9. fejezet

Világraszóló béke és biztonság — megbízható reménység

1., 2. A Bibliában megjövendölt milyen állapotok teszik majd földünket igen kellemes lakóhellyé?

EZ a föld a legkellemesebb és legérdekesebb lakóhely lehetne, ha valóban békés, biztonságos állapotok uralkodnának mindenütt. Bár most igen messze vagyunk ettől, a Biblia mégis azt jövendöli, hogy a föld csodálatos otthonná lesz, ahol az emberi család teljes értékű életnek örvendhet.

² De mit is ígér tulajdonképpen a Biblia? És hogyan lehetünk biztosak abban, hogy az be is fog teljesedni?

A bizalom szilárd alapja

3., 4. a) Mit tanulhatunk meg a világegyetemben uralkodó alaptörvények megbízhatóságából? b) Ki alkotta ezeket a törvényeket és ezért miben bízhatunk még jobban?

³ A világegyetemben alapvető törvények uralkodnak. Ezek közül sokat magától értetődőnek tekintünk. A napkelte és a napnyugta, a holdfázisok és az évszakok váltakozásai hozzájárulnak az emberi élet egyensúlyban tartásához. Az emberek naptárakat állítanak össze, és évekkel előre megtervezik a tevékenységüket. Tudják, hogy a nap, a hold és a bolygók mozgása megbízható. Vajon mit tanulhatunk meg ebből?

⁴ E törvények Alkotója teljesen megbízható. Nyugodtan rábízhatjuk magunkat arra, amit ő mond és  tesz. A Biblia az ő nevében, mint az ég és a föld Teremtőjének nevében ígér meg egy igazságos új rendszert (Ésaiás 45:18,19). A szokásos mindennapi tevékenység közben mi általában bizonyos mértékig megbízunk másokban — azokban, akik élelmiszert szállítanak a piacra, a levélkézbesítőben, a közeli barátokban. Nem sokkal inkább ésszerű-e megbízni Istenben és abban, hogy az ő ígéretei biztosan beteljesednek? (Ésaiás 55:10,11).

5. Hogyan erősíti a hitünket az a tény, hogy semmi önző vonást nem találunk Isten ígéreteiben?

⁵ Noha az emberek ígéretei gyakran megbízhatatlanok, Isten ígéreteiben teljesen megbízhatunk és azok a saját javunkat szolgálják, nem pedig az övét. Bár Istennek semmire sincs szüksége részünkről, mégis örömét leli azokban, akik hisznek őbenne, mert szeretik őt és igazságos eljárásmódját (Zsoltárok 50:10–12, 14).

6. Milyenfajta hit megszerzésében segít nekünk a Biblia?

⁶ A Biblia az érvelési képességünkre is vonzerőt gyakorol. Nem követel tőlünk vak hitet vagy hiszékenységet. A Biblia valójában úgy határozza meg a hitet, mint ami „a remélt dolgok biztos várása és a nem látott valóságok nyilvánvaló bizonyítása” (Zsidók 11:1). Isten a Bibliában szilárd alapot ad a hitünk számára. Ennek az alapnak a szilárdsága egyre nyilvánvalóbbá lesz ahogy növekszik az Isten Szavával kapcsolatos ismeretünk és ahogy látjuk annak igazságát működni a saját életünkben és próféciáinak beteljesedésében (Zsoltárok 34:8–10 [34:9–11, Károli]).

7. Ha alaposabban megvizsgáljuk a jövőbeni áldásokra vonatkozó bibliai ígéreteket, mit nem követel meg tőlünk az azokban való hit?

⁷ A jövőbeni áldásokra vonatkozó bibliai ígéretek messze felülmúlják azt, amit az emberek felkínálni mernek. Ezek az ígéretek mégsem követelik meg  tőlünk, hogy az emberi tapasztalatoknak ellentmondó dolgokban higgyünk. Nincsenek ellentétben azzal sem, amire normális körülmények között vágyik az ember. Vizsgálj meg néhányat e nagyszerű áldások közül és lásd meg, mennyire igaz ez az állítás!

