4. fejezet

Miért vált el apa és anya?

„Emlékszem arra, mikor a papám elhagyott minket. Igazából nem értettük, mi történt. A mamának munkába kellett menni, és folyton egyedül voltunk. Néha csak ültünk az ablaknál és gyötrődtünk, vajon nem hagyott-e el ő is bennünket . . .” (Egy elvált családból származó lány vallomása.)

A VÁLÁS, úgy tűnik, a világ végéhez hasonló katasztrófa, amely képes örökké tartó gyötrelmet előidézni. Gyakran érzelmi lavinát indít el, szégyent, haragot, szorongást, az elhagyatottságtól való félelmet, bűntudatot, depressziót és a mélységes veszteség érzését, sőt még bosszúvágyat is előidézhet.

Ha a szüleid a közelmúltban váltak el, talán te is átéreztél ehhez hasonló érzéseket. Hiszen a Teremtőnk akarata az, hogy mind az édesapád, mind pedig az édesanyád részt vegyen a felnevelésedben (Efézus 6:1–3). Viszont most megfosztottak az egyik általad szeretett szülő naponkénti jelenlététől. „Valóban felnéztem apámra, és vele akartam maradni” — panaszolja Paul, akinek szülei 7 éves korában elváltak. „De anya felügyeletére bíztak bennünket.”

Amiért elválnak a szülők

A szülők gyakran titokban tartják a problémáikat. „Nem emlékszem, hogy a szüleim veszekedtek volna” — mondja Lynn, akinek a szülei gyermekkorában váltak el. „Azt gondoltam, jól megértik egymást.” Még ha a szülők civakodnak is, akkor is megdöbbenthet a tényleges válásuk.

Sok esetben a válás azért következik be, mivel egyik szülő szexuális helytelenségben vétkes. Isten megengedi  az ártatlan félnek a válás elérését (Máté 19:9). Más esetekben „a harag, üvöltözés és vádaskodó beszéd” tettlegességig fajult előidézve az egyik szülő félelmét a saját és gyermekei jólétét illetően (Efézus 4:31).

Egyes válások mögött kétségkívül gyönge kifogások húzódnak meg. A problémák megoldása helyett egyesek önzően elválnak, mivel azt állítják, hogy ’boldogtalanok’, vagy ’már nem szerelmesek’. Ez nem tetszik Istennek, aki „gyűlöli a válást” (Malakiás 2:16). Jézus utalt arra, hogy egyesek azért bontják fel a házasságukat, mivel a házastársuk keresztény lett (Máté 10:34–36).

Bármi legyen is a helyzet, az a tény, hogy a szüleid a hallgatást választották, vagy csupán homályos magyarázatot adnak válásuk okára, nem jelenti azt, hogy nem szeretnek téged. * Eltelve saját fájdalmukkal, a szüleid egyszerűen nehéznek találhatják a válásról való beszélgetést (Példabeszédek 24:10). Azonkívül kínosnak és zavarba ejtőnek érezhetik kölcsönös mulasztásuk beismerését.

 Amit te megtehetsz

Próbáld meg felismerni a megfelelő időt arra, hogy gondjaidat higgadtan megbeszéld szüleiddel (Példabeszédek 25:11). Tudasd velük, mennyire elszomorított és összezavart téged a válás. Talán kielégítő magyarázatot kapsz majd tőlük. De ha nem, ne ess kétségbe. Vajon Jézus nem hallgatott-e el dolgokat tanítványai elől mindaddig, amíg nem voltak képesek azt felfogni? (János 16:12). Nincs-e joguk a szüleidnek magánélethez?

Végül tekintsd úgy a válást, bármi legyen is az oka, mint az ő vitájukat, és nem a tiédet. Wallerstein és Kelly 60 elvált családról készített felmérése alapján úgy találta, hogy a házastársak a válásért egymást, munkaadójukat, a családtagokat és a barátokat okolták. De a kutatók ezt mondják: „Érdekes módon egyetlenegy sem okolta közülük a gyermekeket.” A szüleid irántad érzett érzései nem változtak.

