6. fejezet

Pénzügyi nehézségek − mi segít?

„ASZTALNÁL vigadhat az ember, s a bor vidámmá teszi az életet. De aztán pénz jár mindenért” (Prédikátor 10:19, Katolikus fordítás, 1973, [10:16, Károli]).

² A pénz minden országban nagy gondot jelent. Elsősorban az infláció miatt. Mindennap drágább lesz a megélhetés. Sokan még a szükséges táplálékot is képtelenek megvásárolni. Egyre több férfi kénytelen két állást vállalni, és sok feleségnek is állást kell vállalnia. A családok megsínylik ezt. Kárt szenved az egészség. A hitelvásárlásokkal pedig általában megnőnek az anyagi gondok. A hitelvásárlásokban bízva sok alaposan eladósodott ember továbbra is pénzt ad ki olyan dolgokért, amikre a valóságban egyáltalán nincs szükség. Ez nemcsak az iparilag fejlett országokban van így, hanem azokon a területeken is, ahol az emberek kevés jövedelemmel rendelkeznek.

³ Milyen gyakorlati segítséget ajánl a Biblia? Segít munkahelyet találni vagy megtartani? Csökkentheti-e a családod pénzgondjait, hogy így boldogabb legyen az életed?

SEGÍTSÉG-E A BECSÜLETESSÉG ÉS A KEMÉNY MUNKA?

⁴ „A keményen dolgozó embereknek vajmi kevés esélyük van. Önnek is ez a véleménye?” Egy felmérés  során 85 százalékban ezt a nézetet képviselték. Gyakran úgy látszik, hogy csak akkor érhet el valaki eredményt, ha csal, lop, megveszteget és befolyásos kapcsolatai vannak. A Biblia mégis nyomatékosan kihangsúlyozza a becsületességet és a szorgalmat. Például azt olvashatjuk az Írásokban:

„A tolvaj ne lopjon többé, hanem inkább keményen dolgozzon, jó munkát végezzen kezeivel” (Efezus 4:28).

„Vágyakozik a lusta lelke, de hiába, a szorgalmas lelke pedig bővelkedik. Ha látsz ügyesen dolgozó embert, az a királyok szolgálatába fog állni . . .” (Példabeszédek 13:4; 22:29, ÖF).

„Becsületbeli kötelességnek tartsátok, hogy békességben éltek, s a magatok dolgával törődtök, s a két kezetekkel dolgoztok, ahogy a lelketekre kötöttük. Akkor a kívülállókból tiszteletet vált ki életetek és nem szorultok rá senkire” (1Thessalonika 4:11, 12, Katolikus fordítás, 1973).

⁵ Mind az idő, mind a széles körű tapasztalat bebizonyította, mennyire hasznos ez a tanács. Igaz ugyan, hogy néhány lusta ember látszólag boldogul. De általában és főleg hosszú távon jobban jársz − ha a Biblia tanácsára hallgatsz − mint azok, akik azt figyelmen kívül hagyják.

⁶ A munkaadók gyakran panaszkodnak, hogy a munkások késnek, sokat lógnak, koszosak és nem megbízhatók. Aki viszont ragaszkodik a bibliai alapelvekhez, az pontos, lelkiismeretes, tiszta, megbízható és szorgalmas, s általában talál munkát. És valószínűleg többet is keres, mert a munkaadók általában a jó munkát inkább megfizetik. Jehova számos tanúja tapasztalta már ezt.

⁷ De hát a hazudozás és a csalás ma már csaknem szükségszerű! − mondhatná valaki. A bibliai  alapelvek szerint élő keresztények nem lopnak, nem hazudnak és nem csalnak, tudják, hogy a Biblia tanácsa hasznos.

Egy johannesburgi (Dél-Afrika) elektromos árucikkek eladásával foglalkozó cégnek pénzügyi nehézségei keletkeztek. Ennek egyik oka az volt, hogy sok alkalmazott lopott. Egy napon az igazgató hivatta az alkalmazottakat, és közölte velük, hogy mindannyian el vannak bocsátva. A következő nap az egyik alkalmazott a szokásos időben munkába ment és találkozott egy munkatársával. „Hogy-hogy te dolgozol?”, kérdezte. Az elmondta, hogy az igazgató bizalmasan közölte vele, hogy becsületessége miatt az ő esetében kivételt tesz. Az egyik erre azt mondta, hogy ő ugyanúgy járt. A munkahelyen találkoztak egy harmadik alkalmazottal, akivel szintén bizalmasan közölték, hogy továbbra is jöhet dolgozni. Ők mind igaz keresztények voltak.

