Isten irányít), hogy helyreállítsa az igaz iszlámot, meghódítsa az egész világot és egy rövid millenniumot hozzon, mielőtt minden dolog vége bekövetkezik” (History of the Arabs).

22. Hogyan emlékeznek meg a síiták Huszein mártírhaláláról?

²² A síiták minden évben megünneplik Huszein imám mártírhalálának évfordulóját. Felvonulásokat rendeznek, amelyeken néhányan késekkel és kardokkal sebzik meg magukat, vagy más módon okoznak maguknak fájdalmat. Az utóbbi időben sokat írtak a síitákról az iszlám ügyek iránti hevességük miatt. Ezzel együtt ők a világ muszlimjainak mindössze 20 százalékát alkotják, a többség szunnita. Most pedig figyeljük meg az iszlám néhány tanítását és lássuk, hogyan befolyásolja a muszlimok mindennapi életét ez a hit!

Isten a legfőbb, nem Jézus

23., 24. Hogyan tekintette Muḥammad és hogyan tekintették a muszlimok a judaizmust és a kereszténységet?

²³ A világ három legnagyobb monoteista vallása: a judaizmus, a kereszténység és az iszlám. Amikor Muḥammad a VII. század elején megjelent, az első két vallás szerinte már eltért az igazság ösvényétől. Néhány iszlám kommentátor úgy véli, hogy a Qurʼān utal a zsidók és a keresztények elvetettségére, amikor ezt írja: „ . . . ne azokén, akiket haragvásod sújt, sem a tévelygőkén” (szúra 1:7, S. R.). Vajon miért van ez így?

²⁴ Az egyik Qurʼān-magyarázatban ez áll: „Az Írás népe tévedett: A zsidók megtörték a szövetséget, valamint megrágalmazták Máriát és Jézust . . ., a keresztények pedig Jézust, az apostolt Istennel egyenlő szintre emelték” a háromság tantétele által (szúra 4:153–176, S. R.).

25. Milyen párhuzamos gondolatokat tartalmaz a Qurʼān és a Biblia?

 ²⁵ Az iszlám legfőbb tanítása — egész egyszerűen kifejezve — shahādah-ként vagy hitvallásként ismeretes, amit minden muszlim kívülről tud: „La ilāh illa Allāh; Muḥammad rasūl Allāh” (Nincs Isten Allahon kívül; Muḥammad Allah hírnöke). Ez megegyezik a Qurʼān kijelentésével: „A ti istenetek egyedüli isten. Nincs isten, csak ő, a könyörületes, az irgalmas” (szúra 2:163, S. R.). Ez a gondolat már 2000 évvel korábban is elhangzott az ősi Izraelhez intézett felhívásban: „Halld meg, ó, Izrael! Jehova, a mi Istenünk egyedüli Jehova” (5Mózes 6:4). Jézus mintegy 600 évvel Muḥammad előtt megismételte ezt mint a legfontosabb parancsolatot (Márk 12:29), és soha nem állította azt magáról, hogy ő az Isten, vagy hogy ő Istennel egyenlő (Márk 13:32; János 14:28; 1Korinthus 15:28).

26. a) Mi a muszlimok véleménye a háromságról? b) Vajon a háromság tana bibliai eredetű?

²⁶ Isten páratlanságáról szólva a Qurʼān kijelenti: „Higgyetek hát Allahban és az ő küldötteiben és ne mondjátok azt, hogy: ’Három!’ Hagyjátok abba! Jobb az nektek! Allah  csupán egyetlen Isten” (szúra 4:171, S. R.). Érdemes megfigyelni azonban, hogy az igaz keresztényiség nem tanítja a háromságot. Ez pogány eredetű tantétel, amit Krisztus és az apostolok halála után vezettek be a kereszténység hitehagyói. (Lásd a 11. fejezetet.) *

Lélek, feltámadás, Paradicsom és pokoltűz

27. Mit mond a Qurʼān a lélekről és a feltámadásról? (Vö. 3Mózes 24:17, 18; Prédikátor 9:5, 10 [9:7, 12, Károli]; János 5:28, 29.)

