2. fejezet

Van értelme hinni Istenben?

AZ EGYIK legfontosabb kérdés, amellyel egyáltalán szembekerülhetünk: „Van-e Isten?” A következtetésed befolyást gyakorol a családoddal, munkáddal, pénzzel, erkölcsi magatartásoddal, sőt az élettel kapcsolatos nézetedre is.

² A „Van-e Isten?” kérdésre sokan csupán megismétlik azokat a válaszokat, amelyeket olvastak, vagy másoktól hallottak. Neked azonban személyesen kell elgondolkodnod ezen a kérdésen. Dr. Ivar Lissner azt írja a Man, God and Magic (Ember, Isten és mágia) című könyvében: „Éppen az az alapvető különbség ember és állat között, hogy az ember nem csak aludni, melegedni és enni akar.” Az emberben „van egy különös vele született belső törekvés”, amit „szellemiségnek” nevezhetünk. Dr. Lissner hozzáteszi, hogy ’minden emberi civilizáció gyökere az istenkeresés’. Ha tehát az Isten létének kérdésével foglalkozol, ez annak a jele, hogy figyelembe vetted az egyik fontos tulajdonságodat − a szellemiségedet.

³ Hogyan állapíthatod meg, hogy van-e „a világegyetemnek alkotója és uralkodója, egy Legfelsőbb Lény”, amint egy szótár az „Isten” fogalmát meghatározza? Nos, a józan értelmünk azt mondja, hogy ha a ’világegyetemnek van alkotója’, akkor van kezdete, és meg kell találnunk benne a tervezés és rend bizonyítékát is. Ha kedved van ennek megvizsgálásához, megkérünk, tekintsd át velünk, mit találtak  biológusok az életre vonatkozóan és mit tudtak meg fizikusok és csillagászok a világegyetemünkről teleszkópjaik és űrszondáik segítségével.

AZ ÉLETED − VÉLETLEN ESEMÉNYEK KÖVETKEZMÉNYE?

⁴ Kezdjük önmagunknál. Miért élünk? Természetesen a szüleink közvetítették számunkra az életet. De hogyan keletkezett élet a földön?

⁵ Fáradozásaik során, hogy laboratóriumban életet hozzanak létre és így magyarázattal szolgálhassanak annak keletkezésére, a kémikusok bizonyos gázok keverékében elektromos kisüléseket idéztek elő. A folyamat eredményeként néhány aminosav képződött. (Olyan molekulák, amelyeket az élet „építőköveinek” tekintenek.) Ezek az aminosavak azonban nem éltek. Azonkívül nem is a véletlen eredményeként jöttek létre; képzett tudósok ellenőrzött feltételek mellett modern laboratóriumokban hozták létre azokat.

⁶ Több mint 200 természetes aminosav van, az élőlények fehérjéiben azonban csupán 20 speciális aminosav fordul elő. Még ha néhány aminosav létrejöhetett volna is egy villámlás során, ki választotta ki pontosan azt a húszat, amely az élő anyagban megtalálható? És hogyan rendeződtek el a fehérjemolekula számára szükséges pontos sorrendben? A kutató analitikus Dr. J. F. Coppedge kiszámította, hogy „egyetlen fehérjemolekula keletkezésének a valószínűsége az aminosavak véletlen összerendeződése révén 1:10²⁸⁷”. (Ez egy olyan szám, amely 287 nullára végződik.) Ezen túlmenően kimutatta, hogy nem egy, hanem „elméletileg legalább 239 fehérjemolekulára van szükség a legegyszerűbb élet számára”. Véleményed szerint ezek a tények arra  mutatnak, hogy az élet véletlen útján keletkezett, avagy inkább értelmes tervezésről tanúskodnak?

⁷ Nézzünk meg egy másik kísérletet, amelyet a sajtóban „az élet teremtésének” jellemeztek. Bonyolult felszerelés segítségével a tudósok egy élő szervezetben előállított vírust alkotóelemeire bontottak szét. Később ezeket az alkotóelemeket ismét vírussá egyesítették. A biológus René Dubos az Encyclopedia Britannicá-ban úgy nyilatkozott, hogy a valóságban helytelen ezt a teljesítményt „élet teremtésének” nevezni. Sem ezeknek a tudósoknak, sem másoknak nem sikerült élettelen anyagból új életet létrehozni. Ahelyett, hogy az élet véletlen eredete mellett szólt volna, ez a kísérlet éppen arra mutatott rá, hogy az élet keletkezéséhez szükséges „összes biológiai gépezetet egy már azt megelőzően létező életnek kellett létrehoznia”.

