9. fejezet

A feltámadás reménységének ereje

1. Milyen csodálatos kilátásra ad lehetőséget a feltámadás?

FELTÁMADÁS nélkül semmi remény se lenne arra, hogy halott emberek valaha még élni fognak. Jehova azonban ki nem érdemelt kedvességből lehetőséget ad még holtak milliárdjainak is az örök életre. Ennek eredményeként mi is reménykedhetünk abban, hogy szeretteinkkel, akik már meghaltak, újra együtt lehetünk. (Vö. Márk 5:35, 41, 42; Csel 9:36–41.)

2. a) Milyen fontos szerepet játszik a feltámadás Jehova szándékának végrehajtásában? b) Különösen mikor jelent fontos erőforrást a feltámadás reménye?

² A feltámadás alapján tudja Jehova Sátánnak megengedni, hogy megpróbálja bizonyítani rosszindulatú vádját — „mindent amije van, odaad az ember az életéért” — anélkül, hogy Isten hűséges szolgái maradandó kárt szenvednének. A halálból való feltámasztása által tudta Jézus bemutatni emberi áldozatának értékét Atyja mennyei trónja előtt, s ez eredményez életet számunkra. Krisztus társörökösei a feltámadásuk révén tudnak vele egyesülni a mennyei Királyságban. És mi mindnyájan, akik hiszünk, a feltámadásból merítjük a normálisnál nagyobb erőt, ha megpróbáltatások során a halállal kell szembenéznünk.

 MIÉRT ALAPVETŐ A KERESZTÉNYI HIT SZÁMÁRA?

3. a) Milyen értelemben „alaptétel” a feltámadás? b) Mit jelent a feltámadás általában a világnak?

³ A feltámadás „alapvető tantétel” a Zsidók 6:1, 2 szerint; olyan alapvető része a hitnek, hogy nélküle sohase lehetnénk érett keresztények. A világ gondolkodásmódjától azonban általában idegen. Egyre több ember él a gyönyöröknek, miután a szellemi gondolkodás távol áll tőlük. Csak a jelenlegi életet tartják valóságosnak (1Kor 15:32). Akik hagyományos vallásokhoz tartoznak — akár a kereszténységen belül, akár azon kívül —, azt hiszik, hogy halhatatlan lelkük van; így aztán a feltámadásnak nincs jelentősége számukra. Akik pedig megpróbálják ezt a két felfogást kibékíteni egymással, remény helyett inkább zűrzavart keltenek magukban. Hogyan segíthetünk azoknak, akik készek meghallgatni bennünket? (Csel 17:32).

4. a) Mit kell valószínűleg tisztázni egy személlyel, ha azt akarjuk, hogy a feltámadást értékelni tudja? b) Milyen írásszövegeket idéznél a lélek fogalmának megmagyarázásához? És a halottak állapotának megmagyarázásához? c) Mit teszel akkor, ha valaki olyan bibliafordítással rendelkezik, amely elferdíti az e szövegben levő igazságot?

⁴ Az ilyenek csak akkor tudják megérteni, milyen csodálatos gondoskodás a feltámadás, ha előbb világosan felismerik, mi a lélek, és milyen állapotban vannak a halottak. Gyakran néhány írásszöveg is elég ahhoz, hogy az, aki az igazságra éhezik, tisztán lásson ezekben a dolgokban (1Móz 2:7; Ez 18:4; Zsolt 146:3, 4). De egyes modern fordítások és néhány nem szó szerinti bibliafordítás elferdítik ezeket az igazságokat. Így aztán szükséges lehet megvizsgálni a Biblia eredeti nyelveiben használt kifejezéseket.

