3. fejezet

Ragaszkodj szilárdan Isten Szavához!

1. a) Hogyan tapasztalta az ókori Izrael Isten Szavának megbízható voltát? b) Miért érdekel ez minket?

„JÓL tudjátok teljes szívetekkel és egész lelketekkel, hogy egyetlen szó sem vallott kudarcot mindama szavakból, amelyeket Jehova Isten szólt hozzátok. Mindegyik beteljesült rajtatok”. Erre emlékeztette Józsué Izrael véneit, miután letelepedtek az Ígéret földjén. Az utána következő években mégsem szívlelték meg és nem alkalmazták következetesen Isten Szavát. Mi lett ennek a következménye? Amint a Biblia világosan mutatja, Jehovának nemcsak az áldására vonatkozó ígéretei teljesedtek be, hanem az is, amit az engedetlenség következményeként jelentett be (Józs 23:14–16). Ez a feljegyzés, valamint a Biblia összes többi része is a mi oktatásunkra maradtak fenn, hogy „reményünk legyen”, s hogy elkerülhessük az olyan eljárásmódokat, amelyek ezt a reményt semmivé tennék (Róma 15:4).

2. a)Milyen értelemben „Istentől ihletett” a Biblia? b) Milyen felelősséggel jár ez az ismeret?

² Így tehát, bár 40 emberi „titkár” működött közre a Biblia megírásában, a könyv Szerzője maga Jehova. Azt jelenti ez, hogy minden részlet megírására ügyelt? Igen. Amint Pál apostol találóan mondja, „a teljes Írás Istentől ihletett”. Ebben a meggyőződésben arra buzdítjuk az embereket, hogy szívleljék meg és alkalmazzák életükben,  amit a Biblia mond, mint ahogy mi magunk is erre törekszünk (2Tim 3:16; 1Thess 2:13).

MI SEGÍT HOZZÁ MÁSOKAT A BIBLIA ÉRTÉKELÉSÉHEZ?

3. Hogyan tudunk legjobban segíteni azoknak, akik nincsenek meggyőződve arról, hogy a Biblia Isten Szava?

³ Természetesen sokan, akikkel beszédbe elegyedünk, nem hiszik, hogy a Biblia valóban Isten Szava. Hogyan segíthetünk nekik? Gyakran a legjobb, ha elővesszük a Bibliát és megismertetjük velük a tartalmát. „Isten Szava élő és erőt fejt ki: élesebb minden kétélű kardnál. . . s meg tud ítélni gondolatokat és a szív indítékait” (Zsid 4:12). „Isten Szava” nem más, mint az Ő ígérete, amelyet a Bibliában feljegyeztek. Nem halott történelem, hanem élő és feltartóztathatatlanul beteljesedése felé halad. Beteljesedése során nyilvánosságra hozza azok szívének indítékait, akik kapcsolatba kerülnek vele, mégpedig olyan világosan, hogy felismerhetővé válik, vajon megfelelnek-e a Biblia követelményeinek. Hatása jóval nagyobb, mint bármi másé, amit magunktól mondanánk.

4. Mely bibliai igazságok egyszerű magyarázata segített egyeseknek a Biblia iránti magatartásuk megváltoztatásában? Miért?

⁴ Sokak életében fordulópontot hoz már csupán az is, hogy Isten nevét felfedezik a Bibliában. Mások akkor határozták el a Biblia tanulmányozását, amikor megmutatták nekik, mit mond a Biblia az élet céljáról vagy arról, miért engedte meg Isten a gonoszságot, milyen jelentőségük van korunk eseményeinek, vagy amikor felismerték az Isten Királyságára épülő reális reményt. Némely országban, ahol az emberek olyan vallásos szokásokat gyakorolnak, amelyek a gonosz szellemek zaklatásának teszik ki őket, nagy érdeklődést vált  ki a Bibliának arra vonatkozó magyarázatára, hogy honnan származik ez a zaklatás, és hogyan lehet megszabadulni tőle. Miért gyakorolnak ezek az ismeretek olyan mély benyomást rájuk? Mert a Biblia tartalmazza az egyetlen megbízható tájékoztatást ezekről a létfontosságú dolgokról (Zsolt 119:130).

