KÉT jelentős hegyvonulat öleli körül a fennsíkot, amely a mai Irán területe. Az egyik az Elburz (amely a Kaszpi-tengertől délre emelkedik), a másik pedig a Zagrosz-hegység (amely délkeletre húzódik, a Perzsa-öböl irányában). A hegyek vonulatát hosszan elnyúló, gazdagon termő völgyek törik meg, és a lejtőket fák borítják. A völgyekben enyhe időjárás uralkodik, ám a magasabban fekvő, száraz és széljárta síkságokon nagyon hideg a tél. A közelben terül el a fennsík ritkán lakott sivatagja. Ezen a tájékon, Mezopotámia keleti részén emelkedett fel a Méd—Perzsa Birodalom.

A médek főként a fennsík északi részén telepedtek le, noha később Arméniába és Ciliciába is átterjeszkedtek. A perzsák pedig főként a fennsík délnyugati részén telepedtek le, a Tigris völgyétől keletre. Az i. e. hatodik század derekán, Círusz uralma alatt egyesült ez a két királyság, és így létrejött a méd—perzsa világbirodalom.

Círusz i. e. 539-ben bevette Babilont. Birodalma kelet felé terjeszkedett Indiáig. Nyugat felé bekebelezte Egyiptomot és a mai Törökország területét. Dániel találóan jellemezte a Méd—Perzsa Birodalmat egy ragadozó ’medvével’, amely „sok húst” evett (Dá 7:5). Círusz olyan uralmat hozott létre, amelyet emberséges, türelmes szellem hatott át. Birodalmát tartományokra osztotta fel. Mindegyik felett egy-egy, általában perzsa származású satrapa állt, ám helyi uralkodók  is gyakoroltak némi hatalmat a satrapák irányítása alatt. A birodalom népeit arra biztatták, hogy őrizzék meg a szokásaikat és a vallásukat.

Ehhez a politikájához híven Círusz megengedte a zsidóknak, hogy hazatérjenek, helyreállítsák az igaz imádatot, és újjáépítsék Jeruzsálemet, ahogyan erről az Ezsdrás és a Nehémiás könyvében is olvashatunk. Mit gondolsz, vajon ez a hatalmas csoport azon az útvonalon tért haza, amelyen Ábrahám haladt, az Eufrátesz mentén Karkemisig, vagy talán a rövidebb utat választották Tadmoron és Damaszkuszon keresztül? (Lásd a 6—7. oldalt.) A Biblia nem számol be róla. Idővel a zsidók a birodalom más részein is letelepedtek, például a Nílus-delta vidékén és más helyeken, a távolabbi délen. Jelentős számú zsidó lakosság maradt Babilonban, ami a lehetséges magyarázata Péter apostol évszázadokkal későbbi látogatásának is (1Pt 5:13). A Méd—Perzsa Birodalomnak valóban szerepe volt abban, hogy a zsidókat sok helyen meg lehetett találni később a Görög és a Római Birodalom idején.

Miután a médek és a perzsák legyőzték Babilon városát, ahol a nyarak oly perzselőek, közigazgatási központtá tették. Susán (Szúza), a korábbi elamita főváros a királyi városok közé tartozott. Később itt tette királynévá a perzsa Ahasvérus király (nyilvánvalóan I. Xerxész) Esztert, és hiúsított meg egy összeesküvést, amely Isten népének megsemmisítésére irányult az egész kiterjedt birodalmon belül. Két másik méd—perzsa főváros volt Ekbatána (amely 1900 méteres magasságban fekszik, ahol kellemesek a nyarak) és Paszargadai (amely ugyanebben a magasságban fekszik, tőle körülbelül 650 kilométerre délkeletre).

Hogyan ért véget ez a világhatalom? A hatalmának csúcspontján lévő Méd—Perzsia igyekezett elfojtani az északnyugati határon levő görögök által szított felkeléseket. Görögország ekkor háborúskodó városállamokra oszlott, ám ezek összefogtak, és a Marathónnál és Szalamisznál vívott döntő jelentőségű csatákban legyőzték a perzsa seregeket. Ez előkészítette az utat ahhoz, hogy az egyesült Görögország felülkerekedjen Méd—Perzsián.

[Térkép a 24. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Méd—Perzsa Birodalom

A2 MAKEDÓNIA

A2 TRÁKIA

A4 Ciréne

A4 LÍBIA

B2 Bizánc

B2 LÜDIA

B3 Szárdisz

B4 Memfisz (Nóf)

B4 EGYIPTOM

B5 Nó-Ámon (Théba)

B5 Sziéne

C3 CILICIA

C3 Tárzusz

C3 Isszosz

C3 Karkemis

C3 Tadmor

C3 SZÍRIA

C3 Szidón

C3 Damaszkusz

C3 Tírusz

C4 Jeruzsálem

D2 Phaszisz

D2 ARMÉNIA

D3 ASSZÍRIA

D3 Ninive

D4 Babilon

E3 MÉDIA

E3 Ekbatána (Ahmetá)

E3 HÜRKÁNIA

E4 Susán (Szúza)

E4 ELÁM

E4 Paszargadai

E4 Perszepolisz

E4 PERZSIA

F3 PÁRTIA

F4 DRAGIANA

G2 Marakanda (Szamarkand)

G3 SZOGDIANA

G3 BAKTRIA

G3 ÁRJA

G4 ARAKHÓSZIA

G4 GEDRÓSZIA

H5 INDIA

[Egyéb helyek]

A2 GÖRÖGORSZÁG

A3 Marathón

A3 Athén

A3 Szalamisz

C1 SZKÍTHIA

C4 Elát (Elót)

C4 Téma

D4 ARÁBIA

[Hegyek]

E3 ZAGROSZ-HEGYSÉG

E4 ELBURZ

[Tengerek]

B3 Földközi-tenger (Nagy-tenger)

C2 Fekete-tenger

C5 Vörös-tenger

E2 Kaszpi-tenger

E4 Perzsa-öböl

[Folyók]

B4 Nílus

C3 Eufrátesz

D3 Tigris

H4 Indus

[Kép a 24. oldalon]

Círusz seregeinek át kellett kelniük a Zagrosz-hegységen, hogy eljussanak Babilonba

[Kép a 25. oldalon]

Fent: A „Minden népek kapuja” Perszepoliszban

[Kép a 25. oldalon]

Kis kép: Círusz sírja Paszargadaiban