⁸ Még ha a tudósok képesek lennének is élettelen anyagból élő fehérjemolekulát előállítani, ez megint csak azt erősítené meg, hogy ehhez szükség volt egy már korábban létező értelmes élőlényre, mint irányító erőre. A földi élet kialakulásakor nyilvánvalóan még nem voltak emberek. Az életet mégis létrehozták, beleértve az emberi életet is. Ki felelős ezért? A Biblia írói komoly figyelmet érdemlő következtetésre jutottak. Egyikük ezt mondta: „A Mindenható lehelete adott nekem életet.” Egy másik hozzátette: „[Isten] az egyetemes életadó.” *

⁹ Tested behatóbb vizsgálata segít még mélyebben elgondolkozni efelől.

SEJTJEID − AZ AGYAD − TE MAGAD

¹⁰ Élet lüktet a testedben, amely mintegy  100 000 000 000 000 parányi sejtből áll. Minden földi élet alapköve a sejt. Mennél alaposabban tanulmányozza az ember, annál összetettebbnek tűnik.

¹¹ A tested minden egyes sejtjét egy mikroszkopikus kicsinységű fallal körülvett városhoz lehetne hasonlítani. A sejt tartalmaz alkotó elemeket, amelyek az energiatermelő erőművekhez hasonlíthatók. A sejtek „üzemeiben” fehérjék és hormonok termelődnek, amelyek eljutnak a test más részeihez. A sejtek bonyolult csatornahálózatán át a kémiai anyagok ki-be áramlanak. „Őrök” ellenőrzik a kapukat, és elhárítják a betolakodókat. Mindennek kulcsa a sejtmag, a sejt „tanácsháza”. Ez irányít minden sejttevékenységet, és tartalmazza a genetikai tervrajzokat. A sejt egyes részei oly parányiak, hogy részleteit még az elektromikroszkóp 200 000-szeres nagyításánál sem lehet élesen meglátni. (Egy hangya ennél a nagyításnál több mint 800 méter hosszú lenne.) Mivel lehetne a mintegy 100 000 000 000 000 parányi sejted mindegyikének ily csodálatos összetettségét és szervezettségét megmagyarázni?

¹² Egykor egy parányi megtermékenyített sejt voltál az édesanyád testében. Ez a sejtecske osztódni kezdett, és két sejt majd négy lett belőle, és így tovább. Később egyes sejtekből izomszövet lett. Másokból kialakultak a szemeid, csontjaid és a szíved. Hogyan alakulhatott ki a tested minden egyes sejtje a megfelelő időben és a megfelelő helyen? Például miért a saját helyén, és nem a térdeden vagy a karodon fejlődött ki bizonyos sejtekből a füled?

¹³ Figyeld csak meg közelebbről! Minden sejtedben több tízezer gén van és az életfontosságú DNS, amely utasítást ad a sejt működésére és a sejtek osztódására. Azt tartják, hogy a DNS minden egyes sejtben annyi információt tartalmaz, amennyivel ezerkötetes enciklopédiát lehetne teleírni. Meghatározza a hajad színét, a növekedésed gyorsaságát, milyen  széles legyen a mosolyod, és még számtalan veled kapcsolatos további részletet. Mindez az édesanyád testében egyetlen sejt DNS-ében volt „feljegyezve”.

¹⁴ A sejttel kapcsolatos néhány ilyen tény alapján feltesszük a kérdést: kitől származik hát az a hihetetlen genetikai tervrajz, vagyis a sejt, ha azt a szüleink nem tudatosan készítették el? Lehet-e ésszerű magyarázatot találni erre értelmes tervező nélkül?

¹⁵ Összes szerved közül valószínűleg éppen a legcsodálatosabbat, az agyadat nem fogod meglátni soha. Körülbelül 10 000 000 000 idegsejtből épül fel, ami több mint a föld lakóinak kétszerese. Minden egyes sejtnek több ezer további kapcsolata van más  idegsejtekkel. E kapcsolatok összessége meghaladja képzelőerőnket.

¹⁶ Az agyadban több százmillió tényt és képet tárolsz, mégsem nevezhető az csupán adattárolónak. Segítségével megtanulhatsz csomót kötni, idegen nyelven beszélni, kenyeret sütni vagy fütyülni. Elképzelheted, hogy milyen lesz a vakációd, milyen íze van egy zamatos gyümölcsnek. Képes vagy elemezni és alkotni. Tervezhetsz, megérthetsz, szerethetsz, gondolhatsz a múltra, a jelenre és a jövőre. Aki megtervezte az agyat, annak nyilván minden emberénél nagyobb bölcsessége van. Még tudósok is elismerik:

„Hogy hogyan működik ez a csodálatosan beprogramozott, rendszerezett és fantasztikusan bonyolult „gépezet”, az nagyon is homályos előttünk . . . az emberek talán sohasem lesznek képesek megoldani az agy minden egyes sajátos rejtélyét” (Scientific American).

