Képesek az emberek megvalósítani a tartós békét és biztonságot?
2. fejezet
Képesek az emberek megvalósítani a tartós békét és biztonságot?
1. Milyen kérdéseket kell feltennünk, és miért?
A REMÉNYNEK csakis akkor van értelme, ha a valóságra és az igazságra épül fel. A hamis reménység csak vakká teszi az embert a valóság iránt. Ezért fel kell tennünk magunknak a kérdést: Vajon kellőképpen értékeljük milyen óriási nehézségeket kell leküzdeni ahhoz, hogy létrejöjjön az igazi béke és biztonság? Tisztában vagyunk vele, hogy mennyire sürgető a helyzet? És van-e a legcsekélyebb bizonyíték is arra, hogy az emberi megoldások felérnek a feladat nagyságához?
2., 3. a) Miért sokkal sürgetőbb a helyzet ma, hogy békére és biztonságra törekedjünk? b) Mi egyéb fenyegeti még az életet a földön?
2 Az emberek évezredek óta hiába törekszenek a tartós béke és biztonság megteremtésére. De a nukleáris háború veszélye miatt ma sokkal sürgetőbb a helyzet. Egy kanadai sajtójelentés így figyelmeztet: „Olyasmi nem létezik, hogy bárki is megnyerhetne egy nukleáris háborút, mert egy ilyen háború utóhatása annyira félelmetes lenne, hogy a túlélők megirigyelnék a halottakat!”3 És hogy miért, arra vonatkozóan Carl Sagan csillagász a következőket jelentette ki: „Jelenleg több mint 50 000 nukleáris fegyver van a világon . . . bőven elegendő egymillió Hirosima eltörléséhez.” Majd hozzátette: „Aligha kétséges, hogy egész civilizációnk elpusztulna.”4
3 Azonkívül, egyéb veszélyek is fenyegetik a földi életet. Ezek közé tartozik a termőtalaj, a levegő és a víz világméretű szennyezettsége. További veszélyt jelent a népesedési robbanás és a vele járó éhínség, mindenféle járványos betegség és nyugtalanság.
4. Milyen leírást kapunk az emberiség mai helyzetéről?
4 Az emberiséget fenyegető e sokféle veszély láttán, egy norvégiai békeintézet kijelentette: „A mai nemzetközi helyzetet egyre inkább eluralkodó mély válság jellemzi az emberi tevékenység csaknem minden szférájában: gazdasági és társadalmi, politikai és katonai, szellemi és erkölcsi vonatkozásban egyaránt.” És hozzáfűzte: „Az erőszak egyre növekszik, és az erő alkalmazása mint a politika és diplomácia eszköze igen széles körűvé lett . . . A béke és a háború közötti egyensúly egyre bizonytalanabbá válik.”5 Vajon hová vezet ez? Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára így figyelmeztet: „Veszélyesen közeledünk egy új nemzetközi anarchia felé.”6
Létrejöhet emberi erőfeszítésből a háborútól mentes világ?
5. Mit mutat az emberi történelem az emberiség azon képessége tekintetében, hogy megszüntessen minden háborút?
5 Van okunk azt hinni, hogy az emberek képesek véget vetni a háborúnak? Ha a történelmet vizsgáljuk, kitűnik, hogy szétszórtan csupán kevés olyan esztendő akadt, amikor teljesen szünetelt a háború ezen a földgolyón. Csupán ebben a XX. században mintegy 100 millió embert öltek meg háborúban! Sem a néhai Népszövetség, sem a mai Egyesült Nemzetek Szervezete nem volt képes és ma sem képes megálljt parancsolni ennek az öldöklésnek.
6. Vajon a nukleáris háborútól való félelem elegendő alap a békéhez?
6 De hát nem változtat ezen az attól való félelem, hogy a nukleáris fegyverek mindent elpusztítanak? Nem keltett elég félelmet, amikor 1945-ben az atombomba megsemmisített két japán várost? Nos, azóta sokkal nagyobb pusztító erőt képviselő nukleáris fegyverek ezerszerte nagyobb készletei halmozódtak fel. És csupán 1945 óta mintegy 35 000 000 embert öltek meg több mint 100 országban háborúk és felkelések következtében. Nemrég egyetlen év alatt 45 nemzet bonyolódott háborúba.7 Nem, a nukleáris fegyverektől való félelem nem vetett véget a háborúnak.
