14. FEJEZET

Modernkori hitetlenség — Kell-e tovább folytatni a keresést?

„Isten az emberek számára többé már nem az, ami korábban volt. Egyre kevesebbet gondolnak rá, akár mindennapjaikat élik, akár döntések előtt állnak . . . Istent más értékekkel cserélték fel: a bevétellel és a termelékenységgel. Egykor úgy tekintették őt, mint valamennyi emberi tevékenység értelmének forrását, mára azonban száműzték a történelem titokzatos tömlöcébe . . . Isten eltűnt az emberek tudatából” (The Sources of Modern Atheism).

1. (És a bevezetés.) a) Hogyan jellemzi a The Sources of Modern Atheism című könyv a mai emberek istenhitét? b) Miért mondhatjuk, hogy a jelenlegi hitetlenség éles ellentétben áll a még nemrégiben is tapasztalható magatartással?

NEM is oly régen Isten még nagyon jelentős szerepet játszott a nyugati világ emberének életében. Aki társadalmilag elismert akart lenni, annak ki kellett mutatnia Istenbe vetett hitét, még akkor is, ha nem aszerint cselekedett, amit állítólag hitt. A kétségeket és bizonytalanságokat az emberek lehetőleg magukban tartották. Megbotránkoztató lett volna azokról nyilvánosan beszélni, és talán meg is bélyegezték volna érte az illetőt.

2. a) Miért van az, hogy sok ember már nem keresi Istent? b) Milyen kérdéseket kell feltenni?

² Mára azonban fordult a kocka. Azt, akinek szilárd  vallási meggyőződése van, sokan szűk látókörűnek, dogmatikusnak, sőt fanatikusnak tekintik. Sok országban általános közömbösség és érdektelenség figyelhető meg Isten és a vallás iránt. A legtöbb ember már nem keresi Istent, mert vagy nem hisz a létezésében, vagy nincs meggyőződve arról. Sőt, egyesek a „kereszténység utáni” jelzővel illetik korunkat. Következésképpen felmerül néhány kérdés: Hogyan tűnhetett el csaknem teljesen az Isten-fogalom az emberek életéből? Milyen erők idézték elő ezt a változást? Létezik-e józan érv az istenkeresés folytatása mellett?

A reformáció következményei

3. Mi volt a protestáns reformáció egyik következménye?

³ Amint azt a 13. fejezetben láttuk, a XVI. századi protestáns reformáció észrevehetően megváltoztatta az emberek szemléletét a hatalom, a vallás és egyéb dolgok tekintetében. A magabiztosság és a szabad véleménynyilvánítás foglalta el a konformizmus és az alázatosság helyét. Bár a legtöbb ember megmaradt a hagyományos vallás keretein belül, néhányan radikálisabb irányvonalakat követtek, megkérdőjelezve az egyházak dogmáit és alapvető tanításait. Akik pedig felismerték, milyen szerepet játszott a vallás a háborúkban, mennyi szenvedést okoztak és mennyi jogtalanságot követtek el a nevében a történelem folyamán — hallani sem akartak többé a vallásról.

4. a) Korabeli beszámolók szerint milyen mértékű volt az ateizmus Angliában és Franciaországban a XVI—XVII. században? b) Mi jelent meg a reformáció azon erőfeszítésének nyomában, amellyel le akarta rázni a pápai igát?

⁴ Már az 1572-ben megjelent, Discourse on the Present State of England című beszámoló megjegyezte: „A birodalom három részre szakadt: a pápistákra, az ateistákra és a protestánsokra. Mindhárom egyformán elismert: az első és a második azért, mert ők olyan sokan vannak, hogy közülünk senki nem mer szembeszállni velük.” Párizsban becslések szerint mintegy 50 000 ateista volt 1623-ban; bár ezt a szót  akkoriban meglehetősen pontatlanul használták. Mindenesetre nyilvánvaló, hogy a reformáció azon erőfeszítésének nyomában, amellyel meg akarta törni a pápai tekintély uralmát, megjelentek azok is, akik kétségbe vonták a vallások állításait. Amint Will és Ariel Durant The Story of Civilization: Part VII—The Age of Reason Begins című művében megállapítja: „Európa gondolkodói — az európai szellem élcsapata — már nem a pápa tekintélyéről vitatkoztak; Isten létezését vitatták.”

