Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

A könyv, amely feltárja az Isten ismeretét

A könyv, amely feltárja az Isten ismeretét

2. fejezet

A könyv, amely feltárja az Isten ismeretét

1., 2. Miért van szükségünk Teremtőnk vezetésére?

NAGYON is ésszerű, hogy szerető Teremtőnk gondoskodjon olyan könyvről, amely útmutatást és vezetést nyújt az emberiségnek. Te nem értesz egyet azzal, hogy az embereknek vezetésre van szükségük?

2 Több mint 2500 évvel ezelőtt egy próféta és történetíró ezt írta: „egyetlen járókelő sem teheti, hogy irányozza a maga lépését!” (Jeremiás 10:23). E kijelentés igazsága ma nyilvánvalóbb, mint valaha. Így William H. McNeill történész megjegyzi: „Az ember kalandos vállalkozása e bolygón a fennálló társadalmi rendek válságainak és szétzilálódásainak szinte megszakítás nélküli sora.”

3., 4. a) Hogyan kell viszonyulnunk a Biblia tanulmányozásához? b) Milyen lépésekben fogjuk megvizsgálni a Bibliát?

3 A Biblia minden szükségletünket kielégíti a bölcs irányítás dolgában. Igaz, sokan elcsüggednek, amikor először vizsgálják a Bibliát. Terjedelmes könyv, és némely részét nem könnyű megérteni. De ha kapnál egy hiteles okmányt, amely leírja, mi a teendőd, hogy értékes örökséghez juss, nem szánnál-e időt gondos tanulmányozására? Ha az okmány egyes részeit nehezen érthetőnek találnád, alighanem segítségül hívnál valakit, aki járatos az effajta dolgokban. Miért ne viszonyulnál hasonló magatartással a Bibliához? (Cselekedetek 17:11). Többről van itt szó valamilyen anyagi örökségnél. Ahogy az előző fejezetből megtudtuk, az Isten ismerete örök élethez vezethet.

4 Vizsgáljuk meg a könyvet, amely feltárja az Isten ismeretét. Először rövid áttekintést adunk a Bibliáról. Ezután azt fejtegetjük, milyen okokból hiszi sok tájékozott személy, hogy a Biblia Isten ihletett Szava.

A BIBLIA TARTALMA

5. a) Mit tartalmaznak a Héber Iratok? b) Mi a Görög Iratok tartalma?

5 A Biblia 66 könyvet tartalmaz, mégpedig két részben, melyeket gyakran hívnak Ószövetségnek, illetve Újszövetségnek. Harminckilenc bibliai könyv főként héberül, 27 pedig görögül íródott. A Héber Iratok, amelyek a Mózes első könyvétől a Malakiás könyvéig terjednek, a teremtést, valamint az emberi történelem első 3500 évét tárgyalják. Ha ezt a részét vizsgáljuk a Bibliának, megismerjük, hogyan bánt Isten az izraelitákkal az i. e. XVI. században történt nemzetté válásuktól egészen az i. e. V. század idejéig. * A Görög Iratok, amelyek a Máté evangéliumától a Jelenések könyvéig terjednek, arra összpontosulnak, hogy mit tanítottak, s mit tettek Jézus Krisztus és tanítványai az i. sz. I. században.

6. Miért kell tanulmányoznunk a teljes Bibliát?

6 Némelyek azt állítják, hogy az „Ószövetség” a zsidóknak, az „Újszövetség” pedig a keresztényeknek szól. De a 2Timótheus 3:16 szerint a „teljes írás Istentől ihletett és hasznos”. Ezért az Írások helyes tanulmányozásának a teljes Bibliát fel kell ölelnie. A Biblia két része valójában kiegészíti egymást, harmonikusan olvad össze egy átfogó téma kifejtésére.