7. Lehet-e biztosítani a tartós békét leszerelési egyezmények és békeszerződések aláírásával?
7 Biztos, hogy most is és ezután is aláírnak fegyverzetcsökkentési- és békeszerződéseket. Az évszázadok során, betű szerinti értelemben is, az ilyen szerződések ezreit írták már alá. Mégis, ahol a háborús hangulat elég erőssé lett, ott az ilyen szerződések értéktelen papírdarabnak bizonyultak. Az Egyesült Nemzetek Szervezete sem volt képes megállítani a háborút, mert jóllehet csaknem minden nemzet tagja ma az ENSZ-nek, mégis mindegyik a saját kénye-kedve szerint veszi vagy nem veszi tudomásul annak határozatait. Lehet-e hát reálisan reménykedni abban, hogy a világ vezetői a jövőben jobban megtartják majd a szavukat, mint a múltban tették?
8. Hogyan tárja fel a Biblia az igazságot az ember kudarcával kapcsolatban, amely a tartós béke létrehozása terén éri?
8 Másrészt, a Biblia álláspontja összhangban van a történelem tanulságaival. Egyáltalán nem biztat arra, hogy bízzunk a béke megvalósítására irányuló emberi erőfeszítésekben. Ellenkezőleg, már régen megjövendölte, hogy az emberi erőfeszítések sohasem fogják megteremteni a tartós békét. Arra figyelmeztet, hogy közvetlenül a dolgok e rendszerének befejezése előtt az egész világon háborúk és zavargások törnek ki; ’nemzet támad nemzet ellen és királyság királyság ellen’ (Lukács 21:9, 10, 31; Jelenések 6:1–4). Az 1914 óta bekövetkezett események igazolták e próféciák beteljesedését. Ahelyett tehát, hogy hamis reménységet támasztana, a Biblia szavahihetően kijelenti: „Nem a földből való emberre tartozik az ő útja. Nem a járókelő emberre tartozik, hogy irányítsa lépteit” (Jeremiás 10:23).
Képes az emberiség felvenni a versenyt a népesedés-bombával?
9—11. a) Milyen gyorsan növekszik a föld lakossága? b) Milyen állapotok sújtják az emberek nagy részét?
9 A föld lakossága a XIX. században elérte az egymilliárd főt. Most ötmilliárd körül mozog,8 és egyre gyorsabb ütemben jön a világra egy újabb embermilliárd. Minden évben körülbelül 90 millióval szaporodik a föld lakossága! Ez a növekedés pedig csak súlyosbítja a szenvedést azokon a területeken, ahol általános a szegénység, az éhség és a betegség. Ennek a népesség növekedésnek a demográfiai robbanás vagy népesedési robbanás nevet adták, és nem ok nélkül. A The New York Times így magyarázza ezt: „Földünk nagy területei éppen úgy sivataggá változhatnak a kormányozhatatlan lakosság és a szegénység nyomása következtében, mint a nukleáris tömeghalál következtében.”9
10 A világban uralkodó éhínség tekintetében, a Time magazin ezt mondja: „A mai éhínség nagyban különbözik a múltbelitől . . . Ma a világ számos részén évről évre oly kevés az ennivaló, hogy a föld lakosságának kereken 25%-a éhezik vagy elégtelenül táplált.”10 Egy hírforrás becslése szerint, évente 11 millió csecsemő hal meg elégtelen táplálkozás vagy betegség következtében, mielőtt megérné az első születésnapját.
11 Ugyenez a jelentés megállapítja: „Minden öt személy közül legalább egy olyan abszolút szegénységben sínylődik, oly teljes nincstelenség állapotában van, hogy az már egyenlő a csendes népirtással.”11 A The Toronto Star megjegyezte, hogy a fenti megállapítás azután hangzott el, miután mintegy tíz évvel ezelőtt élelmezési világkonferenciát tartottak Rómában, ahol „ígéretet tettek arra, hogy egy évtizeden belül egyetlen gyermek sem fekszik le este éhesen, egyetlen családnak sem kell félnie attól, hogy másnap kenyér nélkül marad, és egyetlen emberi lénynek a jövőjét sem gátolja a fejlődésben a rosszul tápláltság.”12 Mennyire hamisnak bizonyultak ezek az ígéretek! A valóságot az angliai Guardian fejezte ki, a következő megjegyzésével: „A világ az emberi katasztrófa szélén áll . . . Egész világrészek azt látják, hogy a jövőt illető reménységük teljesen szertefoszlik.”13