5. Hogyan segítenél egy ilyen személynek megérteni, mi a lélek?

 ⁵ Az Új Világ fordítás különösen értékes ebben a tekintetben, mivel a héber ne’fes és az ennek megfelelő görög pszü·khe szót következetesen „lélek”-nek fordítja, és a függelékben felsorol sok olyan helyeket, ahol ez a két szó előfordul. Más modern fordítások nem mindig „lélek”-nek fordítják az említett eredeti szavakat, hanem néha „teremtmény”-nek, „létező”-nek, „személy”-nek, néha pedig „élet”-nek; „az én ne’fes-em”-et „én”-nek, a „te ne’fes-ed”-et „te”-nek. Ezeknek a bibliafordításoknak régebbi fordításokkal vagy az Új Világ fordítás-sal való összehasonlítása segít az őszinte tanulmányozónak felismerni, hogy a „lélek”-nek fordított eredeti szavak 1. személyekre 2. állatokra és 3. az általuk élvezett életre mint olyanra utalnak. De sohase, tartalmazzák azt az elképzelést, hogy a lélek valami láthatatlan, megfoghatatlan valami, amely a halál beálltakor elhagyja a testet és valahol tudatosan tovább él.

6. a) Miért zavarják meg az olvasót egyes modern fordítások a Seol, Hádesz és Gyehenna jelentését illetően? b) Hogyan magyaráznád meg a Biblia segítségével, milyen állapotban vannak a halottak a Seolban, a Hádeszben és a Gyehennában?

⁶ Az Új Világ fordítás a következő három szót is következetesen fordítja: a héber sheol szót Seol-nak, a görög ha’des szót Hádesz-nak, a ge’en-na szót pedig Gyehenná-nak. De a Biblia egyes modern fordításai és parafrázisos kiadásai megzavarják az olvasót azzal, hogy a há’desz-t, a ge’en-ná-t EGYARÁNT pokolnak, néha pedig emellett „sír”-nak vagy „holtak birodalmá”-nak fordítják. Különböző fordítások összehasonlításával be lehet bizonyítani, ha szükséges, hogy a Seol és Hádesz egyazon dologra utalnak (Zsolt 16:10; Csel 2:27). A Biblia világosan kifejezésre juttatja, hogy a Seol  vagy Hádesz, vagyis az emberiség általános sírja, a halállal és nem az élettel van kapcsolatban (Zsolt 89:48, [89:49, Károli]; Jel 20:13). Arra is rámutat, hogy onnan a feltámadás révén van visszatérés (Jób 14:13; Csel 2:31). Ezzel ellentétben semmiféle jövendőbeli életre nincs kilátásuk azoknak, akik a Gyehennába kerülnek, és természetesen arról szó sincs, hogy a lélek tudatosan létezne ott (Máté 18:9; 10:28).

7. Hogyan befolyásolhatja annak a magatartását és cselekedeteit a feltámadás, aki ezt a tantételt valóban megérti?

⁷ Csak ezeknek a dolgoknak a tisztázása után kap igazi értelmet Krisztus élete és halála. Ezután tudjuk valakivel megértetni, mit jelenthet számára a feltámadás, s csakis ezután tudja valaki igazán értékelni Jehova szeretetét, amely ebben a gondoskodásban jut kifejezésre. A szeretteink elvesztése miatti fájdalmat örömteli várakozás váltja fel az Isten új rendjében való egyesülés reményében. Az első századi keresztények felismerték, hogy Jézus Krisztus feltámadása a keresztényi hit alapköve. Buzgón tanúskodtak erről és az ő saját feltámadásukba vetett reményükről másoknak. Akik értékelik ma is ezt a drága igazságot, arra törekszenek, hogy másokkal közöljék (Csel 5:30–32; 10:40–43; 13:32–39; 17:31).

’A HÁDESZ KULCSAI’ KRISZTUS BIRTOKÁBAN

8. Mit jelent a szellemtől felkentek számára, ha Jézus használja „a halál és Hádesz kulcsait”?

⁸ Akik Krisztussal végül egyesülnek mennyei Királyságában, mind meg kell hogy halljanak. De tisztában vannak vele, milyen biztosítékot adott Jézus, amikor azt mondta János apostolnak: „Halott voltam, de íme élek, örökkön örökké, és nálam vannak a halál és a Hádesz kulcsai” (Jel 1:18). Mire gondolt ezzel? Saját tapasztalatára hívta fel a  figyelmet. Ő is meghalt. De Isten nem hagyta őt a Hádeszben. Jehova személyesen támasztotta fel őt szellemi életre a harmadik napon, s halhatatlanságot adott neki. Sőt mi több, Isten neki adta „a halál és a Hádesz kulcsait”, hogy másokat is kiszabadítsa az emberiség általános sírjából és megszabadítsa az ádámi haláltól. Ezeknek a kulcsoknak a birtokában Jézus fel tudja támasztani hűséges követőit a halálból. Amikor ezt teszi, halhatatlan mennyei életet adományoz gyülekezete szellemtől felkent tagjainak, mint ahogy ő is ajándékba kapta ezt Atyjától (Róma 6:5; Fil 3:20, 21).

