15. fejezet

Közel van-e a „világ vége”?

„FELKÉSZÜLT ÖN a világ végére?” − tette fel a kérdést a Toronto Star. A kérdés egyeseket a következő beszámolóra emlékeztetheti:

„Sydney, Ausztrália. − Kint, Ausztrália bokros vidékén városi lakók mintegy százfőnyi csoportja, elhagyva lakásukat és feladva a mai fényűző életet, egy állítólagos közelgő ’világ végére’ készül.”

² Ma sokan attól félnek, hogy a „véget” előidézheti egy atomháború, a környezetszennyezés vagy más ténylegesen fennálló veszély. Például:

„A tudós és író Isaac Asimov a földi élet megszűnésének, mintegy 20 lehetőségét sorolta fel, kezdve a naphaláltól egészen éhínségig” (Toronto Star).

³ Isten megbízható Szavára támaszkodva még komolyabb okunk van az aggodalomra. Sokan olvastak a Bibliában a „világ végéről” (Máté 13:39, 40; 24:3, Károli, Ökumenikus fordítás). Annak tudatában, hogy Isten ígérete valóra válik, érdeklődnünk  kellene aziránt, mit mond erről a Biblia, és hogyan befolyásolja az most és a jövőben az életünket.

VÉGE − DE MINEK ÉS MIKOR?

⁴ A Biblia biztosít minket arról, hogy Isten megsemmisíti azokat, akik felelősek a gonoszságért és a szenvedésért (Zsoltár 37:28; 145:20). Jézus Krisztus és Péter apostol egyaránt az emberek olyan célirányos elpusztításához hasonlítja a közelgő büntetőítélet végrehajtását, amilyet Isten Noé napjaiban idézett elő. A föld maga nem pusztult el. A gonoszok azonban elvesztek egy világméretű vízözönben. Noét és családját Isten megoltalmazta; ők alkották a megtisztított földgolyó igazságos emberi társadalmát. Miután Péter beszélt erről, ihletést kapott arra, hogy ’az ítélet napjáról és az istentelen emberek elpusztításáról’ szóljon. Ezt fogja követni az ’új egek és az új föld’, amelyekben ’igazságosság fog lakozni’ (2Péter 3:5–7, 13; Prédikátor 1:4; Ésaiás 45:18).

⁵ Természetesen szeretnénk tudni, mikor jön el a dolgok jelen rendszerének elpusztítása. Jézus azt mondta, hogy „azt a napot és órát” csak az Atya tudja (Máté 24:36). Tehát azt jelenti ez, hogy teljes sötétségben vagyunk? Nem, mivel Isten Szava felvilágosítja imádóit, ők tudni fogják, mikor van közel az az idő. (Lásd Ámos 3:7.)

⁶ A Biblia megerősít bizalmunkban, hogy Isten képes az eljövendő eseményeket előre megmondani. Például a Dániel 9:24–27-ben feljegyeztetett egy próféciát, amelyből megtudható, mikor fog megérkezni a Messiás vagy Krisztus. Lukács, az első századbeli orvos beszámolt arról, hogy az i. sz. 29. évben a zsidók, akik tudtak Dániel jövendöléséről, várták a Messiást (Lukács 3:1, 2, 15). A zsidó tudós, Abba Hillel Silver ezzel összhangban azt írja: „A Messiást az i. sz. első század második negyedében várták.” Jézus alámerítkezett és Krisztussá lett i. sz. 29-ben,  pontosan abban az esztendőben, amelyre Dániel jövendölése utalt.

⁷ Dániel ugyanabban a próféciájában közli, hogy a Messiás halála után ’a város és a szent hely romba dől’. Igen, Isten jóelőre megmondta, hogy Jeruzsálemet és szent templomát feldúlják, amellyel a dolgok akkor fennálló zsidó rendszerének vége szakad (Dániel 9:26).

⁸ Röviddel a halála előtt, i. sz. 33-ban Jézus részletesen beszélt erről. Azt mondta, hogy Isten elhagyja Jeruzsálemet és annak templomát. Azt is mondta, hogy ő maga elmegy, de később visszajön (Máté 23:37–24:2). Tanítványai azonban megkérdezték:

„Mondd meg nekünk, mikor lesznek meg ezek és mi lesz a jele a jelenlétednek és a dolgok rendszere befejezésének [vagy: ’a világ végének’]?” (Máté 24:3).