Az idő gyógyító hatása

„Ideje van a gyógyulásnak” (Prédikátor 3:3). És miként egy szó szerinti seb, például egy csonttörés heteket, sőt  hónapokat vehet igénybe a teljes gyógyulásig, az érzelmi sebeknek is idő kell a gyógyuláshoz.

Wallerstein és Kelly váláskutatók úgy találták, hogy szinte egy-két évvel a válás után „az általános félelem, a fájdalom, a döbbent hihetetlenség . . . elhalványult vagy végképp eltűnt”. Néhány szakértő úgy véli, hogy a válás legrosszabb szakaszán már három éven belül túl lehet jutni. Ez örökkévalóságnak tűnhet, de sok mindennek kell megtörténnie, amíg az életed ismét stabilizálódhat.

Először is a családod megszokott háztartási teendőit — melyeket a válás félbeszakított — újra meg kell szervezni. Időnek kell eltelni ahhoz is, amíg a szüleid érzelmileg ismét lábra állnak. Csak ekkor lesznek képesek végül is arra, hogy megadják neked a szükséges támogatást. Ahogy életed némiképp visszanyeri a rendszeresség látszatát, újra természetesen fogod magad érezni.

Salamon király ezt az intést adta: „Ne mondd: ’Miért voltak jobbak a hajdani napok a mostaniaknál?’ Mert nem bölcs dolog, ha ilyet kérdezel” (Prédikátor 7:10). A tűnődés a múlton előidézheti a mostani idők pontatlan értékelését. Milyen volt a családi helyzet a válás előtt? „Mindig sok veszekedés volt, üvöltözés és csúfolódás” — ismeri el Annette. Lehetséges, hogy most már örvendhetsz az otthon békéjének?

’Össze tudom őket újra hozni’

Egyes fiatalok olyan álmokat dédelgetnek magukban, mint a szüleik kibékítése. Talán ragaszkodnak az ilyen elképzeléshez még a szüleik újraházasodása után is!

Ennek ellenére a válás tényének figyelmen kívül hagyása semmin sem változtat. Valószínűleg a világ összes könnye, könyörgése és cselszövése sem képes a szüleidet újra összehozni. Tehát miért kínoznád magad olyasmin töprengve, ami valószínűtlen? (Példabeszédek 13:12). Salamon azt mondta: „Ideje van az elvesztésnek” (Prédikátor 3:6). Fogadd el hát mind a válás valóságát, mind  a tartósságát. Ezzel nagyot lépsz afelé, hogy túltedd magad rajta.

Törekedj jó viszonyra a szüleiddel

Jogosan lehetsz dühös a szüleidre, amiért széttörték az életedet. Ahogy egy fiatalember szomorúan megjegyezte: „A szüleink önzők voltak. Igazából nem gondoltak ránk, hogy azzal, amit tesznek, fájdalmat okoznak nekünk. Ők csak haladtak tovább, és szőtték a terveiket.” Ez igaz lehet, de cipelheted-e egy életen keresztül a harag és keserűség terhét anélkül, hogy ártanál magadnak?

A Biblia a következőt tanácsolja: „Minden rosszindulatú keserűséget, haragot és dühöt . . . vessetek ki magatokból . . . Hanem legyetek egymáshoz kedvesek, gyengéden együtt érzők, készségesen megbocsátva egymásnak” (Efézus 4:31, 32). De hogyan lehetsz képes megbocsátani valakinek, aki ilyen mélyen megsértett? Próbáld tárgyilagosan szemlélni a szüleidet — mint esendő, tökéletlen embereket. Igen, még a szüleid is ’vétkeznek, és nem érik el Isten dicsőségét’ (Róma 3:23). Ennek felismerése segíthet abban, hogy a szüleiddel való jó viszonyra törekedj.