Róbert egy brit útépítő cégnél dolgozott. Egy napon az igazgató arra utasította, hogy ha valaki felhívja, mondja azt, hogy nincs itt. Amikor azonban Róbert a telefonhívást vette, azt mondta, hogy az igazgató el van foglalva. Az igazgató ezt meghallotta és kifogásolta a viselkedését. Az ügyből nem lett semmi, mivel Róbert elmondta, hogy ő mint Jehova tanúja nem hazudhat (Efezus 4:25). Amikor később Róbert előléptetésére javaslatokat tettek, az egyik irigykedő kollegája igyekezett kétséget támasztani Róbert becsületességével szemben. Az igazgató ekkor kiállt Róbert becsületessége mellett. Előléptették.

⁸ Lehetsz-e becsületes, ha te vagy az üzlettulajdonos? Olykor a becsületesség nagyon ésszerűtlennek látszik. Mégis az a legjobb. Segít megőrizni szíved békéjét és az Isten előtti jó lelkiismeretedet. Emellett sokan jobban szeretnek olyan emberrel üzleti kapcsolatot fenntartani, akiről tudják, hogy nem csal. Úgy van ez, ahogy a Biblia mondja: „Akkor a kívülállókból tiszteletet vált ki életetek” (1Thess 4:11, 12, Katolikus fordítás, 1973).

 SEGÍT A LAKÁSGONDOKON

⁹ További nagy probléma a megfelelő lakás. Egyes országokban egész családok kénytelenek összezsúfoltan egyetlen szobában élni. Továbbá nehezen lehet tiszta lakást találni elfogadható áron. Tud-e segítséget nyújtani ezekben a dolgokban a Biblia?

¹⁰ Aki lakást vagy házat bérel, más tulajdonát használja. Érdemes megfigyelni, Isten felszólította az izraelitákat, hogy figyelemmel és gondossággal bánjanak mások tulajdonával (5Mózes 22:1–4). Megkövetelte tőlük a testi tisztaságot is (5Mózes 23:12–14; 2Mózes 30:18–21). Ezért a lelkiismeretes keresztények is vigyázzanak, nehogy kárt tegyenek az idegen tulajdonban, s tartsák tisztán a bérelt lakást vagy házat. Emiatt és mivel ’nyugodt életet élnek’, gyakran megbecsülik őket mint bérlőket, s könnyebben találnak lakást.

Egy keresztény család egy afrikai város egykori polgármesterétől bérelt házat. Tisztán tartották az épületet és pontosan fizették a lakbért (Róma 13:8). Amikor el akartak költözni, a lakástulajdonosnak bemutattak egy másik családot a gyülekezetből. A lakástulajdonos azt mondta, hogy „szokás szerint felemelné a lakbért”, ami általában a korábbi duplája szokott lenni. De mivel tudta, hogy ezek a keresztények megbízható és tiszta emberek, ezért meghagyta a régi bért, ami feleannyi volt, mint a környékbeli hasonló házak bére.

¹¹ Még ha a körülmények nem is engedik meg, hogy valaki jobb lakást béreljen, akkor is érdemes a Biblia szerint cselekedni. A lakás tiszta és csinos lesz, ami egészségesebb és boldogabb életet eredményez.

A PÉNZ BÖLCS FELHASZNÁLÁSA

¹² A tehetős Salamon király azt írta: „A bölcsesség  védelem, [mint ahogy] a pénz is védelem; az ismeret előnye azonban, hogy a bölcsesség életben tartja tulajdonosát” (Prédikátor 7:12).

¹³ Salamon felismerte, amit nekünk is fel kell ismernünk, hogy a pénz megvéd a szegénységgel együtt járó problémáktól. Ezért nem szabad szórni a pénzt, hanem bölcsen kell felhasználni azt. Milyen gyakorlati tanácsot ad a Biblia pénzeszközeink felhasználására vonatkozóan?

