22. FEJEZET

Kultúrák szorításában – Mit tegyek?

Bevándorló az édesapád és/​vagy az édesanyád?

□ Igen □ Nem

A nyelv vagy a kultúra az iskoládban más, mint otthon?

□ Igen □ Nem

 „A családom olasz, ők nyíltan kimutatják az érzéseiket és a lelkesedésüket. Most Angliában élünk. Szerintem itt az emberek nagyon kimértek és udvariasak. Úgy érzem, hogy egyik kultúrába sem illek bele, angolnak túl olasz, olasznak meg túl angol vagyok” (Giosuè, Anglia)

„A suliban azt mondta a tanárom, hogy nézzek a szemébe, ha hozzám beszél. De amikor apu beszélt hozzám, és a szemébe néztem, azt mondta, hogy tiszteletlen vagyok. Úgy éreztem, két kultúra között őrlődök” (Patrick, Franciaország; a szülei algériai bevándorlók)

AMIKOR a szüleid egy másik országba költöztek, komoly nehézségekkel néztek szembe. Egyszer csak olyan emberek között találták magukat, akiknek más a nyelvük, a kultúrájuk és az öltözködésük. Szemmel láthatóan másak voltak, mint a többiek. Ennek pedig talán az volt a következménye, hogy az emberek tiszteletlenül viselkedtek velük, vagy előítéletük volt velük szemben.

Te is tapasztaltad már azt, amit a szüleid? Az alábbiakban néhány fiatal tapasztalatát olvashatod, akik különböző nehézségekkel néztek szembe. Tegyél egy ✔-t a mellé a nehézség mellé, amelyik a leginkább gondot jelent neked.

□ Gúnyolódás. Noor még kislány volt, amikor a családjával Jordániából Észak-Amerikába költöztek. „Az emberek kinevettek minket, mert máshogy öltözködtünk. Mi pedig nem értettük az amerikai humort.”

□ Nem tudod, hová tartozol. Egy fiatal lány, Nadia ezt mondja: „Németországban születtem, de mivel a szüleim olaszok, akcentussal beszélem a németet. Ezért a srácok a suliban csak egy »buta külföldi«-nek hívtak. Ráadásul azt vettem észre, hogy amikor elmegyek Olaszországba, akkor meg az olaszt beszélem német akcentussal. Úgy érzem, hogy igazán sehová sem tartozom. Bárhová megyek is, idegennek számítok.”

 □ Családon belüli kulturális különbségek. Ana, aki nyolcéves volt, amikor Angliába költöztek a családjával, ezt mondja: „Az öcsémnek és nekem nagyon könnyű volt megszokni Londont. De a szüleimnek, akik olyan sokáig éltek a kicsiny portugál szigeten, Madeirán, igazi kihívás volt.”

Voeun, akinek kambodzsaiak a szülei, hároméves volt, amikor Ausztráliába költözött a családjával. „A szüleim nem igazán illeszkedtek be az új kultúrába és környezetbe. Sőt, apu gyakran dühös volt, és bosszankodott, hogy miért nem értem meg a viselkedését és a gondolkodását” – mondja.

□ Családon belüli nyelvi akadályok. Ian nyolcéves volt, amikor a családja Ecuadorból New Yorkba költözött. Hat évvel később ezt mondta: „Most már többet beszélek angolul, mint spanyolul. Mind a tanáraim az iskolában, mind a barátaim angolul beszélnek, és az öcsémmel is angolul beszélünk. A fejem angol szavakkal van tele, és a spanyol teljesen kiszorul.”

Leenek kambodzsaiak a szülei, de Ausztráliában született. Ezt mondja: „Amikor a szüleimmel beszélgetek, és próbálom elmagyarázni, hogyan érzek bizonyos dolgokkal kapcsolatban, rájövök, hogy egyszerűen nem beszélem elég jól a nyelvüket.”

Noor, akit már korábban idéztünk, ezt mondja: „Apa mindenáron ragaszkodott hozzá, hogy otthon arabul beszéljünk, de mi nem akartunk. Nekünk úgy tűnt, hogy csak felesleges teher arabul tanulni. A barátaink angolul beszéltek. A tévéműsorokat is angolul néztük. Minek kellett volna nekünk az arab?”