Öntsd ki érzelmeidet

„Ténylegesen sosem beszéltünk arról, hogy én miként vélekedtem szüleim válásáról” — mondta egy fiatalember, akivel interjút készítettünk. Bár eleinte közömbös volt, a fiatalember fokozatosan elérzékenyült, még könnyezett is, ahogy szülei válásáról beszélt. Az érzelmek, amelyek régóta el voltak temetve, most napvilágra kerültek. Meglepődve ettől, bevallotta: „Valóban segített az, hogy kibeszélhettem magam.”

Neked szintén hasznos lehet, ha inkább bizalmasan elmondod a dolgokat valakinek, mintsem hogy elszigeteled magad. Hadd tudják meg a szüleid, hogy mit érzel, mitől félsz, és mi miatt aggódsz. (Vö. Példabeszédek 23:26.) Érett keresztények szintén segíthetnek. Keith például kevés vagy szinte semmi támogatást nem kapott  a válás miatt szétszakadt családjától. Viszont máshol támogatásra talált. Azt mondja: „A keresztény gyülekezet lett a családom.”

Mindenekfelett halló fülre találhatsz égi Atyánknál, „az ima Meghallgatójánál” (Zsoltárok 65:2 [65:3, Károli]). Egy Paul nevű fiatal visszaemlékszik, mi segített neki abban, hogy túltegye magát szülei válásán. „Folyton imádkoztam, és mindig valóságos személynek éreztem Jehovát.”

Éld tovább az életed

A válás után a dolgok sohasem lehetnek olyanok, mint azelőtt. Mindamellett ez nem jelenti azt, hogy az életed nem lehet eredményes és boldog. A Biblia azt tanácsolja, hogy „ne legyetek hanyagok a tennivalóitokban” (Róma 12:11). Igen, inkább éld tovább az életedet, semhogy elhagyd magad, és a bánat, a sérelem vagy a harag tétlenné tegyen! Foglald el magad az iskolai feladataiddal. Űzzél valamilyen hobbit! Legyen „sok tennivalód az Úr munkájában” (1Korinthus 15:58).

Szükséged van tevékenységre, eltökéltségre és az idő múlására. De végső fokon a szüleid házasságának felbomlása már nem fog többé uralkodó szerepet betölteni az életedben.

[Lábjegyzet]

Kérdések a megbeszéléshez

◻ Milyen okok miatt válnak el a szülők?

◻ Miért lehet nehéz a szülőknek beszélni erről? Mit tehetsz, ha nem hajlandók beszélni?

◻ Miért értelmetlen dolog a múlt felett időzni, vagy fantáziálni arról, hogy a szüleid újra összekerülnek?

◻ Milyen építő dolgokat tehetsz annak érdekében, hogy túltedd magad a váláson?

◻ Hogyan kezelheted a harag érzését, amit esetleg a szüleid iránt érzel?

 [Bekeretezett rész a 36., 37. oldalon]

’Vajon a válás tönkre fogja tenni az életemet?’

Rádöbbenve szüleik válásának tényére, egyes fiatalok szinte tönkreteszik az életüket. Egyesek meggondolatlan döntéseket hoznak, például abbahagyják az iskolát. Mások keserűségüket és mérgüket engedetlenséggel vezetik le — mintegy megbüntetve szüleiket azért, mert elváltak. Denny így emlékezik: „Boldogtalan és depressziós voltam szüleim válása után. Az iskolában is problémáim voltak, és ismételtem egy évet. Majd . . . én lettem az osztály bohóca, és számos esetben verekedésbe keveredtem.”

A megdöbbentő viselkedés nagyon is felkeltheti a szülők figyelmét. De mit ér el vele valójában a gyermek azonkívül, hogy feszültebbé tesz egy amúgy is feszült helyzetet? Az egyedüli személy, akinek valóban árt a helytelen cselekedet, az maga a helytelenség cselekvője (Galata 6:7). Próbáld megérteni, hogy a szüleid szintén szenvednek, és az, hogy látszólag hanyagolnak téged, nem szándékos. Denny anyja beismerte: „Valóban hanyagoltam a gyermekeimet. A válás után én is össze voltam kuszálódva, nem tudtam nekik segíteni.”