¹⁴ Jézus egyszer azt kérdezte: „Ki az közületek, aki ha tornyot akar építeni, nem ül le előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, és meglássa, rendelkezik-e elegendővel annak befejezéséhez? Különben lerakná az alapját, de nem lenne képes befejezni, s mind, aki látja, csúfolni kezdené őt” (Lukács 14:28–30).

¹⁵ Ez alkalmazható a család kiadásaira is. Sok házaspár jónak látta leülni és együtt nyugodtan megtervezni a költségvetést, hogy meglássák, van-e lehetőség egy nagyobb kiadás betervezésére, s hogy az ésszerű-e. További segítség számukra a bibliai figyelmeztetés, hogy számítsanak váratlan eseményekre is (Prédikátor 9:11 [9:13, Károli]). Ez segített nekik elkerülni a meggondolatlan bevásárlásokat és a hosszú időre szóló eladósodást.

¹⁶ Jegyezd meg a következő bölcs tanácsot is: „Az adós szolgája a kölcsönadónak” (Példabeszédek 22:7, Ökumenikus fordítás). Bár a Biblia nem tiltja a hitel vagy kölcsön felvételét, de figyelmeztet arra, hogy a szükségtelen kölcsön által az emberek a bank vagy a kölcsönző szolgáivá lehetnek. Bölcs ember az, aki napjainkban szem előtt tartja, hogy sok embert kísért a részletvásárlás, ami miatt sokan eladósodnak és magas kamatok megfizetésére kényszerülnek.

¹⁷ A Biblia az értelmetlen kiadások korlátozásával  sok család pénzügyi gondjain segített könnyíteni. Jézus jó példával szolgált. Miután egy nagy tömeget ellátott élelemmel, utasítást adott a maradék összegyűjtésére (János 6:10–13). Ezzel a példával összhangban idős és fiatal tartózkodjon a pazarlástól.

¹⁸ A Biblia tanácsának lelkiismeretes követése megkövetelheti a pénzzel kapcsolatos nézőpontunk jelentős megváltoztatását, ez azonban a javunkra szolgál, ami kitűnik a következő példából is:

Egy fiatal zimbabwei házaspárnak már röviddel az esküvő után pénzgondjai jelentkeztek. A férfi keveset keresett, a felesége pedig szeretett volna sok új holmit beszerezni és különleges ételeket főzni. Ezért szintén dolgozni kezdett, de szemmel láthatóan ez sem sokat segített. A házasságukban olyan feszültségek keletkeztek, amelyek kérdésessé tették  a további együttélést. Néhány keresztény vén segítséget nyújtott nekik. A Biblia alapján megbeszélték mennyire fontos egy családi költségvetés elkészítése (Lukács 14:28–30). A házaspár felismerte, hogy milyen nagy előnnyel jár egy vásárlási lista elkészítése a várható árak figyelembevételével, és az élelmiszerek nagybani beszerzése egy egész hétre (Példabeszédek 31:14). A vének az Írások alapján feltárták, mit jelent a megelégedettség, és hogy szükség van az egyelőre el nem érhető luxusholmikról való lemondásra (Lukács 12:22–31). Mily hasznos volt mindkettőjük számára a bibliai tanács! Kiegyensúlyozottabban vélekedtek a pénzről, és mindketten boldogabbak lettek. Még a szomszédok is észrevették a házasságukban bekövetkezett változást.

¹⁹ A fix fizetéssel rendelkezők szintén hasznukra fordíthatják a Biblia gyakorlati tanácsát. Ez volt a helyzet egy nyugdíjas házaspárral Spanyolországban:

Francisco és Maria szerény jövedelme egyszerűen kevés volt. Mégis azt mondják, hogy jól kijönnek belőle a Bibliában tanultak alkalmazásával. Például a Példabeszédek 6:6–8 azt mondja: ’Menj el a hangyához. Nézd meg, mit tesz, és légy bölcs. Már nyáron megszerzi eleségét, élelmét már az aratáskor összegyűjtötte.’ Maria elmondta, hogy ezt a bölcs tanácsot követi. Akkor vásárol be, amikor bőven van a piacon, és ezért olcsó, például az adott évszaknak megfelelő gyümölcs. Megvárja az árleszállításokat is, hogy a következő évre ruhát vásároljon. Mindketten ’nyáron megszerzik eleségüket’, mert megmunkálnak egy kis kertet, ami gyalog 45 percre van a lakásuktól. Az 1János 2:16 szavaiból szintén segítséget nyernek. Mindketten megtanulták, hogy megelégedjenek egy divatjamúlt lakberendezéssel. És ahelyett, hogy szórakozásra adnának ki sok pénzt, annak örülnek, hogy másoknak segíthetnek megismerni Istent.