12. Valóban megoldást jelentene-e a katonai kiadások csökkentése?
12 A legtöbb nehézség gyökerénél nem maga a föld rejlik, hanem az uralkodók és az emberek, valamint a magatartásuk. A nemzetek például napjainkban mintegy ezer milliárd dollárt költenek fegyverekre minden évben, mialatt embermilliók nyomorognak. De még ha megszüntetnék is ezeket az óriási katonai kiadásokat, a világ megosztott gazdasági rendszerei akkor is a probléma igazi megoldása ellen dolgoznának. Gyakran az a helyzet, hogy amikor rendelkezésre áll az élelem, a profitéhség megakadályozza, hogy eljusson azokhoz, akik rászorulnak. Egyes helyeken a kormányzat azért fizet a gazdálkodóknak, hogy ne vessenek bizonyos gabonafajtákat, mivel a túltermelés következtében az árak túlságosan csökkennének. Sőt helyenként óriási élelmiszer készleteket semmisítettek meg a túltermelés miatt.
13. Pontos volt-e a Biblia, amikor megjövendölte a világ végén uralkodó állapotokat?
13 Tehát minden tudományos haladás ellenére, a mai társadalom képtelen elkerülni a Bibliában megjövendölt állapotokat. A Biblia pontosan erre az időre, vagyis „a dolgok rendszerének befejezésére” jövendölte meg a súlyos „élelmiszerhiány” bekövetkezését (Máté 24:3, 7; Jelenések 6:5–8).
Képesek az emberek békét kötni a földdel?
14—16. Mennyire komoly a szennyeződéssel kapcsolatos gondunk?
14 Az emberek évtizedek óta harcban állnak magával a földdel is, amelyen laknak. Mérgező hulladékot juttatnak vissza a vízbe, a levegőbe és a talajba. A Toronto Star egyik szalagcíme így szól: „A szennyeződés földünket veszélyezteti!” A cikk kijelenti: „Halálos támadás éri bolygónkat. A támadó pedig az ember!” A cikk megjegyzi, „az emberi előrehaladás során keletkezett mérgek” most a puszta létét fenyegetik, és hozzáfűzi: „A tudósok a környezetpusztítás minden lépését éppen olyan veszélyesnek tekintik, mint a nukleáris háborút.”14
15 Például, az Egyesült Államokban megjelenő Discover magazin ezt írja: „Kockázatos vegyszerek és fémek szivárognak be a földbe, és veszélyeztetik az ott levő vízkészleteket. Egyes vízügyi szakértők attól tartanak, már túl késő van ahhoz, hogy e készletek egynegyedét is megmentsék.”15 Angliában a The Observer azt mondja, hogy a vegyi szennyezettség megfertőzte „Anglia ivóvíz készletének nagy részét.”16 A New Scientist szerint pedig: „A Világegészségügyi Szervezet kijelentette, hogy a szennyezett víz okozta betegségek következtében 50 000 ember puszul el naponta.”17
16 Az Egyesült Államokban egy kongresszusi vizsgálat kiderítette, milyen magas a levegőben levő mérgező anyagok aránya. A The New York Times így tudósít erről: „Több ezer tonna rákkeltő anyag és igen veszélyes elem kerül a légkörbe a gyárak százaiból.”18 Ehhez hozzá kell adni a talajba juttatott vegyszereket, mint például a rovarirtó szereket, valamint állati tápként az élelmezési láncba bekerülő vegyi anyagokat.
17. Valószínűnek látszik az, hogy a technika képes megoldani ezt a gondunkat?
17 Vajon segítségünkre lehet-e a technika? Valószínűnek tarthatjuk-e, amikor éppen annak köszönhetjük a legtöbb gondunkat? Az Environmental Ethics című könyv megjegyzi: „A technika csak korlátozott hasznot hajtó és nagyon is megbízhatatlan szolga. Amikor megold valamilyen problémát, gyakran két újat teremt helyette, és azok mellékhatásait általában aligha lehet előre látni.”19
18. Milyen lényeges ismeret hiányzik az emberből ahhoz, hogy leküzdhesse a szennyezettség okozta nehézségeket, és egyedül kinek van meg ehhez a kellő ismerete?
18 A Biblia azt is előre bejelentette, mennyire hiányzik az emberből a bölcsesség a föld ajándékainak felhasználása terén. A Jelenések 11:18 jövendölése arról az időről beszél, amikor Isten akcióba lép, hogy ’elpusztítsa azokat, akik a földet pusztítják’. Az emberek elismerik, hogy nem értik teljesen a földi bonyolult ökológiát. Isten azonban tökéletesen érti, mivel ő hozta létre. Nem bölcs eljárás hát, ha erre a Forrásra tekintünk a nehézségek megoldása végett?
