Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Egyezik ez a könyv a tudománnyal?

Egyezik ez a könyv a tudománnyal?

Egyezik ez a könyv a tudománnyal?

A vallás nem mindig tekintette barátjának a tudományt. Az elmúlt évszázadok folyamán voltak teológusok, akik elutasították a tudományos felfedezéseket, ha azok érzésük szerint veszélyeztették az általuk gyártott bibliamagyarázatokat. De vajon tényleg ellensége a Bibliának a tudomány?

HA A bibliaírók osztották volna koruk legelfogadottabb tudományos nézeteit, akkor annak eredménye egy olyan könyv lenne, amely szembeszökő tudományos pontatlanságokról szól. A bibliaírók azonban nem támogatták az ilyen tudománytalan, téves nézeteket. Ellenkezőleg, számos olyan megállapítást írtak le, amelyek nem csak tudományos szempontból megalapozottak, hanem egyenesen ellent is mondtak koruk általánosan elfogadott véleményének.

Milyen formájú a Föld?

Ez a kérdés több ezer évig foglalkoztatta az embereket. A régi korok általánosan elfogadott nézete az volt, hogy a Föld lapos. A babilóniaiak például abban hittek, hogy a világegyetem egy doboz vagy egy szoba, és a Föld a padlója. Az indiai védikus papok úgy képzelték el, hogy a Föld lapos, és csak az egyik oldala lakott. Egy primitív ázsiai törzs úgy képzelte el a Földet, mint egy óriási teástálcát.

Már az i. e. hatodik században Püthagorasz görög filozófus felállította azt az elméletet, hogy mivel a Hold és a Nap gömb alakú, így a Földnek is gömbnek kell lennie. Arisztotelész (i. e. negyedik század) később egyetértett ezzel, kifejtve, hogy a Föld gömb alakú voltát a holdfogyatkozások bizonyítják. A Föld árnyéka körív alakú a Holdon.

Az az elképzelés, hogy a Föld lapos (és csak a felső oldala lakott), azonban nem szűnt meg teljesen. Egyesek nem tudták elfogadni a Föld kerekségére vonatkozó logikus következtetést — az antipodus nézetét. * Lactantius, az i. sz. negyedik század keresztény apologétája nevetségesnek tartotta az egész elképzelést. Így érvelt: „Létezik bárki is, aki olyan esztelenül abban hisz, hogy vannak emberek, akiknek a lábnyomaik magasabban vannak mint a fejük? . . . hogy a termés és a fa lefelé nő? hogy az eső, a hó és a jégeső felfelé esik?”2

Az antipodusról alkotott elképzelés dilemmát okozott egynéhány teológusnak. Egyes elméletek szerint ha lennének antipoduson élő emberek, akkor nem lenne lehetőségük kapcsolatba lépni emberekkel, akikről tudnak, vagy azért, mert a tenger túlságosan nagy a navigáláshoz, vagy az Egyenlítőt körülövező, áthatolhatatlan forró égöv miatt. Akkor hát honnan vannak az antipoduson élő emberek? Némely teológus ebben a kínos helyzetben inkább abban hitt, hogy nem lehetnek antipoduson élő emberek, sőt Lactantius érveléséhez hasonlóan abban, hogy mindenekelőtt a Föld nem lehet gömb!

Ennek ellenére elterjedt az a nézet, hogy a Föld gömb alakú, és ezt végül széles körben elfogadták. Azonban csak a XX. század űrkorszakának hajnalán vált lehetővé az emberek számára, hogy elég távolra utazzanak az űrbe, és közvetlen megfigyelések által igazolják, hogy a Föld gömb alakú. *

A Biblia vajon hol állt ebben a kérdésben? I. e. a nyolcadik században, amikor az volt az uralkodó nézet, hogy a Föld lapos, és évszázadokkal azelőtt, hogy a görög filozófusok felállították azt az elméletet, hogy a Föld valószínűleg gömb alakú, valamint több ezer évvel azelőtt, hogy az emberek az űrből gömbnek láthatták a Földet, Ésaiás, héber próféta meglepő egyszerűséggel ezt a megállapítást tette: „Ki ül a föld kereksége fölött” (Ésaiás 40:22). Az itt „kerekség”-nek fordított héber hhugh szót „gömb”-nek is lehet fordítani.3 Más bibliafordításokban azt olvassuk, hogy a „föld glóbusza” (Douay Version), vagy „a kerek föld” (Moffatt). *

A bibliaíró Ésaiás távol tartotta magát a Földdel kapcsolatos közkeletű mítoszoktól. Ehelyett olyan kijelentést írt le, melyet nem fenyegetett a tudományos felfedezésekben tett előrehaladás.

