29. fejezet

Érett vagyok-e a randevúzásra?

SOK ORSZÁGBAN a randevúzást romantikus szórakozásnak tekintik, mulatságos időtöltésnek. A randevúzásnak tehát sok formája létezik. Egyesek számára a randevú egy hagyományos, formális alkalom — a virágok, egy kedves vacsora, egy búcsúcsók mind részei a rendezésnek. Mások számára a randevú csupán annyit jelent, hogy egy más nembelivel töltenek együtt bizonyos időt, akit kedvelnek. Vannak azonban olyan párok is, akik szüntelenül együtt vannak, de állításuk szerint ’csupán barátok’. Bárminek nevezzük is, a randevúzás, együttjárás vagy csupán találkozás egymással, általában ugyanazt jelenti: egy fiú és egy lány sok időt tölt el együtt, gyakran felügyelet nélkül.

A randevúzás nem volt szokás a bibliai időkben. Ettől függetlenül, ha intelligensen, körültekintéssel és tisztelettudóan viselkednek az egyének, akkor a randevúzás elfogadható módja annak, hogy két ember megismerje egymást. Sőt, még örömteli is lehet. De vajon ez azt jelenti, hogy neked randevúznod kell?

Randevúzás nyomás miatt

Talán nyomást érzel arra, hogy randevúzz. A legtöbb társad valószínűleg randevúzik, és természetesen te sem akarsz kimaradni a sorból. A randevúzásra irányuló nyomás azonkívül jöhet jó szándékú barátoktól és rokonoktól is. Amikor a 15 éves Mary Annt randevúra hívták, nagynénje ezt tanácsolta: „Ennek semmi köze ahhoz, hogy férjhez akarsz-e menni a fiúhoz, vagy sem. A randevúzás a személyiséged természetes kifejlődésének része . . . Tulajdonképpen ha mindig kikosarazod a fiúkat, nem leszel népszerű, és senki sem fog magával hívni.” Mary Ann így emlékezik: „A nénikém  szavai mélyen érintettek. Vajon egy jó lehetőségtől fosztanám meg magam? A fiúnak saját autója volt és sok pénze; és én tudtam, hogy jól fogom magam érezni vele. Elmenjek vele randevúzni, vagy sem?”

Egyes fiatalok számára a nyomás forrása a melegség és szeretet utáni vágyuk lehet. „Szükségem volt arra, hogy szeressenek és értékeljenek” — magyarázta egy 18 éves lány, Ann. „Mivel nem voltam meghitt viszonyban a szüleimmel, a fiúbarátomhoz fordultam a közelség érzéséért. Azt akartam, hogy legyen valaki, akinek ki tudom önteni az érzéseimet, aki valóban megért engem.”

Mindazonáltal egy tizenévesnek nem kell elkezdenie a randevúzást csupán azért, mert nyomást érez arra, hogy megtegye! Először is, a randevúzás komoly dolog — része annak a folyamatnak, amikor valaki házastársat választ. Házasság? El kell ismerni, hogy legtöbb randevúzó fiatal elméjében ez az utolsó dolog, ami felmerülhet. De valójában milyen más indoklás lehet arra, hogy két különböző nembeli személy elkezd sok időt tölteni együtt, mint az, hogy megvizsgálják a házasság lehetőségét? Hosszú távon bármilyen egyéb célú randevúzás valószínűleg minden mást fog eredményezni, csak nem „mulatságot”. Miért?

A randevúzás sötét oldala

Először is, a fiatalok az életük egy sebezhető időszakában vannak, amit a Biblia az „ifjúság virágzásának” nevez (1Korinthus 7:36). Ebben az időszakban a szexuális vágy erős hullámait érezheted. Ez nem helytelen dolog, hanem a felnőtté válás része.