Biztonság a bűnözés megszüntetése által
19. Mitől félnek ma sokan, és miért?
19 A szennyeződés az ember létéhez szükséges legfontosabb dolgokat veszélyezteti. De a legtöbb embert a bűnözés növekedése tartja rettegésben. A bűnözés egyre több egyént foszt meg a személyes biztonságától nemcsak nagyvárosokban, de kisebb városokban és falvakban is. És nem csupán az anyagi javaink forognak veszélyben, de gyakran a testi épségünk, sőt az életünk is.
20., 21. a) Miért nem képesek az új törvények kiküszöbölni a bűnözést? b) Megoldhatja-e ezt a gondot a növekvő jólét, vagy a bűnüldözés valamilyen új módszere?
20 Képes-e az ember, talán valamilyen újfajta törvényhozással megteremteni a fenti veszélyek elleni igazi biztonságot? A világ törvénykönyveiben már sok ezer törvény szerepel. Mégsem tudták megállítani a bűnözést. A mélyen gyökerező korrupció pedig gyakran éppen azokban a körökben fejlődik ki, amelyeknek a törvény betartása a feladata. A magas hivatali helyeken megnyilvánuló becstelenség eredménytelenné teszi a törvény betartására irányuló becsületes erőfeszítéseket.
21 Vajon a bűnesetek felderítésének és megakadályozásának új módszereiben rejlik a megoldás? A bűnözők minden új védekezési módszerre új elkövetési módot találnak ki. S vajon megoldhatja a gondot a megnövekedett jólét? Nagy hiba volna úgy következtetni, hogy a bűnözés csak az alacsonyabb jövedelmű rétegekre jellemző. Az úgynevezett értelmiségi körökben is elég magasra emelkedik. Például, az Egyesült Államokban évente legkevesebb 80 milliárd dollár kárt okoz a bűnözés. Az összes üzleti vállalkozás mintegy 30 százaléka hiúsul meg miatta. Dél-Afrikai jelentés szerint, az alkalmazottak által elkövetett lopások miatt évente mintegy 1500 vállalkozás jut csődbe.20
22. Milyen bizonyíték van arra, hogy az emberi erőfeszítés önmagában nem képes megszüntetni a bűnözést?
22 A növekvő bűnözés nem csupán néhány nemzetnek okoz gondot. Mindenütt találkozunk vele. Figyeljünk meg néhány szalagcímet a világsajtóból. Brazília: „A bűnözési arány egyre magasabb lesz.” Kanada: „Növekszik a női bűnözők aránya.” Anglia: „Egyre növekszik a fiatalkorú bűnözők száma.” India: „Nagyüzemi szinten folyik a szervezett bűnözés.” Szovjetunió: „Szovjet vészjelzés a növekvő bűnözés miatt.”21 A Maclean’s magazin kijelenti: „Detroitban oly gyakorivá lettek az erőszakos bűncselekmények, hogy néha a gyilkosságokról is csak az újságok utolsó oldalain történik rövid említés.”22 A növekvő bűnözés tehát nemzetközi válsággá lett, amit csupán emberi erőből képtelenség megoldani. Ha volna rá emberi megoldás, ennyi idő és erőfeszítés után már nem jelenthetne gondot a bűnözés.
23. Beteljesedett-e az, amit a Biblia a mai állapotokkal kapcsolatban megjövendölt?
23 Pontosan az történik, amit a Biblia már régen megjövendölt: „Az utolsó napokban nehezen elviselhető, válságos idők lesznek. Mert lesznek az emberek önmagukat szeretők . . . önuralom nélküliek, kegyetlenek, a jónak nem kedvelői, . . . akik inkább az élvezeteket szeretik, mint Istent” (2Timótheus 3:1–4). Jézus is előre megmondta, hogy ’a törvénytelenség növekedése’ jellemzi azt az időszakot, amely közvetlenül megelőzi Isten Királysága közbeavatkozását, amikor is földünk olyan hellyé lesz, ahol csak ’szelídek’ laknak. A ’növekvő törvénytelenség’ pedig valóban napjaink életjelenségei közé tartozik (Máté 24:12; 5:5; Zsoltárok 37:29).
A legnagyobb gond
24. Még ha az emberek képesek volnának is megoldani az eddig tárgyalt nehézségeket, milyen sokkal nagyobb ellenségek maradnának még meg nekünk?
24 Tegyük fel, hogy az emberek képesek megoldani a háború, a szegénység, az éhezés, a szennyezettség, és a bűnözés gondját. Vajon akkor létrejöhet a teljes béke és biztonság? Nem, mert még mindig hiányozni fog valami. Legyőzhetetlen ellenségként még mindig megmarad a betegség és a halál. Valóban, mit ér az, ha megszabadulunk egyéb gondjainktól, amikor azt látjuk, hogy szeretteink közül megbetegszik és meghal valaki, vagy ha a saját testünket támadja meg halálos betegség?
