38. fejezet

Isten háza iránti szeretet

SZERETED, ha meghívnak valakihez vendégségbe? — S ha Isten házába hívnának meg, oda is szeretnél elmenni? —

Most azt mondhatnád, hogy Isten nem házban lakik. Igen, ez igaz, hogy Isten nem lakik házban úgy, mint mi.

De a Nagy Tanító azt mondta, hogy Istennek van „háza”. És Jézus már kisfiú korában eljárt Isten házába. Ez a ház Jehova szép temploma volt Jeruzsálem városában. Ez a templom Istené volt. Az ő imádatára használták. Ezért „Jehova házának” nevezték.

Amikor Jézus még kisfiú volt, igen távol lakott „Jehova házától”. Azokban a napokban még senkinek sem volt autója, vonat sem volt, amivel oda lehetett volna utazni. Gyalogolniuk kellett, hogy eljussanak a templomba. Pedig az attól a helytől, ahol laktak, nem egy órányi távolságra volt. Legalább három napon át kellett vándorolniuk, hogy odaérjenek. S a visszautazás szintén három napba telt. Vajon megérte a hosszú út fáradságát az ott töltött idő? Te elgyalogoltál volna-e ilyen messzire, hogy egy kevés időt Isten házában tölts? —

Azok az emberek, akik szerették „Isten házát”, nem gondolták, hogy túlságosan távol van tőlük. Jézus szülei szokás szerint minden évben felmentek imádkozni Jeruzsálembe. És Jézus velük ment.

Az egyik esztendőben hazafelé menet Jézus nem ment a hozzátartozóival. Ezt senki sem vette észre, csak miután már hosszú utat megtettek. Ekkor a  szülei visszafordultak, hogy megkeressék Őt. Mit gondolsz hol volt? —

Pontosan a templomban találták meg. A tanítókat hallgatta. Kérdéseket tett fel nekik. S amikor ők kérdeztek tőle valamit, válaszolt. Azok nagyon elcsodálkoztak találó válaszain.

Szülei természetesen föllélegeztek, amikor végül rátaláltak. Jézus azonban nem aggódott. Tudta, hogy a templomban lenni jó. Ezért ezt mondta: „Nem tudtátok, hogy az Atyám házában kell lennem?” Ő tudta, hogy a templom „Isten háza” volt. És szeretett ott lenni. — Lukács 2:41-49.

Nemcsak évente egyszer járt Jézus a szüleivel összejövetelekre Istent imádni, hanem abban a városban, ahol laktak, minden héten rendeztek imádati összejöveteleket.

Az ilyen összejöveteleken mindig felállt valaki, és felolvasott a Bibliából. Nem volt minden egyetlen könyvbe leírva. A szöveg hosszú írástekercsekre vagy könyvtekercsekre volt írva. Ezért addig göngyölítették, amíg a kívánt helyre nem érkeztek, s akkor kezdték meg a felolvasást. A Biblia azt mondja, hogy Jézusnak „szokása” volt részt venni ezeken az összejöveteleken. Ez azt jelenti, hogy rendszeresen eljárt oda. — Lukács 4:16.

Nekünk is ezt kell tennünk. Hol van azonban „Isten háza” ma? Hová menjünk Őt imádni? —

A jeruzsálemi templom, ahová Jézus járt, nincs többé. Elpusztították. Így tehát nem mehetünk oda.

Istennek azonban még mindig van „háza”. Ez nem olyan ház, amelyet kőből építettek fel. Emberekből áll. Hogyan lehetséges ez? Nos, a ház olyan hely, ahol laknak. És Isten azt mondja, hogy Ő a népénél lakik. Ehhez Istennek nem kell elhagynia a mennyet és lejönnie a földre, hanem olyan  közel van népéhez, hogy úgy érzik, mintha közvetlenül köztük lenne. — 1. Péter 2:5; Efezus 2:22; 1. Timótheus 3:15.

Hová menjünk tehát „Isten házába”? — Oda kell mennünk, ahol Isten népe imádatra összejön. Lehet az nagy épületben. Lehet kicsiben is, vagy valakinek a lakásában. Fontos az, hogy ott valóban Isten népe legyen. De hogyan ismerhetjük fel az ő népét? —

Nos, mit tesznek az összejöveteleiken azok, akik ehhez a néphez tartoznak? Valóban azt tanítják, amit a Biblia ír? Vajon abból olvasnak fel, és azt beszélik meg? Vajon ez az a mód, ahogyan hallgathatunk Istenre? — Hát nem elvárhatjuk-e az „Isten házában”, hogy ott azt halljuk, amit Isten mond? —

De mi van akkor, ha az emberek azt mondják, hogy nem kell úgy élnünk, ahogy azt a Biblia előírja? Mondanád-e, hogy az ilyenek Isten népéhez tartoznak? —

Van még valami, amin elgondolkozhatsz. A Biblia azt mondja, hogy Isten népe az „Ő nevének népe” lesz. Mi az Isten neve? — Jehova. Így tehát megkérdezhetjük az embereket, hogy vajon Jehova-e az ő Istenük. Ha azt mondják, hogy nem, akkor tudjuk, hogy ők nem az Isten népe. — Cselekedetek 15:14.

 De nem elég csupán mondani, hogy Jehova az Istenük. Hol van erre a bizonyíték? Más embereknek is kell beszélniük róla. Beszélniük kell az embereknek Isten királyságáról. Hinniük kell az ő Fiában. Ki kell mutatniuk Isten iránti szeretetüket úgy, hogy megtartják az ő parancsait. — Ésaiás 43:10

Ismerünk-e olyan embereket, akik megteszik mindezt? — Akkor velük jöjjünk össze imádatra! És legyünk ott jelen rendszeresen! Azokat hallgassuk, akik tanítanak és válaszoljunk a kérdésekre, amikor feltesznek ilyeneket! Jézus így tett, amikor „Isten házában” volt. Ha ezt tesszük, akkor megmutatjuk, hogy mi is valóban szeretjük az „Isten házát”.

(Találjunk örömet Isten népe összejöveteleinek rendszeres látogatásában! Olvassátok el, mit ír erről a 122. zsoltár 1 [121:1, Káldi] és a Zsidók 10:23-25!)