De ebben rejlik a tinédzserkori randevúzásnak az egyik nagy problémája. A tizenévesek csak most kezdik megtanulni, hogyan uralkodhatnak ezeken a nemi érzéseken. Igaz, talán jól ismered Istennek a szexualitásra vonatkozó törvényeit, és őszintén szeretnéd megőrizni a tisztaságodat. (Lásd a 23. fejezetet.) De még ilyen esetben is figyelembe kell venni az élet egyik biológiai tényezőjét: Minél több időt töltesz egy más nembeli társaságában, annál jobban nőhet a nemi vágy  — akár akarod azt, akár nem. (Lásd 232—233. oldalakat.) Mindannyian ilyen módon lettünk megalkotva! Addig, amíg idősebb leszel és jobban tudod ellenőrizni az érzéseidet, a randevúzás egyszerűen nagyobb kihívás lehet számodra, mint amivel meg tudsz birkózni. Sajnálatos módon sok fiatal a saját bőrén tapasztalta ezt.

„Amikor elkezdtünk randevúzni . . . még csak nem is fogtuk meg egymás kezét, és nem is csókolóztunk. Csak a társaságát akartam élvezni, és beszélgetni akartam” — mondta egy fiatalember. „Ő azonban nagyon gyengéd volt, és igen közel ült hozzám. Idővel megfogtuk egymás kezét és csókolóztunk. Ez még erősebb szexuális vágyat keltett bennem. Hatással volt a gondolkodásomra, és eljutottam addig a pontig, hogy vele akartam lenni, nemcsak beszélgetve, hanem átkarolni, érinteni és csókolni is őt. Nem tudtam betelni vele! Szabályosan megőrültem a szenvedélytől. Időnként értéktelennek éreztem magam, és szégyenkeztem.”

Nem csoda, ha a randevúzás gyakran meg nem engedett  nemi kapcsolathoz vezet. Több száz fiatal körében végzett egyik felmérés szerint a lányok 87 százaléka és a fiúk 95 százaléka úgy érezte, hogy a szex vagy „közepesen fontos, vagy nagyon fontos” volt a randevúzás tekintetében. Viszont a lányok 65 százaléka és a fiúk 43 százaléka beismerte, hogy voltak időszakok a randevúzás során, amikor szexuális viszonyt létesítettek, bár nem volt kedvük hozzá!

A 20 éves Loretta így emlékezik: „Minél többet találkoztunk, annál közelebb kerültünk egymáshoz. A csókolózás rövidesen elvesztette a varázsát, és kezdtük egymás intim testrészeit érintgetni. Idegileg tönkrementem, mivel szennyesnek éreztem magam. A barátom idővel viszont azt is elvárta, hogy ’lefeküdjek vele’ . . . Teljesen összezavarodtam és megrémültem. De csak egy dologra tudtam gondolni: ’Nem akarom elveszíteni őt!’ Boldogtalannak éreztem magam!”

 Igaz, nem minden pár létesít szexuális kapcsolatot, egyesek a vonzalom kinyilvánítását röviddel előtte leállítják. De mit eredményez az, ha valaki felcsigázza magát érzelmileg, és nincs tiszteletre méltó megoldás az ilyenfajta érzések levezetésére? Teljesen biztos, hogy csalódottságot érzel. És ez a csalódottság nemcsak a szexuális érzésekre korlátozódik.

Összetört érzelmek

Vizsgáld meg egy fiatalember dilemmáját: ’Kezdetben nagyon kedveltem Kathyt. Nos, beismerem, hogy olyan dolgok cselekvésére beszéltem rá, amit ő nem tartott helyesnek. Most beszennyezettnek érzem magam, mert már nem érdekel a személye. Hogyan hagyhatom ott Kathyt anélkül, hogy érzéseiben megbántanám őt?’ Milyen zavarba ejtő, kínos helyzet! És mit éreznél, ha te volnál Kathy?

A tizenéveseknél az összetört szív gyakori jelenség. Igaz, talán vonzó képet nyújt az a fiatal pár, akik kéz a kézben sétálnak. De mennyi a valószínűsége annak, hogy ugyanaz a  pár egy év múlva még mindig együtt lesz, vagy hogy össze is házasodik? Valóban kevés a valószínűsége. A tizenéves idillek tehát szinte mindig halálra ítélt kapcsolatok, ritkán végződnek házassággal, és gyakran összetört szív az eredmény, amikor véget érnek.