A földnek kerthez hasonló otthonná kell válnia

8., 9. a) Mire kell gondolnunk, amikor a „Paradicsom” szót halljuk? b) Létezett-e ilyen valaha a földön? c) Mi mutatja, hogy Isten szándéka szerint az egész földön paradicsomi állapotoknak kell majd uralkodniuk?

⁸ A „Paradicsom” szó az ősi időkben használt hasonló szavakból ered (héberül: par·desʹ; perzsául: pai·ri·daeʹza; görögül: pa·raʹdei·sos), ezeket a szavakat a földön ténylegesen létező dolgok leírására használták. Ezek a szavak egy szép park vagy parkszerű kert alapfogalmát tartalmazzák. Miként az ókorban, ma is sok ilyen hely létezik, és közülük nem egy valóban nagyméretű park. Az ember természetszerűleg vágyik az ilyen szépséges hely után. A Biblia azt ígéri, hogy eljön a nap, amikor az egész bolygónk ilyen parkszerű kertté vagy Paradicsommá lesz!

⁹ Amikor Isten megteremtette az első emberpárt, az Édenkertet adta nekik lakhelyül. Ez a név azt jelenti: „a gyönyörűség Paradicsoma”. De a Paradicsom nem korlátozódhatott csupán arra az egyetlen helyre. Isten ezt mondta nekik: „Legyetek termékenyek, sokasodjatok és töltsétek be a földet és hajtsátok uralmatok alá” (1Mózes 1:28; 2:8, 9). Ez azt jelentette, hogy a Paradicsom határait a föld legvégső részéig kellett kiterjeszteniük, és ezt a kinyilatkoztatott isteni szándékot az engedetlen Ádám és Éva viselkedése sem képes meghiúsítani. Maga Jézus Krisztus is megmutatta, hogy bízik ebben a szándékban, amikor azt ígérte a mellette haldokló férfinek, hogy lehetőséget kap egy ilyen földi  Paradicsomban való életre (Lukács 23:39–43). De hogyan válik ez valóra?

10. A Paradicsom útjában álló milyen akadályok eltávolítására tett Isten ígéretet a Jelenések 11:18 szerint?

¹⁰ A közelgő „nagy nyomorúság”-ban Isten elhárít minden akadályt a Paradicsom megvalósulásának útjából azáltal, hogy ’elpusztítja azokat, akik a földet pusztítják’ (Jelenések 11:18). Isten ilymódon megteszi azt, amit az emberi kormányzatok sohase volnának képesek megtenni. Eltünteti mindazokat, akik kereskedői kapzsiságukban önző módon szennyezik a földet, mindazokat, akik pusztító háborúkat vívnak, és mindazokat, akik visszaélnek a földdel, mivel nem tisztelik Isten nagylelkű adományát.

11. a) Milyen történelmi esemény mutatja, hogy a Paradicsom helyreállítása a földön nem ellenkezik az emberi tapasztalattal? b) Melyik megígért áldásra vonatkozóan erősíti ez meg a a hitünket?

¹¹ Akkor az egész föld szépségben pompázik majd. Levegője, vize és talaja friss és tiszta lesz. A Paradicsomnak ez a helyreállítása nem valami hihetetlen, az emberi tapasztalattal ellentétes dolog. Sok évszázaddal ezelőtt, amikor Izrael nemzete visszatért a babiloni fogságból, Jehova Isten visszavezette őket hazájukba, amely akkor pusztaság volt. Mivel azonban Isten áldása nyugodott rajtuk és a munkájukon, az ország nemsokára olyan szép lett, hogy a környező népek ámulattal kiáltottak fel: „Olyanná lett ez, mint Éden kertje!” Igen termékeny lett a föld, s nem fenyegetett többé éhínség veszélye (Ezékiel 36:29, 30, 35; Ésaiás 35:1, 2; 55:13). Amit Isten akkor tett, kis méretekben szemléltette azt, amit világméretekben tesz majd, hogy teljesítse ígéreteit. Minden olyan személy, aki akkor méltónak ítéltetik az életre, örvendhet majd az isteni gondoskodásból fakadó életörömöknek a Paradicsomban (Zsoltárok 67:6, 7 [67:7, 8, Károli]; Ésaiás 25:6).