NE DOBD KI A PÉNZT AZ ABLAKON!

²⁰ Aki a kábítószerek vagy az alkohol rabja, a dohányzásnak vagy a szerencsejátéknak hódol, az az  ablakon szórja ki a pénzt. A Biblia e téren is segítséget nyújt. *

²¹ Vegyük szemügyre először az alkoholtartalmú italokat. A Biblia nem tiltja a szeszes italok mértékletes fogyasztását. Azonban a következő tanácsot adja:

„A szórakozni vágyó ember szükséget szenved; nem gazdagszik meg, aki a bort szereti, meg az olajat.”

„Ne légy azok között, akik a bort isszák . . . mert az iszákos és tobzódó szegény lesz, és az aluszékonyság rongyokba öltöztet” (Példabeszédek 21:17; 23:20, 21, Katolikus fordítás, 1973).

²² Aki sokat iszik, az kétszeresen is kidobja a pénzt az ablakon. A szeszes italok drágák, egyesek a jövedelmük felét szeszes italokra költik! Egyedül a kanadai Quebec tartományban évi egy milliárd dollárt adnak ki szeszes italokra. További egy milliárdba kerülnek a következmények: igazolatlan távollét a munkahelyről és alkohol okozta balesetek.

Egy dél-chilei cipőeladó iszákosság miatt elvesztette a munkahelyét. Ezt követően megpróbált cipőket javítani a család által bérelt tönkrement ház melletti fészerben. Pénze legnagyobb részét azonban ivásra költötte, és gyakran a feleségének kellett őt kihozni a fogdából. Sőt, késő éjszakáig  parókákat készített, hogy élelmet tudjon vásárolni. Egy napon azonban Biblia-tanulmányozást kezdett Jehova tanúival, s ezáltal megértőbb és segítőkészebb lett. Ez arra indította a férjét, hogy jelen legyen a tanulmányozáson. Amikor megértette, hogy nem lehet egyszerre iszákos és keresztény, felhagyott az ivással. A családnak több jutott ennivalóra. Idővel vásároltak még egy kis házat és egy üzletet is, ahol jólmenő cipőjavító műhelyt nyithatott.

 ²³ És mit mondhatnak a szerencsejátékokról − a lóversenyekről, a játékkaszinókról, a lottóról? Sokaknak okoz pénzproblémát a hazárdjáték szenvedélye. „Nagy szerencsében” reménykednek, a valóságban azonban kidobják pénzüket az ablakon, és gyakran nehéz helyzetbe sodorják családjukat.

²⁴ Egy ausztrál férfi elmondja, hogy éveken át a szerencsejáték megszállottja volt. „Hetente hét napon át, sőt tovább is játszottam volna, ha a hét több napból állt volna.” Addig kéregetett kölcsön pénzt a barátaitól, mígnem azok kerülni kezdték őt. „Olykor, ha vesztettem, fejjel mentem volna a falnak, és rimánkodtam a feleségemnek: ’Adj csak még 50 centet. Tudom, hogy nyerni fogok.’”

²⁵ Amikor tanulmányozni kezdte a Bibliát, mély benyomást tett rá Jézus tanácsa: „Tartsátok nyitva szemeteket, és óvakodjatok a kapzsiság minden formájától” (Lukács 12:15; 1Korinthus 6:9, 10). Miután felismerte, hogy játékszenvedélye szélsőséges kapzsiságról tanúskodik, kényszerítette magát annak elhagyására. Jövedelmét családja fenntartására fordította, s így jobban megértette a példabeszéd szavait: „A hirtelen harácsolt [„szerencsejátékkal szerzett”, Living Bible] vagyon semmivé lesz, aki szép lassan gyűjtöget, az gazdag lesz” (Példabeszédek 13:11, Katolikus fordítás, 1973).