⁹ Válasza élet-halál kérdését jelentette az első századi keresztények számára. Számunkra ennek éppoly nagy jelentősége van, mivel látni fogjuk, hogy Jézus válasza messze túlmutatott azon, amit az apostolok kérdeztek vagy megérthettek volna (János 16:4, 12, 13).

¹⁰ Jézus Dániel jövendölésére hivatkozott (Máté 24:15). Ez a jövendölés nem határozta meg Jeruzsálem pusztulásának évét, és ezt Jézus sem tette meg. Viszont leírt olyan eseményeket, amelyekből egy „jel” állt össze, ami a zsidó rendszer utolsó napjaira utalt. Elolvashatod szavait a Máté 24:4–21 és a Lukács 21:10–24 versei szerint. Előre szólt hamis messiásokról [krisztusokról], háborúkról, éhínségekről, földrengésekről, járványokról, a keresztények üldözéséről és egy világméretű prédikáló hadjáratról. A történelem igazolja, hogy ezek bekövetkeztek még annak a generációnak idején, akik még életben voltak akkor, amikor a rómaiak i. sz. 70-ben Jeruzsálemet elpusztították.

 HAMIS KRISZTUSOK: Az első századi történetíró, Josephus, három olyan személyről tesz említést, akik Messiásnak vallották magukat.

HÁBORÚK: Megemlíthetők Délnyugat-Ázsiában a pártusok háborúi; felkelések Galliában és Spanyolföldön; a zsidó lázadások a birodalom különböző területein; szír és szamaritánus felkelések a zsidók ellen.

ÉHÍNSÉG: Rómában, Görögországban és Júdeában volt éhínség; az egyikről említést tesz a Cselekedetek 11:28.

FÖLDRENGÉSEK: Krétán, Szmirnában, Hierapoliszban, Kolosséban, Khioszon, Miletuson és Szamoson, Rómában és Júdeában voltak.

A KERESZTÉNYEKET ÜLDÖZTÉK, ők mégis MINDENÜTT PRÉDIKÁLTAK: Lásd a Cselekedetek 8:1, 14; 9:1, 2; 24:5; 28:22 feljegyzéseit.

¹¹ Mivel a keresztények bíztak Jézus jövendölésében, felkészülhettek az életük megmentésére. Krisztus korábban figyelmeztette őket: ’Ha látjátok Jeruzsálemet seregekkel körülvéve, meneküljetek!’ (Lukács 21:20–24). A jövendölésnek megfelelően Gallus vezetésével a rómaiak i. sz. 66 októberében körülzárták Jeruzsálemet. Hogyan menekülhettek meg a keresztények? A sereg váratlanul visszavonult. A keresztények Jézus figyelmeztetésének engedelmeskedve kimenekültek a városból. i. sz. 70-ben a rómaiak visszatértek Titus hadvezérrel az élen. Feldúlták a várost, és több mint egymillió zsidót megöltek. Ha Rómába látogatsz, Titus kapuján megnézheted ennek az eseménynek kőbe vésett emlékét.

¹² A zsidó rendszer utolsó napjainak eseményei bebizonyították, hogy a „jel”, amelyről Jézus előre szólt, abszolút megbízható. Ez nagyon fontos számunkra, mert amit Jézus a ’dolgok rendszere befejezéséről’ jövendölt, annak ma még nagyobb jelentősége van.

JÉZUS JÖVENDÖLÉSÉNEK TOVÁBBI BETELJESEDÉSE

¹³ Amit Jézus a hamis krisztusokról, háborúkról,  éhínségről és földrengésekről, valamint a keresztények üldözéséről előre megmondott, az az i. sz. 70 évet megelőzően teljesedett be. Ő azonban olyan további dolgokról is beszélt, amelyeknek egyértelműen később kellett bekövetkezniük. Például azt mondta, hogy a „föld összes törzsei” kénytelenek lesznek elismerni jelenlétét mennyei dicsőségében (Máté 24:30). Jövendölt az emberek szétválasztásáról is, hogy elkülönülnek, miként a „juhok a kecskéktől”, s hogy a juhokhoz hasonló emberek fognak bemenni az örök életbe (Máté 25:32, 46). Ezek nem teljesedtek be i. sz. 70 előtt.