²⁷ Az iszlám tanítása szerint az ember lelke a másvilágon tovább él. A Qurʼān ezt írja: „Allah szólítja magához a lelkeket, amikor meghalnak, és amelyik még nem halt meg, azt álmában [szólítja magához]. Visszatartja azt, akinek eldöntötte a halálát” (szúra 39:42, S. R.). Ugyanakkor a 75. szúra csak a „qiyāmá”-ról vagy „Feltámadás”-ról beszél. Kivonatosan idézve így hangzik: „Esküszöm a Feltámadás Napjára! . . . Azt gondolja-e az ember, hogy nem gyűjtjük össze majd a csontjait? . . . Azt kérdi: ’Mikor lesz a Feltámadás Napja?’ . . . Vajon nem lenne-e képes ő [Allah] arra, hogy a holtakat életre keltse?” (szúra 75:1, 3, 6, 40, S. R.).

28. Mit mond a Qurʼān a pokolról? (Lásd: Jób 14:13; Jeremiás 19:5; 32:35; Cselekedetek 2:25–27; Róma 6:7, 23.)

²⁸ A Qurʼān szerint a lelkeknek különböző sorsuk lehet: vagy egy égi paradicsomkertbe, vagy büntetésként a pokol tüzébe kerülnek. A Qurʼān-ban ez áll: „Azt kérdezik: Mikor lesz az Ítélet Napja? Azon a napon, amikor a [Pokol] tüzén próbáltatnak meg! ’Ízleljétek meg a próbatételeket! Ez az, amit sietősen akartatok’” (szúra 51:12–14, S. R.). „[Már] az e világi életben meglesz a büntetésük, ám a túlvilági büntetés még gyötrelmesebb lesz. Nem lesz akkor senkijük, aki oltalmazná őket Allahtól” (szúra 13:34, S. R.).  Felvetődik a kérdés: „Honnan tudhatod, hogy mi az? Lobogó tűz!” (szúra 101:10, 11, S. R.). Ez a szörnyű végzet részletes leírásra kerül: „Akik nem hisznek a mi jeleinknek, azokat a [Pokol] tüzében fogjuk megperzselni. Valahányszor ropogósra sült a bőrük, egy másikkal cseréljük ki azt, hogy megízleljék a büntetést. Allah hatalmas és bölcs” (szúra 4:56, S. R.). A pokol egy másik leírása így szól: „A gyehenna pedig leshely lesz, . . . akik [időtlen] időkig ott maradnak. Nem kóstolnak ott sem hűvöset, sem italt, csak forrásban lévő vizet és gennyet” (szúra 78:21, 23–25, S. R.).

29. Miben tér el az iszlám és a Biblia tanítása a lélekről és annak sorsáról?

²⁹ A muszlimok úgy hiszik, hogy az élet nem ér véget a halállal. A halott lelke átmegy a barzakh-on vagy „sorompó”-n, arra a „helyre vagy állapotba, amelyben az emberek a halál után és az Ítélet előtt lesznek” (az Abdalláh Juszuf Ali által fordított The Holy Qurʼān, szúra 23:99, 100 lábjegyzete alapján). Ott a lélek tudatánál van, és ha a személy bűnös volt, megtapasztalja a „sírbolt büntetését”, ha pedig hívő, boldogságot élvez. De a hívőknek is el kell szenvedniük bizonyos gyötrelmet az életükben elkövetett apróbb bűnökért. Az ítélet napján dől el minden egyes ember örök sorsa, s azzal ez a közbenső állapot véget ér. *

30. Milyen ígéretet kapnak a Qurʼān által az igazságosak? (Vö. Ésaiás 65:17, 21–25; Lukács 23:43; Jelenések 21:1–5.)

 ³⁰ Mindezekkel ellentétben az igazságosak egy égi paradicsomkert ígéretét kapták: „Akik azonban hisznek és jótetteket cselekszenek, azokat [majdan] kertekbe visszük  be, amelyek alatt patakok folynak, s örökkön ott fognak időzni” (szúra 4:57, S. R.). „Akiknek a Paradicsom az osztályrészük, azok ma örvendeznek foglalatosságukban. Ők és feleségeik az árnyékban kerevetre dőlve fekszenek” (szúra 36:55, 56, S. R.). „A zsoltárban bizony megírtuk hajdan az intést követően, hogy igaz szolgáim fogják örökölni a földet” (szúra 21:105, S. R.). Az ehhez a szúrához tartozó lábjegyzet utal a Zsoltárok 25:13; 37:11, 29. verseire, valamint Jézusnak a Máté 5:5-ben feljegyzett szavaira. A feleségek megemlítése figyelmünket most egy másik kérdésre irányítja.