A MEGOLDÁS KULCSA: LÉGY MEGELÉGEDETT!

²⁶ A pénzzel kapcsolatos szemléletmód megváltoztatásával a Biblia igen nagy segítséget tud nyújtani. Az 1Timótheus 6:7–10-ben azt olvassuk:

„Hiszen semmit sem hoztunk erre a világra, s nem is vihetünk el semmit. Ha van ennivalónk és  ruhánk, elégedjünk meg vele. Akik meg akarnak gazdagodni, kísértésbe esnek, sok esztelen és káros kívánság kelepcéjébe, amelyek romlásba és kárhozatba döntik az embert . . . Így néhányan, akik törik magukat utána, már elpártoltak a hittől, és sok bajba keveredtek” (Katolikus fordítás, 1973).

²⁷ Akár szegény, akár gazdag, aki a pénzt szereti, sohasem lesz megelégedett. Egy rámenős kaliforniai hivatalnok azt mondta a feleségének: „Meg akarok gazdagodni . . . és ha választanom kellene közted és a [cég] között, te húznád a rövidebbet.” Egy nagy testület vezetője, egy milliomos lett, s egy 700 000 dollár értékű házban él. Mégis azt mondja: „Amim van, az nem elég.” A valóság az, hogy a pénz nem boldogít. Az olajmilliomos J. P. Getty azt mondta két évvel a halála előtt: „A pénz nem jár feltétlenül együtt a boldogsággal. Sokkal inkább a boldogtalansággal.”

²⁸ Bár a Biblia nem ítéli el a vagyont vagy a pénzt, mégis nyomatékosan óv annak szeretetétől. Arra emlékeztet minket, hogy az élet nem a vagyonunkból származik (Lukács 12:16–20).

²⁹ Ahelyett tehát, hogy a meggazdagodás után törekedve aggodalommal teljen meg az életed, elégedj meg azzal, amid van, vagy amit ésszerű módon megszerezhetsz. Jézus szavai, amelyek megtalálhatók a Lukács 12:22–31 verseiben, segítenek elsajátítani ezt a nézőpontot:

„Ne aggódjatok tovább a lelketek miatt, hogy mit fogtok enni, vagy a testetek miatt, hogy mibe fogtok öltözni. Mert a lélek értékesebb, mint a táplálék, és a test, mint a ruházat. Figyeljétek meg a hollókat, nem vetnek magot, nem is aratnak, nincs csűrük, sem raktáruk, és mégis táplálja őket az Isten. Mennyivel értékesebbek vagytok ti a madaraknál! . . . Ezért többé ne azt keressétek, hogy  mit ehetnétek és mit ihatnátok, és ne nyugtalankodjatok tovább; mert mindezek olyan dolgok, amelyekre a világ nemzetei mohón törekszenek, a ti Atyátok azonban tudja, hogy ezekre szükségetek van.”

³⁰ Drága ruhák, dús lakomák és fényűző ház nyújthatnak némi örömet, de egyetlen évvel sem toldják meg az életedet − sőt, inkább megrövidíthetik azt. Gazdagság nélkül is igen sok boldogságot találhatsz az életben.

³¹ Ahhoz sincs szükség gazdagságra, hogy barátaid legyenek. Aki pénzzel kíván barátokat szerezni, az nagy hibát követ el. Az ilyen „barátok” az asztalodnál esznek és részesülnek a javaidból, de ha elfogy a pénzed, elfogynak ők is (Prédikátor 5:11; Példabeszédek 19:6).

³² Ha azonban elfogadod a Biblia kiegyensúlyozott nézőpontját, szorgalmasan dolgozol, örülsz az életnek, és jót teszel másokkal, elnyered „Isten adományát”. A Prédikátor 3:12, 13 azt mondja: „Semmi sem jobb a számukra, minthogy örvendezzenek és egész életükön át jót tegyenek és az is, hogy minden ember egyen, igyon és jót lásson minden kemény munkájáért. Ez az Isten adománya.”

