Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Miért kell ’tisztelnem apámat és anyámat’?

Miért kell ’tisztelnem apámat és anyámat’?

1. fejezet

Miért kell ’tisztelnem apámat és anyámat’?

„TISZTELD apádat és anyádat.” Sok fiatal számára ezek a szavak a sötét középkor hangulatát idézik.

A fiatal Veda nyíltan fellázadt az apja ellen azzal, hogy olyan fiúval randevúzott, aki a kábítószerek és az alkohol rabja volt. Kihívó módon táncolni ment, és kimaradt a hajnali órákig. „Túl szigorúnak éreztem őt” — magyarázza Veda. „18 éves voltam, azt hittem, már mindent tudok. Úgy éreztem, hogy az apám rosszindulatú, és egyszerűen nem akarja, hogy jól érezzem magam. Tehát elmentem, és azt tettem, amit tenni akartam.”

A legtöbb fiatal valószínűleg helyteleníti Veda viselkedését. Mégis, ha a saját szüleik utasítanák őket, hogy csináljanak rendet a szobájukban, végezzék el a házi feladatukat, vagy érjenek haza egy adott időpontra, sokukban forrongana a harag. Vagy ami még rosszabb: nyíltan szembeszállnának a szüleikkel! A fiatal nézete a szüleiről viszont nemcsak azt befolyásolja, hogy háború vagy béke van-e otthon, hanem magát az életét is érinti. Ugyanis Istentől származik az a parancsolat, hogy ’tiszteld a szüleidet’, és ezen parancsolat gondos betartása érdekében a következő ösztönzést fűzi ehhez: „Hogy jól legyen dolgod és hosszú életű lehess a földön” (Efézus 6:2, 3). A kockázatok igen nagyok. Vizsgáljuk meg tehát ismételten, mit is jelent valójában tisztelni apádat és anyádat.

Mit jelent ’tisztelni’ őket

A „tisztelet” magában foglalja a törvényesen kinevezett tekintély elismerését. Például a keresztényeknek megparancsolják, hogy „tiszteljék a királyt” (1Péter 2:17). Talán nem mindig értesz egyet a nemzeti uralkodóval, az állását vagy hivatalát mégis tisztelni kell. Hasonlóképpen, Isten a családban a szülőket bizonyos hatalommal ruházta fel. Ez azt jelenti, hogy el kell ismerned azon istenadta jogukat, hogy szabályokat állítsanak fel a számodra. Igaz, más szülők elnézőbbek lehetnek, mint a tieid. Viszont a te szüleid feladata annak eldöntése, mi szolgálja a te javadat — más családoknál esetleg mások az elvárások.

Az is igaz, hogy még a legjobb szülő is időnként lehet önkényes, sőt igazságtalan. De a Példabeszédek 7:1, 2. versében egy bölcs szülő ezt mondta: „Fiam [vagy lányom]  . . . tartsd meg parancsolataimat és maradj életben.” Hasonlóképpen, a szüleid szabályai vagy „parancsolatai” általában a te javadat szolgálják, ez a valódi szeretetük és törődésük kifejezése.

Johnnak például az anyja újra meg újra elmondta, hogy mindig a felüljárót használja az otthonuk közelében levő hatsávos autópályán való átkelésénél. Egy nap két lány az iskolából arra akarta rávenni őt, hogy a rövidebb utat válassza az úton keresztül. Figyelmen kívül hagyva „gyáva nyúl!” csúfolódásukat, John a felüljárón kelt át. Átkelés közben kerékcsikorgást hallott. Letekintve, elszörnyedve látta, amint a két lányt elütötte egy autó, és a levegőbe dobta! Igaz, a szüleid iránti engedelmesség ritkán élet-halál kérdése, de az engedelmesség általában a javadat szolgálja.

A ’szüleid tisztelése’ azt is jelenti, hogy elfogadod a helyreigazítást, nem duzzogva vagy idegesen, amikor alkalmazzák azt. „Az ostoba figyelmen kívül hagyja apja fegyelmezését” — mondja a Példabeszédek 15:5.

Végül, a tiszteletadás többet jelent az udvarias tiszteletnél vagy beletörődött engedelmességnél. A „tiszteld”-nek fordított eredeti görög ige a Bibliában alapvetően azt jelenti, hogy nagy értékeléssel tekintünk valakire. Tehát a szülőket értékesnek kell tekinteni, nagyra becsültnek és kedvesnek kell tartanod őket. Ez azt is jelenti, hogy gyengéden, értékelően érzel irántuk. Azonban egyes fiatalok mindent éreznek a szüleik iránt, csak gyengédséget nem.