5. Mi lehet az oka annak, ha valaki azt állítja, hogy nem hisz a Bibliában? Hogyan segíthetünk neki?

⁵ Mi a teendő azonban akkor, ha valaki egyszerűen közli velünk, hogy nem hisz a Bibliában? Hagyjuk abba a beszélgetést? Nem feltétlenül, ha az egyén kész egy ésszerű beszélgetésre. Felelősnek kell éreznünk magunkat, hogy meggyőződéssel beszéljünk Isten Szaváról. Lehet, hogy beszédpartnerünk a kereszténység könyvének tekinti a Bibliát, s ezért a kereszténység képmutatása, a politikába való beleavatkozása, valamint örökös pénzgyűjtései miatt utasítja el azt. Kérdezd meg őt: így van-e? Ha megtudja, hogy a Biblia elítéli a kereszténység világias eljárásmódját, s ha felismeri, milyen különbség van a kereszténység és az igazi keresztényiség között, talán érdeklődni kezd. (Vö. Máté 15:7–9; Jakab 4:4; Mik 3:11, 12.)

6. a) Mi győz meg téged személy szerint arról, hogy a Biblia Isten Szava? b) Milyen más bizonyítékok segíthetnek annak felismerésében, hogy a Biblia valóban Istentől származik?

⁶ Másoknak esetleg az segít, ha meggyőzően felsorakoztatjuk a Biblia ihletettségének bizonyítékait. Számodra mi a legvilágosabb bizonyítéka annak, hogy a Biblia Istentől származik? Talán az, hogy a Biblia maga is ezt állítja? (2Tim 3:16, 17; Jel 1:1). Vagy esetleg az a tény, hogy a Biblia számos próféciát tartalmaz, amelyeknek a jövőre vonatkozó részletes tájékoztatásai feltétlenül emberfeletti forrásból kell hogy származzanak? (2Pét 1:20, 21; És 42:9). Vagy talán a Biblia belső  összhangja, noha sokan és 1610 éves időszak alatt írták? Vagy tudományos pontossága, amely éles ellentétben áll az akkori időkből származó más írásokkal? Vagy a bibliaírók becsületessége? Vagy a fennmaradása a megsemmisítésre irányuló rosszindulatú erőfeszítések ellenére? Bármi volt is, ami téged meggyőzött, egészen biztosan felhasználható mások megsegítésére is.

SZEMÉLYES BIBLIAOLVASÁSUNK

7., 8. a) Mit kell tennünk egyénileg a Bibliával? b) Mire van még szükségünk a személyes bibliaolvasáson kívül, és hogyan mutat rá erre maga a Biblia? c) Te hogyan tettél szert Jehova céljainak megértésére?

⁷ Nem elég, ha csupán másoknak segítünk a Bibliába vetett hit elmélyítésében: nekünk magunknak is kell időt szakítanunk a rendszeres olvasására. Ezt teszed te is? Az összes eddig megírt könyvek közül ez a könyv a legfontosabb. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ha a Bibliát olvasod, semmi másra nincs szükséged. Az Írások óva intenek attól, hogy elszigeteljük magunkat, s azt gondoljuk, hogy önálló kutatások révén magunk is rájöhetünk mindenre. Csak akkor lehetünk kiegyensúlyozott keresztények, ha a Bibliát személyesen is tanulmányozzuk, de ugyanakkor az összejöveteleinket is rendszeresen látogatjuk (Péld 18:1; Zsid 10:24, 25).

⁸ A mi javunkra jegyezték fel a Bibliában egy etiópiai hivatalnok esetét, akihez egy angyal irányította Fülöp evangélistát, amikor a hivatalnok éppen Ésaiás próféciájából olvasott. Fülöp megkérdezte őt: „Tényleg megérted azt, amit olvasol?” Az etiópiai alázatosan válaszolt: „Hogyan érthetném, hacsak valaki rá nem vezet engem?” Arra kérte Fülöpöt, magyarázza meg az olvasott íráshelyet. Nos, Fülöp nem független bibliaolvasó volt, aki az Írásokról alkotott saját véleményét  hangoztatta volna. Nem. A beszámolóból kitűnik, hogy szoros kapcsolatban állt a jeruzsálemi gyülekezetben az apostolokkal, s tagja volt Jehova látható szervezetének. Ezért tudta az etiópiait abban az oktatásban részesíteni, amelyet Jehova a szervezete közreműködésével tett hozzáférhetővé (Csel 6:5, 6; 8:5, 14, 15, 26–35). Ma is így van: Melyikünk mondhatja magáról, hogy saját erejéből tett szert Jehova céljainak világos és pontos megértésére? Ellenkezőleg, mindnyájunknak szükségünk volt és van arra a segítségre, amelyet Jehova nyújt szeretetteljesen, látható szervezete útján.

