A GÖRÖG BIRODALOM bölcsője Makedónia hegyvidéke volt. Itt történt, hogy a húszas éveinek elején járó Nagy Sándor kezdett kelet felé tekingetni. I. e. 334-ben átkelt seregével az Európát Ázsiától elválasztó Hellészpontoszon (a Dardanellákon). Nagy Sándor vezetésével a görög nép, mint egy lendületes ’leopárd’, egyik villámhódítását a másik után hajtotta végre (Dá 7:6). Trója közelében, a Granikosz folyó menti síkságon Nagy Sándor győzelmet aratott a perzsák fölött, majd Isszosznál döntő vereséget mért rájuk.

A görögök behatoltak Szíriába és Föníciába, és egy hét hónapig tartó ostrom után elfoglalták Tíruszt (Ez 26:4, 12). Nagy Sándor megkímélte Jeruzsálemet, viszont leigázta Gázát (Za 9:5). Egyiptomba érkezve megalapította Alexandria városát, amely kereskedelmi és kulturális központ lett. Ezután újra átvonult az Ígéret földjén, és ismét teljes vereséget mért a perzsákra Gaugamélánál, Ninive romjainak a közelében.

Nagy Sándor dél felé fordult, hogy bevegye Babilont, Susánt (Szúzát) és Perszepoliszt, a perzsa közigazgatási központokat. Majd átviharzott a Perzsa Birodalmon, és eljutott az Indus folyóig, a mai Pakisztán területére. Mindössze nyolc év alatt meghódította az akkor ismert világ legnagyobb részét. I. e. 323-ban azonban a 32 éves hadvezér belehalt  a maláriába Babilonban (Dá 8:8).

Az Ígéret földjén erőteljes volt a hellén befolyás. Nagy Sándor seregének néhány volt katonája ezen a területen telepedett le, és az első századra már megalakult a görög nyelvű városoknak egy szövetsége, a Dekapolisz (Mt 4:25; Mk 7:31). A Héber Iratok szövege görög nyelven is megjelent. A görög köznyelv, a koiné nemzetközi nyelvvé vált, és így kiválóan alkalmas lett a keresztény tanítások terjesztésére.

A Római Birodalom

Mi történt nyugaton? Róma, amelynek helyén korábban csak néhány, a Tiberis folyóra települt falu állt, egyre kiemelkedőbb lett. Végül hatékony katonai gépezete és központosított politikai rendszere képessé tette a Római Birodalmat arra, hogy bekebelezze a Nagy Sándor négy tábornoka által uralt területeket. I. e. 30-ra a Római Birodalom fölénye nyilvánvalóvá vált. Megjelent a színtéren a ’félelmetes vadállat’, amelyet Dániel látomásban látott (Dá 7:7).

A Római Birodalom határai Britanniától egészen Észak-Afrikáig terjedtek, az Atlanti-óceántól egészen a Perzsa-öbölig. Mivel a birodalom körülölelte a Földközi-tengert, a rómaiak azt Mare Nostrumnak, a Mi Tengerünknek nevezték.

Róma is befolyással volt a zsidókra, hisz országuk a Római Birodalom fennhatósága alá tartozott (Mt 8:5–13; Cs 10:1, 2). Jézus megkeresztelkedése és halála Tibériusz császár uralkodásának idején történt. Néhány római uralkodó kegyetlenül üldözte a keresztényeket, ám nem tudta kiirtani az igaz imádatot. Ezerháromszáz évi fennállás után az északon támadó germán törzsek és a keleten betörő nomád népek nyomása alatt a birodalom összeomlott.

