Hogyan szeretnél élni?
20. fejezet
Hogyan szeretnél élni?
MIT válaszolnál, ha valaki megkérdezné: „Hogyan lehetnék ma boldog?” Meggyőződéssel válaszolhatnád: „Ha boldog és elégedett kívánsz lenni és szeretnél sokáig élni, akkor élj Isten akaratával összhangban!”
2 A korábbi fejezetekben láthattuk, hogy valóban van egy Teremtő, aki a Biblián keresztül felvilágosít, és úgy irányít minket, ahogy arra szükségünk van, az ő Szava szerint cselekedni pedig ma is gyakorlatias. Az igaz keresztényi élet segíthet leküzdeni a stressz és a magányosság nehézségeit. Ha a Biblia irányítására bízzuk magunkat, elkerülhetjük az olyan fájdalmas problémákat, amelyeket a részegesség, az erkölcstelenség, a becstelenség és más helytelenségek idéznek elő (Példabeszédek 4:11–13). Ha elfogadjuk a Biblia pénzzel kapcsolatos álláspontját, elégedettek lehetünk és ’szilárdan megragadhatjuk a valódi életet’ (1Timótheus 6:19).
3 Ha szem előtt tartjuk azt, amit a Teremtő mond, az életünknek értelme és célja lesz. Megértjük, miért engedte meg Isten a gonoszságot és a szenvedést. És mivel a mai idők eseményeiben meglátjuk a bibliai jövendölések beteljesedését, felismerjük, hogy a dolgok jelenlegi gonosz rendszerének „utolsó napjaiban” élünk (2Timótheus 3:1–5). Ez azt jelenti, hogy Isten rövidesen felszámolja az összes emberi királyságot vagy politikai hatalmat, s eltörli a politikai korrupció és fegyverkezés régmúltba visszanyúló gyökereit, amit nyomasztó adóterhekkel tartottak fenn mindmáig (Dániel 2:44; Jelenések 16:14, 16). Így Isten megálljt parancsol az emberek sorozatos törekvéseinek, amelyek során uralkodni szándékoztak a föld felett, és mennyei Királysága által fogja kormányozni a túlélőket (Jelenések 11:17, 18; 21:1–4).
TE IS EZT ÓHAJTOD?
4 Sokan közülünk ezt mondanák: „Csodálatos lenne szeretetteljes, istenfélő emberekkel együtt élni a Paradicsomban” (Ésaiás 11:9). De hogy ezt elérhessük, igazság iránti szeretetünknek és az Isten irányadó mértéke alapján való élet utáni vágyunknak oly erőssé kell lennie, hogy ezek fémjelezzék egész jelen életünket (Máté 12:34; 15:19). Valóban ezt akarod? Jakab tanítvány ihletés alatt azt írta ezzel kapcsolatban a keresztényeknek:
„Nem tudjátok, hogy ha a világ kedves nektek, ellenségeivé lesztek Istennek? (Ha tehát valaki a világ barátja AKAR lenni, Isten ellenségévé lesz” (Jakab 4:4, Csia Lajos fordítása).
5 Jakab azt is hangsúlyozta, hogy ’az Isten és Atya szempontjából nézve a tiszta és szeplőtelen imádat’ magában foglalja azt is, hogy ’szeplő nélkül megőrizzük magunkat a világtól’ (Jakab 1:27). Erőfeszítéseket kell tenni ennek érdekében. Természetesen a keresztények egy erőszakos és megromlott világban élnek és ki vannak téve e világ intrikáinak, politikájának és nacionalizmusának, így nem könnyű a teljes érintetlenség megőrzése. Még a legodaadóbb keresztény is eleshet vagy hibázhat, miközben igyekszik szeplőtelenül megőrizni magát a világtól. Ezért kell a keresztényeknek mindig önmaguk tökéletesítésén munkálkodniuk (Kolossé 3:5–10). A kérdés mégis az: Mit akarunk tenni?
6 A példa kedvéért nézzünk meg két embert, akik éppen ebédelnek. Az egyik véletlenül rácseppenti a szószt a nyakkendőjére. A másik fogja és szándékosan belemártja a nyakkendőjét a szószba, ő így akarja. Mi melyikhez hasonlítunk? Ezt azzal mutathatjuk ki, hogy milyen befolyásnak engedünk teret, hogyan döntünk, s a világ barátja vagy Isten barátja akarunk lenni.
7 Különböző módon felismerhető az, hogy valaki barátja-e a világnak, vagy sem. Egyesek annyira függenek hozzátartozóiktól vagy a szomszédaiktól, hogy elnézők vagy akár részt is vesznek olyan dolgokban − például a Biblia-ellenes ünnepeken, túlzott ivászatokban, illetlen tréfákban vagy faji megkülönböztetésben −, amikről tudják, hogy azokat Isten nem helyesli (1Péter 4:3, 4; Efezus 5:3–5; Cselekedetek 10:34, 35). Ha Istennek akarunk tetszeni, akkor az ő elismerése fontosabb lesz számunkra, mint a hozzátartozóinké (Lukács 14:26, 27; 11:23).