¹⁷ Amikor elgondolkozol azon, hogy van-e Teremtő, egy Legfelsőbb Lény, ne hagyd figyelmen kívül a tested többi részét sem. A szemedet, amely pontosabb és nagyobb alkalmazkodóképességgel rendelkezik, mint bármelyik filmfelvevő. A füledet, amely a hangok egész skáláját képes felfogni és segít a tájékozódásban, valamint az egyensúly megtartásában. A szívedet, azt a nagyszerű pumpát, amelynek teljesítőképességét a legjobb mérnökök sem tudták utánozni. Továbbá a nyelvedet, az emésztőrendszeredet és a kezedet, csakhogy még néhányat megemlítsünk. Egy mérnök, akit egy nagy számítógép megtervezésére és megépítésére kértek fel, azt mondta:

„Ha az én számítógépemhez tervezőre volt szükség, mennyivel inkább ehhez a bonyolult fiziokémiai-biológiai szerkezethez, az emberi testemhez, amely csupán egy végtelen parányi része a csaknem vég nélküli kozmosznak.”

 A VILÁGEGYETEM „ELSŐ OKA”

¹⁸ Több mint 3 000 évvel ezelőtt azt mondta Elihu, egy közel-keleti férfi: „Tekints föl az égre, nyisd ki a szemedet!” *

¹⁹ Megtetted-e már ezt egy tiszta csillagfényes éjjelen? Ezt bizony mindenki megteheti. Puszta szemmel csak mintegy 5 000 csillagot láthatunk. A mi galaxisunkhoz, a Tejúthoz viszont több mint 100 000 000 000 csillag tartozik. És hány galaxis van? A csillagászok azt mondják, több milliárd − nem csillag, hanem galaxis − létezik, amelyek mindegyike szintén csillagmilliárdokból áll. Mily kicsiny is az ember az egész világegyetemhez képest! De hát honnan lett mindez?

²⁰ A tudósok felfedezték, hogy minden galaxis egy közös központtól távolodni látszik. Sok csillagász azt az elméletet fogadja el, hogy évmilliárdokkal ezelőtt egy hatalmas robbanás, egy úgynevezett „ősrobbanás” során energia és anyag kezdett szétáramlani, ami létrehozta az általunk ismert világegyetemet. Elméletük nem ad magyarázatot arra, hogy mi okozta ezt az „ősrobbanást”. Az érdekessége viszont az, hogy egy kezdetet feltételez, egy olyan pillanatot, amikor megszületett a világegyetem.

„Ma az ember szinte érzi, hogyan rettentik meg a tudományos világot a világegyetem eredetének ’ősrobbanás’-elméletét támogató, egyre halmozódó bizonyítékok. Felmerül a kérdés, mi volt azelőtt, és a tudósok legmegalapozottabb hite megingott, mivel szembe kellett nézniük azzal, hogy képtelenek a legvégső kérdésekre választ adni” (The Wall Street Journal).

²¹ Igen, ilyen rejtélyes kérdésekkel kerülnek szembe azok, akik nem hisznek Istenben: Ki vagy mi hozta létre a világegyetem anyagát. Semmiből jött  létre a világegyetem? Mivel az anyag az energia egyik formájának tekinthető, mi a forrása ennek az energiának?

²² Dr. Robert Jastrow, a NASA Goddard Űrkutatási Központjának igazgatója közli: „Mindezeknek a tényeknek birtokában a világegyetemet megalkotó Istenről szóló elképzelések éppúgy tudományosan megvitathatók, mint sok más elképzelés.”

²³ Minden nemzedékben vannak olyan jól tájékozott személyek, akik arra a következtetésre jutottak,  hogy kell lennie egy értelmes Első Oknak, egy Teremtőnek, egy Legfelsőbb Lénynek. A Biblia az ő érzésüket a következő szavakkal juttatja kifejezésre: „A mennyek hirdetik Isten dicsőségét, és kezeinek munkájáról beszél a kiterjedés.” *

²⁴ Akár úgy következtettél már, hogy van Isten, akár úgy, hogy nincs, amit az életről, saját magunkról és a világegyetemről szóltunk, minden bizonnyal segít megérteni, miért van sok gondolkodó ember meggyőződve arról, hogy van Isten. Ez elvezet minket egy ezzel szorosan összefüggő dologhoz. Ha van Teremtő, akkor nem ésszerű feltételezni azt, hogy ő kapcsolatot tart fenn teremtményeivel és választ ad nekünk a kérdésekre: Miért vagyunk itt? Miért van oly sok gonoszság? Mit tartogat a jövő? Hogyan lehetünk boldogok?