 A szegénység és a gazdasági rabszolgaság vége

12. Milyen gazdasági- és munkakörülményeket kell megjavítani ahhoz, hogy valóban örvendhessünk az életnek?

¹² Világszerte általánosan ismert tény a szegénység és a nemzeti gazdasági rendszerektől való függés. Nem lehetne igazán örülni a Paradicsomnak, ha embermillióknak a puszta megélhetésért kellene robotolniuk vagy olyan egyhangú munkát végezniük, amely egy hatalmas gépezet személytelen fogaskerekévé teszi az embert.

13—15. a) Hol találunk olyan történelmi példát, amely megmutatja e tekintetben Istennek az emberre vonatkozó akaratát? b) Hogyan járult hozzá ez az elrendezés minden egyes személy és család biztonságos és örömteli életéhez?

¹³ Ebben a tekintetben az Isten emberre vonatkozó akaratát abban az eljárásmódban figyelhetjük meg, ahogyan az ókori Izraelnél az ügyeket irányította. Ott minden család bizonyos földtulajdont kapott örökségül (Bírák 2:6). Bár ezt a földet el lehetett adni, és maguk az egyének is eladhatták magukat mások szolgálatára, ha adósságba keveredtek, Jehova még mindig gondoskodott arról, hogy ne alakulhassanak ki nagy földbirtokok, vagy az emberek ne kerüljenek hosszabb időre rabszolgasorba. Vajon hogyan intézkedett?

¹⁴ A népének adott Törvény gazdasági előírásai által. A rabszolgaság hetedik éve ’a szabadulás éve’ volt, amikor minden szolgaságban levő izraelitát fel kellett szabadítani. Minden 50. év pedig „Jubileumi” év volt az egész nemzet számára, olyan esztendő, amelyben ’szabadságot kellett hirdetni’ az ország minden lakosának (5Mózes 15:12; 3Mózes 25:10). Minden olyan örökségül kapott tulajdont, amit eladtak, vissza kellett szolgáltatni eredeti tulajdonosának. Minden rabszolgát szabadon kellett bocsátani még akkor is, ha nem telt le a hét esztendő. Boldog családi összejövetel örömteli időszaka volt ez, amikor gazdasági téren új életet kezdtek. Tehát  egyetlen földbirtokot sem adhattak el véglegesen. Az eladás valójában csak időleges haszonbérbe adás volt, amely legkésőbb a jubileumi évben megszűnt (3Mózes 25:8–24).

¹⁵ Mindez elősegítette a nemzet gazdasági stabilitását és az egyes családok biztonságát és békéjét. Amikor ezeket a törvényeket betartották, a nemzet nem került abba a szomorú helyzetbe, amelyet ma oly sok országban megfigyelhetünk, ahol egymás mellett látható a mérhetetlen gazdagság és a legsötétebb nyomor. A minden egyedet érintő jótékony intézkedések csak erősítették a nemzetet, mert senkinek sem kellett a rossz gazdasági viszonyok miatt hátrányos helyzetbe kerülnie vagy tönkremennie. Ahogy Salamon király uralkodásáról jelentették: „Júda és Izrael mindvégig biztonságban lakozott; mindenki a saját szőlője és fügefája alatt” (1Királyok 4:25). Ma sokan vannak olyanok, akik nem használhatják fel adottságaikat és kezdeményezőkészségüket, mivel olyan gazdasági rendszer béklyóiban élnek, amely arra kényszeríti őket, hogy egy kisebbségnek, sőt egyetlen embernek a kívánságait szolgálják. Isten törvénye alatt a szorgalmas egyént hozzásegítették ahhoz, hogy képességeivel mindenki jólétét és örömét szolgálja. Mindezek alapján némi fogalmat alkothatunk magunknak arról, milyen személyes értékük és méltóságuk lesz azoknak, aki életet nyernek Isten Új Rendszerében.