8 Szórakozásunk megválasztásával is kinyilváníthatjuk, hogy a világ barátja akarunk-e lenni. Az első keresztények nem jártak brutális gladiátorviadalokra, és nem is néztek meg durva erkölcstelenséget bemutató színjátékokat. Mi a helyzet velünk ma? Meg kell gondolnunk, hogy milyen sportot, tv-adást vagy filmet, vagy milyen olvasnivalót részesítünk előnyben. Ha felfedezzük magunkban azt, hogy olyan kívánságok erősödnek meg bennünk, amelyektől Isten tanácsa óv, máshogy kell szórakozásunkat megválasztani. A világ csábítása még azokat a fiatalkorúakat is befolyásolja, akik keresztényi családban nőttek fel, sőt, a már régóta Bibliát tanulmányozó keresztényeket is.
9 Életet vagy halált jelent az, hogy Isten barátja vagy a világ barátja vagyunk-e (1János 2:15–17). Mindkettőé nem lehetünk. Ez éppúgy lehetetlen, mint ahogy egy útelágazásnál lehetetlen egyszerre mindkét irányban folytatni az utat.
10 Illés napjaiban egyes héberek a környező világ Baál-kultuszának befolyása alá kerültek. Bár bizonyos kapcsolatban voltak az igaz Istennel, Jehovával, nem ragaszkodtak hozzá teljes mértékben. Illés azt mondta, hogy ’két különböző vélemény közt ingadoznak’. Dönteniük kellett, hogy Jehovához és az ő útjához akarnak-e ragaszkodni, vagy sem. Életet vagy halált jelentő választás volt ez (1Királyok 18:21–40; 5Mózes 30:19, 20).
11 Nem odázhatjuk el döntésünket, vagyis hogy valójában mit akarunk. Az i. sz. első században Péter apostol sürgette a keresztényeket, hogy ’tartsák élénken elméjükben Jehova jelenléte napját’, amelyen minden gonosz el lesz távolítva a földről. A ’szent viselkedés cselekedeteiben és az isteni önátadás tetteiben’, valamint a krisztusi üzenet lelkes hirdetésével bizonyíthatták be, hogy felismerték az idő sürgetését (2Péter 3:11, 12). Míg egyes keresztények példás házasságban éltek, mások úgy döntöttek, hogy nem házasodnak meg, hogy ’állandó készenlétben álljanak az Úrért’ és ’ne engedjék magukat eltéríteni’ (1Korinthus 7:29–35).
12 Ha már az első században jelentősége volt annak, hogyan éljenek a keresztények, mennyivel fontosabb ez ma! Mi láthatjuk, hogy Isten Királysága már uralkodik a mennyben, és hogy már csak egy „rövid időnk” van hátra, mielőtt Isten Krisztus által megsemmisíti a nemzeteket és megköti Sátánt, az Ördögöt (Jelenések 12:12; 19:11–20:2). Most kell tehát eldöntenünk, hogyan akarunk élni!
MILYEN ÉLETRŐL GONDOSKODIK ISTEN?
13 Mai életformánk megválasztása döntően meghatározza azt, hogy élvezhetjük-e az életet, amelyről Isten az elkövetkező új rendben gondoskodik.
14 Először talán a helyreállított Paradicsom sok fizikai áldására gondoljunk. Az eredeti Paradicsomban Ádámnak és Évának bőségesen volt egészséges tápláléka (1Mózes 2:9, 16). Ebből következik, hogy az új rendben is bőségesen lesz jó, egészséges táplálék (Zsoltár 72:16; 67:6 [67:7, Károli]).
15 Ádám és Éva egészségesek voltak, mert Isten tökéletesnek teremtette meg őket. Ez alátámasztja a Biblia ígéretét, miszerint az új rendben a betegségek, a betegség okozta fájdalmak, a gyászoló könnyek mind a múlté lesznek (Jelenések 21:1–4). Az emberiség visszanyeri testi tökéletességét.
16 Problémamentesen, a hetven éves korral járó halál kilátása nélkül, az emberek sok tudomány területén boldogan végezhetnek kutató munkát. Örülhetsz majd képességeid teljes mérvű kibontakoztatásának, sőt még olyan képességeidről is tudomást szerezhetsz, amelyekről sohasem gondoltad volna, hogy rendelkezel velük. Főzés, építés, asztalosság, díszítőművészet, kertészkedés, zene, varrás, hatalmas tudományos területek tanulmányozása − a végtelenségig folytathatnád az érdekes és fontos dolgok felsorolását, amelyek megvalósítására lehetőséged nyílik. Jehova azt mondta egyszer: „Kezeik munkáját teljesen elhasználják választottaim” (Ésaiás 65:22).