A tudomány és a filozófia támadása

5. Milyen erők segítették elő a hitetlenség növekedését?

⁵ A kereszténység pozícióját a belső szakadásokon túl más erők is gyengítették. A tudomány, a filozófia, az egyházi tulajdonok államosítása és a materializmus szkepticizmushoz vezetett, valamint kétséget ébresztett Istennel és a vallással szemben.

6. a) Hogyan hatott a növekvő tudományos ismeret az egyház sok tanítására? b) Mit tettek néhányan, akik modern gondolkodásúnak tartották magukat?

⁶ A növekvő tudományos ismeret megkérdőjelezte az egyház sok olyan tanítását, amely a Biblia egyes részeinek hibás értelmezésén alapult. Kopernikusz és Galilei csillagászati felfedezései például közvetlen kihívást jelentettek az egyház geocentrikus tantételével szemben, amely szerint a Föld a világegyetem középpontja. Ezenkívül az anyagi világ működését irányító természeti törvények megértése után már nem volt szükség arra, hogy Isten vagy a Gondviselés kezének tulajdonítsanak olyan, addig rejtélyes jelenségeket, mint a mennydörgés, a villámlás vagy bizonyos csillagok és üstökösök feltűnése. A „csodák” és az emberi ügyekbe történő „isteni beavatkozások” szintén gyanússá váltak. Isten és a vallás hirtelen idejétmúltnak tűnt sokak számára; néhányan, akik modern gondolkodásúnak tartották magukat, gyorsan hátat fordítottak Istennek, és a tudomány „szent tehenének” imádatához pártoltak.

7. a) Mi mérte a vallásra a kétségtelenül legsúlyosabb csapást? b) Hogyan válaszoltak az egyházak a darwinizmusra?

 ⁷ A vallásra mért legsúlyosabb csapás kétségtelenül az evolúciós elmélet volt. Az angol természettudós, Charles Darwin (1809—1882) 1859-ben adta ki A fajok eredete című munkáját, s ez közvetlen kihívást jelentett az isteni teremtésről szóló bibliai tanítással szemben. Vajon mi volt az egyházak válasza? Kezdetben a papság Angliában és másutt is elítélte ezt az elméletet. De az ellenállás hamarosan alábbhagyott. Sok pap számára Darwin feltevései éppen megfelelőnek tűntek arra, hogy kétségeit — amelyek titokban már régen felmerültek benne — igazolja. Így még Darwin életében „a legkomolyabb és legtisztább gondolkodású papok arra a következtetésre jutottak, hogy az evolúció teljes mértékben összeegyeztethető a Szentírás felvilágosult megértésével” — írja a The Encyclopedia of Religion. A kereszténység ahelyett, hogy a Biblia védelmére kelt volna, engedett a tudományos elképzelés nyomásának és a népszerű véleményhez csatlakozott. Ezzel aláásta az Istenbe vetett hitet (2Timótheus 4:3, 4).

8. a) Mit kérdőjeleztek meg a XIX. századi valláskritikusok? b) Milyen népszerű elméleteket állítottak fel a valláskritikusok? c) Miért fogadták el sokan készségesen a vallásellenes eszméket?

⁸ A XIX. század előrehaladtával a valláskritikusok támadásai egyre merészebbek lettek. Nem elégedtek meg azzal, hogy rámutattak az egyházak hibáira, a vallás tulajdonképpeni alapját is kezdték kétségbe vonni. Olyan kérdéseket vetettek fel, mint például: Mi Isten? Miért van szükség Istenre? Hogyan hatott az Istenbe vetett hit az emberi társadalomra? Ludwig Feuerbach, Karl Marx, Sigmund Freud és Friedrich Nietzsche például filozófiai, pszichológiai és szociológiai jellegű érveket sorakoztatott fel. ’Isten nem több az emberi képzelet vetületénél’; ’a vallás a nép ópiuma’; ’Isten halott’ — az ilyen és ezekhez hasonló elméletek újnak és izgalmasnak hangzottak az egyház unalmas és érthetetlen  dogmáihoz és hagyományaihoz képest. Úgy tűnt, sok ember megtalálta végre annak a lehetőségét, hogy a tudata mélyén rejlő kétségeket és aggályokat kifejezésre juttassa. Ők gyorsan és készségesen elfogadták ezeket az eszméket, mintegy új evangéliumként.