Kifogásolható szülők — méltók a tiszteletre?

Egy Gina nevű fiatal írta: „Az apám nagyon sokat ivott, és nem tudtam aludni, mivel a szüleim vitatkoztak és sokat kiabáltak. Az ágyban feküdtem, és csak sírni tudtam. Nem mondhattam meg nekik, mit érzek, mert az anyám valószínűleg megütött volna. A Biblia azt mondja, hogy ’tiszteld apádat’, de én nem tudom.”

Azon szülők, akik hirtelen haragúak vagy erkölcstelenek, akik részegesek vagy civakodnak egymással, vajon ők valóban megérdemlik a tiszteletet? Igen, mivel a Biblia elítéli bármely szülő „kigúnyolását” (Példabeszédek 30:17). Továbbá a Példabeszédek 23:22 arra emlékeztet bennünket, hogy szüleid ’nemzettek téged’. Csupán már ez a tény is elegendő a tisztelésükre. Gregory, aki egy időben nagyon tiszteletlen volt, ma ezt mondja: „Megköszönöm Jehova Istennek, hogy [az anyám] az én esetemben nem folyamodott abortuszhoz, vagy nem dobott ki a kukába kisbabaként. Egyedül nevelt bennünket, s hatan voltunk. Tudom, hogy nem volt könnyű neki.”

Bár a szüleid nem tökéletesek, ők is sok áldozatot hoznak érted. „Egyszer már nem volt más ennivalónk, csupán egy kukoricakonzerv és egy kevés búzadara” — folytatja Gregory. „Az anyám elkészítette nekünk, gyermekeknek, ő nem evett belőle. Jóllakva mentem lefeküdni, de nem tudtam elképzelni, ő miért nem evett. Most már saját családom van, és tudom, hogy értünk hozott áldozatot.” (Egy tudományos tanulmány egy gyermek 18 éves koráig történő felnevelésének költségeit 66 400 dollárban állapítja meg.)

Ismerd fel azt is, hogy csupán azért, mert a szülők példája nem a legjobb, ez nem jelenti azt, hogy minden, amit mondanak neked, rossz. Jézus idejében a vallásvezetők romlottak voltak. Jézus mégis azt mondta az embereknek: „Mindazt, amit mondanak nektek, megtegyétek, de ne cselekedjetek az ő cselekedeteik szerint” (Máté 23:1–3, 25, 26). Nem lehetne-e ugyanezt az alapelvet egyes szülőkre is alkalmazni?

Megbirkózás a neheztelés érzésével

De mi van akkor, ha érzésed szerint a szülő súlyosan visszaél a hatalmával? * Maradj nyugodt. A lázadással semmit sem érsz el, sem a gyűlölködő, indulatos viselkedéssel (Prédikátor 8:3, 4; vö. Prédikátor 10:4 [10:1, Károli]). Egy 17 éves lány neheztelni kezdett a szüleire, mivel azok a saját perpatvarukkal voltak elfoglalva, és közömbösnek látszottak őiránta. Az irántuk érzett neheztelés később az általuk tanított bibliai alapelvekre is kiterjedt. Csupán bosszúból merészen vállalta a nemi erkölcstelenséget és a kábítószerélvezetet. „Úgy éreztem, így majd megfizetek a szüleimnek” — hangzott a keserű magyarázata. De azáltal, hogy bosszút akart állni, csak magának okozott fájdalmat.

A Biblia ekként int: „Ügyelj magadra, hogy a düh ne késztessen téged rosszindulatú [tettekre] . . . Vigyázz, nehogy olyasmire add magad, ami káros” (Jób 36:18–21). Ismerd fel azt, hogy a szülők is felelősek a saját cselekedeteikért Jehova előtt, és számon lesznek kérve esetleges súlyos igazságtalanságok elkövetéséért (Kolossé 3:25).

