15. FEJEZET

Baj, ha egy kis magánéletet szeretnék?

 Tegyél egy ✔-t ahhoz a válaszhoz, amelyik rád illik:

1. A szobádban vagy, az ajtód csukva, a testvéred pedig kopogás nélkül beront hozzád.

□ Semmi gond, én is ugyanezt csinálom vele.

□ Micsoda faragatlanság! Mi van, ha éppen öltözködöm?

2. Éppen csak hazaértél, és a szüleid máris kérdésekkel bombáznak: „Hol voltál? Mit csináltál? Kivel voltál?”

□ Semmi gond, általában úgyis elmondok nekik mindent.

□ De idegesítő! Miért nem bíznak meg bennem?

KISKORODBAN talán nem volt fontos számodra a magánélet. Ha a kistestvéred fogta magát, és bejött a szobádba, örültél a társaságának. Ha a szüleid kérdeztek tőled valamit, habozás nélkül válaszoltál. Akkoriban az életed nyitott könyv volt a családod előtt. De most olykor talán azt kívánod, bárcsak becsukhatnád ezt a könyvet. A 14 éves Corey ezt mondja: „Szeretném, ha nem kellene mindenről beszámolnom.” Vizsgáljunk meg két problémás területet.

Amikor egyedüllétre vágysz

Számos érthető oka van annak, hogy egyedül akarsz lenni. Talán csak szeretnél ’egy kicsit pihenni’ (Márk 6:31). Vagy amikor imádkozni akarsz, szeretnéd alkalmazni Jézus tanácsát, amelyet a tanítványainak adott: „menj be a szobádba, és miután bezártad az ajtódat, imádkozz Atyádhoz” (Máté 6:6; Márk 1:35). A bökkenő csak az, hogy amikor bezárkózol a szobádba (ha van saját szobád), a szüleid nem azt gondolják, hogy  imádkozol. A testvéreid pedig egyszerűen nem értik meg, hogy szeretnél egyedül lenni.

Amit megtehetsz: Ahelyett, hogy mindenkivel veszekednél, aki bejön a szobádba, próbáld ki a következőket:

● Állíts fel néhány ésszerű alapszabályt a testvéreidnek, hogy legyen időd magadra. Ha szükséges, kérd meg a szüleidet, hogy segítsenek ebben. *

● Próbáld megérteni a szüleid nézőpontját. „Időnként ellenőriznek a szüleim – mondja a 16 éves Rebekah. – De őszintén szólva, ha szülő lennék, én is ellenőrizném a gyerekemet, különösen mivel nagyon jól tudom, hogy milyen kísértésekkel néznek szembe a fiatalok.” Te is érted, hogy miért aggódnak a szüleid? (Példabeszédek 19:11).

● Őszintén kérdezd meg magadtól: Adtam okot a szüleimnek arra, hogy azt gondolják, valami rosszban sántikálok, ha az ajtóm zárva van? Vajon annyira titkolózom, hogy a szüleimnek kémkedniük kell utánam? Ha nemmel válaszoltál ezekre a kérdésekre, és a szüleid még ezek után is bizalmatlanok veled, higgadtan és tisztelettudóan mondd el nekik, mit  érzel. Hallgasd meg figyelmesen, amikor elmondják, mi aggasztja őket, és tegyél meg mindent, hogy te ne súlyosbítsd a helyzetet (Jakab 1:19).

Amikor elkezdesz barátkozni másokkal

Természetes, hogy tinédzserként szeretnéd, ha lennének barátaid. Az is természetes, hogy a szüleid kíváncsiak rá, hogy kik a barátaid, és mivel töltitek az időtöket. Neked azonban úgy tűnhet, hogy az aggódásuk már-már beteges. A 16 éves Amy ezt mondja: „Csak azt szeretném, ha anélkül e-mailezhetnék, hogy a szüleim a vállam fölött kukucskálnának, és anélkül telefonálhatnék, hogy tízpercenként megkérdeznék, kivel beszélek.”