A nagy kompromisszum

9. a) Hogyan válaszoltak az egyházak a tudomány és a filozófia támadásaira? b) Milyen következményekkel járt az egyházak megalkuvása?

⁹ Hogyan válaszoltak az egyházak a tudomány és a filozófia támadásaira és kritikáira? Ahelyett, hogy kiálltak volna a Biblia tanításai mellett, engedtek a nyomásnak és engedményeket tettek még az olyan alapvető hittételeket illetően is, mint az isteni teremtés és a Biblia hitelessége. Mi lett ennek a következménye? A kereszténység egyházai kezdték hitelüket veszteni, és sok ember lassan elvesztette a hitét. Az egyházak nem tudták megvédeni magukat, s ez szélesre tárta a kaput az őket elhagyó tömegek előtt. Sokak számára a vallás már csupán az a társadalmi maradvány  volt, ami egy ember életének legfőbb állomásait jelezte: a születést, a házasságot és a halált. Sokan csaknem teljesen feladták az igaz Isten keresését.

10. Milyen sürgető kérdések vetődnek fel?

¹⁰ Mindezek ellenére ésszerű megkérdezni: A tudomány és a filozófia valóban aláírta az istenhit halálos ítéletét? Vajon az egyházak kudarca azt jelenti, hogy a Biblia — amit állítólag tanítanak — szintén kudarcot vallott? Érdemes-e tovább folytatni Isten keresését? Vizsgáljuk meg röviden ezeket a kérdéseket!

Az istenhit alapja

11. a) Melyik két könyv szolgált hosszú időn át az istenhit alapjául? b) Milyen hatással voltak ezek a könyvek az emberekre?

¹¹ Azt mondják, két olyan könyv létezik, amely felvilágosítást ad számunkra Istenről — a teremtés, a bennünket körülvevő természet „könyve” és a Biblia. Ezek képezték az alapját több millió ember hitének a múltban és a jelenben. Egy királyt például az i. e. XI. században annyira megragadott a csillagos ég látványa, hogy ezekkel a költői szavakkal kiáltott fel: „Az egek hirdetik Isten dicsőségét; és kezeinek munkájáról beszél a kiterjedés” (Zsoltárok 19:1 [19:2, Károli]). A XX. században egy asztronautát a Föld csodálatos látványa a következők idézésére indított, miközben űrhajójával megkerülte a Holdat: „Kezdetben teremté Isten az eget és a földet” (1Mózes 1:1, Károli).

12. Hogyan támadják a teremtés „könyvét” és a Bibliát?

¹² Ezt a két könyvet azonban hevesen támadják azok az emberek, akik saját bevallásuk szerint nem hisznek Istenben. Ők azt mondják, hogy a körülöttünk lévő világ tudományos vizsgálata bebizonyította: az élet nem egy intelligens Teremtő munkájának eredménye, hanem a vak véletlen és az esetleges evolúciós folyamat útján jött létre. Azt állítják, hogy nem volt Teremtő, következésképpen az egész Isten-kérdés szükségtelen. Ezenkívül sokuknak az a  véleménye: a Biblia elavult és logikátlan, ezért nem méltó arra, hogy higgyenek benne. Számukra tehát nincs többé semmiféle alap az Isten létezésébe vetett hitre. De vajon helytállóak az állításaik? Mit mutatnak a tények?

Véletlen vagy tervezés által?

13. Minek kellett volna történnie abban az esetben, ha az élet véletlen által jött volna létre?

¹³ Ha nem volt Teremtő, akkor az életnek spontán, a véletlen által kellett létrejönnie. Ahhoz, hogy az élet létrejöhessen, a megfelelő kémiai anyagoknak valami módon a kellő mennyiségben kellett volna találkozniuk, megfelelő hőmérsékleten és nyomáson, valamint megfelelő egyéb befolyásoló tényezők mellett; és mindennek pontosan a megfelelő idő alatt kellett volna lezajlania. Ráadásul ahhoz, hogy az élet létrejöhessen és fennmaradhasson a földön, ezeknek a véletlen eseményeknek több ezerszer meg kellett volna ismétlődniük. De mi a valószínűsége annak, hogy egy ilyen esemény akár csak egyszer is bekövetkezik?

14. a) Milyen kicsi a valószínűsége annak, hogy akár csak egy egyszerű proteinmolekula is képződik véletlen útján? b) Hogyan érintik a matematikai számítások az élet spontán kialakulására vonatkozó elképzelést?