Tulajdonképpen a tizenéves időszak alatt a személyiséged még változik. Felfedezed önmagad, mit kedvelsz, mit akarsz tenni az életeddel. Valaki, aki ma érdekel, lehet, hogy holnap már unalmas számodra. De amikor a romantikus érzéseknek teret engednek, valaki minden bizonynyal sérülést szenved. Nem meglepő, hogy számos kutatási tanulmány szerint „egy veszekedés a barátnővel” vagy „egy csalódás a szerelemben” azok közé a helyzetek közé tartoznak, amelyek sok fiatal öngyilkosságáért felelősek.

Érett vagyok?

Isten azt mondja a fiataloknak: „Örvendj, ifjú ember [vagy nő] az ifjúságodban, és tegyen jót neked a szíved ifjúságod napjaiban, járj a szíved útjain és azokban, amiket a szemed lát.” A fiatalok valóban hajlamosak a ’szívük útján járni’. De azok az ’utak’, amelyek látszólag jó szórakozást nyújtanak, végül is bosszúságot és bajt okoznak. A Biblia tehát erre buzdít a következő versben: „Távolítsd el azért szívedből a bosszúságot, és taszítsd el testedtől a bajt, mert az ifjúság és az élet virágzása hiábavalóság” (Prédikátor 11:9, 10 [12:1, 2, Károli]). A „bosszúság” arra utal, hogy valaki mélyen feldúlt vagy fájdalmasan lehangolt. A „baj” személyes katasztrófára utal. Mindkettő tönkreteheti az életet.

Ez tehát azt jelenti, hogy a randevúzás csupán a bosszúság és a baj forrása? Nem szükségszerűen. De azzá válhat, ha  helytelen indítékból randevúzol (’szórakozásért’), vagy ha még nem vagy elég érett hozzá! A következő kérdések ezért segíthetnek felmérni a helyzeted.

Vajon a randevúzás segíti vagy hátráltatja az érzelmi fejlődésemet? A randevúzás által csupán egy fiú—lány viszonyra korlátozódik a figyelmed. Nem inkább az válna javadra, ha kiszélesítenéd a kapcsolatodat mások felé? (Vö. 2Korinthus 6:12, 13.) Egy Susan nevű fiatal nő ezt mondja: „Megtanultam kiépíteni közeli barátságokat idősebb keresztény nőkkel a gyülekezetben. Nekik szükségük volt társaságra, és nekem szükségem volt az ő kiegyensúlyozott befolyásukra. Tehát megittunk együtt egy kávét, beszélgettünk és nevettünk. Valódi, élethosszig tartó barátságokat sikerült velük kötnöm.”

Azáltal, hogy sokfajta barátod van — idős és fiatal, egyedülálló és házas, férfi és nő —, megtanulsz fesztelenül viselkedni az emberek között, még a más nembeliekkel is, sokkal kevesebb feszültséggel, mint egy randevún. Továbbá, ha házaspárok társaságát keresed, akkor sokkal valósabb képet alkothatsz a házasságról. Később felkészültebb leszel a jó házastárs kiválasztására és saját házassági szereped betöltésére (Példabeszédek 31:10). Egy Gail nevű fiatal így összegzi: „Még nem készültem fel arra, hogy megházasodjak és családot alapítsak. Csak most szerzek önismeretet, és sok szellemi célom van, amit még el kell érnem. Tehát valóban nincs szükségem arra, hogy túl közel kerüljek egy más nembelihez.”

Meg akarok-e sérteni bárkit is az érzéseiben? Mind a saját érzéseid, mind pedig a másik személy érzései megsérülhetnek, ha romantikus köteléket alakítotok ki anélkül, hogy kilátásba jöhetne a házasságkötés. Valójában helyes dolog romantikus figyelmességgel halmozni el valakit annak érdekében, hogy tapasztalatot szerezzél egy más nembelivel kapcsolatban? (Lásd Máté 7:12.)