Amit megtehetsz: Ne hagyd, hogy a barátságok ápolása falat emeljen közéd és a szüleid közé, inkább próbáld ki a következőket:

● Beszélj nyíltan a barátaidról, és tedd lehetővé, hogy a szüleid megismerjék őket. Nyilván nem szeretnéd, hogy a szüleid nyomozzanak utánad. De ugyan mi mást tehetnének, ha rejtély számukra, hogy kik a barátaid? Ne feledd, minél többet tudnak a szüleid azokról, akikkel az idődet töltöd, annál kevésbé fognak aggódni amiatt, hogy kiket választasz barátaidnak.

● Légy őszinte magadhoz: tényleg magánéletre vágysz, vagy csak szeretnél valamit eltitkolni? Brittany, aki 22 éves, ezt mondja: „Ha a szüleiddel laksz, és ők aggódnak  valami miatt, akkor így kellene gondolkodnod: »Nem csinálok semmi rosszat, miért kellene titkolóznom?« De ha titkolnivalód van, akkor máshonnan fúj a szél.”

A magánélet és te

Most kigondolhatsz néhány megoldást azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet több magánéleted. Írd le a válaszaidat az egyes lépéseknél feltett kérdésekre:

1. lépés: Határozd meg a problémát. Milyen területen szeretnél több önállóságot?

․․․․․

 2. lépés: Vedd figyelembe a szüleid nézőpontját. Szerinted mi aggaszthatja a szüleidet?

․․․․․

3. lépés: Dolgozz a megoldáson. Mivel járulsz hozzá talán akaratlanul is a problémához? Milyen változtatásokat tehetnél? Szerinted hogyan segíthetnének a szüleid megoldani a problémát?

․․․․․

4. lépés: Beszéljétek meg. Írd le, hogy hogyan tudnád felhozni a magánélet témáját, amikor a szüleiddel beszélgetsz.

․․․․․

A KÖVETKEZŐ FEJEZETBŐL:

Elveszítetted édesanyádat vagy édesapádat? Hol lelhetsz vigaszra?

[Lábjegyzet]

KULCSFONTOSSÁGÚ BIBLIAVERS

„Tégy meg minden tőled telhetőt, hogy helyeselten mutasd be magadat az Istennek, mint olyan munkás, akinek nincs miért szégyenkeznie” (2Timóteusz 2:15)

EGY JÓ TANÁCS

Ha arról beszélgettek a szüleiddel, hogy mennyi magánéleted legyen, ne panaszkodj. Inkább azt mondd el, hogy mi nyugtalanít. Mi a különbség a kettő között? A panasz arról szól, hogy szerinted mit csinálnak rosszul a szüleid. Ha arról beszélsz nekik, ami nyugtalanít, az segít mindannyiótoknak, hogy keressetek egy jó megoldást.

TUDTAD . . . ?

Minél nyíltabb vagy a szüleiddel, annál kevésbé lesznek gyanakvók.

A HADITERVEM

Ezt fogom tenni, hogy elnyerjem (vagy visszanyerjem) a szüleim bizalmát: ․․․․․

Amit meg szeretnék kérdezni a szüleimtől: ․․․․․

TE MIT GONDOLSZ?

● Miért van joguk a szüleidnek érdeklődni afelől, hogy mi történik veled?

● Ha dolgozol azon, hogy jobb legyen a gondolatcsere közted és a szüleid közt, az hogyan segít, hogy később más felnőttekkel is kommunikálni tudj?

[Oldalidézet a 108. oldalon]

„A szülők nem szeretnék, ha a gyermeküknek baja esne, ezért időnként úgy tűnhet, hogy beleavatkoznak a gyermekeik magánügyeibe. Látszólag ez nem fair. De őszintén szólva, ha szülő lennék, valószínűleg én is ezt tenném” (Alana)

[Kép a 109. oldalon]

A bizalom olyan, mint a fizetés: meg kell dolgozni érte