Tizenötödik fejezet

A versengő királyok belépnek a XX. századba

1. Kik voltak a XIX. századi Európa vezetői egy történész szavai szerint?

„A XIX. századi Európát valami olyan lendület jellemzi, amely jóval felülmúl minden korábbit” — írja egy történész, Norman Davies. Majd így folytatja: „Európa duzzadt az erőtől, mint soha azelőtt: technikai erőtől, gazdasági erőtől, kulturális erőtől, más földrészekre is kiterjedő erőtől.” Davies azt mondja, hogy „Európa győzedelmes »hatalmi évszázadának« [vezetője] elsősorban Nagy-Britannia . . . , a későbbi évtizedekben pedig Németország volt”.

„GONOSZT FORRAL”

2. Mely hatalmak töltötték be „az északi király” és „a déli király” szerepét, amikor véget ért a XIX. század?

² A XIX. század végének közeledtével a Német Birodalom volt „észak királya”, „a déli király” helyét pedig Nagy-Britannia foglalta el (Dániel 11:14, 15). Jehova angyala ezt mondta: „ennek a két királynak szíve is gonoszt forral, és egy asztalnál hazugságot szólnak egymásnak.” Majd így folytatta: „de siker nélkül, mert a vég még bizonyos időre elmarad” (Dániel 11:27).

3., 4. a) Ki lett a Német Birodalom első császára, és milyen szövetség jött létre? b) Milyen politikát folytatott Vilmos császár?

 ³ A Német Birodalom első császára I. Vilmos lett 1871. január 18-án. Otto von Bismarckot nevezte ki kancellárrá. Bismarck az új birodalom fejlesztésére összpontosított, ezért kerülte az összeütközést más nemzetekkel. Szövetséget kötött az Osztrák—Magyar Monarchiával és Olaszországgal, s ez a hármas szövetség néven vált ismertté. Az új északi király érdekei azonban ütköztek a déli király érdekeivel.

⁴ Miután I. Vilmos és utódja, III. Frigyes is meghalt 1888-ban, a 29 éves II. Vilmos került a trónra. II. Vilmos, azaz Vilmos császár lemondásra kényszerítette Bismarckot, és politikájának az volt a célja, hogy az egész világra kiterjessze Németország befolyását. „II. Vilmos uralma alatt — mondja egy történész — [Németország] öntelt és durva magatartást vett fel.”

5. Hogyan ült a két király „egy asztalnál”, és miről beszéltek ott?

⁵ Amikor az orosz II. Miklós cár 1898. augusztus 24-ére békekonferenciát hívott össze a hollandiai Hágába, a légkört nemzetközi feszültség jellemezte. Ez és az ezt követő, 1907-ben rendezett értekezlet vezetett a hágai Állandó Választott Bíróság megalapításához. Azzal, hogy a Német Birodalom és Nagy-Britannia is a tagja lett ennek a bíróságnak, mindketten azt a látszatot keltették, hogy a béke oldalán állnak. „Egy asztalnál” ültek, barátságosnak látszottak, de ’szívük gonoszt forralt’. Az a diplomatikus taktika, hogy ’egy asztalnál hazugságot szóltak’, nem mozdította elő a valódi békét. Politikai, kereskedelmi és katonai céljaik „siker nélkül” jártak, mert a két király vége a Jehova Isten által meghatározott ’bizonyos időre még elmaradt’.

 „A SZENT SZÖVETSÉG ELLEN”

6., 7. a) Milyen módon ’tért vissza földjére’ az északi király? b) Hogyan reagált az északi király növekvő befolyására a déli király?

⁶ Isten angyala ezután így folytatta: „Azért [az északi király] visszatér az ő földére nagy gazdagsággal; de az ő szíve a szent szövetség ellen van, és ellene tesz, és újra visszatér az ő földére” (Dániel 11:28).