¹⁴ Több mint 25 évvel Jeruzsálem eleste után Isten arra indította János apostolt, hogy a Jelenések könyvében írja le a jövő eseményeit. A hatodik fejezetben János „lovasokat” látott, amelyek rettenetes dolgokat hoznak a földre. Elolvasva a Jelenések 6:3–8-at  megállapíthatod, hogy János (1) háborúkról, (2) „élelmiszerhiányról” és (3) „halálos csapásról” jövendölt. Ezek ugyanolyan események, amelyekről a „jel” alkalmával Jézus jövendölt. Ez további bizonyíték arra, hogy Jézus jövendölésének egy második, vagy nagyobb beteljesedése lesz. A. T. Robertson professzor ezt mondja erről:

„A mi céljainkra elegendő annak megállapítása, hogy Jézus a templom és Jeruzsálem feldúlását − amely abban a nemzedékben, i. sz. 70-ben bekövetkezett − felhasználta a második eljövetele és a világ vége vagy az utolsó idők szemléltetéseként” (Word Pictures in the New Testament, 1. kötet 188. oldal [angolban]).

¹⁵ De hiszen − mondhatná valaki − mindig is voltak háborúk, élelmiszerhiányok és járványok! Hogyan lehet akkor felismerni a „jel” második beteljesedését?

¹⁶ Nyilvánvaló, hogy itt valami különleges eseményről lehet szó, semmint helyi háborúkról, elszórt járványokról vagy egyetlen földrengésről. Figyeld meg, hogy a Jelenések 6:4 verse szerint a háború nem egyetlen országról vagy bizonyos területről, hanem ’a földről’ veszi el a békét. Ezenkívül Jézus összetett jelről beszélt. A kiterjedt háborúval egyidőben − csak néhány dolgot megemlítve − tehát jelentős éhínségek, földrengések és járványok lesznek. Mindezek egyetlen nemzedék idején fognak bekövetkezni (Máté 24:32–34). Ezt megértve és áttekintve az emberiség történetét, sokan világosan felismerik, hogy ’a dolgok rendszere befejezésének jele’ ma látható.

A „JEL” A MI IDŐNKBEN

¹⁷ A Jelenések 6:4 egy világraszóló háborúról beszél. Volt már ilyen háború? Igen, az első az 1914–18-as háború volt. Sydney J. Harris, egy újság rovatvezetője azt írja, hogy az ’első világháborúban  részt vevő országok a világ népességének több mint 90 százalékát magukban foglalták’. Az Encyclopedia Americana szerint az első világháború során több mint 8 000 000 katonát öltek meg és több mint 12 000 000 polgári személy pusztult el tömegmészárlás, rossz táplálkozás vagy a rossz körülmények miatt.

¹⁸ Egyesek megpróbálják lebecsülni ennek jelentőségét azzal, hogy az embereknek korábban nem volt szállítási eszközük és technológiájuk egy világháború számára. De éppen ez hangsúlyozza ki az első világháború egyedülálló jelentőségét.

„Az 1914 augusztusa óta eltelt idő alatt egyre világosabbá vált, hogy az első világháború kitörése egy korszak lezárulását jelentette” (The Norton History of Modern Europe).

„Az első világháború − a túlélők számára egyszerűen Nagy Háború − az emberek véleménye szerint az újkori történelem fordulópontja. . . . Van valami igazság a legtöbb ember ösztönös megérzésében, hogy a modern kor az első világháborúval kezdődött el. Ez volt az az idő, amikor elvesztettük ártatlanságunkat” (Montreal Gazette).

„Ezerkilencszáztizennyolc nem a millennium bevezetése volt; a példátlan és elképzelhetetlen méretű viszály, nyugtalanság, háború, forradalom, pusztulás és romlás fél évszázadának készített utat” (Professzor H. S. Commager).

¹⁹ Igen, egy elképzelhetetlen méretű háború ideje kezdődött el, amint azt a Biblia előre megmondta. Nem sokkal ezután kitört egy második világháború, amely „35–60 millió” emberéletet követelt.

„A második világháború soha nem látott méretű halált és pusztulást okozott majdnem az egész világon. . . . A szétrombolt vagyon és létfontos dolgok értékét pénzösszegben megpróbálni kifejezni hiábavaló lenne: az összeg csillagászati számokkal lenne kifejezhető” (Encyclopedia Americana).

Azzal pedig bizonyára tisztában vagy, hogy eltekintve az 1945 óta folytatott sok háborútól, most egy atomháború veszélye fenyeget.