9. Mely bibliolvasási program lehet nagyon hasznos számunkra?

⁹ Jehova szervezete kiváló bibliai anyaggal lát el minket Az Őrtorony folyóiratban és más kiadványokban, amelyek segítenek a Biblia használatában és megértésében. Ezenkívül Jehova Tanúinak gyülekezeteiben a Teokratikus Szolgálati Iskola rendszeres bibliaolvasási tervet is előirányoz. Jehova egyes tanúi még ezen kívül is rendszeresen olvassák a Bibliát. A Szentírás megvizsgálására fordított idő nagyon hasznos lehet (Zsolt 1:1-3; 19:7, 8, [19:8, 9, Károli]). Te magad elolvastad-e már az egész Bibliát? Ha nem, tégy különleges erőfeszítéseket ennek érdekében. Még ha nem is értesz meg mindent teljesen, az átfogó kép, amelyet az olvasásból nyersz, nagyon sokat ér. Ha naponta csak négy-öt oldalt olvasnál, egy év alatt el tudnád olvasni az egész Bibliát.

10. a) Te mikor olvasod a Bibliát? b) Miért fontos a rendszeresség?

¹⁰ Mikorra tudod te személy szerint beütemezni a Biblia olvasását? Ha naponta csak 10–15 percet fordítanál erre, már az is milyen hasznos lenne számodra! Ha ez nem megy, legalább rendszeres heti tervet ütemezz be, s aztán tartsd magad ehhez  a tervhez! A Biblia olvasása egész életre szóló szokássá kellene hogy váljon, éppúgy, mint az evés. Tudod, hogy ha valaki elhanyagolja az evést, előbb-utóbb megbetegszik. Ugyanez érvényes a szellemiekre is. Életünk „Jehova szájából származó minden kijelentés”-sel való rendszeres táplálkozástól függ (Máté 4:4).

11. Mi legyen a célunk a Biblia olvasásakor?

¹¹ Mi legyen a célunk a Biblia olvasásakor? Nagy hiba lenne, ha mindössze bizonyos számú oldal elolvasását vagy talán az örök élet elnyerését tűznénk ki célul. Tartós áldások elnyeréséhez sokkal magasabb rendű indítékokra van szükség: Isten iránti szeretetre, s arra a vágyra, hogy jobban megismerjük őt, akaratát megértsük, és őt elfogadhatóbban imádjuk (Ján 5:39–42). Magatartásunk a bibliaíróéhoz hasonló kell, hogy legyen, aki így írt: „Ismertesd meg velem saját utaidat ó Jehova, taníts meg saját ösvényeidre!” (Zsolt 25:4).

12. a) Miért fontos a „pontos ismeret”, és Biblia olvasása közben mire van szükség az elsajátításához? b) Milyen szempontokból elemezhetünk egy bibliaszöveget, amint az a 27. oldalon kiderül? c) Mutasd be a bekezdés végén levő kérdések megválaszolása révén, hogyan lehet ennek az öt pontnak a segítségével kielemezni egy bibliaszöveget. Használd a Bibliát!

¹² Minél több bibliai oktatásban részesülünk, annál inkább kell „pontos ismeret”-re törekednünk. Hogyan is tudnánk másképp az életünkben Isten Szavát helyesen alkalmazni vagy másoknak pontosan megmagyarázni? (Kol 3:10; 2Tim 2:15). Ha ilyen pontos ismeret birtokába szeretnénk jutni, gondosan olvasnunk kell a Bibliát, s többször is, ha egy rész nehezen érthető, hogy jól megértsük. Az is nagyon hasznos, ha időt szakítunk az elmélkedésre, az anyag különböző szempontokból való megvizsgálásásra. A 27. oldalon öt ilyen szempontot találsz. Sok írásszöveg megértéséhez segítene,  ha ezekből a szempontokból szemügyre vennéd őket. Magad is rájössz erre, ha válaszolsz a következő oldalakon feltett kérdésekre.

1. Írásszövegek gyakran utalnak Jehova személyiségére.