Monogámia vagy poligámia?

31. Mit mond a Qurʼān a poligámiáról? (Vö. 1Korinthus 7:2; 1Timótheus 3:2, 12.)

³¹ Vajon a muszlimok körében a poligámia uralkodik? Bár a Qurʼān megengedi a poligámiát, sok muszlimnak csak egy felesége van. A véres ütközetek után hátramaradt sok özvegy miatt adott lehetőséget a Qurʼān a poligámiára: „Ha attól féltek, hogy nem tudtok méltányosan bánni a [női] árvákkal, akkor házasodjatok meg a néktek tetsző nőkkel: kettesével, hármasával, négyesével! Ám ha féltek, hogy nem tudtok igazságosak lenni [egyszerre többhöz], akkor [vegyetek feleségül] csak egyet, vagy [elégedjetek meg] azzal, ami [rabszolganőt] a jobbotok birtokol. Ezzel tudjátok leginkább elkerülni azt, hogy igazságtalanul cselekedjetek” (szúra 4:3, S. R.). Muḥammad-életrajzában Ibn-Hishām megemlíti, hogy Muḥammad feleségül vett egy nála 15 évvel idősebb gazdag özvegyet, Hadídzsát. Az ő halála után a próféta sok nőt vett el; amikor meghalt, kilenc özvegy maradt utána.

32. Mi a mutʽah?

³² A házasság másik formája az iszlámban az úgynevezett mutʽah. Ez „különleges szerződés férfi és nő között  egy korlátozott időre kötött házasságról, valamint egy meghatározott hozományról, ami a tartós házasságról szóló megállapodásokban is szerepel” (Muṣṭafā al-Rāfiʽī: Islamuna). Ezt a szunniták örömházasságnak, a síiták pedig korlátozott időre kötött házasságnak nevezik. Az említett műben továbbá ez áll: „Az [ilyen házasságokból származó] gyermekek törvényesek, és ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint a tartós házasságból származók.” Feltehetőleg az ilyesfajta ideiglenes házasság szokás volt már Muḥammad korában is, ő pedig engedte annak gyakorlását. A szunniták azt állítják, hogy később a házasságkötés e formáját megtiltották, az imámiták viszont, a legnagyobb síita csoport tagjai úgy vélik, hogy ez a forma még mindig lehetséges. Valójában sokan gyakorolják, különösen akkor, ha a férfi hosszabb ideig távol van a feleségétől.

Az iszlám és a mindennapi élet

33. Melyek az iszlám pillérei és alapvető hittételei?

³³ Az iszlámban öt pillér, vagyis fő kötelesség, és hat alapvető hittétel van. (Lásd a kiemelt részeket a  296. és a  303. oldalon.) Az egyik kötelezettség az, hogy a hithű muszlimnak naponta ötször kell Mekka felé fordulva imádkoznia (ṣalāt). A muszlim sabbath napon (pénteken) a férfiak, amint meghallják a müezzin hívását a minaret erkélyéről, a mecsethez sereglenek imára. Manapság sok mecsetből már nem egy ember kiált, hanem magnófelvételről szól az emlékeztető hívás.

34. Mi a mecset, és mire használják azt?

³⁴ A mecset (arabul: masjid) a muszlimok imádati helye, ami Fahd ibn Abdel-Azíz szaúd-arábiai király leírása szerint „az Istenhez kiáltás sarokköve”. Ő úgy határozta meg a mecsetet, mint ami „az ima, a tanulmányozás, a jogi és bírói tevékenységek, a tanácskozás, a prédikálás,  az oktatás, a nevelés és az előkészület helye . . . A mecset a muszlim társadalom szíve”. Mecsetek szerte a világon mindenütt találhatók. A történelem egyik leghíresebb mecsete a córdobai Mezquita Spanyolországban; évszázadokon át ez volt a legnagyobb a világon. Közepén ma egy katolikus katedrális emelkedik.

