1. fejezet

Jézus, a Nagy Tanító

SZERETSZ történeteket hallgatni? — Nos, akkor elmondok neked egyet egy férfiról, aki jobb történeteket mondott mindenki másnál, aki valaha ezen a földön élt. A neve: Jézus Krisztus.

Majdnem kétezer esztendővel ezelőtt élt ezen a földön. Ez nagyon régen volt. Olyan régen, hogy még a nagymamád és nagypapád sem élt, s az embereknek nem volt még autója, vasútja, rádiója vagy más, ma használatos eszköze.

Amikor Jézus elmondott egy történetet, azzal gondolkodásra serkentette hallgatóit. Ha valaki elég hosszan elgondolkodott azon, amit Jézus mondott, annak még a gondolkodásmódja is megváltozott. Sőt, az egész életszemlélete is megváltozhatott. És mindaz, amit Jézus mondott, igaz volt.

Jézus bármely más embernél többet tudott. Ő volt a legjobb tanító, aki valaha élt. Sok dolgot tanulunk másoktól, de a legfontosabb dolgokat Jézustól tanulhatjuk meg.

Jézus azért volt olyan nagy tanító, mert figyelt és hallgatott. Tudta, milyen fontos hallgatni. De kire hallgatott Jézus? Ki tanította Őt? — Az Atyja. Jézus Atyja pedig Isten.

Mielőtt Jézus emberként a földre jött, Istennel élt a mennyben. Jézus tehát más volt, mint a többi ember, mert egyetlen más ember sem élt a mennyben, mielőtt a földön megszületett. Jézus a mennyben jó Fiú volt, olyan, aki hallgatott az Atyja szavára. Ezért taníthatta Jézus az embereknek  azt, amit Istentől tanult. Utánozhatod Jézust, ha hallgatsz édesapád és édesanyád szavára.

Jézus még azért is volt olyan nagy tanító, mert szerette az embereket. Segíteni akart nekik megismerni Istent. Jézus szerette a felnőtteket. De vajon szerette a gyermekeket is? — Igen. De a gyerekek is szívesen voltak Jézussal, mivel elbeszélgetett velük és meghallgatta őket.

Egyik napon szülők elvitték kisgyermekeiket Jézushoz. Jézus barátai azonban azt gondolták, hogy a Nagy Tanító túlságosan elfoglalt ahhoz, hogy ilyen kis gyermekekkel ráérjen beszélgetni. Ezért elküldték őket. Egyetértett-e velük Jézus? — Nem. Ezt mondta: ,Engedjétek e kisgyermekeket és ne akadályozzátok meg őket abban, hogy hozzám jöjjenek.’ Bár Jézus igen bölcs férfiú és fontos személyiség volt, mégis szakított időt arra, hogy kisgyermekeket tanítson. — Máté 19:13, 14.

Jézus nagy tanító volt, mert tudta, hogyan lehet érdekessé tenni dolgokat. Beszélt madarakról, virágokról és egyebekről, hogy az embereknek segítsen megérteni az Istennel kapcsolatos dolgokat. Egy napon hatalmas tömeg előtt prédikált, vagyis beszédet mondott azoknak, akik eljöttek hozzá, amikor egy hegyoldalon pihent. Ezt nevezték Hegyi Beszédnek.

Jézus ezt mondta az embereknek: ,Tekintsetek az ég madaraira! Nem vetnek magot. Nem gyűjtenek élelmiszereket raktárakba. Mégis táplálja  őket a menny Istene. Nem vagytok-e ti értékesebbek azoknál?’

Jézus tovább beszélt: ,Tanuljatok a mezők liliomaitól!’ Mit gondolsz, mit tanulhatunk tőlük? Nos, Jézus megmondta: ,Azok nem készítenek maguknak ruhákat. És nézzétek, milyen szépek! Még a gazdag Salamon király sem öltözködött olyan szépen, mint a mezők lilioma. Ha tehát Isten gondját viseli a mezei virágoknak, veletek talán nem fog törődni?’

Megérted-e, hogy Jézus mire akart itt megtanítani? — Ő nem akarta, hogy az emberek gondot csináljanak abból maguknak, hogy honnan szerezhetnek táplálékot az étkezéshez, vagy ruhát az öltözködéshez. Isten tudja, hogy az embereknek szükségük van ezekre a dolgokra. Jézus nem azt mondta, hogy ne dolgozzunk a táplálékunkért és a ruházatunkért, hanem azt mondta,  hogy Istent kell az első helyre tenni. Ha ezt tesszük, akkor Isten gondoskodik arról, hogy legyen táplálékunk az étkezéshez és ruházatunk az öltözködéshez. Hiszed-e ezt? — — Máté 6:25-33.

Az emberek szerették Jézus tanítási módját. Csodálkoztak rajta. Érdekes volt Őt hallgatni. S amit mondott, segített nekik jót cselekedni.

Fontos, hogy mi is hallgassunk rá. De hogyan tehetjük meg ezt? Birtokunkban vannak Jézus beszédei, mivel leírták azokat egy könyvbe. Tudod-e melyik ez a könyv? — Ez a Biblia, a Szentírás. Mi is hallgathatunk tehát Jézusra, ha figyelmet szentelünk a Bibliának.

Isten maga mondta, hogy Jézusra hallgassunk. Egyik napon, amikor Jézus három barátjával fent volt egy magas hegyen, hang hallatszott a mennyből: „Ez az én szeretett Fiam, akit én helyeselek; rá hallgassatok!” Tudod-e, kinek a hangja volt az? — Istené! Isten mondta, hogy a Fiára hallgassunk. — Máté 17:1-5.

Akarsz-e a Nagy Tanítóra hallgatni? — Mindnyájunknak azt kellene tenni. Boldogok leszünk, ha rá hallgatunk. És akkor is boldogok leszünk, ha barátainknak elbeszéljük azokat a dolgokat, amelyeket tanultunk.

(Hogy további jó gondolatokat találjatok azokról az áldásokról, amelyeket úgy lehet elnyerni, hogy Jézusra hallgatunk, lapozzátok fel a Bibliát, és olvassátok el közösen a János 8:28-30-at, a 3:16-ot és a Cselekedetek 4:12-t!)