16. Az életfeltételek és a gazdasági helyzet tekintetében miről gondoskodik majd Isten Királysága az összes alattvalója számára?

¹⁶ A Mikeás 4:3, 4 próféciája az egész földön csodálatos módon fog beteljesedni. Az Isten igazságos uralma alatt élő békeszerető egyének mind a saját ’szőlőjük és fügefájuk alatt ülnek majd és senki se rettenti meg őket, mert a seregek Jehovájának szája szólt’. Isten Királyságának alattvalói közül senki se lakik többé nyomornegyedekben vagy túlzsúfolt bérházakban. Saját földjük  és otthonuk lesz (Ésaiás 65:21, 22). A Király, Krisztus Jézus már régen megígérte, hogy „a szelídek öröklik a földet” és ő ’minden hatalmat megkapott égen és földön’, hogy ezt valóra is váltsa (Máté 5:5; 28:18).

Tartós egészség és élet

17—19. a) Mi mutatja, hogy a jó egészség és a hosszú élet az emberiség természetes vágyai közé tartozik? b) Milyen tények mutatják, hogy furcsának tűnik az emberi és a növényi élet összehasonlításakor az ember életének rövidsége? c) Mit mondhatunk az emberi agyról, ami azt bizonyítja, hogy ésszerű elhinni: az ember örök életre lett megteremtve?

¹⁷ Ezek közül a nagyszerű dolgok közül azonban egyik sem tehetné valóban békéssé és biztonságossá az életet mindaddig, amíg a betegség, az öregkor és a halál beárnyékolja a jövőt. Vajon ésszerűtlen és az emberi tapasztalattal ellentétes az, ha abban reménykedünk, hogy ezek a lesújtó dolgok valaha is megszűnnek? Az semmiképpen nem ellenkezik az emberi természettel, hogy akarjuk ezt, hiszen némely ember egész életét arra szánta és mérhetetlen összeget áldozott arra, hogy megpróbálja ezt megvalósítani.

¹⁸ Tehát egyáltalán nem ésszerűtlen dolog tartós egészségben és életben reménykedni. Az viszont valóban ésszerűtlen, hogy éppen akkor, amikor az emberek kezdenek ismeretet gyűjteni, tapasztalatot szerezni és képességeket kifejleszteni ahhoz, hogy valami érdemes dolgot végezzenek, pont akkor kell megöregedniük és idővel meghalniuk. Igen, vannak fák, amelyek több ezer évig élnek! Miért kell az Isten képmására megteremtett embernek sokkal rövidebb ideig élni, mint némely értelemmel nem rendelkező növénynek? A józan ész nem azt diktálja, hogy sokkal, de sokkal hosszabb ideig kellene élnie?

¹⁹ Az öregedés okát vizsgáló szakemberek számára ez a folyamat még most is javarészt rejtély. Éppoly rejtélyes az a tény is, hogy az emberi agy úgy van  megalkotva, hogy gyakorlatilag korlátlan mennyiségű információt fogadjon be. Ahogy egy tudományos szakíró kifejtette, az agy „tökéletesen képes bármilyen megterhelő tanulási és emlékezési feladat elvégzésére — sőt még egymilliárdszor nagyobb teljesítményre is”.⁵⁵ Ez azt jelenti, hogy az agyad ezer milliószor több feladattal képes megbírkózni, mint amennyivel egy 70 vagy 80 éves életidő alatt találkozik! Nem csoda hát, ha az embernek oly nagy a tudásszomja és oly erős vágyat érez arra, hogy megtanuljon és megvalósítson dolgokat. Az élet rövidsége azonban határt szab ebben. Vajon ésszerű, hogy az emberi agy ilyen káprázatos teljesítőképességének csak egy parányi részét tudja felhasználni? Nem sokkal ésszerűbb-e úgy következtetni, ahogy a Biblia mondja, tudniillik, hogy Jehova úgy teremtette az embert, hogy örökké éljen ezen a földön és olyan aggyal ruházta fel, amely ennek a célnak csodálatosan megfelel?