Harcok a kereszténységgel és azon belül

35. Hogyan állt egymással szemben korábban az iszlám és a katolicizmus?

³⁵ A VII. század elejétől kezdve az iszlám nyugat felé az észak-afrikai területekig, kelet felé pedig Pakisztánon, Indián és Bangladesen át egészen Indonéziáig elterjedt. Ezáltal összeütközésbe került a harcos katolikus egyházzal, amely keresztes hadjáratokat szervezett, hogy visszafoglalja a Szentföldet a muszlimoktól. A spanyol Izabella királynő és Ferdinánd király 1492-ben befejezte Spanyolország katolikus visszahódítását. A muszlimoknak és a zsidóknak át kellett térniük, különben kiűzték őket Spanyolországból. Az a kölcsönös türelem, amely a muszlim uralom idején jellemezte Spanyolországot, a katolikus inkvizíció befolyása alatt elpárolgott. De az iszlám mégis fennmaradt, s a XX. században újjáéledése és komoly növekedése tapasztalható.

36. Milyen helyzet alakult ki a katolikus egyházban, mialatt az iszlám terjeszkedett?

³⁶ Mialatt az iszlám terjeszkedett, a katolikus egyház nehéz időket élt át azon fáradozva, hogy megtartsa soraiban híveit. De két erő mégiscsak utat tört magának, és szétzúzta az egyház egységes képét: a nyomtatott kiadványok és a nép nyelvére lefordított Biblia. Azokat a repedéseket, amelyeket ezek és más hatások okoztak a kereszténységen, a következő fejezetben fogjuk megtárgyalni.

[Lábjegyzetek]

[Tanulmányozási kérdések]

[Kiemelt rész a 285. oldalon]

 A Qur’ān és a Biblia

„Leküldötte reád [ó próféta] az Írást az Igazsággal ama [kinyilatkoztatások] bizonyságaképpen, amik előtte voltak. Leküldötte a Tórát és az Evangéliumot korábban útmutatás gyanánt az embereknek” (szúra 3:3, 4 S. R.).

„A Korán szinte valamennyi történelmi beszámolójának megvan a bibliai párhuzama . . . Ádám, Noé, Ábrahám (mintegy hetvenszer kerül említésre huszonöt különböző szúrában, nevét a 14. szúra címe is tartalmazza), Ismáel, Lót, József (neki szentelték a 12. szúrát), Mózes (akinek a neve harmincnégy különböző szúrában fordul elő), Saul, Dávid, Salamon, Illés, Jób és Jónás (akinek nevét a 10. szúra viseli). A teremtés történetére és Ádám bukására ötször, a Vízözönre nyolcszor és Szodomára is nyolcszor történik utalás. A Qurʼān több hasonlóságot mutat a Pentateuchusszal, mint a Biblia bármely más részével . . .

Az Újszövetségből csupán Zakariás, Alámerítő János, Jézus (ʽĪsa) és Mária fordul elő . . . A Qurʼān és a Biblia beszámolóinak . . . összehasonlító tanulmányozása . . . nem mutat szó szerinti szoros kapcsolatot [nincs szó szerinti idézet]” * (History of the Arabs).

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész a 291. oldalon]

 A tanítás és az útmutatás három forrása

A Szent Qurʼān, amelyről úgy tartják, hogy Muḥammad kapta Gábriel angyalon keresztül. A Qurʼān jelentéstartalmát és szavait arabul tekintik ihletettnek.

A hadísz vagy szunna, azaz „a Próféta tettei, kijelentései és ki nem mondott helyeslései (taqrīr) . . ., amelyeket a II. században [A. H.] írtak le hadíszok formájában. Egy-egy hadísz tehát a Próféta valamely cselekedetének vagy mondásának feljegyzése”. Ezenkívül tartalmazhatja Muḥammad bármely „társának vagy azok utódainak” cselekedetét vagy mondását is. Egy hadíszban csak annak jelentéstartalmát tekintik ihletettnek (History of the Arabs).