⁷ Vilmos császár visszatért a régi északi király „földére”, vagyis földi helyzetébe. Hogyan? Azáltal, hogy úgy alakította ki birodalmának kormányzati rendszerét, hogy kibővítse a Német Birodalmat, és kiterjessze befolyását. II. Vilmos gyarmati hódításokra törekedett Afrikában, és más helyeken is. Hatalmas hadiflotta építésébe kezdett, mivel szembe akart szállni Nagy-Britanniával, a legfőbb tengeri hatalommal. „Németország tengeri hadereje jelentéktelen volt, de kicsivel több mint egy évtized alatt annyira megnőtt, hogy csak Nagy-Britanniáé haladta felül” — írja egy lexikon (The New Encyclopædia Britannica). Ahhoz, hogy továbbra is a legfőbb tengeri hatalom maradjon, végül Nagy-Britanniának is bővítenie kellett haditengerészeti programját. Nagy-Britannia megkötötte Franciaországgal az entente cordiale-ról (szíves egyetértésről) szóló szerződést, és egy hasonló egyezséget kötött Oroszországgal is, ami a hármas antant megalakulásához vezetett. Európa ezáltal két katonai táborra bomlott — az egyik oldalon a hármas szövetség, a másikon pedig a hármas antant állt.

8. Hogyan tett szert „nagy gazdagságra” a Német Birodalom?

⁸ A Német Birodalom támadó politikát folytatott, ami Németország számára „nagy gazdagságot” eredményezett, mert ő volt a hármas szövetség legfőbb alkotórésze. Az Osztrák—Magyar Monarchia és Olaszország római katolikus vallású volt. Ezért a hármas szövetség pápai elismerésnek is örvendett, míg a déli király, a nagyrészt nem katolikus hármas antanttal, nem részesült ebben.

9. Hogyan volt az északi király szíve „a szent szövetség ellen”?

 ⁹ Mi volt a helyzet Jehova népével? Már régóta hirdette, hogy 1914-ben véget ér „a pogányok ideje” (Lukács 21:24). * Abban az évben Dávid király Örökösének, Jézus Krisztusnak a kezében létrejött Isten Királysága az égben (2Sámuel 7:12–16; Lukács 22:28, 29). Az Őrtorony folyóirat már 1880 márciusában is összekapcsolta Isten Királyságának uralmát „a pogányok idejének”, azaz „a nemzetek meghatározott idejének” (NW) a végével. De a német északi király szíve „a szent [Királyság-]szövetség ellen” volt. Vilmos császár nem ismerte el a Királyság-uralmat, inkább ’ellene tett’ azzal, hogy világuralmi terveinek megvalósítására törekedett. Ezáltal viszont elvetette az I. világháború magvait.

A KIRÁLY „ELCSÜGGED” A HÁBORÚBAN

10., 11. Hogyan kezdődött meg az I. világháború, és hogyan volt ez a „bizonyos időben”?

¹⁰ „Bizonyos időben [az északi király] megjő — jövendölte az angyal —, és délre megy: de nem lesz utolszor úgy, mint először volt” (Dániel 11:29). 1914-ben érkezett el a „bizonyos idő” Isten szemében arra, hogy véget vessen a pogányok uralmának a föld felett, ugyanis ekkor hozta létre az égi Királyságot. Abban az évben június 28-án az osztrák főherceget, Ferenc Ferdinándot és feleségét meggyilkolta a boszniai Szarajevóban egy szerb merénylő. Ez volt az a szikra, amely kirobbantotta az I. világháborút.

¹¹ Vilmos császár arra biztatta az Osztrák—Magyar Monarchiát, hogy vágjon vissza Szerbiának. Az Osztrák—Magyar Monarchia, mely maga mögött tudta a németek támogatását, 1914. július 28-án hadat üzent Szerbiának. Oroszország azonban Szerbia segítségére sietett. Amikor Németország hadat üzent Oroszországnak, akkor Franciaország (a hármas antant egyik tagja) segítséget nyújtott  Oroszországnak. Németország ezután hadat üzent Franciaországnak. Annak érdekében, hogy könnyebben meg tudja közelíteni Párizst, Németország bevonult Belgiumba, melynek semlegességét Nagy-Britannia szavatolta. Így Nagy-Britannia is hadba lépett Németország ellen. Más nemzetek is bekapcsolódtak, Olaszország pedig átállt a másik oldalra. A háború alatt Nagy-Britannia Egyiptomot brit protektorátussá nyilvánította annak érdekében, hogy meggátolja az északi királyt a Szuezi-csatorna elzárásában, illetve Egyiptomnak, a déli király régi földjének elfoglalásában.