7. Mi a Biblia témája?

7 Talán évek óta istentiszteletekre jársz, és hallottál már bizonyos dolgokat, melyeket a Bibliából olvastak fel. Esetleg te magad is olvastál belőle részleteket. Tudtad-e azt, hogy a Biblia egyetlen gondolatmenetet visz végig a Mózes első könyvétől a Jelenések könyvéig? Igen, harmóniát alkotó téma hatja át a Bibliát. Mi ez a téma? Annak igazolása, hogy Istennek joga van uralkodni az emberiség felett, és az, hogy valóra válik szeretetteljes szándéka a Királysága révén. Később meglátjuk, hogyan is fogja Isten megvalósítani e szándékát.

8. Mit tár fel a Biblia Isten egyéniségéről?

8 A Biblia nemcsak Isten szándékáról ír, hanem egyéniségét is feltárja. A Bibliából például megtudjuk, hogy ő egy érző Isten, és számít neki, milyen döntéseket hozunk (Zsoltárok 78:40, 41; Példabeszédek 27:11; Ezékiel 33:11). A Zsoltárok 103:8–14 elmondja, hogy Isten „könyörülő és irgalmas . . ., késedelmes a haragra és nagy kegyelmű”. Könyörületesen bánik velünk, ’emlékezik rá, hogy csak por vagyunk’, és ismét azzá leszünk, mikor meghalunk (1Mózes 2:7; 3:19). Mily csodálatos tulajdonságokat nyilvánít ki! Vajon nem ilyen Istent szeretnél imádni?

9. Hogyan ad nekünk a Biblia világos képet Isten irányadó mértékeiről, és hogyan fordíthatjuk javunkra az ilyen ismeretet?

9 A Biblia világos képet ad nekünk Isten irányadó mértékeiről. Ezeket néha törvényekként ismerteti. Gyakrabban azonban olyan alapelvekben fejezi ki, amelyekre szemléltető példákkal tanít meg. Isten a javunkra íratott le bizonyos eseményeket az ókori Izráel történelméből. E tárgyilagos beszámolók elénk tárják, mi történik, ha az emberek Isten szándékával összhangban munkálkodnak, és azt is, milyen szomorú vége lesz, ha a saját fejük után mennek (1Királyok 5:4; 11:4–6; 2Krónika 15:8–15). Az ilyen életből vett beszámolók olvasása kétségkívül a szívünkre fog hatni. Ha megpróbáljuk magunk elé képzelni a feljegyzett eseményeket, azonosulni tudunk szereplőikkel. Így javunkra fordíthatjuk a jó példákat, és elkerülhetjük azokat a csapdákat, amelyekbe beleestek a helytelenül cselekvők. De a következő létfontosságú kérdés válaszra vár: hogyan lehetünk biztosak abban, hogy amit a Bibliában olvasunk, azt valóban Isten ihlette?

BÍZHATSZ A BIBLIÁBAN?

10. a) Miért érzik úgy némelyek, hogy a Biblia elavult már? b) Mit mond nekünk a 2Timótheus 3:16, 17 a Bibliáról?

10 Talán észrevetted már, hogy sok olyan tanácsadó könyv van, amely alig néhány év alatt elavul. Mi a helyzet a Bibliával? Nagyon régi könyv, és majdnem 2000 év telt el azóta, hogy leírták utolsó szavait. Ezért némelyek úgy érzik, nem alkalmazható modern korunkra. De ha isteni ihletésű a Biblia, akkor nagy kora ellenére is mindig időszerű tanácsokat kell hogy adjon. Az Írásoknak még most is hasznosaknak kell lenniük „a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített” (2Timótheus 3:16, 17).

11—13. Miért mondhatjuk, hogy a Biblia gyakorlatias könyv napjainkra?

