3. fejezet

Hol találhatjuk meg a helyes útmutatást?

MI ÁLL a boldogságod útjában? A problémáid? Lehetnek teljesen személyes jellegűek − egészségi, anyagi, szexuális vagy családi vonatkozásúak. Talán a bűnözéstől való félelem, a létfontosságú dolgok hiánya, a munkahelyi elégedetlenség, az előítélet és a háború veszélye is szerepet játszhat. Igen, a legtöbb embernek vannak problémái, amelyek kihatnak a boldogságára.

² A legképzettebb és legtapasztaltabb emberek fáradozásai ellenére is fennmaradnak, sőt feltornyosulhatnak a problémák. A régen megírt szavak valóban igaznak bizonyultak: „Az embernek nincs hatalmában az útja, és nem adatott meg neki, hogy irányt szabjon útjának, s maga irányítsa lépteit.” * Vajon nem világos, hogy ha örökké boldogok akarunk lenni olyan útmutatásra van szükségünk, amely fölötte áll az emberi bölcsességnek? De hol találhatunk ilyen útmutatást?

³ Sokan hiszik azt, hogy a világegyetem bizonyos mértékig „a teremtés könyve”, amely egy teremtőről tanúskodik. Egy ókori zsidó király egyetértett ezzel, amikor így írt: „Az egek hirdetik Isten dicsőségét.” Sőt, kijelentette, hogy a Teremtő felvilágosításokat adott egy valóban megírt könyvben, amely örömmel tölti el és „bölccsé teszi a tapasztalatlant”. *

 ⁴ Mivel az ember képes kapcsolatot fenntartani másokkal − sőt akár a világűrből is üzenetet küldhet a földre − nem ésszerű-e feltételezni azt hogy az ember Teremtője is képes ezt megtenni? Sőt, mivel annyi minden van a földön, ami az emberek iránti szerető érdeklődéséről tanúskodik, ezért érthető, hogy segíteni kíván az embereknek. Úgy van ez, mint egy jó családban: a szülők átadják tudásukat gyermekeiknek, és útmutatást adnak nekik. Mégis, hogyan fordítja javunkra ezt az ember teremtője?

⁵ Az írás már régóta kitűnő módszer az ismeretek pontos és maradandó továbbadására. Az írásos tájékoztatás hibalehetőségei sokkal kisebbek, mint egy szóbeli üzeneté. Egy könyv amellett többször is kiadható, lefordítható, s így az emberek a saját nyelvükön elolvashatják a benne levő üzenetet. Vajon nem látszik ésszerűnek az, hogy a Teremtőnk ilyen eszközt használt fel üzenetének közvetítésére?

⁶ A Bibliát inkább tekintették a Teremtő közlésének, mint bármelyik más vallásos könyvet, s éppen ezért terjedt el szokatlanul nagy példányszámban. Ez jelentős tény. Ha az emberiség Teremtője valóban gondoskodott egy olyan könyvről, amelynek üzenete minden emberhez  szól, elvárnánk, hogy széles körben hozzá lehessen jutni. Ez elmondható a Bibliáról. A világ lakosságának 97 százaléka a saját nyelvén olvashatja. Egyetlen más vallásos könyvet sem adtak ki és terjesztettek el oly sok száz millió példányban.

⁷ Valóban, a Biblia az egész emberiséghez szóló vallásos könyv. Miért? Megírása a civilizáció bölcsőjének közelében kezdődött el. Ez az egyetlen szent könyv, amely az egész emberiség történetét visszavezeti annak kezdetéig. Közli Isten arra vonatkozó szándékát is, hogy az embereknek ’a föld minden nemzetéből’ alkalmat ad arra, hogy örökké tartó áldásoknak örvendjenek (1Mózes 22:18).

⁸ Az Encyclopedia Britannica azt írja a Bibliáról: „Minden idők legbefolyásosabb könyveinek gyűjteménye.” Befolyása és hatása a történelem folyamán minden más vallásos írást felülmúlt. Ezért valóban elmondható, hogy a jó műveltséghez hozzátartozik a Biblia elolvasása is.

