5. fejezet

„Ez az én Fiam”

MINDANNYIUNKNAK van apja. Neked is van apád. Nekem is van apám. Ha egy kislány valami jót tesz, az apja örül, hogy elmondhatja másoknak: „Ez az én lányom!” És ha egy kisfiú cselekszik helyesen, akkor büszkén mondja az apja: „Ez az én fiam!”

Jézus mindig azt tette, ami az Atyjának tetszett. Ezért örült neki az Atyja. És tudod, mit tett Jézus Atyja? — Még a mennyből is leszólt, hogy megmondja az embereknek: „Ez az én Fiam.”

Jézus igazán szerette Atyját. Ezt megmutatta már mielőtt a földre lejött volna. A mennyben csodálatos helye volt Atyja, Jehova Isten mellett. Isten azonban különleges feladatot bízott Jézusra. Hogy Jézus teljesíthesse ezt a feladatot, el kellett hagynia a mennyet. Meg kellett születnie a földön kisgyermekként. Jézus készségesen vállalkozott rá, mert Jehova kívánta tőle ezt.

Hogy Jézus a földön kisgyermekként megszülethessen, szüksége volt egy édesanyára. Tudod ki volt ez? — Máriának hívták.

Jehova elküldte a mennyből angyalát, Gábrielt, hogy beszéljen Máriával. Gábriel megmondta Máriának, hogy fia fog születni. A gyermeket Jézusnak kellett nevezni. És ki lesz az atyja a kisgyermeknek? — Az angyal azt mondta, hogy a gyermek atyja Jehova Isten lesz. Ezért kellett Jézust az Isten fiának hívni.

Mit gondolsz, mit érzett akkor Mária? — Vajon  azt mondta, hogy „Ezt nem akarom”? Vagy azt mondta, hogy „Nem szeretnék Jézus anyja lenni.”?

Nem, Mária kész volt megtenni, amit Isten kívánt. Készségesen meghallgatta Isten angyalát. Ez olyan volt, mintha Istenre hallgatott volna. És Mária akart hallgatni Istenre. Szerette Istent és boldogan megtette azt, amit Jehova Isten kívánt tőle.

De hogyan tudta Jehova előidézni azt, hogy a mennyekben levő Fia kisgyermekként megszülessen a világra? — Jehova mindenütt a leghatalmasabb. Ő megtehet olyan dolgokat, amit mások képtelenek megtenni. Így Jehova Isten a Fia életét a mennyből átültette Máriába. Jézus Mária testében növekedni kezdett úgy, ahogy a többi csecsemő növekszik az anyja testében. József ezután vette feleségül Máriát.

Aztán elérkezett Jézus születésének ideje. Ez Betlehem városában történt. Mária és férje, József látogatóban voltak abban a városban. Betlehem azonban tele volt emberekkel. Egyetlen hely sem volt, ahol Mária és József Jézus születésének éjszakáján szállást kaphatott volna. A kis Jézust jászolba kellett fektetniük. Jászolba a takarmányt szokták tenni a tehenek és más állatok számára.

Azon az éjszakán, amelyen Jézus megszületett, rendkívüli dolgok történtek. Betlehem mellett egy angyal beszélt néhány pásztorral. Megmondta a pásztoroknak, hogy Jézus milyen jelentős személy. Ezt mondta nekik: ,Íme, örömhírt hirdetek nektek, amely boldoggá teszi az embereket. Ma megszületett valaki, aki megmenti az embereket.’ A pásztorok megtudták, hogy Jézus  nagyon sokat fog tenni azokért az emberekért, akik szeretik Istent. — Lukács 2:10, 11.

Ez jó hír volt. A mennyben más angyalok együttesen dicsőítették Istent. Boldogok voltak! A pásztorok hallhatták, hogy mit mondtak.

Ezek után a pásztorok látni akarták Jézust. Az angyal megmondta nekik, hogy Jézust Betlehemben találhatják meg. Elindultak tehát oda. Amikor a pásztorok meglátták Jézust, elbeszélték Józsefnek és Máriának mindazt a jót, amit hallottak. József és Mária ezért nagyon hálásak voltak Istennek. El tudod képzelni, milyen boldog volt Mária, amiért készségesen elvállalta, hogy anyja legyen Jézusnak?

Később József és Mária Názáret városába vitték Jézust. Jézus ott nőtt fel. Amikor felnőtt, elkezdte nagy tanítói munkáját. Ez része volt annak a feladatnak, amelynek végrehajtását ezen a földön Jehova Isten a Fiára bízta.

Mintegy három évvel később Jézus és néhány tanítványa fölmentek egy magas hegyre. Mi történt ott? — A többiek szeme láttára Jézus ruhája vakítóan fényessé változott. Majd Isten saját hangját hallották. Jehova ezt mondta Jézusról: „Ez az én szeretett Fiam.” Istennek öröme telt a Fiában. — Márk 9:2-8.

 Jézus mindig azt tette, ami helyes. Nem állította magát olyannak, amilyen valójában nem volt. Sohasem mondta az embereknek, hogy Ő Isten. Gábriel angyal azt mondta Máriának, hogy Jézust Isten Fiának fogják nevezni. Jézus maga is kijelentette, hogy Ő Isten Fia. És sohasem mondta az embereknek, hogy Ő többet tud, mint az Atyja. Ezt mondta: „Az Atya nagyobb, mint én vagyok.” — János 14:28.

Amikor Jézust az Atyja munkával bízta meg, Ő elvégezte. Nem úgy, hogy azt mondta, ,Igenis, megteszem,’ és aztán mást csinált. Szerette az Atyját, ezért hallgatott arra, amit az Atyja mondott.

Nem akarjuk-e mi is megörvendeztetni Jehovát? — Akkor nekünk is meg kell mutatnunk, hogy valóban úgy hallgatunk rá, mint Jézus. Isten a Biblián keresztül szól hozzánk. Nem lenne helyes, ha azt állítanánk, hogy Istenre hallgatunk, és aztán valami olyat gondolnánk vagy tennénk, amit a Biblia nem helyesel, nem igaz? — Gondoljunk arra, hogy nem fog nehezünkre esni megörvendeztetni Jehovát, ha valóban szeretjük Őt.

(Egyéb szövegek, amelyek megmutatják, hogy miért kell tudnunk és hinnünk azt, amit a Biblia valóban mond Jézusról: Máté 7:21-23; 1. Timótheus 2:5, 6; János 4:25, 26.)