[Lábjegyzet]

[Tanulmányozási kérdések]

Miért kell foglalkoznunk azzal a kérdéssel, hogy „Van-e Isten?” (1–3.)

Mire utal a földi élet? (4–9.)

Mit tudhatunk meg sejtjeinkről, ami segíthet választ találni az Isten létezését vizsgáló kérdéseinkre? (10–14.)

Hogyan tanúskodik az emberi agy tervezőről? (15–17.)

Miért alakul ki sokakban az a meggyőződés, hogy a világegyetemet Isten teremtette meg? (18–24.)

 [Kiemelt rész a 13. oldalon]

„Ma a biológiával foglalkozó tudósok legalább 80%-a valószínűleg elismerné, hogy a biológiai folyamatokat és az életet egy felsőbb hatalom irányítja.”

„Az a nagyszerű rend és irányítottság, ami különböző életformákban és a sejtek, valamint a molekulák világának alapvető életfolyamataiban megfigyelhető erősen befolyásolta azt a nézetet, hogy van felsőbb hatalom” (Journal of the American Medical Association).

[Kiemelt rész a 19. oldalon]

HONNAN VAN A RENDSZER?

Dr. Paul Davies, a londoni King’s College alkalmazott matematika docense ezt írja a „New Scientist” című folyóiratban:

„Mindenütt, ahova a világegyetembe tekintünk, a legtávolabbi galaxisoktól az atom legrejtettebb zugáig, rendszerre bukkanunk . . . Ha az információ és a rendszer természetes útja a megszűnés irányába tart, honnan származik mindaz az információ, amely a világot oly különlegessé teszi?”

Sir Bernard Lovell, az angol Jodrell Bank Observatory igazgatója azt írja, hogy ő Albert Einsteinhez hasonlóan gondolkodik:

„A lelkes csodálat a természeti törvények összhangja felett, amely oly magasrendű értelemről tanúskodik, amelyhez viszonyítva az emberek minden gondolkodási és cselekvési rendszere csupán jelentéktelen visszatükröződés” (Centre of Immensities).

[Kép a 13. oldalon]

A SEJT

MITOCHONDRIUMOK az energiaszolgáltatás kémiai anyagait termelik

SEJTMAG irányít minden sejtfolyamatot

CSATORNÁK HÁLÓZATA kémiai anyagok ki- beszállítására szolgálnak

RIBOSOMÁK fehérjéket és hormonokat termelnek, amelyek a test más részeibe kerülnek

MEMBRÁN és FEHÉRJÉK ellenőrzik mi megy be a sejtbe, és küzdenek a betolakodók ellen

[Kép a 15. oldalon]

A KISLÁNY AGYA

képessé teszi őt arra, hogy

egyensúlyban tartsa a kerékpárt,

meghallja az autók közeledését,

megérezze a virágok illatát,

észlelje a szellőt,

szemmel tartsa a kutyát,

emlékezzen a hazavezető útra

 [Kép a 17. oldalon]

KI TERVEZTE MEG AZ EMBERI TESTET?

AZ AGY: Sokkal több mint egy számítógép; olyan befogadóképessége van, amelynek az emberi élet folyamán − becslések szerint − csupán egy milliárdnyi részét vesszük igénybe.

A SZEM: Teljesen automatikus, önműködő távbeállító-képességű színes filmfelvevő.

A SZÍV: Olyan pumpa, amelynek teljesítőképessége minden emberi szerkezetet felülmúl. Naponta közel 6 000 litert továbbít.

A MÁJ: Olyan kémiai laboratórium, amelynek több mint 500 féle működése van. Több mint 1 000 különféle enzimet termel.

A CSONTVÁZ: Olyan szerkezet, amely csupán 9 kg-ot nyom, mégis az acélszerkezet szilárdságával vetekszik.

AZ IDEGRENDSZER: Olyan hírközlő hálózat, amely másodpercenként 100 000 000 jelzést fog fel és/vagy ad le.

[Kép a 20. oldalon]

Hogyan jött létre a világegyetem milliárdnyi galaxisával?