¹⁴ Még maguk az evolucionisták is elismerik: annak a valószínűsége, hogy a megfelelő atomok és molekulák  véletlenül éppen ugyanott legyenek és csupán egy egyszerű proteinmolekulát alkossanak, 1:10¹¹³ (az 1 után 113 nulla következik). Ez a szám nagyobb annál, mint amennyire a világegyetem összes atomjának számát becsülik! A matematikusok minden olyan eseményt soha meg nem történőnek tartanak, amelynek a valószínűsége kisebb 1:10⁵⁰-nél. Az élethez azonban egy egyszerű proteinmolekulánál sokkal többre van szükség. Körülbelül 2000 különböző protein kell ahhoz, hogy mindössze egyetlen sejt működőképessége fennmaradjon; és annak a valószínűsége, hogy a véletlen útján valamennyi létrejön, 1:10^40 000! „Akit a közvélemény, vagy az élet [spontán] földi kialakulását meggyőződéssé formáló tudományos nevelés nem tesz elfogulttá, az ezen egyszerű számítás alapján egyszer s mindenkorra elutasítja ezt az elképzelést” — írta Fred Hoyle csillagász.

15. a) Milyen megállapításra jutottak a tudósok az anyagi világ vizsgálatának eredményeként? b) Mit mondott egy fizikaprofesszor a természeti törvényekkel kapcsolatosan?

¹⁵ A tudósok az anyagi világot vizsgálva — az atomok parányi részecskéitől kezdve az óriási galaxisokig — arra a megállapításra jutottak, hogy minden ismert természeti jelenség bizonyos alaptörvényeket követ. Más szóval mindenben, ami a világegyetemben történik, logikát és rendet fedeztek fel, s ezt a logikát és rendet képesek voltak egyszerű matematikai fogalmakkal kifejezni. „Némely tudós képtelen kivonni magát ezen törvények szinte hihetetlen egyszerűségének és formai tökéletességének hatása alól” — írta Paul Davies fizikaprofesszor a New Scientist című magazinban.

16. a) Milyen alapvető állandói vannak a természeti törvényeknek? b) Mi történne, ha ezeknek az állandóknak az értéke akár csak a legcsekélyebb mértékben is megváltozna? c) Mire következtetett egy fizikaprofesszor a világegyetemet és a mi létezésünket illetően?

¹⁶ A legérdekesebb ezeknél a törvényeknél mégis az, hogy vannak bizonyos tényezőik, amelyek számértékének  mai ismereteink szerint mindig pontosan a meghatározottnak kell lennie a világegyetemben. Ezen alapvető állandók közé tartozik a proton elektromos töltésének egysége, bizonyos elemi részecskék tömege és Newton gravitációs állandója, amit egységesen g betűvel jelölnek. Ezzel kapcsolatban Davies professzor ezt írja: „Néhány számérték esetében már a legcsekélyebb eltérés is drasztikusan megváltoztatná a világegyetem összképét. Freeman Dyson például rámutatott arra, hogy ha a nukleonok (protonok és neutronok) közötti erő csupán néhány százalékkal lenne nagyobb, a világegyetemben nem lenne hidrogén. A Nap és a hozzá hasonló csillagok — nem is beszélve a vízről — nem létezhetnének. Az élet, legalábbis mai formájában, lehetetlen lenne. Brandon Carter kimutatta, hogy amennyiben a g értéke akár csak a lehető legminimálisabb mértékben megváltozna, valamennyi csillag kék óriássá vagy vörös törpévé válna, s ennek mindenképpen szörnyű következményei lennének az életre nézve.” Davies ezek után megállapítja: „Elképzelhető tehát, hogy csak egyetlen világegyetem létezik. Ha ez így van, akkor figyelemre méltó az a gondolat, miszerint  tudatos lénykénti létezésünk a logika elkerülhetetlen következménye.” (Kiemelés tőlünk.)

17. a) Mit jelez világosan a világegyetemben megfigyelhető tervezés és célszerűség? b) Hogyan erősíti ezt meg a Biblia?