Mi tartja a Földet?

A régmúlt időkben az embereket a világűrrel kapcsolatos egyéb kérdések is nyugtalanították: Min nyugszik a Föld? Mi tartja a Napot, a Holdat és a csillagokat? Nem ismerték az Isaac Newton által megalkotott, és 1687-ben közreadott általános tömegvonzás törvényét. Az az elképzelés, hogy az égitestek a valóságban a légüres térben a semmin függenek, ismeretlen volt számukra. Magyarázatuk ennélfogva gyakran azt sugallta, hogy kézzelfogható tárgyak vagy anyagok tartják a légben a Földet vagy a többi égitestet.

Az egyik ősi elképzelés — mely szigeten élő emberektől származhatott — például az volt, hogy a Földet víz veszi körül, és a Föld ezen a vizen lebeg. A hinduk úgy képzelték, hogy a Földnek több alapja is van, egymás tetején. A Föld négy elefánton nyugszik, az elefántok egy óriásteknősön állnak, a teknős egy hatalmas kígyón, az összetekeredett kígyó pedig a világegyetem vizein lebeg. Empedoklész, az i. e. ötödik század görög filozófusa abban hitt, hogy a Föld egy forgószélen nyugszik, és ez a forgószél okozza az égitestek mozgását.

A legtekintélyesebb nézetek közé tartoztak Arisztotelész nézetei. Bár azt állította, hogy a Föld gömb alakú, azt viszont tagadta, hogy a Föld a légüres térben függhet. Az égbolt című értekezésében a következőket mondta, amikor azt az elméletet cáfolta, hogy a Föld vizen nyugszik: „A víznek sincs meg jobban az a tulajdonsága, mint a Földnek, hogy a légben maradjon: valamin nyugodnia kell.”4 Akkor hát min nyugszik a Föld? Arisztotelész azt tanította hogy a Nap, a Hold és a csillagok szilárd, áttetsző szférák felszínéhez vannak rögzítve. Egyik szféra a másikban húzódik meg, a Föld — mozdulatlanul — a középpontban. Ahogy a szférák egymáson belül keringenek, a rajtuk levő testek — a Nap, a Hold és a bolygók — mozognak az égen.

Arisztotelész magyarázata logikusnak tűnt. Ha az égitestek nem lennének szilárdan odarögzítve valamihez, akkor hogyan tudnának a légben fennmaradni? A nagyra becsült Arisztotelész nézeteit mintegy 2000 éven át tényként fogadták el. A The New Encyclopædia Britannica szerint az egyház szemében tanításai a XVI. és XVII. században „egyenesen vallásos dogmának számítottak”.5

A teleszkóp feltalálásával a csillagászok kezdték megkérdőjelezni Arisztotelész elméletét. A megoldás mégis mindaddig megfoghatatlan maradt előttük, míg Sir Isaac Newton ki nem fejtette, hogy a bolygók légüres térben függenek, egy láthatatlan erő, a gravitáció tartja őket a pályájukon. Ez hihetetlennek tűnt, és Newtonnak voltak kollégái, akik nehezen hihetőnek találták azt, hogy az űr légüres, nagyrészt minden anyagtól mentes. *6

Mit mond erről a kérdésről a Biblia? A Biblia majdnem 3500 évvel ezelőtt rendkívül egyértelműen kijelentette, hogy a Föld a ’semmiség fölött’ függ (Jób 26:7). Az eredeti héber szövegben az itt használt „semmiség” (beli-mahʹ) kifejezés szó szerint azt jelenti, hogy ’bármi nélkül’.7 Káldi fordítás a lábjegyzetében azt a kifejezést használja, hogy „üres térben”.

Egy „üres térben” függő bolygó — nos, a legtöbb ember akkoriban egyáltalán nem így képzelte el a Földet. A bibliaíró viszont jóval megelőzve korát, olyan kijelentést jegyzett fel, amely tudományosan megalapozott.

Egyezik a Biblia és az orvostudomány?