12. Az I. világháborúban milyen értelemben nem történtek az események „úgy, mint először”?

¹² „A szövetségesek nagysága és ereje ellenére úgy tűnt, Németország nyeri meg a háborút” — mondja egy lexikon (The World Book Encyclopedia). A két király közti korábbi összetűzések során a Római Birodalom, vagyis az északi király sorozatosan győzelmeket aratott. Ezúttal azonban ’nem lett úgy, mint először volt’. Az északi király elvesztette a háborút. Kifejtve ennek az okát, az angyal ezt mondta: „kitteus hajók jőnek ellene és megijed [elcsügged, IMIT]” (Dániel 11:30a). Mik voltak a „kitteus hajók”?

13., 14. a) Főleg mik voltak a „kitteus hajók”, melyek az északi király ellen jöttek? b) Hogyan jött még több kitteus hajó, ahogy folytatódott az első világháború?

¹³ Dániel idejében Ciprust nevezték Kittimnek. Az első világháború elején Nagy-Britannia bekebelezte Ciprust. Ezenkívül egy bibliai lexikon szerint a Kittim név „tágabb értelemben magában foglalja általában a nyugatot, különösképpen pedig a nyugat hajósait” (The Zondervan Pictorial Encyclopedia of the Bible). Egy angol fordítás a „kitteus hajók” kifejezést a „nyugati part menti országok hajói” szavakkal adja vissza (New International Version). Az első  világháború alatt a kitteus hajók főleg Nagy-Britannia hajóinak bizonyultak, ez az ország ugyanis Európa nyugati partjánál fekszik.

¹⁴ Ahogy a háború tovább folyt, a brit haditengerészet erősítést kapott további kitteus hajóktól. 1915. május 7-én az U—20 német tengeralattjáró Írország déli partjai közelében elsüllyesztette a Lusitania nevű utasszállító hajót. A halottak között volt 128 amerikai is. Németország később az Atlanti-óceánra is kiterjesztette a tengeralattjáró-háborút. Ezt követően, 1917. április 6-án az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Woodrow Wilson hadat üzent Németországnak. A déli király (most már mint angol—amerikai világhatalom), melyhez így az Egyesült Államok hadihajói is csatlakoztak, teljes erejével részt vett a szembenálló királlyal vívott háborúban.

15. Mikor ’csüggedt el’ az északi király?

¹⁵ Az északi király, mely az angol—amerikai világhatalom ostroma alatt állt, ’elcsüggedt’, és 1918 novemberében elismerte vereségét. II. Vilmos Hollandiába emigrált, Németország pedig köztársaság lett. Az északi király azonban még nem fejezte be pályafutását.

A KIRÁLY „EREDMÉNYESEN” CSELEKSZIK

16. Hogyan reagált vereségére az északi király a prófécia szerint?

¹⁶ „[Az északi király] visszatér és dühöng a szent szövetség ellen és [eredményesen, NW] cselekszik ellene; visszatér és ügyel azokra, a kik elhagyják a szent szövetséget” (Dániel 11:30b). Így prófétált az angyal, és pontosan így is történt.

17. Mi vezetett Adolf Hitler felemelkedéséhez?

¹⁷ Miután 1918-ban véget ért a háború, a győztes szövetségesek olyan békeszerződést kötöttek Németországgal, amely súlyos terheket rótt rá. A németek szigorúnak találták a szerződés feltételeit, és az új köztársaság kezdettől fogva gyenge lábakon állt. Németország néhány évig tántorgott a hatalmas nyomás alatt, és elszenvedte a gazdasági  világválságot, melynek következtében végül hatmillióan maradtak munka nélkül. Az 1930-as évek elején megérett a helyzet Adolf Hitler felemelkedésére. 1933 januárjában ő lett a kancellár, a rá következő évben pedig elnyerte a legfőbb hatalmat a nácik által Harmadik Birodalomnak * nevezett államban.

18. Milyen módon cselekedett „eredményesen” Hitler?

¹⁸ Hatalomra jutása után Hitler azonnal dühödt támadást intézett „a szent szövetség” ellen, melyet Jézus Krisztus felkent testvérei képviseltek (Máté 25:40). Ezáltal „eredményesen” cselekedett ezek ellen a lojális keresztények ellen, és sokukat kegyetlenül üldözte. Hitler gazdasági és diplomáciai sikereket aratott, és ezeken a területeken is „eredményesen” cselekedett. Néhány év alatt Németországot olyan hatalommá tette, melyet figyelembe kellett venni a világ színterén.

