41. fejezet

Egy vacsora, mely emlékeztet minket

TEGYÜK fel, valaki egy csodálatos ajándékot adna neked. Vajon mit éreznél? — Csak azt mondanád: „Köszönöm szépen”, s aztán egészen elfelejtkeznél róla? Vagy szeretnél emlékezni arra, amit tett? —

Jehova igen csodálatos ajándékot adott nekünk. A saját Fiát küldte le a földre, hogy meghaljon értünk. Ezt azért tette, hogy megszabadulhassunk a betegségtől és a haláltól. Milyen nagy szeretetet követelt ez! Biztosan nem akarjuk elfelejteni, amit Isten és a Fia tettek értünk, vagy igen? —

Tudtad-e, hogy Isten Fia egy különleges eljárási módot mutatott be nekünk, amellyel megemlékezhetünk az ő cselekedetéről? — Szeretnél erről hallani valamit? —

Képzeld el, hogy egy ház emeleti szobájában vagyunk Jeruzsálemben. Éjszaka van. Nézzük meg, kik vannak a szobában! A Nagy Tanító, valamint az apostolai. Egy asztal körül fekszenek párnákon. Az asztalon sült bárányt, lapos kenyereket és vörös bort látsz. Ez azonban nem a szokásos étkezés. Különleges vacsorát ünnepelnek. Tudod miért? —

E vacsorának valami igen fontos dologra kell emlékeztetnie őket, ami évszázadokkal azelőtt történt. Az az éjszaka volt ez, amikor Jehova megszabadította népét, Izraelt az egyiptomi rabszolgaságból.

 Jehova azt mondta népének: ,Öljetek meg egy bárányt minden család számára, és kenjétek vérét a házaitok ajtófélfáira.’ Azután azt mondta: ,Menjetek be a házaitokba és egyétek meg a bárányt.’

Így is tettek. S ugyanazon az éjszakán Jehova angyala végigment Egyiptom földjén. A legtöbb házban megölte az angyal az elsőszülötteket. De ahol az angyal vért látott az ajtófélfán, elment a ház mellett. Ezekben a házakban egyetlen gyermek sem halt meg. Melyik házban szerettél volna lenni, ha ott lettél volna? —

Egyiptom királya megrémült attól, amit Jehova angyala tett. Azt mondta az izraelitáknak: ,Szabadok vagytok. Menjetek ki Egyiptomból!’ Ezért fölpakoltak a tevéikre és szamaraikra és elindultak.

Jehova azonban nem akarta, hogy az ő népe elfelejtse, hogyan szabadította meg őket. Ezért azt mondta: ,Évente egyszer étkezzetek úgy, ahogy azon az estén étkeztetek! És mondjátok el a gyermekeiteknek, mi történt azon az éjszakán Egyiptomban!’

Ezt a különleges étkezést nevezték Pászkának. Tudod miért? — Mert Isten angyala azon az éjszakán a vérrel megjelölt házakat ,elkerülte’. A Pászka szó azt jelenti: „elkerülni”. Emlékszel rá?

Jézus és apostolai erre gondolnak, miközben elfogyasztják a Pászka-vacsorát. Jézus aztán valami nagyon fontos dolgot tesz. Jól figyeld meg!

Megfog egyet a megmaradt kenyerek közül. Miután felette imát mond, megtöri. Odaadja a tanítványainak és ezt mondja: „Vegyétek és egyétek!” Aztán így szól hozzájuk: ,Ez a kenyér  az én testemet helyettesíti, melyet odaadok, amikor meghalok értetek.’

Közvetlenül utána Jézus fölemel egy pohár vörös bort. Egy másik hálaima után körbeadja. Ezt mondja: „Igyatok belőle mindnyájan!” Azt is mondja nekik: ,Ez a bor a véremet helyettesíti. Hamarosan véremet ontom azért, hogy titeket megszabadítsalak a bűneitektől. Ezt cselekedjétek, hogy reám emlékezzetek.’ — Máté 26:26-28; 1. Korinthus 11:23-26.

Megfigyelted, hogy Jézus azt mondta, azért egyék, hogy rá emlékezzenek? — Nem a Pászkát kell enniük ezután, hanem helyette évenként egyszer ezt a különleges vacsorát fogják megünnepelni Jézus halálának emlékezetére. Ezt nevezik az Úr vacsorájának. Ma ezt Emlékvacsorának is hívjuk. Miért? — Mert ez visszaidézi emlékezetünkbe azt, amit Jézus és az Atyja érettünk tettek.

Eljössz velem az Emlékvacsorára, amikor a legközelebbi alkalommal megünneplik? — Ha velem jössz, megláthatod, amikor körülkínálják a lapos kenyeret és a vörös bort. Mire emlékeztet majd téged a kenyér és a bor? —

 A kenyér emlékeztessen minket Jézus testére. Ő készségesen feláldozta azt a testet, hogy örök életünk lehessen. És mit mondhatunk a vörös borról? — Az emlékeztessen minket Jézus vérére, amely kifolyt, amikor felszögezték Őt a kínoszlopra, hogy meghaljon.

Jézus vére sokkal drágább, mint az egyiptomi pászkabárány vére volt. Tudod miért? — Jézus vére bűnbocsánatot tud hozni számunkra.

Tudod-e mit jelent az, hogy minden vétkünk el lesz távolítva? — Akkor sohasem teszünk többé semmiféle helytelen dolgot. S nem leszünk többé betegek, öregek, és nem fogunk meghalni! Erre gondoljunk, amikor az Emlékvacsorára megyünk!

Vajon mindenkinek kell enni a kenyérből és inni a borból az Emlékvacsorán? — Nem, Jézus azt mondta azoknak, akik ezt teszik: ,Részesei lesztek a királyságomnak és velem együtt királyi székekre fogtok ülni a mennyben.’ Ez azt jelenti, hogy ők majd a mennybe kerülnek, hogy Jézussal együtt királyok legyenek. Csak azoknak kell a kenyérből és a borból venniük, akiknek ez a reménységük.

De ha nem is eszünk a kenyérből, és nem is iszunk a borból, akkor is ott kell lennünk az Emlékvacsorán. Tudod miért? — Mert Jézus értünk is odaadta az életét. Ha elmegyünk az Emlékvacsorára, azzal bebizonyítjuk, hogy ezt nem felejtettük el. Arra emlékezünk, hogy milyen csodálatos ajándékkal adományozott meg bennünket Isten Jézus Krisztuson keresztül.

(Egyéb szövegek, amelyeket el kell olvasnunk, hogy lássuk, mennyire fontos jelen lenni az Emlékvacsorán: Lukács 22:19, 20, 28-30; 1. Korinthus 11:27.)