A modern orvostudomány sokat megtanított nekünk a betegségek terjedéséről és megelőzéséről. A XIX. században az orvostudomány fejlődése odáig jutott, hogy bevezették az orvosi gyakorlatba az antiszepszist — a tisztaságot a fertőzések csökkentése érdekében. Elsöprő eredménnyel járt. Nagymértékben csökkent a fertőzések és az idő előtti elhalálozások száma.

Régen az orvosok nem értették teljes mértékben, hogyan terjednek a betegségek, és azt sem, hogy milyen jelentősége van a higiéniának a betegségek megelőzésében. Nem csoda, hogy modern mértékeink szerint sok orvosi gyakorlatuk barbár módszernek tűnne.

Az egyik legrégebbi fellelhető orvosi szöveg az Ebers-papirusz, egy körülbelül i. e. 1550-ből származó, egyiptomi orvosi ismereteket tartalmazó gyűjtemény. Ez a tekercs mintegy 700 gyógymódot tartalmaz különböző bajokra „krokodilharapástól kezdve lábujjköröm-fájdalomig”.8 The International Standard Bible Encyclopaedia ezt a megállapítást teszi: „Ezeknek az orvosoknak az orvosi ismerete pusztán tapasztalati ismeret volt, nagyrészt mágikus, és teljességgel tudománytalan.”9 A legtöbb gyógymód egyszerűen csak hatástalan volt, de némely rendkívül veszélyes is. Egy seb kezelésére az egyik recept emberi ürülék és egyéb anyagok keverékének alkalmazását javasolta.10

Ezt az egyiptomi gyógymódokról szóló szöveget körülbelül ugyanabban az időben írták, mint a Biblia első könyveit, amelyekbe a Mózesi Törvény is beletartozott. Mózes, aki i. e. 1593-ban született, Egyiptomban nőtt fel (2Mózes 2:1–10). A fáraó háznépének egyik tagjaként „taníttaték az Égyiptombeliek minden bölcseségére” (Cselekedetek 7:22). Ismerte az egyiptomi „orvosokat” (1Mózes 50:1–3). Vajon az orvosok hatástalan vagy veszélyes orvosi gyakorlata befolyással volt az írásaira?

Nem, ellenkezőleg. A Mózesi Törvény olyan higiéniai szabályokat tartalmazott, amelyek jóval megelőzték korukat. A katonai táborozással kapcsolatban például a törvény megkövetelte, hogy be kellett temetni az ürüléket a táboron kívül (5Mózes 23:13). Ez rendkívül élenjáró megelőző intézkedés volt. Elősegítette, hogy a víz ne fertőződjön, és védelmül szolgált a légy által terjesztett Shigella-fertőzéstől, valamint egyéb hasmenéses betegségektől, amelyek még napjainkban is milliók életét veszik el évente azokban az országokban, ahol siralmasak a higiéniás körülmények.

A Mózesi Törvény más higiéniás szabályokat is tartalmazott, melyek megvédték Izráelt a fertőző betegségek elterjedésétől. Akinek ragályos betegsége volt, vagy feltételezték, hogy az van, azt a személyt elkülönítették (3Mózes 13:1–5). Azokat a ruhákat és edényeket, amelyek olyan állathoz értek, amelyik magától pusztult el (esetleg betegségben), újrahasználat előtt ki kellett mosni, vagy meg kellett semmisíteni (3Mózes 11:27, 28, 32, 33). Bárkit, aki hozzáért egy hullához, tisztátalannak tekintettek, és megtisztulási folyamaton kellett keresztülmennie, egyebek közt a ruháit ki kellett mosnia, és meg kellett fürödnie. Hét napos tisztátalansági időszaka alatt kerülnie kellett a fizikai kapcsolatot másokkal (4Mózes 19:1–13).

Ez a higiéniai gyűjtemény olyan bölcsességet tár fel, amely abban az időben a környező nemzetek orvosainak nem adatott meg. A Biblia már több ezer évvel azelőtt, hogy az orvostudomány megismerte a betegségek terjedési módjait, ésszerű megelőző intézkedéseket írt elő védelmül a betegségek ellen. Nem meglepő hát, hogy Mózes abban az időben úgy beszélhetett általában véve az izraelitákról, mint akik 70-80 évig élnek (Zsoltárok 90:10). *

Valószínűleg elismered, hogy a fent említett bibliai kijelentések tudományos szempontból pontosak. Vannak azonban olyan kijelentések is a Bibliában, amelyeket nem lehet tudományosan bizonyítani. Ez vajon azt jelenti szükségszerűen, hogy a Biblia ellentmond a tudománynak?