A Példabeszédek 19:11 mondja: „Az ember éleslátása feltétlenül lefékezi a haragját, és szép dolog a részéről, ha elnézi a vétket.” Időnként legjobb megpróbálni megbocsátani, és elfelejteni a szülő fájó tettét. Ahelyett, hogy a hibáin időznél el, koncentrálj a jó tulajdonságaira. Dodynak például érzéketlen anyja és alkoholista nevelőapja volt. Figyeld meg, hogy a hiányosságaik terén tanúsított éleslátása hogyan tompította a keserűségét. Ezt mondja: „Talán az anyám azért nem mutatott irántunk soha szeretetet, mivel mint gyermeket sohasem tanították meg erre. A nevelőapám érdeklődést mutatott a dolgaink iránt, amikor józan volt, bár az nem túl gyakran fordult elő. Mégis mindig volt tető a fejünk felett és ennivaló a hűtőben nekem és a nővéremnek.”

Szerencsére az önfejű vagy hanyag szülők kisebbségben vannak. Több mint valószínű, hogy a szüleid érdeklődnek a jóléted iránt, és igyekszenek jó példát mutatni. Még így is időnként neheztelhetsz rájuk. „Néha, amikor egy problémát beszélek meg az anyámmal, és ő képtelen megérteni az elgondolásomat — ismeri el egy Roger nevű fiatalember —, mérges leszek, és haragból mondok neki valamit, csak azért, hogy fájjon neki. Így szoktam törleszteni az adósságomat. De amikor elmentem hazulról, éreztem gonoszságom súlyát. És tudtam, hogy ő sem érzi jól magát.”

A meggondolatlan szavak ’szúrhatnak’ és ’fájdalmat okozhatnak’, de nem fogják megoldani a problémádat. „A bölcsek nyelve viszont gyógyító” (Példabeszédek 12:18 [12:17, Károli]; 15:1). „Bár nehéz volt, visszamentem és bocsánatot kértem” — magyarázza Roger. „Akkor már képesek voltunk higgadtabban megbeszélni a problémát, és így megtaláltuk a megoldást.”

’Amit az apám mondott, helyes volt’

Érdekes módon, egyes fiatalok kimerítik magukat és szüleiket azzal, hogy ellenállnak a szülői utasításoknak, csak azért, hogy később rádöbbenjenek, a szüleiknek mindig is igazuk volt. Vegyük például Veda (a fejezet elején említettük) esetét. Egy napon elment a barátjával autózni. A fiú marihuánától és sörtől feldobott állapotban volt. Elvesztette az autó felett az uralmát, és 96 km/óra sebességgel egy lámpaoszlopnak ütközött. Veda túlélte a balesetet egy mély vágással a homlokán. A barátja elmenekült a helyszínről, még csak nem is jelentkezett a kórházban, hogy segítsen neki.

„Amikor a szüleim megérkeztek a kórházba — ismerte be Veda —, elmondtam nekik, hogy minden, amit az apám mondott, helyes volt, és hogy már régen hallgatnom kellett volna rá . . . Nagy hibát követtem el, és ez majdnem az életembe került.” Ezután Veda megváltoztatta szülei iránti nézetét.

Talán bizonyos változások a te esetedben is helyénvalóak lennének. A ’szüleid tisztelete’ valóban régimódi ötletnek tűnhet. De ez nemcsak okos dolog, amit tenni kell, hanem Isten szemében helyes is. De mi van akkor, ha tisztelni akarod a szüleidet, de úgy érzed, félreértenek, vagy szinte mozgásképtelenné tesznek a korlátozásaikkal? Vizsgáljuk meg, hogyan jobbíthatsz a sorsodon ilyen helyzetekben.

[Lábjegyzet]

^ 18. bek. Itt nem a fizikai bántalmazás vagy a szexuális molesztálás eseteire utalunk, amikor is egy fiatalnak otthonán kívüli, szakképzett segítségre lehet szüksége.

Kérdések a megbeszéléshez

◻ Mit jelent tisztelni a szüleidet?

◻ Miért állítanak fel a szülők oly sok szabályt? Szolgálhatják-e ezek a szabályok a javadat?

◻ Kell-e tisztelned a szüleidet, ha a viselkedésük szégyenletes? Miért?

◻ Említs eredményes módszereket arra, hogyan győzheted le a neheztelés érzését, amit néha a szüleid iránt érzel! Mondj néhány balga módszert!

[Kiemelt szöveg a 16. oldalon]

„Úgy éreztem, hogy az apám rosszindulatú, és egyszerűen nem akarja, hogy jól érezzem magam. Tehát elmentem, és azt tettem, amit tenni akartam”

[Kép a 12. oldalon]

Hogyan kell tekintened a szüleid szabályait?

[Kép a 14. oldalon]

Tisztelnem kell-e azokat a szülőket, akik szégyenteljesen viselkednek?