20. A bűn következményeire való tekintettel, a halált is beleértve, minek a megtételét ígérte meg Isten a Biblia szerint az ember érdekében?

²⁰ A Biblia rámutat arra, hogy az első embernek lehetősége lett volna örökké élni, de ezt a lehetőséget a lázadása miatt elvesztette: „Egy ember [Ádám] által jött be a világba a bűn és a bűn által a halál, és ilyenformán a halál minden emberre átterjedt, mert mindannyian vétkeztek” (Róma 5:12). A Biblia azonban Isten azon ígéretét is tartalmazza, amely szerint a helyreállított Paradicsomban „halál nem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé” (Jelenések 21:3, 4; vö. 7:16, 17). Kijelenti, hogy Istennek szándékában áll az emberiségnek örökké tartó, a bűn hatásától mentes életet biztosítani (Róma 5:21; 6:23). Ezenfelül megígéri, hogy Isten Új Rendszerének áldásai lehetővé válnak mindazon embermilliárdok számára, akik a múltban elhunytak. De hogyan?  Nos, a feltámadás által, amely által üressé lesz az emberiség általános sírgödre. Jézus reményt keltő módon megjövendölte: „Eljön az óra, amelyben mindazok, akik az emléksírokban vannak, meghallják az ő szavát és előjönnek” (János 5:28, 29).

21., 22. Miért nem tekinthető túlzottnak az a reménység, hogy egyszer majd helyreáll az ember tökéletes egészsége?

²¹ Az orvostudomány ma már képes „csodaszereket” előállítani és olyan sebészeti műtéteket elvégezni, amelyek néhány évtizede még hihetetlennek tűntek volna. Szabad-e kételkednünk hát abban, hogy aki az embert megteremtette, sokkal meglepőbb gyógyításokra is képes? A Teremtőnek feltétlenül megvan a képessége, hogy az igazságos szívű egyéneknek visszaadja a viruló egészségét, sőt arra is, hogy visszafordítsa az öregedési folyamatot. És képes ezt úgy véghezvinni, hogy sem gyógyszert, sem sebészi beavatkozást, sem műszerveket nem vesz igénybe. Isten nagy körültekintéssel gondoskodott bizonyítékokról arra vonatkozóan, hogy az effajta áldásokban való reménység egyáltalán nem túlzás.

²² Isten felruházta a földön levő Fiát csodálatos gyógyítási erővel. Ezek a csodatettek arról biztosítanak minket, hogy Istennek hatalmában áll meggyógyítani mindenfajta erőtelenséget, fogyatékosságot vagy betegséget. Amikor egy férfi, akinek testét a lepra emésztette, arra kérte Jézust, hogy gyógyítsa meg őt, Jézust szánalomra indította a férfi állapota és így szólt: „Tisztulj meg!” És ahogy a történelmi beszámoló mondja: „Azon nyomban megtisztult leprájától” (Máté 8:2, 3). Jézus a tetteit, mint például ezt is, számos szemtanú előtt hajtotta végre, ahogy Máté a történetíró elmondja: „Nagy sokaság ment oda hozzá; voltak köztük bénák, nyomorékok, vakok, némák és sok más beteg, és ezeket közvetlenül a lábai elé rakták, ő pedig meggyógyította őket. Úgy, hogy a sokaság elcsodálkozott . . .  és dicsőítették Izrael Istenét” (Máté 15:30, 31). Olvasd el a János 9:1–21-ben található beszámolót és meglátod, hogy milyen tényszerű és élethű az ilyen gyógyításokról szóló történelmi elbeszélés. Számos tanú igazolja ezen események szavahihetőségét, a többi között egy orvos is: Lukács (Márk 7:32–37; Lukács 5:12–14, 17–25; 6:6–11; Kolossé 4:14).

23., 24. Miért nem ésszerűtlen hinni abban, hogy a halottak feltámadnak Isten Királysága alatt?