19. Kinek kereste Hitler a kegyét, hogy támogatást szerezzen?

¹⁹ Hitler ’ügyelt azokra, akik elhagyták a szent szövetséget’. Kik voltak ezek? Nyilvánvalóan a kereszténység vezetői, akik azt állították, hogy szövetséges kapcsolatban állnak Istennel, de már nem voltak Jézus Krisztus tanítványai. Hitler sikeresen kért támogatást azoktól, ’akik elhagyták a szent szövetséget’. Például konkordátumot kötött a római pápával. 1935-ben Hitler létrehozta a Birodalmi Egyházügyi Minisztériumot. Ezzel az volt az egyik célja, hogy nagyobb mértékű állami ellenőrzést gyakoroljon a protestáns egyházak fölött.

A KIRÁLYTÓL „SEREGEK” JÖNNEK KI

20. Milyen „seregeket” mozgósított az északi király, és ki ellen fordította őket?

²⁰ Hitler hamarosan háborúba indult, ahogyan azt az angyal meg is jövendölte: „seregek állanak fel az ő részéről, és  megfertéztetik a szenthelyet, az erősséget, és megszüntetik a mindennapi áldozatot” (Dániel 11:31a). A „seregek” olyan katonai erők voltak, melyeket az északi király felhasznált, hogy a II. világháborúban harcoljon a déli király ellen. A náci „seregek” 1939. szeptember 1-jén betörtek Lengyelországba. Két nappal később Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzent Németországnak, hogy ezzel segítséget nyújtson Lengyelországnak. Ezzel megkezdődött a II. világháború. Lengyelország gyorsan összeomlott, a német csapatok pedig röviddel ezután elfoglalták Dániát, Norvégiát, Hollandiát, Belgiumot, Luxemburgot és Franciaországot. Egy lexikon szerint „1941 végén a náci Németország uralta a kontinenst” (The World Book Encyclopedia).

21. Hogyan kezdett szorulni a hurok az északi király körül a II. világháborúban, és mi lett ennek az eredménye?

²¹ Bár Németország és a Szovjetunió korábban aláírta a német—szovjet Határ- és Barátsági Egyezményt, Hitler 1941. június 22-én hozzálátott a szovjet területek elfoglalásához. E tettének következtében a Szovjetunió Nagy-Britannia oldalára állt. A német csapatok kezdeti látványos sikereinek ellenére a szovjet hadsereg erősen ellenállt. Végül 1941. december 6-án a német hadsereg Moszkvánál vereséget szenvedett. Németország szövetségese, Japán másnap bombázta a hawaii Pearl Harbort. Amikor Hitler ezt meghallotta, így szólt hadsegédeihez: „Most már lehetetlen, hogy elveszítsük a háborút.” December 11-én elhamarkodottan hadat üzent az Egyesült Államoknak. De alábecsülte mind a Szovjetunió, mind pedig az Egyesült Államok erejét. Mivel keletről a szovjet hadsereg támadta, nyugatról pedig körülvették a brit és amerikai csapatok, hamarosan szorulni kezdett a hurok Hitler körül. A német hadsereg sorra vesztette el területeit, egyiket a másik után. Németország 1945. május 7-én, Hitler öngyilkosságát követően, megadta magát a szövetségeseknek.

22. Hogyan ’fertéztette meg a szentélyt és szüntette meg a mindennapi áldozatot’ az északi király?

 ²² Az angyal azt mondta, hogy „[a náci seregek] megfertéztetik a szenthelyet [szentélyt, Úf], az erősséget, és megszüntetik a mindennapi áldozatot”. Az ókori Júdában a szentély a jeruzsálemi templom részét alkotta. Amikor azonban a zsidók elvetették Jézust, Jehova is elvetette őket és templomukat (Máté 23:37—24:2). Az i. sz. első század óta Jehova temploma valójában mind a mai napig szellemi, melynek a szentek szentje nevű része az égben található, a szellemi udvara pedig a földön, ahol Jézusnak, a Főpapnak a felkent testvérei szolgálnak. Az 1930-as évektől kezdve a „nagy sokaság” a felkent maradékkal együtt mutat be imádatot, és ezért úgy beszélnek róluk, mint akik ’Isten templomában’ szolgálnak (Jelenések 7:9, 15; 11:1, 2; Zsidók 9:11, 12, 24). Az északi király az uralma alatt lévő országokban meggyalázta a templom földi udvarát azáltal, hogy könyörtelenül üldözte a felkent maradékot és társait. Ez az üldözés annyira kegyetlen volt, hogy megszüntették „a mindennapi áldozatot”, a Jehova nevét nyilvánosan dicsérő áldozatot (Zsidók 13:15). A borzalmas szenvedés ellenére azonban a hűséges felkent keresztények a „más juhokkal” együtt továbbra is prédikáltak a II. világháború folyamán (János 10:16).