 Mit szólnak hozzá a szüleim? A szülők gyakran olyan veszélyeket is látnak, amelyeket te nem. Elvégre ők is voltak egykor fiatalok. Tudják, milyen valódi problémák merülhetnek fel, amikor két különnemű fiatal kezd sok időt tölteni együtt! Tehát ha a szüleid helytelenítik a randevúzásodat, ne lázadozz (Efézus 6:1–3). Valószínűleg egyszerűen úgy érzik, várnod kell, míg idősebb leszel.

Akarom-e a Biblia erkölcsi mértékeihez tartani magam? Amikor valaki túljut ’az ifjúság virágzásán’, akkor jobban tud bánni a szexuális vágyakkal — de még akkor sem könnyű. Vajon az életednek ebben a szakaszában elég érett vagy ahhoz, hogy helyesen kezeld a más nembelihez fűződő közeli viszonyod, és eközben tiszta maradj?

Érdekes módon, sok fiatal teszi fel magának ezeket a kérdéseket, és ugyanarra a következtetésre jut, mint (a korábban említett) Mary Ann. Ő ezt mondta: „Elhatároztam, engem nem fognak mások randevúzással kapcsolatos nézetei befolyásolni. Nem fogok randevúzni addig, amíg nem vagyok elég idős és érett arra, hogy házasságot kössek, és amíg olyan valakit nem találok, akit férjemnek akarok.”

Mary Ann felveti tehát azt a kritikus kérdést, amit neked is fel kell tenned önmagadnak, mielőtt randevúzni kezdesz.

Kérdések a megbeszéléshez

◻ Mit jelent számodra az a kifejezés, hogy „randevúzás”?

◻ Miért éreznek egyes fiatalok nyomást, hogy randevúzzanak?

◻ Miért nem bölcs dolog a randevúzás, ha valaki „az ifjúság virágzásában” van?

◻ Hogyan „háríthatja el a bajt” egy fiatal, amikor randevúzásról van szó?

◻ Milyen problémák alakulhatnak ki, amikor egy fiú és egy lány „csak jó barátok”?

◻ Honnan tudhatod, hogy elég érett vagy a randevúzásra?

[Kiemelt szöveg a 231. oldalon]

„A csókolózás rövidesen elvesztette a varázsát, és kezdtük egymás intim testrészeit érintgetni. Idegileg tönkrementem, mivel olyan szennyesnek éreztem magam. A barátom idővel azt is elvárta, hogy ’lefeküdjek vele’”

[Kiemelt szöveg a 234. oldalon]

’Hogyan hagyhatom ott Kathyt anélkül, hogy érzéseiben megbántanám őt?’

 [Bekeretezett rész/kép a 232., 233. oldalon]

Egy fiú és egy lány lehetnek-e ’csupán jó barátok’?

Az úgynevezett plátói kapcsolatok (egy olyanfajta gyengéd kapcsolat férfi és nő között, amelyben nincs szexuális elem) igen népszerűek a fiatalok között. A 17 éves Gregory ezt állítja: „Könnyebb elmondanom bármit a lányoknak, mert ők általában együtt érzőbbek és megértőbbek.” Más fiatalok úgy érvelnek, hogy az ilyen barátságok segítenek nekik egy kiteljesedettebb személyiséget kifejleszteni.

A Biblia arra buzdítja a fiatal férfiakat, hogy bánjanak ’a fiatalabb nőkkel mint nőtestvérekkel teljes szemérmességgel’ (1Timótheus 5:2). Ezen alapelv alkalmazásával valóban lehetséges, hogy tiszta, egészséges barátságot ápolj a másik nem képviselőivel. Pál apostol például, aki egyedülálló férfi volt, számos keresztény asszony barátságát élvezte. (Lásd Róma 16:1, 3, 6, 12.) Említést tett két ’asszonyról, akik az oldalán küzdöttek a jó hírért’ (Filippi 4:3). Jézus Krisztus szintén kiegyensúlyozott, egészséges kapcsolatot tartott fenn nőkkel. Több alkalommal is élvezte Márta és Mária vendégszeretetét és társaságát (Lukács 10:38, 39; János 11:5).