⁹ Néhányan mégis félnek a Bibliától. Miért? Nos, általában az olyan emberek vagy nemzetek magatartása miatt, amelyek a Biblia követőinek vallják magukat. Egyes országokban azt mondják, hogy a  Biblia háborúkhoz vezető könyv, a gyarmatosítás könyve, vagy „a fehér ember könyve”. Ezek azonban téves nézetek. A Bibliát Közel-Keleten írták. Nem helyesli a kereszténység nevében elkövetett gyarmatosító háborúkat és kapzsi kizsákmányolást. Éppen ellenkezőleg. A Bibliát elolvasva mindenki megállapíthatja, hogy élesen elítéli az önző háborúkat, az erkölcstelenséget és a mások kizsákmányolását. A hiba a kapzsi emberekben és nem a Bibliában van (Jakab 4:1–3; 5:1–6). A Biblia tanácsával ellentétben élő önző személyek helytelen magatartása tehát ne tartson vissza attól, hogy a Biblia kincseit a hasznodra fordítsd!

MIT TALÁLSZ BENNE?

¹⁰ Sokan meglepődnek, amikor először olvassák a Bibliát. Úgy találják, hogy elsősorban nem vallásos előírásokat és hitvallásokat tartalmazó könyv. Nem is homályos mondások vagy filozófiák gyűjteménye, amelyek az átlag ember számára nem sokat jelentenek. Valóságos emberekről szól, akiknek hozzánk hasonló gondjaik és problémáik voltak. Azzal pedig, hogy bemutatja, hogyan bánt Isten a múltban az emberiséggel, segít nekünk felismerni azt, hogy mi Isten ránk vonatkozó akarata ma. Olvasd el a Mózes első könyvét, a Biblia bevezető könyvét! Érdekes beszámolójából sok mindent megtudsz arra vonatkozóan, mi az Isten szándéka az emberiséggel. Megtudhatod, mitől lehet valaki boldogtalan, valamint hogyan lehetünk eredményesek, és miként nyerhetjük el Isten tetszését.

¹¹ A Biblia 66 különálló könyve közül egyesek Izrael ősi népének történelmével és vallásos tevékenységével foglalkoznak (2Mózes, Józsué, 1Sámuel csak néhány példa, amelyek elolvasása biztosan örömet  okoz neked). Azt a történelmet a mi érdekünkben írták le (1Korinthus 10:11). Bár ma már Isten nem foglalkozik egy bizonyos nemzettel, és nem is várja el, hogy mindenki betartsa azokat a törvényeket, amelyeket csak az ókori Izrael népének adott, mégis sokat tanulhatunk a Bibliának ezen könyveiből. És amint később látni fogjuk, amit Isten az izraelitákért tett (sőt az általuk bemutatott állatáldozatoknak is) jelentősége van a számunkra.

¹² Ahhoz, hogy fogalmat alkothass a Bibliáról, legalább egy beszámolót el kellene olvasnod Jézus életéről is, például a Márk evangélium rövid beszámolóját. Majd olvasd el az Apostolok cselekedetei érdekfeszítő beszámolóját a keresztényiség kialakulásáról. Ezután elolvashatnád Jakab levelét, hogy meglásd, milyen gyakorlati tanácsokat tartalmaz a Biblia a keresztények számára. Ha alapos áttekintést nyertél a Biblia különböző részeiből, az segít megértened, miért állt az évszázadokon át oly nagy tiszteletben.

¹³ A Bibliában olvasott néhány dolog megzavarhat. De légy türelmes. Sok mély igazságot tartalmaz, amit elvárhatunk egy olyan könyvtől, amelyet a Teremtő az embereknek évszázadokon át tartó tanulmányozásra adott (2Péter 3:15, 16). Idővel sok kérdésre választ kapsz, mivel a bibliai beszámolók egymással összefüggésben állnak. Egyes versek kapcsán felmerült kérdésekre más írásszövegek adnak választ. Mennél többet olvasod, annál hasznosabb és megnyugtatóbb lesz számodra a Biblia. Hamarosan azt is felismered, hogy amit a Biblia mond, az nagymértékben különbözik a legtöbb egyház tanításától és szokásaitól. Ez az egész Biblia elolvasására buzdíthat, sőt arra is, hogy újra és újra elolvassad a Bibliát.

 A BIBLIA FORRÁSA

¹⁴ Valószínűleg ismersz olyan embereket, akik irodalmi szempontból vagy ősi bölcsessége miatt tisztelik a Bibliát, viszont emberi műnek és nem Isten Szavának tekintik azt. Mit mutatnak a tények?