17 A Biblia azt is elmondja, hogy az Éden kertjében az állatok tápláléka a zöld növényzet volt (1Mózes 1:30). Örülhetsz tehát Isten gondoskodásának, hogy az állatok nem lesznek többé vadak és veszedelmesek; békében fognak élni egymással és az emberekkel. Mind a gyerekek, mind a felnőttek örömet találnak bennük (Lásd Ésaiás 11:6–8; 65:25; Hóseás 2:18!)
18 A Biblia azonban nem írja le részletesen az új rend minden fizikai áldását. Jehova, a Teremtőnk ismeri szükségleteinket. A Biblia azt mondja Istenről: „Megnyitod a kezed és kielégíted minden élő kívánságát” (Zsoltár 145:16).
19 A Biblia − nagyon is helyesen − nem az anyagi, hanem azokat a szellemi áldásokat hangsúlyozza ki, amelyek boldoggá tesznek minket a helyreállított Paradicsomban. Örömmel tekinthetünk előre például a következő állapotokra:
„Az igazságosság műve a béke lesz és az igazságosság szolgálata a nyugalom és a biztonság határtalan ideig. És az én népem békés lakóhelyen fog lakozni, teljesen biztonságos otthonokban és zavartalan nyugvóhelyeken” (Ésaiás 32:17, 18).
20 Világos, hogy nem lennénk elégedettek, ha jó egészségünk, szép lakásunk és bőséges táplálékunk mellett veszekedés, feszült légkör, féltékenység és harag venne körül minket (Példabeszédek 15:17; 21:9). Isten azonban csak olyan személyeket enged élni az eljövendő Paradicsomban, akik lelkiismeretesen igyekeznek legyőzni az ilyen jellegű emberi gyengeségeiket. Ők a keresztények világméretű családját alkotják, akik megtermik az Isten szellemének gyümölcseit, amilyen például a szeretet, béke, kedvesség és az önuralom (Galata 5:19–23). Őszintén azon fognak munkálkodni, hogy személyiségük összhangban legyen Jehova személyiségével (Efezus 4:22–24).
ÚGY ÉLJÜNK, HOGY JEHOVÁNAK ÖRÖMET ÉS DICSŐSÉGET SZEREZZÜNK
21 A feltárt anyagi és szellemi áldások okot adnak arra, hogy előre tekintsünk az új rendre. Ha azonban elsősorban ezért szolgáljuk Istent és ezért élünk keresztényi módon, akkor bizonyos mértékben olyanok lennénk, mint a mai önző nemzedék, amelyet mindenekfelett a saját kívánsága és vágya érdekel.
22 Inkább azért kell mind most, mind a jövőben vágyat kifejlesztenünk a keresztényi életmód iránt, mivel Isten akarja, hogy ezt tegyük. Ő legyen az első és ne mi. Jézus rámutatott arra, hogy milyen beállítottsággal kell rendelkeznünk. Azt mondta: „Jövök . . . hogy cselekedjem a te akaratodat, ó Isten!” És: „Az én eledelem az, hogy annak akaratát cselekedjem, aki elküldött engem, és az ő munkáját elvégezzem” (Zsidók 10:7; János 4:34). Ha értékeljük, amit Isten értünk tett, őt tesszük az első helyre (Róma 5:8).
23 Ennek megfelelően a Bibliában nem a megmentésünk és a számunkra kilátásba helyezett áldások állnak az első helyen. Ehelyett Isten nevének igazolásán van a hangsúly, illetve azon, hogy mennyire fontos nekünk dicsőíteni és magasztalni Istent azért, mert ő ilyen és mindazért, amit értünk tett. Dávid írta:
„Felmagasztallak téged, ó én Istenem és Királyom, és áldani fogom nevedet határtalan ideig, sőt örökké. Jehova nagy és felettébb dicséretre méltó, és kikutathatatlan az ő nagysága. Méltóságod nagyszerű pompájával és csodálatos műveiddel kívánok foglalkozni” (Zsoltár 145:1, 3, 5).
24 Jézus és Dávid helyesnek tartották Istent az első helyre tenni az életükben, és őt dicsőíteni. Ez számunkra is helyes. Ha ezt összekapcsoljuk az oly gyakorlatias keresztényi életúttal, akkor már most és mindörökké boldogok leszünk.
[Tanulmányozási kérdések]
Miért kell az Isten akarata szerint élni ahhoz, hogy az ember megtalálja boldogságot? (1–3.)
Miért kell eldöntenünk, hogy a világ barátja, vagy Isten barátja akarunk-e lenni? (4–6.)
Milyen módokon lehet kimutatni azt, hogy valaki a világ barátja akar-e lenni? (7., 8.)
Miért fontos eldönteni azt, hogy valójában mit is akarunk? (9–12.)
Milyen életről gondoskodik Isten az új rendben? (13–18.)
Melyek a helyreállított Paradicsom számára megígért legfontosabb áldások? (19., 20.)
Hogyan találhatjuk meg az igazi boldogságot? (21–24.)
[Kép a 189. oldalon]
Lesz idő arra, hogy teljes mértékben kifejleszd és kamatoztasd adottságaidat
