SZAMÁRIÁT, Izrael északi királyságának a fővárosát, i. e. 740-ben elfoglalták az asszírok. Az izraeliták ekkor egy kegyetlen birodalom elnyomása alá kerültek. Asszíria a Mezopotámiai-alföld északi szélén helyezkedett el, a „termékeny félhold” egyik nagy folyójának, a Tigrisnek a közelében. Asszíria nagy városait, Ninivét és Kalahot még Nimród alapította (1Mó 10:8–12). III. Salmanassár idején Asszíria nyugati irányba terjeszkedett, Szíria és Észak-Izrael vízben bővelkedő, termékeny területeire.

III. Tiglát-Pilészer (Púl) király uralma idején, akit a Biblia név szerint is említ, Asszíria kezdte elnyomni Izraelt. Katonai hadjárata Júdát is érintette délen (2Ki 15:19; 16:5–18). Idővel Asszíria áradó ’vize’ elöntötte Júdát, és végül elérte a fővárosát, Jeruzsálemet is (Ézs 8:5–8).

Asszíria királya, Szanhérib, i. e. 732-ben betört Júdába (2Ki 18:13, 14). Kifosztott negyvenhat júdai várost, köztük Lákist is, amely katonai szempontból fontos helyen feküdt a Sefélán. Ahogy a térképen is látható, seregei Jeruzsálem körül és attól délnyugatra vonultak, körülvéve Júda fővárosát. Szanhérib azzal dicsekedett a krónikájában, hogy Ezékiást úgy tartotta ott, „mint madarat a kalitkában”, az asszír beszámolók azonban nem tesznek említést arról, hogy Isten angyala elpusztította Szanhérib katonáit (2Ki 18:17–36; 19:35–37).

Az Asszír Birodalom napjai meg voltak számlálva. A médek, akik főként a mai Irán hegyek között elterülő fennsíkján telepedtek le, megtámadták az asszír haderő még megmaradt seregét. Ez elvonta Asszíria figyelmét nyugati tartományairól, amelyek szintén fellázadtak. A babilóniaiak ez idő alatt egyre csak erősödtek, még Assur városát is bevették. I. e. 632-ben elesett Ninive, a ’vérontás városa’, amikor a babilóniaiak, a médek és a szkíták (a Fekete-tenger északi partjáról származó harcos nép) egyesítették ellene erejüket. Ekkor teljesedett Náhum és Sofóniás próféciája (Ná 3:1; So 2:13).

Az Asszír Birodalom életének utolsó felvonása Háránnál játszódott le. Egy elszánt babilóniai sereg támadt az asszírokra, akik próbáltak mindaddig ellenállni, míg Egyiptomból segítség nem érkezik. Az északra tartó Nékó fáraót azonban Megiddónál Jósiásnak, Júda királyának az ellenállása tartóztatta fel (2Ki 23:29). Mire Nékó végül Háránba ért, már elkésett. Az Asszír Birodalom elesett.

A Babilóniai Birodalom

Melyik város jut eszedbe a függőkertek szó hallatán? Igen, Babilon, a Babilóniai Birodalom fővárosa, amelyet Dániel próféciája szárnyas oroszlánként jellemez (Dá 7:4). A város híres volt gazdagságáról, kereskedelméről, és fejlettségéről a vallás meg az asztrológia terén. A birodalom középpontja Dél-Mezopotámia ingoványos síkságán, a Tigris és az Eufrátesz által közrefogott területen feküdt. A város az Eufrátesz  két partján épült, falai pedig legyőzhetetlennek mutatták.

A babilóniaiak kereskedelmi utakat hoztak létre Észak-Arábia köves sivatagján át. Volt olyan idő, amikor Nabú-naid király Témában lakott, Belsazárt pedig Babilonban hagyta, mint uralkodót.

Babilon háromszor tört be Kánaán földjére. Miután Nabukodonozor i. e. 625-ben Karkemisnél megfutamította az egyiptomiakat, a babilóniaiak délre nyomultak Hamátig, ahol ismét megverték a visszavonuló egyiptomiakat. Majd a part mentén előretörtek az Egyiptom-völgyig, s közben elpusztították Askelont is (2Ki 24:7; Jr 47:5–7). E hadjárat idején Júda Babilon szolgájává lett (2Ki 24:1).

Joákim, Júda királya i. e. 618-ban fellázadt. Babilon ekkor Júda ellen küldte a környező nemzetek haderejét, saját csapatai pedig ostrom alá vették és leigázták Jeruzsálemet. Nem sokkal később Sedékiás király Egyiptommal szövetkezett, és ezzel dühödt haragra ingerelte a babilóniaiakat Júda ellen. A babilóniaiak ismét betörtek, és feldúlták Júda városait (Jr 34:7). Nabukodonozor végül Jeruzsálem ellen fordította haderejét, és i. e. 607-ben legyőzte a várost (2Kr 36:17–21; Jr 39:10).

[Térkép a 23. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Babilóniai Birodalom/Asszír Birodalom

Asszír Birodalom

B4 Memfisz (Nóf)

B4 Coán

B5 EGYIPTOM

C2 CIPRUS (KITTIM)

C3 Szidón

C3 Tírusz

C3 Megiddó

C3 Szamária

C4 Jeruzsálem

C4 Askelon

C4 Lákis

D2 Hárán

D2 Karkemis

D2 Arpád

D2 Hamát

D3 Ribla

D3 SZÍRIA

D3 Damaszkusz

E2 Gózán

E2 MEZOPOTÁMIA

F2 MINNI

F2 ASSZÍRIA

F2 Horszábád

F2 Ninive

F2 Kalah

F2 Assur

F3 BABILÓNIA

F3 Babilon

F4 KÁLDEA

F4 Erek

F4 Ur

G3 Susán (Szúza)

G4 ELÁM

Babilóniai Birodalom

C3 Szidón

C3 Tírusz

C3 Megiddó

C3 Szamária

C4 Jeruzsálem

C4 Askelon

C4 Lákis

D2 Hárán

D2 Karkemis

D2 Arpád

D2 Hamát

D3 Ribla

D3 SZÍRIA

D3 Damaszkusz

D5 Téma

E2 Gózán

E2 MEZOPOTÁMIA

E4 ARÁBIA

F2 MINNI

F2 ASSZÍRIA

F2 Horszábád

F2 Ninive

F2 Kalah

F2 Assur

F3 BABILÓNIA

F3 Babilon

F4 KÁLDEA

F4 Erek

F4 Ur

G3 Susán (Szúza)

G4 ELÁM

[Egyéb helyek]

G2 MÉDIA

Főbb utak (Lásd a kiadványt)

[Tengerek]

B3 Földközi-tenger (Nagy-tenger)

C5 Vörös-tenger

H1 Kaszpi-tenger

H5 Perzsa-öböl

[Folyók]

B5 Nílus

E2 Eufrátesz

F3 Tigris

[Kép a 22. oldalon]

Tell-Lákis

[Kép a 22. oldalon]

Az ókori Megiddó makettje

[Kép a 23. oldalon]

Így nézhettek ki a babiloni függőkertek