9. Mikor megy végbe a hűséges felkent keresztények feltámadása?

⁹ Mikor támadnak fel a hithű keresztények? Az ő feltámadásuk már meg is kezdődött. Pál apostol úgy mondja, hogy ők ’Krisztus jelenléte alatt’ támadnak fel, ez a jelenlét pedig 1914 óta tart (1Kor 15:23). Amikor tehát ezek a személyek befejezik földi pályafutásukat, nem kell a halálban várniuk Uruk visszatérésére. Mihelyt meghalnak, azonnal fel is támadnak szellemben, „egy pillanat alatt, egy szempillantásban átváltoznak”. Milyen boldogok is ők, hiszen „tetteik azonnal követik őket!” (1Kor 15:51, 52; Jel 14:13).

10. Milyen más feltámadásra kerül még sor, és mikor?

¹⁰ De nemcsak ők támadnak fel. Maga az a tény, hogy feltámadásuk az „első feltámadás”, mutatja, hogy másik is következik utána (Jel 20:6). A későbbi feltámadásban részesülők a paradicsomi földön való örök élet boldog kilátásával jönnek elő. Mikor fog ez megtörténni? A Jelenések könyve szerint azután, hogy a jelenlegi gonosz rendszer „földje és ege” eltűnik. Ennek a régi rendszernek a vége pedig igen közel van. Azután pedig — Isten kijelölt idejében — megkezdődik a földi feltámadás (Jel 20:11, 12).

11. Kik lesznek a földön feltámadó hűségesek között, s miért olyan izgalmas ez?

 ¹¹ Kik fognak feltámadni? Jehova ókori hűséges szolgái. Közöttük lesznek olyanok, akik a feltámadásba vetett erős hitük alapján „nem fogadták el a szabadulást váltságdíj ellenében”, azaz nem adták fel Isten iránti feddhetetlenségüket csak azért, hogy elkerüljék az erőszakos halált (Zsid 11:35). Milyen öröm lesz személyesen megismerni őket, s első kézből hallani részleteket olyan eseményekről, amelyekről a Biblia csak nagyon röviden számol be! Köztük lesz Ábel, Jehova hűséges tanúja. Aztán Énok és Noé, akik félelem nélkül hirdették Isten figyelmeztető üzenetét a Vízözön előtt. Ábrahám, aki angyalokat látott vendégül. Mózes, aki átvette a Törvényt Istentől a Sínai-hegyen. Bátor próféták, mint például Jeremiás, aki látta Jeruzsálem pusztulását i. e. 607-ben. És Alámerítő János, aki hallotta, amint Isten személyesen azonosította Jézust Fiaként. Azok a hűségesek is köztük lesznek, akik a gonosz rendszer utolsó napjaiban haltak meg (Zsid 11:4–38; Máté 11:11).

12. a) Hányan támadnak fel a Hádeszből? b) Kik lesznek ezek között, s miért?

¹² Idővel aztán mások is feltámadnak. Hogy milyen mértékben fogja Jézus a ’Hádesz kulcsait’ az emberiség érdekében felhasználni, kitűnik a János apostolnak adott látomásból, amelyben a Hádesz „a tűz tavába lett vetve”. Mit jelent ez? Azt, hogy el lesz pusztítva! Megszűnik létezni, miután teljesen kiürült. Jehova hűséges imádóin kívül tehát még igazságtalanokat is elő fog hozni Jézus a Hádeszből vagy Seolból. Egyikük sem azért támad fel, hogy utána azonnal halálra ítéljék. Isten Királyságának igazságos állapotai között mindegyik segítséget kap ahhoz, hogy életét összhangba hozza Jehova útjaival. A látomás szerint megnyittatik „az élet  könyvtekercse”, s nekik alkalmuk lesz arra, hogy nevüket bevezessék ebbe a könyvbe. „Cselekedeteik szerint” ítélik meg őket, amelyeket feltámadásuk után hajtottak végre (Jel 20:12–14; Csel 24:15). A végső kimenetel szempontjából tehát feltámadásuk „az életre való feltámadás” is lehet, s nem szükségszerű, hogy „elmarasztaló ítéletre való feltámadás” legyen (Ján 5:28, 29).