¹⁷ Mire következtethetünk mindebből? Először is: ha a világegyetemet törvények szabályozzák, akkor lennie kell egy intelligens törvényalkotónak, aki megfogalmazta vagy felállította ezeket a törvényeket. Továbbá: a célszerűség is megfigyelhető, mivel azok a törvények, amelyek a világegyetem működését irányítják, úgy tűnik az eljövendő élet és az annak fenntartásához szükséges kedvező feltételek figyelembevételével készültek. Tervezés és célszerűség — ezek nem a vak véletlen jellemzői: ezek pontosan azok a jellemzők,  amelyek intelligens Teremtőre vallanak. És éppen erre utal a Biblia, amikor kijelenti: „Mert ami az Isten felől tudható, az nyilvánvaló őközöttük, mert az Isten kinyilvánította előttük. Mert az ő láthatatlan tulajdonságai a világ teremtése óta világosan láthatók, mert a megalkotott dolgokból felfoghatók, még az ő örökkévaló hatalma és istensége is” (Róma 1:19, 20; Ésaiás 45:18; Jeremiás 10:12).

Bőséges bizonyíték vesz körül

18. a) Hol figyelhető még meg éppúgy a tervezés és a célszerűség? b) Milyen ismert példákat lehet felhozni az intelligens tervezés bizonyítására?

¹⁸ A tervezés és a célszerűség természetesen nemcsak a világegyetem összehangolt működésében fedezhető fel, hanem az egyszerűbb és bonyolultabb élőlények mindennapi életében is, valamint abban, ahogyan egymásra és a környezetükre hatnak. Például az emberi test szinte valamennyi része — az agy, a szem, a fül, a kéz — olyan bonyolult tervezésről tanúskodik, amit a modern tudomány képtelen teljes mértékben megmagyarázni. Aztán ott van az állat- és növényvilág. Bizonyos madarak évenkénti vándorlása, amelynek során több ezer kilométert repülnek szárazföldek és tengerek felett; a növények fotoszintézise; a millió és millió differenciálódott, specifikus működésű sejtből álló bonyolult szervezet, amely egyetlen megtermékenyített petesejtből fejlődött ki! És ez csupán néhány kiemelkedő példája az intelligens tervezésnek. *

19. a) Vajon a némely dolog működésére adott tudományos magyarázat azt bizonyítja, hogy nincs értelmes tervezés vagy tervező? b) Mit tanulhatunk a környező világ tanulmányozásából?

¹⁹ Néhányan azonban úgy érvelnek, hogy a tudomány a megnövekedett ismeret alapján e mesteri alkotások közül  sokra magyarázatot adott. Az igaz, hogy a tudomány bizonyos mértékben képes megmagyarázni sok olyan dolgot, ami korábban rejtélyes volt. Ám az, ha egy gyermek rájön, hogyan működik az óra, még nem bizonyítja azt, hogy az óra nem tudatos tervezés és elkészítés eredménye. Hasonlóképpen az a tény, hogy az anyagi világban lejátszódó csodálatos események közül sokat már megértünk, nem bizonyítja  azt, hogy nem áll mögöttük intelligens tervező. Épp ellenkezőleg: minél többet tudunk a körülöttünk levő világról, annál több bizonyítékunk van egy intelligens Teremtő, Isten létezésére. Elfogulatlanul egyetérthetünk tehát a zsoltáros elismerő szavaival: „Mily számosak a te alkotásaid, ó Jehova! Mindazokat bölcsességben hoztad létre. A föld tele van alkotásaiddal” (Zsoltárok 104:24).

 Biblia — vajon hihetünk neki?

20. Mi mutatja, hogy az Istenbe vetett hit önmagában még nem indítja az embert Isten keresésére?

²⁰ Azonban az Isten létezésébe vetett hit önmagában még nem indít senkit arra, hogy keresni kezdje őt. Milliók vannak ma, akik nem utasítják el teljesen az istenhitet, de ez még nem indítja őket Isten keresésére. Az amerikai közvélemény-kutató, George Gallup a következőképpen nyilatkozott: „Sokan nem látnak túl nagy különbséget az egyházi és a világi értelemben vett csalás, adócsalás és tolvajlás között, nagyrészt azért, mert rengeteg társadalmi vallás van.” Majd hozzáfűzi: „Sokan csupán azért hoznak létre egy vallást, mert ez kényelmes számukra, izgatja őket, és nem késztet feltétlenül állásfoglalásra. Néhányan à la carte vallásnak nevezik az ilyet. Ebben az országban [USA] a kereszténység fő gyengesége ma az, hogy nincs igazi ereje a hitnek.”