[Térkép a 26. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

A Görög Birodalom

Nagy Sándor után négy tábornokának a fennhatósága alá került a hatalmas birodalma

▪ Kasszandrosz

▫ Lüszimakhosz

○ I. Ptolemaiosz

• I. Szeleukosz

A2 ▪ GÖRÖGORSZÁG

A2 ▪ Athén

A2 ▪ AKHÁJA

A3 ○ Ciréne

A3 ○ LÍBIA

B2 ▫ Bizánc

B3 ○ CIPRUS

B4 ○ Nó-Ámon (Théba)

C3 Palmüra (Tadmor)

C3 ○ Geraza

C3 ○ Filadelfia

C3 ○ Jeruzsálem

C5 ○ Sziéne

G2 • Alexandria Margiana

Nagy Sándor útvonala

A2 ▪ MAKEDÓNIA

A2 ▪ Pella

A2 ▫ TRÁKIA

B2 ▫ Trója

B2 ▫ Szárdisz

B2 ▫ Efézus

B2 ▫ Gordion

C2 ▫ Ankara

C3 • Tárzusz

C3 • Isszosz

C3 • Antiókia (szíriai)

C3 ○ Tírusz

C4 ○ Gáza

B4 ○ EGYIPTOM

B4 ○ Memfisz

B4 ○ Alexandria

A4 ○ Szíva-oázis

B4 ○ Memfisz

C4 ○ Gáza

C3 ○ Tírusz

C3 ○ Damaszkusz

C3 • Aleppó

D3 • Niszibisz

D3 • Gaugaméla

D3 • Babilon

E3 • Susán (Szúza)

E4 • PERZSIA

E4 • Perszepolisz

E4 • Paszargadai

E3 • MÉDIA

E3 • Ekbatána

E3 • Rhagai

E3 • Hekatompülosz

F3 • PÁRTIA

G3 • ÁRJA

G3 • Alexandria Areión

G3 • Alexandria Prophthászia

F4 • DRAGIANA

G4 • ARAKHÓSZIA

G4 • Arakhósziai Alexandria

H3 • Kabul

G3 • Drapszaka

H3 • Alexandria Óxiana

G3 • Drapszaka

G3 • BAKTRIA

G3 • Baktra

G2 • Derbent

G2 • SZOGDIANA

G2 • Marakanda

G2 • Buhara

G2 • Marakanda

H2 • Alexandria Eszkháta

G2 • Marakanda

G2 • Derbent

G3 • Baktra

G3 • BAKTRIA

G3 • Drapszaka

H3 • Kabul

H3 • Takszila

H5 • INDIA

H4 • Alexandria

G4 • GEDRÓSZIA

F4 • Pura

E4 • PERZSIA

F4 • Alexandria

F4 • KARMÁNIA

E4 • Paszargadai

E4 • Perszepolisz

E3 • Susán (Szúza)

D3 • Babilon

[Egyéb helyek]

A3 KRÉTA

D4 ARÁBIA

[Tengerek]

B3 Földközi-tenger

C5 Vörös-tenger

E4 Perzsa-öböl

G5 Arab-tenger

[Folyók]

B4 Nílus

D3 Eufrátesz

D3 Tigris

G4 Indus

[Térkép a 27. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

A Római Birodalom

A1 BRITANNIA

A3 HISPÁNIA

B1 GERMÁNIA

B2 GALLIA

B2 ITÁLIA

B2 Róma

B3 Karthágó

C2 ILLÍRIA

C3 GÖRÖGORSZÁG

C3 Actium

C3 Ciréne

D2 Bizánc (Konstantinápoly)

D3 KIS-ÁZSIA

D3 Efézus

D3 Aleppó

D3 Antiókia (szíriai)

D3 Damaszkusz

D3 Geraza (Dzseras)

D3 Jeruzsálem

D3 Alexandria

D4 EGYIPTOM

[Tengerek]

A2 Atlanti-óceán

C3 Földközi-tenger

D2 Fekete-tenger

D4 Vörös-tenger

[Kép a 26. oldalon]

Miután II. Ptolemaiosz újjáépítette Rabbát, Filadelfiának nevezte el. Egy nagy római teátrum romjai

[Kép a 27. oldalon]

A Dekapoliszhoz tartozó Geraza (Dzseras) városa

[Kép a 27. oldalon]

Ehhez az Aleppó melletti úthoz hasonló római utak szelték át egész Európát, Észak-Afrikát és a Közel-Keletet. Ezeken az utakon jártak a keresztények, hogy elterjesszék a bibliai igazságot