13. a)Kik nem fognak feltámadni? b) Milyen hatással kellene hogy legyen életünkre a feltámadás valóságának megfelelő megértése?

¹³ Természetesen nem mindenki fog feltámadni, aki eddig élt. Egyesek olyan bűnöket követtek el, amelyeket nem lehet megbocsátani. A közeli „nagy nyomorúság”-ban kivégzendők például azok közé tartoznak, akik örökkévaló pusztulásban részesülnek (Máté 12:31, 32; 23:33; 24:21, 22; 25:41, 46; 2Thess 1:6–9). Így tehát bár a Hádeszban levők kivételesen nagy irgalomban részesülnek, a feltámadás nem ad alapot arra, hogy közönyösek legyünk az iránt, hogyan élünk most. Inkább arra kellene indítania minket, hogy kimutassuk, mennyire értékeljük Istennek ezt a valóban ki nem érdemelt kedvességét.

A FELTÁMADÁS-REMÉNYSÉG ERŐT AD

14. Hogyan lehet a feltámadás az erő forrása egy olyan személy számára, aki jelenlegi élete végéhez közeledik?

¹⁴ Akik rendelkeznek a feltámadás reményével, nagy erőt meríthetnek belőle. Ha életük vége közeledik, tudják, hogy nem képesek a halált vég nélkül feltartóztatni, akármilyen orvosi módszert vesznek is igénybe (Préd 8:8). Ha tevékenyek voltak az Úr munkájában és hűségesen szolgáltak szervezetével, bizakodással tekinthetnek a jövőbe. Tudják, hogy a feltámadás révén Isten kijelölt idejében újra életnek örvendhetnek. Méghozzá  milyen életnek! „A valódi életnek”, ahogy Pál apostol nevezi (1Tim 6:19; 1Kor 15:58; Zsid 6:10–12).

15. Mi segíthet Jehovához való feddhetetlenségünk megőrzésében, ha erőszakos üldözők fenyegetnek minket?

¹⁵ Nem a feltámadás tudata csupán, hanem annak a Személynek az ismerete, aki erről gondoskodott, az ami erőt ad. Ez tesz képessé minket arra, hogy még akkor is lojálisak maradjunk Istenhez, ha erőszakos üldözők halállal fenyegetnek. Sátán régóta alkalmazza az idő előtti haláltól való félelmet az emberek rabszolgaságban tartására. Jézus azonban nem ijedt meg ettől; mindhalálig hűségesnek bizonyult Jehovához. Halála révén gondoskodott arról, hogy mások is megszabaduljanak ettől a félelemtől (Zsid 2:14, 15). Hű követői kiváló példát szolgáltattak a feddhetetlenség megőrzésére az ebbe a gondoskodásba vetett hitük alapján. Nyomás alatt bizonyították be, hogy ’nem szeretik saját lelküket’ jobban, mint Jehovát (Jel 12:11). Nem olyan ostobák, hogy keresztényi alapelvek megszegése árán próbálják megmenteni jelenlegi életüket, s ezzel elveszteni az örök élet kilátását (Luk 9:24, 25). Neked is ilyen hited van? Ilyen hited lesz, ha valóban szereted Jehovát és szívedbe zárod a feltámadás reményének jelentőségét.

ISMÉTLŐ KÉRDÉSEK

● Miért kell előbb megérteni, mi a lélek, s milyen állapotban vannak a halottak, ha az ember értékelni akarja a feltámadást?

● Ki fog visszatérni a halálból? Hogyan kellene, hogy hasson ránk ez az ismeret?

● Hogyan erősít meg a feltámadás reménye?

[Tanulmányozási kérdések]