³³ Isten tanácsa ezekről a dolgokról oly ésszerű, hogy az ember joggal szeretné megtudni: vajon véget fog vetni Isten egy napon a szegénységnek, az éhezésnek, a rossz lakásviszonyoknak, amelyek oly sok pénzproblémát jelentenek? Igen, véget vet ezeknek! Később majd megvizsgáljuk, mi szolgáltat alapot ehhez a meggyőződéshez. De előbb még vizsgáljunk meg néhány további problémát, amelyek napjainkban komolyan befolyásolják sok ember életét.

[Lábjegyzet]

[Tanulmányozási kérdések]

Miért van szükség segítségre a pénzproblémáknál? (1–3.)

A munkára vonatkozóan milyen jól bevált nézőpontot ajánl a Biblia? (Példabeszédek 8:12, 13). (4–6.)

Mit ér a becsületesség? (Róma 2:14, 15). (7., 8.)

Hogyan segíthet a Biblia a lakásgondok megoldásánál? (9–11.)

Milyen gyakorlati tanácsok állnak rendelkezésünkre a pénzzel kapcsolatban? (12–16.)

Hogyan alkalmazták egyesek eredményesen a Biblia tanácsát? (17–19.)

Hogyan segít italozás esetében a Biblia tanácsa? (20–22.)

Milyen problémát jelentenek, okoznak a szerencsejátékok? (23–25.)

Miért hasznos a megelégedettséggel kapcsolatos bibliai tanács? (26., 27.)

Milyen ésszerű tanácsot adott Jézus a gazdagságra vonatkozóan? (28–30.)

Hogyan segíthet a Biblia tanácsa gazdagabbá tenni az életedet? (31–33.)

 [Kiemelt rész az 53. oldalon]

EGY DÉL-AMERIKAI PIACI KOFA

Georgetownban (Guyana) a 48 éves Normának standja volt az egyik legnagyobb piacon. Vevőit állandóan becsapta az áruk mérésekor. Ha valaki 125 gramm sózott halat rendelt, 100 grammot mért neki. Súlyai nem voltak hitelesek, vevői sohasem kapták meg a mért mennyiséget.

Egyik vasárnap az egyik rokonától kapott egy „Őrtorony”-t, amelyben szó volt az üzleti életre vonatkozó bibliai alapelvekről. Amit a becstelen üzleti eljárásokról olvasott, az szemmel láthatóan rá vonatkozott (Példabeszédek 20:23; 3Mózes 19:35, 36). Hétfőn Norma félretette a hamis súlyokat és pontos súlyokkal mért. Látogatni kezdte Jehova tanúinak Királyság-termét és tanulmányozni kezdte a Bibliát. Hozzátartozói gúnyolódása ellenére egyre jobban meggyőződött arról, hogy helyesen cselekszik.

És hogyan ment az üzlet? Néhány áru csalás nélkül nem jövedelmezett, ezért ezekkel nem foglalkozott tovább. De a többi áruval kapcsolatban a vevői változást tapasztaltak, és megjegyezték: „Amióta keresztény lett, többet kapunk a pénzünkért.” Ennek eredményeként az üzlete jövedelmezőbb lett, mint korábban volt. A becsületesen megszerzett pénzből Norma ki tudta fizetni a házra felvett kölcsönt, pénze lett a bankban, és jótékony célú adományokra is jutott. Az egészségi állapota javult, fejfájása megszűnt, mert nem kellett már attól félnie, hogy rajtakapják a csaláson.

[Kiemelt rész az 59. oldalon]

„Az ausztrálok nyolcvanhét százaléka vett részt az utolsó három hónapban a szerencsejátékok valamilyen formájában” („The Sunday Mail”, Brisbane).

„Inkább játszunk, mint eszünk! A queenslandiek hetente hozzávetőlegesen 12 millió dollárt költenek szerencsejátékokra − majdnem annyit, mint élelmiszerekre” („The Sunday Mail”, Brisbane).

[Kép az 57. oldalon]

A Biblia tanácsa segít a családi költségvetés elkészítésénél

[Kép a 60. oldalon]

Mennyire gyakorlatiasak a Bibliának a részegségre, dohányzásra és szerencsejátékra vonatkozó alapelvei?