33. fejezet

„A császár dolgait a császárnak”

VEGYÜNK elő és nézzünk meg egy pénzdarabot! Mit látsz rajta? — Ki készítette ezt a pénzt? — A kormány készítette.

Évezredek óta készítenek a kormányok pénzt, amelyet az emberek használnak. Amikor a Nagy Tanító a földön járt, a római kormány is készített pénzt. És tudod-e, ki volt annak a kormányzatnak az uralkodója? — A császár.

A római kormány sok jót tett a nép érdekében azokban a napokban. És a kormányok ma is sok jót tesznek értünk. Utakat építenek a közlekedés számára. Rendőröket alkalmaznak és tűzoltókat, hogy védelmet nyújtsanak nekünk.

A kormánynak pénzbe kerülnek ezek a dolgok. Tudod-e, honnan teremti elő a kormány a pénzt? — A néptől kapja. Azt a pénzt, amelyet az emberek a kormányzatnak fizetnek, adónak nevezik.

Sok ember nem szeret adót fizetni. Amikor Jézus a földön volt, sok zsidó nem akart a római kormánynak adót fizetni. Gyűlölték az adókat. Ezért egy napon néhány férfi odament a Nagy Tanítóhoz és megkérdezte tőle: ,Kell-e a császárnak adót fizetnünk vagy nem?’

A férfiak azért tették föl ezt a kérdést, hogy tőrbecsalják Jézust. Mert ha Jézus azt válaszolta volna, hogy ,Igen, kell adót fizetnetek’, az sok zsidónak nem tetszett volna. De azt sem mondhatta Jézus, hogy ,Nem, nektek nem kell adót fizetnetek’. Helytelen lett volna ezt mondania.

 Jézus ezért így szólt a férfiakhoz: ,Mutassatok egy pénzdarabot!’ Amikor hoztak neki egy pénzt, Jézus megkérdezte tőlük: ,Kinek a képe és a neve van rajta?’

Az emberek ezt mondták: „A császáré.”

Erre Jézus ezt válaszolta: „Fizessétek vissza tehát feltétlenül a császár dolgait a császárnak, az Isten dolgait pedig az Istennek.” — Lukács 20:19-26.

Ugye milyen kitűnő válasz volt ez? — Ebben senki sem találhatott semmi rosszat. Ha a császár a nép érdekében tesz valamit, akkor csak jogos, hogy az általa készített pénzzel fizessenek azokért a dolgokért. Így mutatta ki Jézus, hogy helyes a kapott dolgokért a kormánynak adót fizetni.

Nos, lehet, hogy még nem vagy olyan nagy, hogy adót kelljen fizetned. De van valami, amit meg kell adnod a kormánynak. Tudod mi az? — Ez az engedelmesség a kormány törvényei iránt.

Isten az, aki azt mondja nekünk. Az ő Igéje így szól: ,Engedelmeskedjetek a felsőbb hatalmasságoknak!’ És kik ezek a ,felsőbb hatalmasságok’? — Azok az emberek, akik hatalmon vannak a kormányban. Tehát valójában a törvénynek kell engedelmeskednünk. Isten mondja ezt nekünk. — Róma 13:1, 2.

Vegyünk még egy példát!  Lehet olyan rendelet, hogy sem papírt, sem másféle hulladékot nem szabad az utcán eldobni. Vajon kell-e engedelmeskedned ennek a rendeletnek? — Igen, Isten azt akarja, hogy engedelmeskedj.

A rendőröknek is engedelmeskednünk kell? — A kormány azért alkalmazza a rendőröket, hogy megvédjék a lakosságot. Nekik vagy a kormánynak engedelmeskedni ugyanaz.

Ha éppen át akarsz menni az utcán, és egy rendőr azt mondja, hogy: „Állj!”, mit kell tenned akkor? — És mit kell tenned, ha mások ennek ellenére átszaladnak? — Ha te vagy az egyedüli, aki vár, neked akkor is azt kell tenned. Isten mondja, hogy engedelmeskednünk kell.

A szomszédságban zavargás támadhat, és egy rendőr azt mondhatja: „Ne lépjetek ki az utcára! Senki se menjen ki!” Te azonban hallhatod a kiáltozást, és izgat, hogy mi történhet ott? Kimennél-e, hogy utánanézz? — Engedelmeskednél-e akkor a „felsőbb hatalmasságoknak”? —

Sok helyen a kormány iskolákat is épít. Tanítókat alkalmaz. Ha a gyerekek azt teszik, amit a tanár mond, akkor békesség van az osztályban. Mit gondolsz, akarja-e Isten, hogy engedelmeskedj a tanárodnak? —

A Bibliában nincs olyan szöveg, amely azt mondaná: „Engedelmeskedj a tanárodnak!” A Biblia mégis rámutat arra, hogy engedelmeskedned kell. A kormány fizeti a tanárt, hogy tanítson, mint ahogy a rendőröket is ő alkalmazza azért, hogy oltalmazzák az embereket. Ha tehát  a rendőrnek, vagy a tanárnak engedelmeskedsz, az olyan, mintha a kormánynak engedelmeskednél.

A dolgot a következőképpen is szemléltethetjük. Isten azt mondja a gyerekeknek, hogy ,engedelmeskedjenek az apjuknak és az anyjuknak’. Édesapád és édesanyád az iskolába küld téged, hogy a tanárod foglalkozzon veled. Így tehát helyes, ha éppúgy engedelmeskedsz a tanárodnak, mint ahogy otthon a szüleidnek engedelmeskedel. — Efezus 6:1.

Én nem vagyok mindig melletted. Így meglehet, hogy nem látom, engedelmeskedsz-e a tanárnak. De Isten látja. És Isten az, akinek elsősorban tetszeni szeretnénk, nem igaz? — Azt sem látom, hogy engedelmeskedsz-e a rendőrnek. De ki az, aki látja? — Isten. Ezt sohase felejtsd el!

Azt se felejtsd el, hogy Isten áll az első helyen az életünkben. A kormánynak azért engedelmeskedünk, mert Isten kívánja ezt tőlünk. De mi legyen akkor, ha olyat parancsolnak nekünk, amiről Isten azt mondja, hogy ne tegyük meg? — Ha bárki azt mondja nekünk, „Nem kell Istennek engedelmeskedned”, kívánja-e Isten, hogy hallgassunk arra? —

Jézus apostolaival ez történt. Nos, mit tettek az apostolok? Te mit tettél volna? — Ők azt válaszolták: „Mint uralkodónak, inkább Istennek kell engedelmeskednünk, mintsem embereknek.” — Cselekedetek 5:29.

(A Biblia a törvény tiszteletére tanít. Olvassátok el, amit a Titus 3:1, a Máté 5:41 és az 1. Péter 2:12-14-ben találtok!)