Elfogadni a bizonyíthatatlant

Egy bizonyíthatatlan kijelentés nem szükségszerűen igaztalan. A tudományos bizonyításnak az ember azon korlátozott képessége szab határt, hogy elegendő bizonyítékot fedezzen fel, és hibátlanul magyarázza meg az adatokat. Egyes igazságok azonban azért bizonyíthatatlanok, mert nem maradt fenn róluk bizonyíték, homályos a bizonyíték, vagy még fel nem fedezett, vagy a tudomány lehetőségei és tapasztalatai nem elegendőek ahhoz, hogy vitathatatlan következtetést lehessen levonni. Lehet, hogy ez a helyzet áll fenn bizonyos bibliai kijelentések esetében, amelyekkel kapcsolatban hiányzanak az önálló fizikai bizonyítékok?

A Biblia hivatkozását például egy láthatatlan, szellemszemélyek által lakott birodalomra nem lehet tudományos alapon bizonyítani — de cáfolni sem. Ugyanez mondható el a Bibliában említett, csoda útján történt eseményekről. Vannak emberek, akiknek a meggyőzéséhez nincs elegendő egyértelmű geológiai bizonyíték a Noé napjaiban történt, egész Földet beborító Özönvízről (1Mózes 7. fejezet). Emiatt következtessünk úgy, hogy nem történt meg? A történelmi események idővel és változások által elhomályosodhatnak. Nem lehetséges-e akkor, hogy a Föld több ezer éves geológiai működése miatt az Özönvízre vonatkozó bizonyítékokból sok már eltűnt?

Való igaz, hogy a Biblia tartalmaz olyan kijelentéseket, amelyeket nem lehet a rendelkezésre álló fizikai bizonyítékokkal bizonyítani vagy cáfolni. Meglepjen ez minket? A Biblia nem tudományos kézikönyv. Ennek ellenére az igazság könyve. Szilárd bizonyítékokat vizsgáltunk már meg arra vonatkozóan, hogy írói feddhetetlenek és becsületesek voltak. Amikor pedig írásaik tudományos kérdéseket érintenek, akkor szavaik pontosak, és teljesen mentesek azoktól az ősi „tudományos” elméletektől, amelyekről kiderült, hogy egyszerűen mítoszok. A tudomány tehát nem ellensége a Bibliának. Minden okunk megvan rá, hogy előítélet nélkül megfontoljuk, amit a Biblia mond.

[Lábjegyzetek]

^ 7. bek. „Az antipodus . . . két hely, amely egymáshoz viszonyítva a földgömbnek pontosan az ellenkező oldalán helyezkedik el. A köztük húzott egyenes a Föld közepén haladna át. Az antipodus szó a görögben azt jelenti, hogy lábbal egymásnak. Két antipoduson álló személy a talpánál lenne a legközelebb egymáshoz” (The World Book Encyclopedia).1

^ 9. bek. Szaknyelven szólva a Föld a sarkoknál kissé lapult forgási ellipszoid.

^ 10. bek. Továbbá csak egy gömb alakú test látszik minden nézetből körnek. Egy lapos korong többnyire ellipszisnek látszana, nem körnek.

^ 17. bek. Newton korában elterjedt nézet volt az, hogy a világegyetem tele van folyadékkal — kozmikus „levessel” —, és a folyadékban levő örvények idézik elő a bolygók keringését.

^ 27. bek. Sok európai országban és az Egyesült Államokban a várható élettartam 1900-ban nem volt 50 év sem. Azóta ez a szám óriási növekedést mutat, nemcsak a betegségek megfékezésében tett orvostudományi fejlődésnek tulajdoníthatóan, hanem a kedvezőbb higiéniai és életkörülmények miatt is.

[Oldalidézet a 21. oldalon]

Egy bizonyíthatatlan kijelentés nem szükségszerűen igaztalan

[Kép a 18. oldalon]

A Biblia több ezer évvel azelőtt, hogy az emberek az űrből gömbnek láthatták a Földet, úgy utalt rá, hogy a „föld kereksége”

[Kép a 20. oldalon]

Sir Isaac Newton kifejtette, hogy a bolygókat a gravitáció tartja pályájukon