Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jeruzsálem és a salamoni templom

Dávid városa

Jeruzsálem és a salamoni templom

’TÖKÉLETES szépségnek’ nevezték, ’a nagy Király városának’ (Zs 48:2; 50:2; Si 2:15). Jeruzsálem Isten népének a fővárosa volt (Zs 76:2). Miután Dávid elfoglalta a várost a jebuszitáktól, és a fővárosává tette, úgy nevezték: ’Dávid városa’, vagy egyszerűen: „Sion” (2Sá 5:7).

Habár katonai szempontból nem volt jelentős helyen, Jeruzsálem mégis hírneves volt, mivel Isten oda helyezte a nevét (5Mó 26:2). Ez volt Izrael nemzetének vallási és közigazgatási központja.

Jeruzsálem 750 méteres magasságban épült Júda központi fekvésű hegyei között. A Biblia úgy utal rá, mint ami „magaslik”, és ahová az imádatot bemutatók „fölmennek” (Zs 48:2; 122:3, 4). Az ókori várost völgyek fogták közre: nyugatra és délre a Hinnom-völgy, keletre pedig a Kidron völgye (2Ki 23:10; Jr 31:40). A Kidron völgyében levő Gihon-forrás a és a délre levő Én-Rógel látta el a várost tiszta vízzel, ami különösen az ellenség támadásakor volt létfontosságú (2Sá 17:17).

Jeruzsálem/Salamoni templom

A  21. oldalon lévő ábrán Dávid városa pirossal van jelölve. Dávidnak és Salamonnak az uralkodása idején a város északi irányba terjeszkedett, és bekebelezte az Ófelt (zöld) és a Mórija hegyét is (kék) (2Sá 5:7–9; 24:16–25). Salamon fenséges templomot épített Jehovának azon a kimagasló hegynyúlványon. Képzeld el, amint az imádatot bemutató emberek tömege kígyózik fel ’Jehova hegyére’ az évenként megtartott ünnepekre! (Za 8:3). A 17. oldalon látható úthálózat megkönnyítette az ilyen utazást.

Az arannyal és drágakövekkel díszített salamoni templom a valaha épített legdrágább épületek közé tartozott. Ami ennél is fontosabb, Jehova adta az építési tervet. Amint a festményről is láthatod, a templomot hatalmas udvarok és közigazgatási épületek vették körül. Érdemes időt szánnod arra, hogy tanulmányozd a részleteit (1Ki 6:1—7:51; 1Kr 28:11–19; Héb 9:23, 24).

[Lábjegyzet]

a Ezékiás király betömette ezt a forrást, és egy csatornát épített, amely egy tóig vezetett a nyugati városrészben (2Kr 32:4, 30).

 [Ábra/kép a 21. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Jeruzsálem / Salamoni templom

A TEMPLOM TERÜLETE SALAMON IDEJÉBEN

A templom jellegzetességei

1. szentek szentje

2. szenthely

3. előcsarnok

4. Boáz

5. Jákin

6. rézoltár

7. öntött tenger

8. szállítókocsik

9. oldalhelyiségek

10. étkezők

11. belső udvar

A TEMPLOM TERÜLETE

Mórija hegye

étkezők

szállítókocsik

oldalhelyiségek

szentek szentje

Boáz

szenthely

előcsarnok

rézoltár

Jákin

belső udvar

szállítókocsik

öntött tenger

Ófel

köztér?

Víz kapu?

DÁVID VÁROSA

Sion hegye

Dávid palotája

Forrás kapu

Manassé fala?

Hanánel tornya

Mea torony

Juh kapu

Őr kapu

Szemle kapu

Ló kapu

KIDRON VÖLGYE

Alsó fal?

Gihon

későbbi csatorna

TÜROPÖON-VÖLGY

Szemét kapu (Cserép kapu)

Én-Rógel

Völgy kapu

HINNOM-VÖLGY

Szeglet kapu

Sütőkemencék tornya

Széles fal

Efraim kapu

köztér

Óváros kapu

első északi fal

MÁSODIK VÁROSRÉSZ

Hal kapu

[Kép]

Ófel

a fáraó leányának a háza

Salamon palotája

Libanon-erdő ház

oszlopcsarnok

tróncsarnok

Mórija hegye

a nagy udvar

templom

[Kép a 20. oldalon]

Az előtérben az a hely látható, ahol „Dávid városa” volt. A templom a sík területen állt (háttér)

[Kép a 20. oldalon]

Az ókori „Dávid városa” és a salamoni templom számítógépes rajza