A saría vagy vallásjog, amely a Qurʼān elvein alapul, a muszlimok egész életét szabályozza a vallás, a politika és a társadalom területén egyaránt. „Az ember cselekedeteit öt kategóriába sorolják: 1. abszolút kötelességnek (farḍ) tekintendő cselekedetek [ezek végrehajtásáért jutalom, elmulasztásáért büntetés jár]; 2. ajánlott vagy dicséretes cselekedetek (mustaḥabb) [ezek végrehajtásáért jutalom jár, de elmulasztásuk nem von büntetést maga után]; 3. megengedhető cselekedetek (jāʼiz, mubāḥ), amelyek a törvény szempontjából közömbösek; 4. kifogásolható cselekedetek (makrūh), amelyek bár nem büntetendőek, de vallási szempontból helytelenítettek; 5. tiltott cselekedetek (ḥarām), amelyek büntetést vonnak maguk után” (History of the Arabs).

[Kiemelt rész a 296. oldalon]

 Az iszlám hat alapvető hittétele

1. Hit az egy Istenben, Allahban (szúra 23:116, 117)

2. Hit az ő angyalaiban (szúra 2:177)

3. Az isteni könyvek: Tóra, Evangéliumok, Zsoltárok, Ábrahám tekercsei, Qurʼān

4. Hit sok prófétában, de csak egy üzenetben. Ádám volt az első próféta. További próféták: Ábrahám, Mózes, Jézus és „a próféták pecsétje”, Muḥammad (szúra 4:136; 33:40)

5. Az utolsó nap: amikor az összes halott fel lesz támasztva a sírból

6. Hit a sorsban, annak jó és rossz fordulataiban. Semmi olyan nem történik, amit Isten el ne rendelt volna

 [Kiemelt rész a 303. oldalon]

  Az iszlám öt pillére

1. A hitvallás (shahādah) recitálása: „Nincs Isten csak Allah; Muḥammad Allah hírnöke” (szúra 33:40)

2. Ima (ṣalāt) naponta ötször, Mekka felé fordulva (szúra 2:144)

3. Alamizsna (zakāh), azaz a jövedelem és a vagyon bizonyos százalékának felajánlása (szúra 24:56)

4. Böjt (ṣawm), különösen az egész Ramadán hónapban tartó ünnep alatt (szúra 2:183–185)

5. Zarándoklat (ḥajj). Életében egyszer minden muszlimnak el kell zarándokolnia Mekkába. Csak a betegség és a szegénység jelenthet felmentést (szúra 3:97)

 [Kiemelt rész/kép a 304–305. oldalon]

A bahaizmus világegységre törekszik

¹ A bahaizmus nem az iszlám egyik szektája. A babizmusból fejlődött ki, egy Perzsiában (ma Irán) alakult csoportból, amely 1844-ben szakadt el az iszlám síita ágától. A csoport vezetője a Shīrāz-i Mīrzā ʽAlī Moḥammad volt, aki azt állította magáról, hogy ő a Muḥammad vonalából származó Báb („a kapu”) és az imám-mahdi („helyesen irányított vezető”). A perzsa kormány 1850-ben kivégeztette. A bábi csoport egyik kiváló tagja, Mirza Huszein Ali Nuri 1863-ban lépett elő „azt hangoztatva, hogy ’Ő az, akinek Isten meg fog nyilatkozni’, s akit a Báb előre bejelentett”. Bahá Alláhnak („Isten fényességének”) is nevezte magát, és új vallást alapított, a bahaizmust.

² Bahá Alláht kiutasították Perzsiából, végül pedig Akkóban (ma: Acre, Izrael) bebörtönözték. Ott írta fő művét al-Kitāb al-Aqdas (A legszentebb könyv) címmel, s átfogó tanítássá fejlesztette a bahaizmus tantételeit. Amikor Bahá Alláh meghalt, fia, ʽAbd ol-Bahāʼ, majd dédunokája, Shoghi Effendi Rabbānī vette át az új vallás irányítását. Ezt követően, 1963-ban a vezetés egy választott elnökségé lett, ami „az igazságosság egyetemes háza” néven vált ismertté.