²⁰ A példátlan betegségek sorozata további bizonyíték  arra, hogy a „jel” nagyobb beteljesedése az első világháború kitörésével elkezdődött (Lukács 21:11). Miután a Science Digest folyóirat elismeri, hogy a korábbi járványoknak évtizedek folyamán nagy számú ember esett áldozatul, rámutat arra, hogy mennyivel pusztítóbb volt az 1918-as spanyolnátha:

„A háború négy év elkeseredett harca több mint 21 000 000 emberéletbe került, a náthajárvány ugyanannyi áldozatot követelt mintegy négy hónap leforgása alatt. Az emberiség történelme során még soha nem jött a halál oly könyörtelenül és gyorsan. . . . Egy orvos ezt a minden idők legnagyobb orvosi katasztrófájának nevezte.”

„A halálos áldozatok számát világméretekben általában 21 millióra becsülik, de ez ’valószínűleg durva alábecslés’. Ennyien halhattak meg csupán az indiai szubkontinensen; a halandóság mértéke 1918 októberében példanélküli volt a történelem folyamán” (Scientific American).

Még a tudósok is képtelenek voltak korlátok közé szorítani a halál aratását, amelyet a betegségek útján végez. Amint az egyik megbetegedést „legyőzték”,  újabb bukkan elő. Az emberek rakétákat küldenek a holdra, de képtelenek legyőzni a maláriát, a rákot és a szívbetegségeket.

²¹ Jézus azt mondta, hogy a „földrengések egyik helyről a másikra” szintén a jel része lesznek (Máté 24:7; Lukács 21:11). A történelem során voltak földrengések. De mi a helyzet az első világháború óta? Geo Malagoli, az Il Piccolo munkatársa ezt írja:

„A mi nemzedékünk a statisztikák alapján a magas szeizmikus tevékenység veszedelmes időszakában él. Megbízható forrásokra támaszkodva egy 1059 éves időszak során (856–1914 között) csak 24 nagyobb földrengés volt, 1 973 000 halálos áldozattal. A legutóbbi idők katasztrófái során viszont 1915–1978 között 1 600 000 ember pusztult el csupán 63 év alatt 43 földrengés következtében. Ez a drámai növekedés aláhúzza azt az elfogadott tényt, hogy a mi nemzedékünk sok vonatkozásban szerencsétlen nemzedék.”

²² Néhányan azt mondhatnák, hogy a világ népességének és a városok nagyságának növekedése magyarázatot ad a földrengés áldozatainak nagy számára az első világháború óta. De még ha ez lenne is az ok, a tényeken mitsem változtat. Ugyanez vonatkozik az éhínségre is. Az élelmiszertermelés fejlődése ellenére − amilyen például a zöld forradalom volt − ma ilyenféle tudósításokat olvashatunk:

„A föld legalább minden nyolcadik lakosa az elégtelen táplálkozás valamilyen formájában szenved.”

„Az ENSZ Világélelmezési Tanácsa ez év őszén Ottawában ülésezett és megerősítette azt a tényt, hogy évente 50 millió ember hal éhen.”

„A világélelmezés kutatóinak becslése szerint ebben az évben több mint egymilliárd embernek nem lesz elég ennivalója.”

²³ ’A dolgok rendszere befejezését’ és ’a növekvő törvénytelenség és a szeretet elhidegülése’ fogja jellemezni (Máté 24:3, 12). Valószínűleg nem lesz szükség bűnözésről és terrorizmusról szóló statisztikai adatokra ahhoz, hogy meggyőződjél ennek napjainkra  vonatkozó beteljesedéséről. Mégis, olvasd el ezzel kapcsolatban az „utolsó napok” prófétai leírását a 2Timótheus 3:1–5-ben! Figyeld meg, milyen pontosan illik ez arra, amivel nekünk ma szembe kell néznünk!

MIT JELENT EZ A TE SZÁMODRA?

²⁴ Jézus előre megmondta, hogy sokakat félelemmel tölt el majd a „jel” beteljesedése. „Az emberek elalélnak a félelemtől és azok várása miatt, amik a lakott földre következnek.” Az ő követőivel azonban más lesz a helyzet. Krisztus ezt mondta nekik: „Amikor pedig ezek kezdenek megtörténni, egyenesedjetek fel, emeljétek fel fejeteket, mert közeledik a szabadulástok” (Lukács 21:26, 28). Nem szabad figyelmen kívül hagynunk az eseményeket vagy értelmetlenül elvetni azokat, mint véletleneket. Jeruzsálemben, akik azokban a napokban figyelmen kívül hagyták Jézus próféciájának beteljesedését, elveszítették az életüket. Jézus felszólít minket: „Maradjatok tehát éberek . . . hogy sikerüljön elkerülnötök mindazokat!” (Lukács 21:34–36).