¹⁵ A Biblia olvasása során megállapíthatod, hogy írói különböző férfiak voltak. Mózes volt az első, aki i. e. 1513-ban kezdte el az írást. Az utolsó bibliaíró János volt, Jézus egyik apostola. Ő az i. sz. első század végén írt. Összesen mintegy 40 férfi írta meg a Biblia különböző könyveit. Milyen emberek voltak ők? Szerény és alázatos emberek, akik készségesen feltárták saját tévedésüket, sőt a nemzetük tévedéseit is. Őszinteségük figyelemre méltó, mivel gyakran hangoztatták, hogy amit leírtak, arra Isten adott nekik parancsot. Ezt megfigyelheted például a 2Sámuel 23:1, 2; a Jeremiás 1:1, 2 és az Ezékiel 13:1, 2 verseiben. Nem buzdít ez arra, hogy komolyan vegyük a Biblia kijelentését, hogy „a teljes írás Istentől ihletett és hasznos”? (2Timótheus 3:16; 2Péter 1:20, 21).

¹⁶ Amit a bibliaírók feljegyeztek, az sok tekintetben különbözik a legtöbb ókori beszámolótól. Amint azt az ókori történelem kutatói tudják, az egyiptomi, a perzsa, a babiloni és más ókori nemzetek beszámolói számos mítoszt és durva túlzásokat tartalmaztak uralkodóikra és azok hőstetteire vonatkozóan. Ezzel szemben a Bibliát az igazság és pontosság jellemzi. Tele van sajátos nevekkel és olyan részletekkel, amelyek jól alátámaszthatók, sőt az időpontokat is meg lehet határozni. Példaként említsük meg a Dániel könyvének 5. fejezetét, ahol egy babiloni uralkodóról, név szerint Belsazárról van szó. A kritikusok sokáig azt állították, hogy Belsazár sohasem élt, csupán Dániel találta ki. Az utóbbi időben azonban olyan agyagtáblákat találtak és fordítottak  le, amelyeknek szövege részleteiben is megegyezik Dániel beszámolójával. Ezért írta R. P. Dougherty professzor (Yale Egyetem, USA) azt, hogy a Biblia pontosabb a többi írásnál és bebizonyította, hogy Dániel könyve a Bibliában megadott időben íródott (Nabonidus and Belshazzar).

¹⁷ Ha egyszer Jeruzsálembe utaznál, megtekinthetnél egy régi vízi alagutat, amelyet kemény sziklán vájtak keresztül. Ezt a meglehetősen hosszú alagutat csupán a legutóbbi évszázadban fedezték fel és tisztították ki. Miért érdekes ez? Mert igazolja azt, amit a Biblia a több mint 2 000 évvel korábbi időben élt Ezékiás királyról feljegyzett, aki vizet vezetett Jeruzsálembe (2Királyok 20:20; 2Krónika 32:30).

¹⁸ Ez csupán két példa a sok közül, amelyek bizonyítják, hogy a Biblia történelmi és geológiai szempontból megbízható. De a pontosság önmagában véve nem elég, mivel sok jelenkori történelmi könyv is pontosnak mondható. A Bibliában vannak olyan dolgok, amelyekre nem lehetne magyarázatot adni, ha az csupán emberi mű lenne. Ezek a Biblia sok lelkiismeretes kutatóját meggyőzték arról, hogy ez a könyv a Legfelső Lénytől származik.

 ¹⁹ Bár a Bibliát nem tudományos tankönyvnek írták, a tudományos dolgokat érintve mégis pontos, és olyan tudást tükröz vissza, amellyel a leírás időpontjában még nem rendelkeztek az emberek. A Nobel-díjas (1978) Dr. Arno Penzias például ezt mondta a világegyetem keletkezéséről:

„Az érvelésem az, hogy a rendelkezésünkre álló pontos adatok megfelelnek annak, amit csupán Mózes öt könyvére, a Zsoltárokra, a Bibliára mint egészre támaszkodva előre meg tudtam volna mondani.”