25., 26. Milyen kilátásai vannak az orvosi kutatóknak arra nézve, hogy leküzdjék a járványos betegségeket?
25 Jóllehet az orvostudomány sokat fejlődött, vajon megszabadított-e a betegségtől és a haláltól? A gyógyászat egyik szaktekintélye így válaszol erre: „A fertőző járványokat még nem sikerült leküzdeni. Még mindig azok okozzák a legtöbb elhalálozást a világon, és itt [az Egyesült Államokban] is vezető helyet foglalnak el a megbetegedések okai között.”23 Egy jelentés szerint, Afrikában annyira elterjedtek a járványos betegségek, „hogy 1000 gyermek közül mintegy 500 meghal, mielőtt elérné az 5 éves életkort”.24 Világszerte száz milliókat sújt a malária, az álomkór, a kolera, a lepra, és más tömegbetegség. Egyes fejlettebb országokban a szívbaj okozza az összes elhalálozásnak mintegy a felét, és minden öt elhalálozás közül egynek a rák az oka. Egy brit orvosi szaklap, a The Lancet kijelenti: „Világviszonylatban mintegy 250 millió új gonorrea- és 50 millió új szifilisz eset fordul elő évente. Még gyakoribbak lehetnek az egyéb, szexuális úton terjedő betegségek.”25
26 Egy tudós kijelentette, hogy ha megtalálnák a rák, a szívbaj és a vesebaj gyógyszerét, akkor más betegségek válnának tömeggyilkosokká. Megjegyezte: „Kevés a valószínűsége annak, hogy a közeli jövőben jelentős mértékben megnövelhetjük az életkilátásunkat vagy kitolhatjuk az öregedés határát.”26 A Szovjetunióban orvosok egy csoportja ezt mondta: „Az orvostudomány minden sikere ellenére, a feljegyzett történelem egész ideje alatt változatlan maradt az ember biológiai élettartama.”27
27. a) A Biblia melyik magyarázata van ma is érvényben az ember élettartama tekintetében? b) Honnan tudhatjuk meg, hogy miért oly rövid az ember élete és miért bővelkedik nehézségekben?
27 Mennyire igazak még ma is a Biblia szavai a Jób 14:1, 2 verse szerint: „Az asszonytól született ember rövid életű, és tele van nyugtalansággal. Mint a virág kinyílik és letépik, eltűnik, mint az árnyék és létezése nem állandó.” A Biblia azt is megmutatja, hogy mi ennek az oka; feltárja az ember összes gondjának-bajának az okát, amint később látni fogjuk.
Miben reménykedjél tehát?
28—30. Miért sokkal reálisabb, ha Istenben bízunk az emberiség gondjainak megoldása tekintetében, mintsem emberekben?
28 Ha becsületesek akarunk lenni önmagunkhoz, vajon reális dolog emberekben bízni és tőlük várni az emberiség gondjainak megoldását? Vagy sokkal reálisabb, ha olyan megoldásban reménykedünk, amelyre a Biblia utal, más szóval abban, hogy maga Isten lép közbe az igazságos égi kormányzat útján?
29 Nagyon régen, az ihletett zsoltáros ezeket a szavakat írta le: „Ne bízz az előkelőkben, se földi ember fiában, akinél nincs megmentés. Szelleme eltávozik, ő visszatér földjébe; azon a napon elvesznek gondolatai. Boldog az, akinek segítsége Jákob Istene; aki Jehovában, az ő Istenében, az ég és a föld Alkotójában reménykedik” (Zsoltárok 146:3–6).
30 Soha ne feledd: bármennyire őszinték lehetnek az emberek vagy bármilyen hatalmasok a vezetők, mindannyian halandó teremtmények. Mivel önmagukat sem képesek megmenteni, hogyan menthetnének meg másokat? Képtelenek rá. Csak Isten képes megmenteni, Királyság-kormányzata által.
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 13. oldalon]
A történelem folyamán az emberek vakon bukdácsoltak egyik szerencsétlenségből a másikba — háború, növekvő bűnözés, szennyeződés, szegénység és sok egyéb baj érte őket. Ahogy a Biblia igazmondóan megállapítja: „Nem a járókelő emberre tartozik, hogy irányítsa lépteit”
[Kép a 21. oldalon]
„Ne bízzatok . . . földi ember fiában, akinél nincs megmentés”