21., 22. a) Mi teszi a Bibliát kiemelkedő könyvvé? b) Milyen alapvető bizonyítékok igazolják a Biblia hitelességét? Szemléltesd ezeket!

²¹ Ez a „fő gyengeség” elsősorban a bibliaismeret és a Bibliába vetett hit hiányára vezethető vissza. De milyen alapja van a Bibliába vetett hitnek? Először is figyeljük meg, hogy egyetlen más könyvet sem kritizáltak, gyaláztak, gyűlöltek és támadtak oly igazságtalanul az évszázadok során, mint a Bibliát. A Biblia mégis túlélte mindezt, és mára a legtöbb nyelvre lefordított és a legszélesebb körben elterjedt könyvnek bizonyult. Ez már önmagában is kiemelkedő könyvvé teszi a Bibliát. De további bőséges, meggyőző bizonyíték van arra, hogy a Biblia Istentől ihletett, és méltó a bizalmunkra. (Lásd a kiemelt részt a  340—341. oldalon.)

²² Bár sok ember többé-kevésbé elfogadja, hogy a Biblia tudománytalan, ellentmondásos és elavult, a tények mást mutatnak. Egyedülálló szerzősége, történelmi és tudományos pontossága, valamint tévedhetetlen próféciái alapján mindenképpen azt a következtetést kell levonnunk: a Biblia  Isten ihletett Szava. Amint azt Pál apostol megfogalmazta: „A teljes Írás Istentől ihletett és hasznos” (2Timótheus 3:16).

Szembenézve a hitetlenség kihívásával

23. Milyen végkövetkeztetésre juthatunk a Bibliát illetően, ha figyelembe vesszük a tényeket?

²³ Milyen következtetésre juthatunk, ha figyelembe vesszük a teremtés „könyvének” és a Bibliának a bizonyítékait? Egyszerűen arra, hogy mindkét könyv éppoly helytálló ma, mint amilyen mindig is volt. Ha készek vagyunk arra, hogy a dolgot tárgyilagosan, tehát előítéletektől mentesen vizsgáljuk meg, azt fogjuk tapasztalni, hogy logikus érvekkel bármely ellenvetés legyőzhető. A válaszok léteznek; csupán késznek kell lennünk arra, hogy megkeressük azokat. Jézus azt mondta: „Folyton keressetek, és találtok” (Máté 7:7; Cselekedetek 17:11).

24. a) Miért adták fel sokan Isten keresését? b) Miben találhatunk vigaszt? c) Mivel foglalkoznak e könyv hátralévő fejezetei?

²⁴ Végeredményben a legtöbb ember, aki feladta Isten keresését, nem azért tette ezt, mert gondosan megvizsgálta a bizonyítékot és úgy találta, hogy a Biblia nem az igazságot tartalmazza. Sokan azért hagyták abba a kutatást, mert a kereszténység nem mutatta meg a Biblia igaz Istenét. P. Valadier francia író ezzel kapcsolatban így nyilatkozott: „A keresztény hagyomány gyümölcse az ateizmus lett; általa törölték ki Istent az emberek tudatából, mivel hihetetlen Istennek mutatta őt.” Bárhogy is van a dolog, Pál apostol szavaiból vigaszt meríthetünk: „Mi a helyes tehát? Ha némelyek nem hittek, hitetlenségük talán hiábavalóvá tette Isten hűségét? Távol legyen! Sőt Isten legyen igaz, még ha minden ember hazug lenne is” (Róma 3:3, 4). Igen, minden okunk megvan arra, hogy folytassuk az igaz Isten keresését. E könyv hátralévő fejezeteiben látni fogjuk, hogyan jutott el Isten keresése a sikeres befejezésig, és mit tartogat a jövő az emberiség számára.

[Lábjegyzet]

[Tanulmányozási kérdések]

[Kiemelt rész a 340–341. oldalon]

 A Biblia hitelességének bizonyítékai

Egyedülálló szerzőség: A Bibliát — amely első könyvétől (1Mózes) az utolsóig (Jelenések) összesen 66 könyvet foglal magában — körülbelül 40 ember jegyezte le. Ezek az emberek különböző képzettségűek és foglalkozásúak voltak, s a legkülönbözőbb társadalmi rétegekből kerültek ki. A Biblia írása mintegy 16 évszázadon keresztül folyt, i. e. 1513-tól i. sz. 98-ig. Az eredmény mégis egy egységes, összefüggő könyv lett, amelyen egyetlen kiemelkedő témának a logikus kifejtése vonul végig: Istennek és az ő szándékának igazolása a messiási Királyság által. (Lásd a kiemelt részt a  241. oldalon.)