Mit tehetsz?

Ahogyan a fenti tapasztalatok mutatják, nem csak te nézel szembe ilyen nehézségekkel. Lehet, hogy úgy döntesz, hogy nem foglalkozol ezekkel a problémákkal, hanem próbálod elfelejteni, hogy milyen kultúrából származol, és inkább igyekszel  beilleszkedni az új otthonod kultúrájába. Ám ez valószínűleg egyáltalán nem tetszene a szüleidnek, és feszültséget okozna a családban. Miért ne próbálnád meg inkább megtanulni, hogy hogyan tudsz megküzdeni a nehézségekkel, és hogy hogyan tudsz előnyt kovácsolni a helyzetedből? Vizsgáld meg a következő javaslatokat:

Hogyan tekintsd a gúnyolódást? Függetlenül attól, hogy mit teszel, biztos lesznek olyanok, akik nem fognak szeretni. Azok, akik szeretnek gúnyolódni, mindig találnak ürügyet rá (Példabeszédek 18:24). Ne fáraszd magad azzal, hogy megpróbálod kiigazítani az elfogult nézőpontjukat. A bölcs Salamon király ezt figyelte meg: „A gúnyolódó nem szereti azt, aki megfeddi őt” (Példabeszédek 15:12). Ha valaki gúnyolódik, nem jelenti azt, hogy igaza van. Inkább csak magáról állít ki szegénységi bizonyítványt.

Mit tegyél, ha nem tudod, hová tartozol? Az teljesen természetes, hogy szeretnél tartozni valahová, egy családhoz vagy egy kultúrához. De hiba lenne azt gondolni, hogy a kultúrád vagy a családod határozza meg, hogy mennyit érsz. Meglehet, hogy valaki ez alapján alkot véleményt rólad, de Isten nem. Péter apostol ezt írta: „nem részrehajló az Isten, hanem minden nemzetben elfogadható előtte, aki féli őt, és igazságosságot cselekszik” (Cselekedetek 10:34, 35). Ha minden tőled telhetőt megteszel, hogy örömöt szerezz Jehova Istennek, ő befogad a  családjába (Ézsaiás 43:10; Márk 10:29, 30). Tartozhatnál ennél jobb helyre?

Hogyan tudod áthidalni a családon belüli kulturális különbségeket? Szinte minden családban előfordul, hogy a szülőknek és a gyerekeknek más a véleményük valamiről. A te esetedben ez még inkább igaz lehet. A szüleid azt akarják, hogy annak az országnak a szokásait kövesd, ahonnan elköltöztek, te viszont az új otthonotok szokásai szerint akarsz élni. Ám ha szeretnéd, hogy jól menjenek a dolgaid, ’tisztelned kell apádat és anyádat’ (Efézus 6:2, 3).

Ahelyett, hogy ágálnál a szüleid szokásai ellen, mivel azok távol állnak tőled, inkább próbáld megérteni, hogy miért fontos nekik egy-egy szokás (Példabeszédek 2:10, 11). Gondolkodj el a következő kérdéseken: „Ellentétben állnak ezek a szokások a bibliai alapelvekkel? Ha nem, akkor mi az, ami nem tetszik bennük? Hogyan tudnám ezt tiszteletteljesen elmondani a szüleimnek?” (Cselekedetek 5:29). Természetesen sokkal könnyebb tisztelni a szüleidet, megérteni a gondolkodásmódjukat, és elmondani az érzéseidet, ha jól beszéled a nyelvüket.

Hogyan küzdheted le a családon belüli nyelvi akadályokat? Néhány család ragaszkodik ahhoz, hogy otthon csak az anyanyelvükön beszéljenek, és így a gyerekek mindkét nyelvet jól megtanulják. Ezt ti is kipróbálhatnátok. Talán arra is szeretnéd megkérni a szüleidet, hogy segítsenek megtanulni írni az ő nyelvükön. Stelios, aki Németországban nőtt fel, de görög az anyanyelve, ezt mondja: „A szüleim mindennap megbeszéltek velem egy bibliaverset. Hangosan felolvasták, én meg leírtam. Most görögül is, meg németül is tudok írni és olvasni.”