Mindazonáltal a „plátói” barátságok gyakran nem egyebek, mint vékonyan álcázott romantikus kapcsolatok, vagy annak a módja, hogy valaki elkötelezettség nélkül figyelmességet élvezzen a más nembeli részéről. De mivel az érzelmek könnyen megváltozhatnak, szükség van óvatosságra. Dr. Marion Hilliard így figyelmeztet: „Egy könnyed kapcsolat, amely tízmérföldes óránkénti sebességgel halad, könnyen átalakulhat — mindenféle vészjelzés nélkül — vak szenvedéllyé, amely százmérföldes óránkénti sebességgel halad.”

A 16 éves Mike tapasztalta ezt, amikor „barátságot” kötött egy 14 éves lánnyal. „Gyorsan rádöbbentem arra, hogy két ember nem maradhat csak jó barát, ha kizárólag csak egymással találkoznak. A barátságunk egyre szorosabb lett. Rövidesen különleges érzéseket tápláltunk egymás iránt, és ezek még mindig megvannak.” Mivel egyikük sem elég idős a házasságra, ezek az érzések csalódottságot eredményeznek.

A túl közeli barátságnak lehetnek ennél még elszomorítóbb következményei is.  Egy fiatal megpróbálta a barátnőjét megvigasztalni, aki elmondta neki a problémáit. Mielőtt észrevették volna, simogatták egymást. Az eredmény? Meggyötört lelkiismeret és rossz érzések egymás iránt. Mások esetében szexuális viszony alakult ki. A Psychology Today által végzett felmérés feltárta, hogy „a választ adók csaknem felének (49 százalékának) volt már olyan baráti kapcsolata, ami szexuális viszonnyá fejlődött”. Sőt a megkérdezetteknek „majdnem egyharmada (31 százaléka) számolt be arról, hogy igenis nemi kapcsolata volt egy baráttal az elmúlt hónapban.”

’De én nem érzek vonzalmat a barátom iránt, és sohasem táplálnék romantikus érzéseket iránta.’ Talán így van. De hogyan fogsz érezni a jövőben? Azonkívül, „aki a saját szívében bízik, ostoba” (Példabeszédek 28:26). A szívünk kiismerhetetlen, félrevezető lehet, és elvakíthat valódi indítékainkat illetően. És valóban tudod, hogy miképp érez irántad a barátod?

Alan Loy McGinnis a The Friendship Factor című könyvében ezt javasolja: „Ne bízzál meg túlzottan önmagadban.” Légy elővigyázatos, talán azáltal, hogy a társaságodat megfelelő felügyelet alatt álló csoportokra korlátozod. Kerüld a vonzalom túlzott kinyilvánítását, vagy a romantikus körülmények közötti egyedüllétet. Amikor gondjaid vannak, akkor azokat inkább a szüleidnek és idősebb személyeknek tárd fel, mintsem egy más nembeli fiatalnak.

És mi a helyzet, ha az elővigyázatosság ellenére viszonzatlan romantikus érzések fejlődnek ki? ’Beszélj igazságot’, és tudasd a másik személlyel az álláspontod ezzel kapcsolatban (Efézus 4:25). Ha ez sem oldja meg a dolgokat, a legjobb lenne megtartani a megfelelő távolságot. „Okos, aki súlyos csapást látva igyekszik elrejtőzni” (Példabeszédek 22:3). Vagy amint a The Friendship Factor című könyv kifejezi: „Ha szükséges, távozz! Időnként, függetlenül attól, mennyire küzdünk ellene, egy más nembelihez fűződő barátság kicsúszik az irányításunk alól, és tudjuk, hova fog vezetni.” Akkor itt az ideje annak, hogy „visszavonulj”.

 [Képek a 227. oldalon]

A fiatalok gyakran nyomást éreznek, hogy randevúzzanak, vagy párokban járjanak

[Kép a 228. oldalon]

A randevúzás gyakran nyomást gyakorol a fiatalokra, hogy olyanfajta vonzalmat nyilvánítsanak ki, amit nem akarnak

[Kép a 229. oldalon]

Más nembeliek társaságát olyan körülmények között is lehet élvezni, amelyek mentesek a randevúzás nyomasztó légkörétől

[Kép a 230. oldalon]

Az úgynevezett plátói kapcsolatok gyakran végződnek szívfájdalommal