Ha hálás szívvel elgondolkozunk azon, amit a Biblia Jehova teremtésművéről mond, hogyan befolyásolja ez érzéseinket iránta? (Zsolt 139:13, 14; Jób 38—42. fejezetei, különösen a 38:1, 2; a 40:2, 8, [39:35; 40:3, Károli] és a 42:1–6).

Mit tanulhatunk Jehováról az olyan esetekből, mint amely a Lukács 5:12, 13-ban van feljegyezve, ha figyelembe vesszük, amit Jézus a János 14:9, 10 szerint mondott?

2. Vedd fontolóra, milyen kapcsolatban áll az olvasott szöveg a Biblia témájával, azaz Jehova nevének igazolásával Jézus Krisztus, a megígért Mag királysága által.

Milyen kapcsolat van az egyiptomi csapások és e téma között? (2Móz 5:2; 9:16; 12:12).

Hát a moábita Ruth szívhez szóló története? (Ruth 4:13–17; Máté 1:1, 5).

Hogyan illik ehhez a témához Gábrielnek Máriához intézett kijelentése Jézus születésére vonatkozóan? (Luk 1:26–33).

Mi a jelentősége Jézus tanítványai felkenetésének a szent szellemmel pünkösdkor? (Csel 2:1–4; 1Pét 2:4, 5, 9; 2Pét 1:10, 11).

3. Bizonyos versek megértésében döntő szerepet játszik a szövegösszefüggés.

Kihez szólnak a Róma 5:1-ben és a 8:16-ban feljegyzett kijelentések? (Róma 1:17).

Vajon a szövegösszefüggés szerint az Isten új rendjében lévő földi életre utal-e az 1Korinthus 2:9? Kinek a szemei és fülei nem fogják fel a Pál által vázolt dolgokat a 6–8. versek értelmében?

4. Kérdezd meg magadtól, hogyan tudnád önmagadra alkalmazni a tanultakat?

Vajon az a történet, hogy Kain megölte Ábelt, mindössze történelmi jelentőségű, vagy pedig  tanulhatunk is belőle valamit? (1Móz 4:3–12; 1Ján 3:10-15; Zsid 11:4).

Hogyan tudnánk magunkra alkalmazni az izraeliták tapasztalatait a pusztában? (2Móz—5Móz; 1Kor 10:6–11).

Alkalmazhatók-e a felkent keresztényeknek írt viselkedési normák azokra, akik földi örök életben reménykednek? (Vö. 4Móz 15:16; Ján 10:16.)

Tegyük fel, hogy jó hírnévnek örvendsz a keresztény gyülekezetben. Szükséges-e mégis átgondolnod, hogyan tudnád a már eddig is ismert bibliai tanácsot még teljesebb mértékben magadra alkalmazni? (2Kor 13:5; 1Thess 4:1).

5. Gondolj arra, hogyan tudnád az olvasottakat mások javára felhasználni!

Kinek segíthet a Jairus lányának feltámadásáról szóló beszámoló? (Luk 8:41, 42, 49–56).

13. Milyen eredményekre számíthatunk, ha a Bibliát rendszeresen olvassuk és Jehova szervezetével tanulmányozzuk?

¹³ Milyen nagy nyereség az így végzett bibliaolvasás! Kétségtelen tény az, hogy a Biblia olvasása nem könnyű feladat: egész életre szóló hasznos tevékenység. De ezzel növekszik a szellemi erőnk. Közelebb visz szellemi Atyánkhoz, Jehovához, és keresztény testvéreinkhez. A bibliaolvasás révén tudjuk megszívlelni a tanácsot: „Ragadjátok meg szilárdan az élet beszédét” (Fil 2:16).

ISMÉTLŐ KÉRDÉSEK

● Miért iratott meg a Biblia és miért őriztetett meg napjainkig?

● Hogyan segíthetünk hozzá másokat a Biblia értékeléséhez?

● Milyen áldásokkal jár a rendszeres bibliaolvasás? Mely öt szempontból hasznos az olvasottak elemzése?

[Tanulmányozási kérdések]

 [Kiemelt rész/kép a 27. oldalon]

A Biblia olvasásakor gondolj rá:

Mit árul el az olvasott rész Jehováról mint személyről?

Milyen kapcsolatban áll a Biblia fő témájával?

Hogyan befolyásolja a szövegösszefüggés az értelmet?

Hogyan kellene befolyásolnia életedet?

Hogyan segíthetsz vele másoknak?