De van egy másik haszna is annak, ha mindkét nyelvet érted. „Azért tanultam meg a szüleim nyelvét, mert szerettem  volna közel kerülni hozzájuk, de leginkább azért, mert szerettem volna megérteni az Istennel és az igazsággal kapcsolatos érzéseiket” – mondja Giosuè, akit már korábban idéztünk. „Az, hogy megtanultam a nyelvüket, segített nekem, hogy megismerjem őket, és nekik is, hogy megértsenek engem.”

Híd, nem pedig akadály

Te hogyan tekintesz a családod kultúrájára? Úgy, mint ami elszigetel másoktól, vagy úgy, mint ami egy híd, amely összeköt benneteket? Sok keresztény fiatal felismerte, hogy van még egy okuk arra, hogy előnynek tekintsék az eltérő kulturális hátteret. Szeretnék elmondani Isten Királyságának a jó hírét más bevándorlóknak is (Máté 24:14; 28:19, 20). „Fantasztikus, hogy két nyelven is meg tudom magyarázni a Szentírást!  – mondja Salomão, aki ötéves volt, amikor Londonba költöztek. – Már majdnem elfelejtettem az anyanyelvemet, de most, hogy egy portugál gyülekezetbe járok, angolul is, és portugálul is folyékonyan tudok beszélni.”

Noor, akit már korábban idéztünk, látta, hogy szükség van evangéliumhirdetőkre az arab nyelvterületen. „Most nyelvórákra járok, és megpróbálom újra megtanulni, amit elfelejtettem – mondja. – Már máshogy látom a dolgokat, és szeretném, ha kijavítanának, amikor hibázom. Tanulni szeretnék.”

Az biztos, hogy ha két kultúrát is ismersz, és két vagy több nyelven is tudsz beszélni, igazán előnyös helyzetben vagy. Jobban megérted az emberek érzéseit, és válaszolni tudsz az Istennel kapcsolatos kérdéseikre (Példabeszédek 15:23). Preeti, aki Angliában született, de indiaiak a szülei, kifejti: „Mivel két kultúrát is ismerek, sokkal jobban érzem magam a szolgálatban. Megértem az indiai és az angol embereket is, tudom, miben hisznek, és hogyan gondolkodnak.”

Te is tudnád inkább előnynek tekinteni a körülményeidet, mintsem hátránynak? Ne feledd, hogy Jehova önmagadért szeret téged, és nem az számít neki, hogy te vagy a családod honnan származtok. Vajon azokhoz a fiatalokhoz hasonlóan, akiket itt idéztünk, te is fel tudnád használni a tudásodat és a tapasztalatodat, hogy segíts a népcsoportodból származó embereknek megismerni szerető és pártatlan Istenünket, Jehovát? Ha így teszel, igazán boldog leszel! (Cselekedetek 20:35).

KULCSFONTOSSÁGÚ BIBLIAVERS

„Nem részrehajló az Isten” (Cselekedetek 10:34)

EGY JÓ TANÁCS

Ha a társaid piszkálnak az etnikai háttered miatt, ne vedd magadra a gúnyos megjegyzéseiket, és ne veszítsd el a humorodat. Így valószínűleg nem lesz nekik olyan érdekes az, hogy csipkelődjenek veled.

TUDTAD . . . ?

Ha két nyelven beszélsz, nagyobb eséllyel találsz munkát.

A HADITERVEM

Ezt fogom tenni, hogy jobban értsem a szüleim nyelvét: ․․․․․

Amit meg szeretnék kérdezni a szüleimtől: ․․․․․

TE MIT GONDOLSZ?

● Hogyan segíthet jobban megismerni önmagadat, ha ismered a szüleid kultúráját?

● Milyen előnyeid vannak azokkal a fiatalokkal szemben, akik csak egy kultúrát ismernek?

[Oldalidézet a 160. oldalon]

„Boldog vagyok, hogy segíteni tudok másoknak megismerni a Bibliát orosz, francia és moldvai nyelven” (Oleg)

[Kép a 161. oldalon]

Rajtad múlik, hogy úgy tekintesz-e a családod kultúrájára, mint egy hídra, mely összeköt másokkal