Történelmi pontosság: A Bibliában feljegyzett események teljes mértékben összhangban vannak a bizonyított történelmi tényekkel. Az A Lawyer Examines the Bible című könyv megjegyzi: „Míg a regényekben, a legendákban és a mondákban óvatosan valamely távoli helyre és meghatározatlan időbe helyezik a történetet . . ., addig a bibliai beszámolók a lehető legnagyobb pontossággal adják meg az események idejét és helyét” (Ezékiel 1:1–3). A The New Bible Dictionary című könyvben pedig ez áll: „[A Cselekedetek írója] a korabeli történelem kereteibe foglalta beszámolóját; soraiban gyakran utalt városi elöljárókra, tartományi kormányzókra, helytartókra és hasonlókra, s ezek a hivatkozások újból és újból helyesnek bizonyulnak a kérdéses helyet és időt illetően” (Cselekedetek 4:5, 6; 18:12; 23:26).

Tudományos pontosság: A Mózes harmadik könyvéből megtudjuk, hogy az izraeliták már akkor kaptak a karanténra és a higiéniára vonatkozó törvényeket, amikor az ilyen intézkedések még teljesen ismeretlenek voltak a környező népek előtt. A víz körforgása — amelynek során az eső leesik, a víz a tengerbe ömlik és ismét elpárolog — az ókorban még ismeretlen dolog volt; a Prédikátor 1:7 azonban leírja azt. Az, hogy a Föld gömb alakú és a világűrben kering, már az Ésaiás 40:22-ből és a Jób 26:7-ből kiderül, holott a tudomány csak a XVI. században bizonyította be. Több mint 2200 évvel azt megelőzően, hogy William Harvey nyilvánosságra hozta kutatási eredményeit a vérkeringéssel kapcsolatban, a Példabeszédek 4:23 rámutatott az emberi szív szerepére. Jóllehet a Biblia nem tudományos tankönyv, mégis a korát messze megelőző pontos ismeretről tesz tanúbizonyságot azokban az esetekben is, amikor a tudománnyal kapcsolatos témákat érint.

Biztos próféciák: Az ősi Tírusz lerombolását, Babilon bukását, Jeruzsálem újjáépítését, valamint a méd—perzsa és a görög királyok felemelkedését és letűnését olyan részletekbe menőkig megjövendölték, hogy a kritikusok azt állították, hiábavaló igyekezettel: ezeket a jövendöléseket csak beteljesedésük után jegyezték le (Ésaiás 13:17–19; 44:27—45:1; Ezékiel 26:3–7; Dániel 8:1–7, 20–22). A Jézusra vonatkozó próféciák, amelyek évszázadokkal az ő megszületése előtt kerültek feljegyzésre, minden részletükben beteljesedtek. (Lásd a kiemelt részt a  245. oldalon.) Az, amit maga Jézus jövendölt meg Jeruzsálem pusztulását illetően, szintén pontosan bekövetkezett (Lukács 19:41–44; 21:20, 21). Jézusnak és Pál apostolnak az utolsó napokra vonatkozó próféciái a mi időnkben teljesednek (Máté 24; Márk 13; Lukács 21; 2Timótheus 3:1–5). A Biblia azonban mindezeket a próféciákat egyetlen Szerzőnek, Jehova Istennek tulajdonítja (2Péter 1:20, 21).

[Képek a 333. oldalon]

Darwin, Marx, Freud, Nietzsche és mások olyan elméleteket állítottak fel, amelyek aláásták az Istenbe vetett hitet

[Képek a 335. oldalon]

A teremtés „könyve” és a Biblia képezi az istenhit alapját

[Kép a 338. oldalon]

Minél többet tudunk a körülöttünk lévő világról, annál több bizonyítékunk van egy intelligens Teremtő létezésére

[Ábra/kép a 337. oldalon]

Az élet és a világegyetem nem létezhetne, ha bizonyos természeti állandók akár csak a legcsekélyebb mértékben is megváltoznának

[Ábra]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

A HIDROGÉNATOM ALKOTÓRÉSZEI

elektronhéj

PROTON + mag

ELEKTRON –