²³ Hasonló okból nem szabad hihetetlennek tartanunk azt a bibliai ígéretet sem, amely szerint „lesz feltámadásuk a halottaknak” (Cselekedetek 24:15). Az ember hangját, külsejét és tetteit még több évvel halála után is életre lehet kelteni film vagy videoszalag segítségével. Vajon nem képes-e az ember Teremtője, aki jól ismeri az ember pontos atom- és molekuláris szerkezetét, ennél sokkal többet is tenni? Az emberkéz alkotta komputerek adatok milliárdjait képesek tárolni és rendszerezni. Isten az, aki a megindítóan fenséges világegyetemet megteremtette sok milliárd galaxissal együtt, amely galaxisok mindegyike több milliárd csillagból áll. Ezek összességükben trilliókban, kvadrilliókban, sőt ennél is nagyobb mennyiségekben fejezhetők csak ki! A Zsoltárok 147:4 pedig ezt mondja: „A csillagokat számon tartja; mindegyiket nevén szólítja”! Biztosan egyszerű dolog Isten számára, akinek ily roppant nagy emlékezőképessége van, megemlékezni az egyes emberek személyiségéről, hogy visszaállítsa az ilyeneket az életbe (Jób 14:13).

²⁴ Jehova történelmi példákról is gondoskodott, hogy megerősítse az ilyen csodálatos reménységbe vetett hitünket. Hatalmat adott Fiának arra, hogy kicsinyben bemutassa, amit majd nagyban fog végrehajtani, amikor igazságosságban uralkodik e föld felett. Jézus több halottat is feltámasztott, gyakran közvetlen szemtanúk előtt. Lázár, akit Jeruzsálem  közelében támasztott fel, már elég régóta halott volt ahhoz, hogy holtteste oszlásnak induljon. Igen, a feltámadás reménysége szilárd alapon nyugszik! (Lukács 7:11–17; 8:40–42, 49–56; János 11:38–44).

Elférhet-e annyi ember a földön?

25., 26. Amikor a halottak feltámadnak, hol jut elegendő élettér minden ember számára?

²⁵ Képes lesz ez a bolygó kényelmes életteret biztosítani annyi embernek amennyi a feltámadás révén benépesíti ezt a földet? Ahhoz, hogy az 1800-as évek elején a föld lakossága elérje az egy milliárd főt, több mint 5000 évre volt szükség. Ma a föld lakossága körülbelül öt milliárd.

²⁶ A ma élők tehát jelentős részét képviselik az emberek összességének, akik valaha éltek. Egyesek körülbelül 15 000 000 000-ra becsülik az egész emberi történelem folyamán élt személyek összlétszámát. Bolygónk szárazföldi területe több mint 15 000 000 000 hektárt tesz ki. Ez lehetővé teszi, hogy minden személyre 1 hektár jusson. Ez nemcsak elegendő földterületet biztosít az élelemtermelés számára, de azt is lehetővé teszi, hogy erdők, hegyek és egyéb szép látnivalók számára is maradjon hely anélkül, hogy a Paradicsomban túlnépesedés következne be. A Biblia arra is rámutat, hogy a ma élők közül nem mindenki lesz ott az Új Rendszerben. Igen, Jézus azt mondta: „Széles és tágas az út, amely a pusztulásba visz, és sokan járnak azon.” Azt is megjegyezte, hogy amikor eljön a világpusztulás, azok, akik nem cselekszik Jehova akaratát, „elmennek az örökké tartó levágásra” (Máté 7:13; 25:46).

27. Képes-e a föld elegendő táplálékot adni annyi embernek?

²⁷ De képes lesz a föld elegendő táplálékot adni annyi embernek? A tudósok azt állítják, hogy igen,  még a jelenlegi körülmények között is. A Toronto Star egyik cikke megjegyezte: „Az Egyesült Nemzetek Élelem- és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint már most is elegendő szemes termést aratnak világviszonylatban ahhoz, hogy mindenki napi 3000 kalória értéknek megfelelő táplálékhoz jusson, ami . . . mintegy 50 százalékkal haladja meg az elfogadható minimális táplálkozási szintet.”⁵⁶ A jövőt illetően pedig a lap megmagyarázta, hogy még a jelenlegi körülmények között is, ez az élelem mennyiség a világ mai lakossága kétszeresének a szükségleteit is ki tudná elégíteni. De jusson eszünkbe az is, hogy Jehova irányítja majd népét, s az helyesen fogja felhasználni a föld termőképességét, mert a Zsoltárok 72:16 arról biztosít minket: „Bőven lesz gabona a földön; a hegyek csúcsán is túlcsordul a termés.”