³ A bahái vallás követőinek hite szerint Isten az emberek előtt „isteni megtestesülésekként” nyilvánult meg, például Ábrahámban, Mózesban, Krisnában, Zarathusztrában, Buddhában, Jézusban, Muḥammad-ban, a Báb-ban és Bahá Alláhban öltött testet. Úgy hiszik: ezek a hírnökök azért jöttek, hogy végigvezessék az emberiséget egy fejlődési folyamaton, amelyben a Báb-bal egy új világkorszak kezdődött. Szerintük a Báb küldetése mind a mai napig Isten akaratának legátfogóbb kinyilatkoztatása volt, s ez a küldetés az Isten adta legfontosabb eszköz a világegység megvalósítására (1Timótheus 2:5, 6).

⁴ A bahaizmus egyik fő tanítása az, „hogy valamennyi nagy világvallás isteni eredetű és alapelveiben egységes . . . Csak tantételeik lényegtelen vonatkozásaiban különböznek egymástól” (2Korinthus 6:14–18; 1János 5:19, 20).

⁵ A bahái vallás követői hiszik, hogy egyetlen Isten létezik,  továbbá a lélek halhatatlanságában hisznek, és abban, hogy az emberiség úgy fejlődött ki (biológiailag, szellemileg és társadalmilag). Ellenben elvetik az angyalokkal kapcsolatos általános elképzelést. Továbbá elvetik a háromságot, a hinduizmus tanát a lélekvándorlásról, valamint azt, hogy az ember bűnei miatt elvesztette tökéletességét és Jézus Krisztus vére által váltatott meg (Róma 5:12; Máté 20:28).

⁶ A bahaizmus további fontos alapelvei a következőképpen hangzanak: minden ember testvér, a férfiak és a nők egyenjogúak. A bahái vallás követői monogámok. Naponta legalább egyszer elimádkozzák annak a három imának valamelyikét, amit Bahá Alláh nyilatkoztatott ki. Az ʽAlā nevű bahái hónap (ami márciusra esik) 19 napja alatt napkeltétől napnyugtáig böjtölnek. (A bahái naptár 19, egyenként 19 napos hónapból áll, meghatározott szökőnapokkal.)

⁷ A bahaizmusnak nincs sok kötött szertartása, és nincs papi osztálya sem. Mindenki tagja lehet e vallásnak, aki hitet gyakorol Bahá Alláhban és elfogadja az ő tanait. A bahái vallás követői minden bahái hónap első napján közös áhítatra gyűlnek össze.

⁸ A bahái vallás követői a világ szellemi meghódításában látják feladatukat. Arra törekszenek, hogy hitüket beszélgetések, példák, közösségi létesítmények építésében való részvétel és felvilágosító hadjáratok útján terjesszék. Hiszik, hogy teljes mértékben engedelmeskedniük kell azon ország törvényeinek, amelyben élnek, és bár szavaznak, a politikában nem vesznek részt. Előnyben részesítik a haderőknél a fegyver nélküli szolgálatot, de nem tartoznak a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadók közé.

⁹ Mivel missziós vallás, a bahaizmus az utóbbi néhány évben gyorsan terjedt. A bahái vallás követői szerint világszerte megközelítőleg 5 000 000 hívük van, de a felnőtt tagok száma jelenleg nem sokkal több mint 2 300 000.

[Tanulmányozási kérdések]

1., 2. Hogyan alakult ki a bahaizmus?

3—7. a) Mit hisznek a bahái vallás követői? b) Mennyiben különböznek a bahái vallás követőinek hitnézetei a Biblia tanításaitól?

8., 9. Mit tekintenek feladatuknak a bahái vallás követői?

[Kép]

A bahái szentély a haifai székhelyen (Izrael)

[Képek a 286. oldalon]

A muszlim hagyomány szerint Muḥammad erről a jeruzsálemi Sziklamecsetben található szikláról emelkedett fel az égbe

  [Képek a 289. oldalon]

A muszlim zarándokok Mekkában hétszer járják körül a Kábát, s megérintik vagy megcsókolják a Fekete Követ (balra lent)

[Kép a 290. oldalon]

A Qurʼān olvasásához tudni kell arabul

 [Képek a 298. oldalon]

Az óramutató járása szerint fent balról kezdve: a Sziklamecset Jeruzsálemben; mecsetek Iránban, a Dél-afrikai Köztársaságban és Törökországban

[Képek a 303. oldalon]

A córdobai Mezquita egykor a világ legnagyobb mecsetje volt (közepén ma katolikus katedrális emelkedik)