ISTVÁN a híres beszédének a bevezetőjében több földrajzi helyet is megemlített: „[Jehova] megjelent ősatyánknak, Ábrahámnak, amikor Mezopotámiában volt, mielőtt letelepedett Háránban, és ezt mondta neki: »Menj . . . arra a földre, amelyet mutatok neked«” (Cs 7:1–4). Ez a parancs olyan kulcsfontosságú eseményekhez vezetett, amelyek később az Ígéret földjén Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal történtek, olyan eseményekhez, amelyek összefüggenek Istennek azzal a szándékával, hogy megáldja az emberiséget (1Mó 12:1–3; Jzs 24:3).

Ábrahámot (Ábrámot) Isten a káldeusok Ur nevű városából hívta ki. Ur virágzó város volt, és abban az időben az Eufrátesz keleti partján feküdt. Milyen úton ment Ábrahám? Káldea területéről (amely Sumerként és Sineárként is ismert) könnyűnek tűnhetne egyenesen nyugatra menni. Miért kellett hát északra mennie egészen Háránig?

Ur városa az úgynevezett „termékeny félhold” keleti szélének közelében helyezkedett el. A „termékeny félhold” egy félkör alakú térség, amely Palesztinától egészen a Tigris és az Eufrátesz vízgyűjtő területéig terjed. Korábban mérsékeltebb éghajlati viszonyok uralkodhattak ezen a vidéken. A félhold ívétől délre terült el a Szír- és az Arab-sivatag, melyeket mészkődombok és homokos síkságok tarkítanak. A The Encyclopædia Britannica szerint ez az egybefüggő sivatag „majdhogynem áthatolhatatlan akadályt” képezett a Földközi-tenger partvidéke és Mezopotámia között. Néhány karaván ugyan átkelhetett a sivatagon az Eufrátesztől Tadmorba, majd onnan Damaszkuszba tartva, Ábrahám azonban nem ilyen pusztaságon át vezette a családját és a jószágait.

Ábrahám inkább az Eufrátesz völgyében haladva felment Háránba. Onnan egy kereskedelmi útvonalat követve eljuthatott egy gázlóhoz Karkemisnél, majd Damaszkuszon át délnek tarthatott, onnan pedig továbbmehetett ahhoz a tóhoz, amelyet később Galileai-tengernek neveztek el. A Via Maris, vagyis „A tenger útja” Megiddó mellett haladt el, és továbbvitt Egyiptomba. Ábrahám azonban a szamáriai hegyeken át vette útját, és végül Sikemnél táborozott le. Később ezek között a hegyek között folytatta útját délre. Kövesd nyomon, merre haladt, amikor elolvasod az 1Mózes 12:8—13:4 beszámolóját. Majd keress meg más helyeket is, amelyek mozgalmas életéhez fűződnek: Dánt, Damaszkuszt, Hóbát, Mamrét, Szodomát, Gérárt, Beér-Sebát és Móriját (Jeruzsálemet) (1Mó 14:14–16; 18:1–16; 20:1–18; 21:25–34; 22:1–19).

Némi képet alkotva a földrajzi viszonyokról, újabb vonatkozásait érthetjük meg bizonyos eseményeknek, amelyek Izsák és Jákob életében történtek. Például, amikor Ábrahám Beér-Sebában tartózkodott, hová is  küldte a szolgáját, hogy felséget keressen Izsáknak? A messzi északra, Mezopotámiába (amely azt jelenti, hogy ’folyamköz’), a Paddán-Arám nevű területre. Képzeld el, milyen kimerítő utat tett meg Rebeka teveháton, hogy eljusson a Negebbe, talán Kádes közeléig, és találkozzon Izsákkal (1Mó 24:10, 62–64).

Később fiuk, Jákob (Izrael), hasonlóan hosszú utat tett meg azért, hogy Jehova egyik imádóját vegye feleségül. Jákob valamelyest más úton tért vissza hazájába. Miután átkelt a Jabbók folyón Pénuelnél, egy angyallal viaskodott (1Mó 31:21–25; 32:2, 22–30). Ezen a környéken találkozott vele Ézsau, majd útjaik elváltak, és más-más vidékre költöztek (1Mó 33:1, 15–20).

Miután Jákob lányán, Dínán erőszakot követtek el Sikemnél, Jákob Bételbe költözött. El tudod képzelni, milyen messze mentek Jákob fiai, hogy legeltessék a nyájat, és végül hol talált rájuk József? Ez a térkép (és a 18—19. oldalon lévő) segíthet felmérned a távolságot Hebron és Dótán között (1Mó 35:1–8; 37:12–17). József testvérei eladták őt az éppen Egyiptomba tartó kereskedőknek. Mit gondolsz, milyen úton mentek a kereskedők, amikor Józsefet magukkal vitték, egyúttal elindítva az eseményeknek egy láncolatát is, amely oda vezetett, hogy az izraeliták később Egyiptomba költöztek, majd kivonultak onnan? (1Mó 37:25–28).

[Térképek a 7. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Ábrahám utazásai (lásd a kiadványt)

Izsák utazásai (lásd a kiadványt)

Jákob utazásai (lásd a kiadványt)

Főbb utak (lásd a kiadványt)

Patriarchák (áttekintés)

A4 GÓSEN

A5 EGYIPTOM

B4 SÚR

B5 PÁRÁN

C3 Damaszkusz

C3 Dán (Lais)

C4 Sikem

C4 Bétel

C4 Hebron (Kirját-Arba)

C4 Gérár

C4 Beér-Seba

C4 SZEIR

C4 Kádes

C5 EDOM

D1 Karkemis

D2 Tadmor

D3 Hóba

E1 PADDÁN-ARÁM

E1 Hárán

F2 MEZOPOTÁMIA

G1 Ninive

G2 TERMÉKENY FÉLHOLD

G3 Babilon

H4 KÁLDEA

H4 Ur

[Hegyek]

C4 Mórija

[Tengerek]

B3 Földközi-tenger (Nagy-tenger)

[Folyók]

E2 Eufrátesz

G2 Tigris

Patriárchák (az Ígéret földjén)

KÁNAÁN

Megiddó

GILEÁD

Dótán

Sikem

Szukkót

Mahanaim

Pénuel

Bétel (Lúz)

Ai

Jeruzsálem (Sálem)

Betlehem (Efrata)

Mamré

Hebron (Makpela)

Gérár

Beér-Seba

Szodoma?

NEGEB

Rehobót?

Beér-Lahai-Rói

Kádes

Főbb utak

Via Maris

A király útja

[Hegyek]

Mórija

[Tengerek]

Sós-tenger

[Folyók, patakok]

Jabbók

Jordán

[Kép a 6. oldalon]

Az Eufrátesz Babilon közelében

[Kép a 6. oldalon]

Ábrahám Beér-Sebában lakott, és a környéken legeltette nyájait

[Kép a 6. oldalon]

A Jabbók völgye