A Biblia a Zsidók 12:13-ban ezt tanácsolja: „És lábaitoknak egyenes ösvényt készítsetek, hogy a béna bokája ki ne ficamodjon, hanem inkább meggyógyuljon.” Még ha hiányzik is a szülői fegyelmezés, az nem ok az engedetlenségre (Jakab 4:17). Vállald a felelősséget cselekedeteidért, és gyakorolj önfegyelmet (1Korinthus 9:27).

Kerüld az elhamarkodott döntéseket, például az otthonod elhagyását. „A tapasztalatlan hisz minden szónak, de az éles eszű megfontolja lépéseit” (Példabeszédek 14:15). Ha a szüleid figyelme jelenleg más irányba terelődik ahelyett, hogy téged meghallgassanak, miért ne beszélnéd meg a döntéseidet egy idősebb baráttal?

Mégis még mindig sok minden nyugtalaníthat a jövődre vonatkozóan. Mivel a szüleid házassága meghiúsult, érthetően aggódhatsz a saját kilátásaid miatt, hogy te vajon örvendhetsz-e majd sikeres házasságnak. Szerencsére a házassági boldogtalanság nem olyan valami, amit örökölhetsz  a szüleidtől, mint például a szeplőket. Te egy egyedülálló egyéniség vagy. Az, hogy miként fog a jövőbeni házasságod alakulni, nem a szüleid mulasztásán múlik, hanem azon, hogy te és a házastársad milyen mértékben alkalmazzátok Isten Szavát.

Azonkívül olyan dolgok miatt is aggódhatsz, amelyeket korábban magától értetődőnek tartottál — élelem, ruházat, lakás és pénz. Azonban a szülők általában kidolgozzák a gyermekeik eltartásának valamilyen módját a válás után, még ha ez azt jelenti is, hogy az anyának világi munkát kell vállalnia. Viszont a Surviving the Breakup című könyv valós észrevételt tesz: „Ami egykor csupán egy családi egységet tartott el, annak most két családot kell eltartania, ami minden családtag életszínvonalának csökkenését hozza magával.”

Lehet, hogy meg kell szoknod bizonyos dolgok nélkülözését, ilyen például az új ruha, amelyeknek egykor örültél. Ellenben a Biblia a következőkre emlékeztet bennünket: „Mert semmit sem hoztunk a világra, és semmit sem vihetünk ki belőle. Tehát ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele” (1Timótheus 6:7, 8). Talán segíthetsz egy új családi költségvetés kidolgozásában. Emlékezz arra is, hogy Jehova „az árváknak atyja” (Zsoltárok 68:5 [68:6, Károli]). Biztos lehetsz abban, hogy gondot fordít a szükségleteidre.

Jeremiás megfigyelte: „Jó az ép testű férfinak, ha ifjan igát visel” (Jeremiás siralmai 3:27). Igaz, kevés „jó” van a szülők válásának figyelésében. De még ezt a megrázó tapasztalatot is a javadra tudod fordítani.

Judith Wallerstein kutató megfigyelte: „[Elvált szülők gyermekeinél] az érzelmi és szellemi fejlődés, amit a családi válság befolyásolt, elismerésre méltó és néha megható volt. A fiatalok . . . józanul elemezték a szülők tapasztalatait, és átgondolt következtetéseket vontak le a saját jövőjükre vonatkozóan. Az volt a céljuk, hogy megtalálják a megoldást a szüleik által elkövetett hibák elkerülésére.”

Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy szüleid válása nyomot hagy az életedben. De hogy ez a nyom egy homályos folt, vagy pedig egy fekélyes seb lesz, az nagymértékben rajtad múlik.

[Kép a 35. oldalon]

A szüleid házasságának felbomlását figyelni az elképzelhető legfájdalmasabb tapasztalatok közé tartozik

[Kép a 38. oldalon]

Az emlékek feletti hosszas merengés, hogy milyen is volt az élet régebben, csak lehangolhat