Jeruzsálem és a salamoni templom
’TÖKÉLETES szépségnek’ nevezték, ’a nagy Király városának’ (Zs 48:2; 50:2; Si 2:15). Jeruzsálem Isten népének a fővárosa volt (Zs 76:2). Miután Dávid elfoglalta a várost a jebuszitáktól, és a fővárosává tette, úgy nevezték: ’Dávid városa’, vagy egyszerűen: „Sion” (2Sá 5:7).
Habár katonai szempontból nem volt jelentős helyen, Jeruzsálem mégis hírneves volt, mivel Isten oda helyezte a nevét (5Mó 26:2). Ez volt Izrael nemzetének vallási és közigazgatási központja.
Jeruzsálem 750 méteres magasságban épült Júda központi fekvésű hegyei között. A Biblia úgy utal rá, mint ami „magaslik”, és ahová az imádatot bemutatók „fölmennek” (Zs 48:2; 122:3, 4). Az ókori várost völgyek fogták közre: nyugatra és délre a Hinnom-völgy, keletre pedig a Kidron völgye (2Ki 23:10; Jr 31:40). A Kidron völgyében levő Gihon-forrás a és a délre levő Én-Rógel látta el a várost tiszta vízzel, ami különösen az ellenség támadásakor volt létfontosságú (2Sá 17:17).
A 21. oldalon lévő ábrán Dávid városa pirossal van jelölve. Dávidnak és Salamonnak az uralkodása idején a város északi irányba terjeszkedett, és bekebelezte az Ófelt (zöld) és a Mórija hegyét is (kék) (2Sá 5:7–9; 24:16–25). Salamon fenséges templomot épített Jehovának azon a kimagasló hegynyúlványon. Képzeld el, amint az imádatot bemutató emberek tömege kígyózik fel ’Jehova hegyére’ az évenként megtartott ünnepekre! (Za 8:3). A 17. oldalon látható úthálózat megkönnyítette az ilyen utazást.
Az arannyal és drágakövekkel díszített salamoni templom a valaha épített legdrágább épületek közé tartozott. Ami ennél is fontosabb, Jehova adta az építési tervet. Amint a festményről is láthatod, a templomot hatalmas udvarok és közigazgatási épületek vették körül. Érdemes időt szánnod arra, hogy tanulmányozd a részleteit (1Ki 6:1—7:51; 1Kr 28:11–19; Héb 9:23, 24).
[Lábjegyzet]
a Ezékiás király betömette ezt a forrást, és egy csatornát épített, amely egy tóig vezetett a nyugati városrészben (2Kr 32:4, 30).
[Ábra/kép a 21. oldalon]
(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)
Jeruzsálem / Salamoni templom
A TEMPLOM TERÜLETE SALAMON IDEJÉBEN
A templom jellegzetességei
1. szentek szentje
2. szenthely
3. előcsarnok
4. Boáz
5. Jákin
6. rézoltár
7. öntött tenger
8. szállítókocsik
9. oldalhelyiségek
10. étkezők
11. belső udvar
A TEMPLOM TERÜLETE
Mórija hegye
étkezők
szállítókocsik
oldalhelyiségek
szentek szentje
Boáz
szenthely
előcsarnok
rézoltár
Jákin
belső udvar
szállítókocsik
öntött tenger
Ófel
köztér?
Víz kapu?
DÁVID VÁROSA
Sion hegye
Dávid palotája
Forrás kapu
Manassé fala?
Hanánel tornya
Mea torony
Juh kapu
Őr kapu
Szemle kapu
Ló kapu
KIDRON VÖLGYE
Alsó fal?
Gihon
későbbi csatorna
TÜROPÖON-VÖLGY
Szemét kapu (Cserép kapu)
Én-Rógel
Völgy kapu
HINNOM-VÖLGY
Szeglet kapu
Sütőkemencék tornya
Széles fal
Efraim kapu
köztér
Óváros kapu
első északi fal
MÁSODIK VÁROSRÉSZ
Hal kapu
[Kép]
Ófel
a fáraó leányának a háza
Salamon palotája
Libanon-erdő ház
oszlopcsarnok
tróncsarnok
Mórija hegye
a nagy udvar
templom
[Kép a 20. oldalon]
Az előtérben az a hely látható, ahol „Dávid városa” volt. A templom a sík területen állt (háttér)
[Kép a 20. oldalon]
Az ókori „Dávid városa” és a salamoni templom számítógépes rajza