28. Miért nem áll fenn az a veszély, hogy ha az emberek örökké élnek, a földön túlnépesedés következik be?

²⁸ Figyeljük meg, mi az Isten szándéka, ahogyan az első emberpárnak kijelentette. Ők azt a parancsot kapták, hogy ’töltsék be a földet és hajtsák uralmuk alá’, kiterjesztve az Éden határait a föld legtávolabbi részéig (1Mózes 1:28). Világos, hogy ez azt jelenti: úgy töltsék be a földet, hogy az emberek kényelmesen éljenek rajta, ne legyen túlzsúfolva. Ez lehetővé teszi, hogy a föld világméretű park legyen, az ember eredeti parkszerű otthonának mintájára. Ez az isteni parancs tehát azt mutatja, hogy Isten a kellő időben és a maga módján szabályozni fogja a lakosságnövekedést.

A tartós boldogság biztos alapja

29. Milyen kihatással van az ember boldogságára a többi emberrel való kapcsolata?

²⁹ Ha az ember szép környezetben, anyagi jólétben élne, érdeklődést keltő munkát végezne és jó egészségnek örvendene, ez még mindig nem biztosítaná  maradandó boldogságát. Sokan élnek ma is olyanok, akik mindezekkel rendelkeznek, mégis boldogtalanok. Vajon miért? A környezetükben élő önző, viszálykodó, képmutató vagy gyűlölködő emberek miatt. A tartós boldogság Isten Új Rendszerében elősorban az egész földön élő minden ember megváltozott magatartásának lesz az eredménye. Isten iránti szeretetük és tiszteletük, valamint az a vágyuk, hogy végrehajtsák az ő szándékát, szellemi jólétet eredményez. Enélkül az anyagi jólét hiábavaló és üres lenne.

30. Honnan tudjuk, hogy csak olyan egyének élhetnek Isten Új Rendszerében, akik hozzájárulnak mások békéjéhez és biztonságához?

³⁰ Igen, igazi élvezetet jelent, amikor kedves, alázatos, barátságos emberek vannak körülöttünk — olyanok, akiket valóban szerethetünk, akikben megbízhatunk, akik ugyanúgy éreznek velünk kapcsolatban (Zsoltárok 133:1; Példabeszédek 15:17). Az Isten iránti szeretet biztosítja azt a felebarát iránti szeretetet, amely oly kellemessé teszi majd az életet az Isten igazságos Új Rendszerében. Mindazok, akiket Isten megajándékoz az örök élet kegyével, olyan emberek lesznek, akik bebizonyították az iránta és embertársaik iránt érzett szeretetüket. Ilyen szomszédokkal, barátokkal és munkatársakkal valóban igazi békének és biztonságnak, valamint tartós boldogságnak örvendhetsz (1János 4:7, 8, 20, 21).

31. Ha valóban szeretnénk Isten Új Rendszerében élni, mit kell most megtennünk?

³¹ Valóban, ilyen nagyszerű kilátás áll előtted! A gyakorlati bölcsesség tehát azt kivánja tőled, hogy próbáld megtalálni e cél eléréséhez vezető utat. Itt az alkalom, hogy összhangba hozd életedet azokkal a követelményekkel, amelyeket Isten szabott meg azok számára, akiket az eljövendő „nagy nyomorúság” során oltalomban fog részesíteni (2Péter 3:11–13).

[Tanulmányozási kérdések]

 [Kép a 98. oldalon]

Nemsokára eljön az idő, amikor az egész föld Paradicsommá lesz