’FELTESZIK AZ UTÁLATOSSÁGOT’

23. Mi volt az „útálatosság” az első században?

²³ Amikor a második világháború befejeződése már a látóhatáron volt, újabb fejlemény történt, pontosan úgy, ahogyan Isten angyala megjövendölte. „Felteszik a pusztító útálatosságot” (Dániel 11:31b). Jézus is beszélt az „utálatosságról”. Az első században a római hadsereg bizonyult ennek, amely i. sz. 66-ban Jeruzsálembe jött, hogy elfojtsa a zsidók lázadását (Máté 24:15; Dániel 9:27). *

24., 25. a) Mi az „útálatosság” a modern időkben? b) Mikor és hogyan ’tették fel az utálatosságot’?

 ²⁴ Milyen ’utálatosságot tettek fel’ a modern időkben? Nyilvánvalóan Isten Királyságának valamilyen ’utálatos’ utánzatát. Ez a Népszövetség volt, a veres fenevad, mely a II. világháború kitörésekor a mélységbe merült, vagyis nem létezett tovább mint a világbéke szervezete (Jelenések 17:8). A „fenevad” azonban készült ’feljönni a mélységből’. Ez akkor történt meg, amikor 1945. október 24-én megalakult az Egyesült Nemzetek Szervezete, melynek 50 tagnemzete között az akkori Szovjetunió is ott volt. Így tehát felállították az „útálatosságot”, az Egyesült Nemzetek Szervezetét, melyről az angyal jövendölt.

²⁵ Németország mindkét világháború során a déli király fő ellensége volt, és ő töltötte be az északi király szerepét is. Ki követte őt ebben a szerepben?

[Lábjegyzetek]

MIT ÉRTETTÉL MEG?

• Mely hatalmak töltötték be az északi király és a déli király szerepét a XIX. század végén?

• Hogyan bizonyosodott be az I. világháborúban, hogy az északi királyra nézve az összetűzés ’nem lett utolszor úgy, mint először volt’?

• Hogyan tette Hitler Németországot az I. világháború után olyan hatalommá, melyet figyelembe kellett venni a világ színterén?

• Mi lett az eredménye az északi király és a déli király közötti versengésnek a II. világháború idején?

[Tanulmányozási kérdések]

 [Táblázat/képek a 268. oldalon]

KIRÁLYOK A DÁNIEL 11:27–31-BEN

Az északi király A déli király

Dániel 11:27–30a Német Birodalom Nagy-Britannia, melyet

(I. világháború) az angol—amerikai

világhatalom követett

Dániel 11:30b, 31 Hitler Harmadik angol—amerikai

Birodalma világhatalom

(II. világháború)

[Kép]

Woodrow Wilson elnök és V. György király

[Kép]

Sok keresztény szenvedett el üldöztetést a koncentrációs táborokban

[Kép]

A kereszténység vezetői támogatták Hitlert

[Kép]

Az autó, melyben meggyilkolták Ferdinánd főherceget

[Kép]

Német katonák az I. világháborúban

 [Kép a 257. oldalon]

Jaltában 1945-ben Winston Churchill brit miniszterelnök, Franklin D. Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke és Joszif Sztálin szovjet miniszterelnök terveket készített arról, hogy elfoglalják Németországot, új kormányt hoznak létre Lengyelországban, és konferenciát tartanak, hogy létrehozzák az Egyesült Nemzetek Szervezetét

 [Képek a 258. oldalon]

1. Ferdinánd főherceg 2. Német hadihajók 3. Brit hadihajók 4. A Lusitania 5. Az amerikai hadüzenet

 [Kép a 263. oldalon]

Adolf Hitler bízott a győzelemben, miután Németország háborús szövetségese, Japán bombázta Pearl Harbort