²⁵ Igen, a dolgok jelenlegi gonosz rendszerének végét túl lehet élni. Senki sem tudja pontosan a közelgő vég ’napját és óráját’, de az, ami az életünkben a földön történik, arra mutat, hogy igen közel van. Azonban nem elég csupán ébernek lenni (Máté 24:36–42).  Meg kell változtatnunk gondolkodásunkat és cselekedeteinket. Péter ezt írja: „Életetek legyen szent és istennek ajánlott, miközben az Isten napjára vártok. . . . Tegyetek meg mindent, hogy tiszták és hibátlanok legyetek” (2Péter 3:11–14, Good News Bible, angolban).

²⁶ A „jel” egyik részeként Jézus azt mondta: „És a Királyságnak ezt a jó hírét prédikálják az egész lakott földön tanúskodás végett minden nemzetnek, és akkor jön el a vég” (Máté 24:14). Ahhoz, hogy megfelelően részt vehessünk ebben a tevékenységben, tudnunk kell, mi az a „Királyság”, és miért játszik olyan fontos szerepet ma, amióta a vég közel van. Most ezt fogjuk megvizsgálni.

[Tanulmányozási kérdések]

Miért érdekeljen minket „a világ vége”? (1–3.)

A Biblia szerint mi fog véget érni? (4.)

Miért lehetünk meggyőződve arról, hogy a „vég” eljön? (5., 6.)

Mit mondott meg Jézus előre a dolgok zsidó rendszeréről? És mi történt? (7–10.)

Miért volt fontos a „jel” megértése? (11., 12.)

Miért számíthatunk a „jel” további beteljesedésére, és mennyiben különbözik majd ez az első beteljesedéstől? (13–16.)

Hogyan zajlott le a megjövendölt háború a mi időnkben? (17–19.)

Hogyan teljesedett be a járványokról szóló jövendölés? (20.)

Milyen további tényt tudnál kiemelni a „jel” beteljesedésével kapcsolatban? (21–23.)

Hogyan érinti napjainkban a „jel” folyamatos beteljesedése a te életedet? (24–26.)

[Kiemelt rész a 140. oldalon]

„Világ végéről szóló jóslatok már az ókori időkben is elhangzottak. . . . Ma azonban olyan szerencsétlenséget hirdető előjeleket látunk, amelyek nem akarnak elmúlni; ’emberi problémákat’, amelyeket még a legügyesebb politikusok is megoldhatatlannak tartanak; szélsőséges embereket egy atommal felfegyverzett világban; valamint a pótolhatatlan környezet mérhetetlen emberi pusztítását” („The Spectator”. Ontario, Kanada).

[Kiemelt rész a 147. oldalon]

„Egy háborúra sose lehetett könnyen magyarázatot találni, és ez az első világháború esetében talán a legnehezebb. Az ellenségeskedések és a szövetségek száraz beszámolói mögött − amellyel a történészek a háborút magyarázzák − valami sokkal nagyobb dolog, valamiféle nyugtalanság érzete gyötri a világot. . . . Alig múlt el a háború, amikor a világ máris előkészületet tett a következőre” (Barry Renfrew of Associated Press).

„Az események, amelyek 1914. augusztus 4-ével mozgásba lendültek . . . megsemmisítettek egy erkölcsi és politikai elrendezést, szétromboltak egy nemzetközi hatalmi egyensúlyt, véget vetettek Európa világvezető szerepének, mialatt több mint tízmillió emberéletet követeltek. . . . 1914-ben a világ elvesztett egyfajta összetartó erőt, amit azóta sem talált meg” (London, „The Economist”).

[Kiemelt rész a 149. oldalon]

FÖLDRENGÉSEK HALÁLOS ÁLDOZATAI

(1122 év becslése alapján)

1914-ig évente 1800

1914-től évente 25 300

[Kép a 144. oldalon]

Hallgatva Jézus figyelmeztetésére, a keresztények kimenekültek Jeruzsálemből, mielőtt a rómaiak elpusztították a várost