Ezenkívül Mózes első könyvében a különböző életformák megjelenése ugyanolyan felsorolásban kerül leírásra, ahogyan azt a tudósok ma általában elismerik (1Mózes 1:1–27). És míg egyes népek azt gondolták, hogy a földet egy elefánt vagy egy óriás tartja, a Biblia helyesen mondja, hogy a föld a semmiben függ és gömbölyű (Jób 26:7; Ésaiás 40:22). Honnan tudták a bibliaírók azt, amit csak a legújabb időkben „fedeztek fel” a tudósok? Ennek a felvilágosításnak magasabb forrásból kellett származnia.

²⁰ Van valami ennél jelentősebb dolog is, ami rávilágít a Biblia eredetére. Ezek a próféciák. Az emberek megpróbálhatják megfejteni a jövő eseményeit, de következetesen nagy pontossággal előre megmondani a jövőt nem tudják (Jakab 4:13, 14). A Biblia azonban meg tudja mondani. Sokkal előbb, mintsem Babilon világbirodalommá lett és Jeruzsálemet elpusztította volna, Isten közölte prófétájával, Ésaiással, hogy Babilon vereséget fog szenvedni. Két évszázaddal előre Isten nevén nevezte Cyrust, mint Babilon meghódítóját, és közölte, hogyan fogják a várost elfoglalni. Ésaiás pontos részleteket is feljegyzett Babilon végső elpusztításával kapcsolatban, amikor ez a súlyos szerencsétlenség még több mint 1 000 év távlatában volt (Ésaiás 13:17–22; 44:24–45:3).  Mindez beteljesedett. A Tyrusról és Ninivéről szóló bibliai jövendölésekkel ugyanez történt (Ezékiel 26:1–5; Sofóniás 2:13–15). Megtekintheted a romokat Közel-Keleten, és magad is meggyőződhetsz a bizonyítékokról.

²¹ A Biblia más nemzetközi eseményeket is jóval előre pontosan közölt Dániel könyvében. Babilont Médo-Perzsia fogja meghódítani, ezt viszont Görögország fogja legyőzni. Görögország kiemelkedő vezetőjének (Nagy Sándornak) halála után négy alvezére között fogják felosztani a korábbi birodalmi uralkodást (Dániel 8:3–8, 20–22). Ez távoli jövőre előre megírt történelem volt, és minden pontosan az előre megmondott dolgok szerint következett be. Honnan tudhatta Dániel mindezt? Az egyetlen kielégítő választ a Biblia maga adja meg: „A teljes Írás Istentől ihletett.” Ez minket is érint. Egy későbbi fejezetben látni fogjuk, hogy a Biblia olyan dolgokra vonatkozóan is tartalmaz jövendölést, amelyek a mi napjainkban történtek meg. Azonkívül élénk képet fest a jövőben bekövetkező dolgokról. *

²² A Biblia azonban nem csupán a jövőről beszél, hanem segít leküzdeni jelenkori nehézségeinket is. Feltárja, miért van annyi szenvedés, és segít megérteni az élet értelmét. Feltárja a Teremtő útmutatását arra vonatkozóan, hogyan oldhatjuk meg személyes problémáinkat, s hogyan találhatjuk meg életünk igazi boldogságát, mind most, mind a jövőben. A következő fejezetekben az élet néhány problémájával foglalkozunk, és megláthatjuk, milyen reális tanácsokat ad azokra a Biblia. Először viszont azzal kell jobban megismerkednünk, aki ellátott minket ezekkel a tanácsokkal.

[Lábjegyzet]

[Tanulmányozási kérdések]

Miért ésszerű feltételezni azt, hogy Isten egy útmutató könyvet adott az embereknek? (1–5.)

Miért érdemes megvizsgálni a Bibliát? (6–9.)

Milyenfajta tájékoztatást nyújt a Biblia? (10–13.)

Mit mutatnak a tények a Bibliával kapcsolatban? (14–19.)

Mi figyelemre méltó a Biblia jövendöléseivel kapcsolatban? (20–22.)

[Kép a 22. oldalon]

Az emberek mesterséges holdjai üzeneteket továbbítanak a földre. A Teremtő nem lenne ennél többre képes?

[Kép a 23. oldalon]

Nem ésszerű-e feltételezni, hogy Isten gondoskodott egy könyvről az emberek számára?

[Kép a 27. oldalon]

EZÉKIÁS ALAGÚTJA

Átgázolhatsz Jeruzsálemben ezen az ősi vízi alagúton. Ez igazolja a Biblia pontosságát.