11 Ha tüzetesen vizsgálódunk, kiderül, hogy a bibliai alapelvek ma is éppoly érvényesek, mint leírásuk idején. Például, ami az emberi természetet illeti, a Bibliából mélységes tisztánlátás tükröződik, amely az emberiség minden nemzedékére alkalmazható. Ezt könnyen felismerhetjük Jézus Hegyi beszédéből, amely a Máté evangéliumának 5—7. fejezetében található meg. Ez a beszéd oly nagy hatással volt a néhai indiai vezetőre, Mohandász K. Gandhira, hogy állítólag így nyilatkozott egy brit államférfinak: „Ha az ön országa és az enyém megértik egymást Krisztusnak e Hegyi beszédben lefektetett tanításai alapján, akkor megoldottuk, nemcsak a mi országaink, hanem az egész világ nehézségeit.”

12 Nem csoda, hogy az emberekre nagy hatással vannak Jézus tanításai! A Hegyi beszédben megmutatta nekünk az igazi boldogsághoz vezető utat. Világossá tette, hogyan rendezzük a vitákat. Jézus útmutatással szolgált arra, hogy miként imádkozzunk. Kimutatta, mi a legbölcsebb magatartás az anyagi szükségletek tekintetében, és gondoskodott az Aranyszabályról, hogy helyénvaló kapcsolatot ápoljunk másokkal. Egyebek között arra a gondolatra is kiterjedt e beszéd, hogy miként ismerhetők fel a vallásos csalók, és hogyan lehet biztonságos jövőnk.

13 A Biblia a Hegyi beszédben és a többi lapján is világosan elénk tárja, mit tegyünk, és mit kerüljünk, hogy jobban boldoguljunk az életben. Annyira gyakorlatiasak a tanácsai, hogy egy tanár erre a kijelentésre érzett indíttatást: „Noha baccalaureatusi és magiszteri fokozatot elnyert középiskolai tanácsadó vagyok, s rengeteg könyvet olvastam már a lelki egészségtanról meg a pszichológiáról, rájöttem, hogy az olyan dolgokra nézve, mint a sikeres házasság, a fiatalkori bűnözés megelőzése, valamint hogy miként lehet barátokat szerezni és megtartani, a Biblia tanácsai messze felülmúlnak mindent, amit a főiskolán olvastam vagy tanulmányoztam.” A Biblia nemcsak gyakorlatias és időszerű könyv, hanem bizalomra méltó is egyben.

PONTOS ÉS MEGBÍZHATÓ

14. Mi mutatja, hogy a Biblia pontos tudományos szempontból?

14 A Biblia ugyan nem tudományos kézikönyv, de tudományos szempontból is pontos. Például egy időben, amikor a legtöbben laposnak hitték a földet, Ésaiás próféta úgy utalt rá mint „kerekségre” (héberül hhugh, ami itt a ’gömb’ gondolatát adja vissza) (Ésaiás 40:22). A gömb alakú föld gondolatát csak évezredekkel Ésaiás napjai után fogadták el széles körben. Továbbá a Jób 26:7 — amely több mint 3000 évvel ezelőtt íródott — kijelenti, hogy Isten „függeszti föl a földet a semmiség fölé”. Egy bibliatudós megállapítja: „Hogy honnan ismerte Jób azt a csillagászat által bebizonyított igazságot, mely szerint a föld látható támaszték nélkül függ a semmiben, az fogas kérdés azok előtt, akik tagadják a Szentírás ihletettségét.”

15. Hogyan erősíti meg a Bibliába vetett bizalmat a benne lévő feljegyzések stílusa?

15 A Bibliában lévő feljegyzések stílusa szintén megerősíti e réges-régi könyvbe vetett bizalmunkat. A mítoszoktól eltérően, a Bibliában tárgyalt események meghatározott személyekhez és időpontokhoz kötődnek (1Királyok 14:25; Ésaiás 36:1; Lukács 3:1, 2). S míg a hajdan élt történészek szinte mindig felnagyították uralkodóik győzelmeit, és elhallgatták vereségeiket, hibáikat, addig a bibliaírók őszintén, becsületesen írtak — még saját súlyos bűneikről is (4Mózes 20:7–13; 2Sámuel 12:7–14; 24:10).

A PRÓFÉCIÁK KÖNYVE

16. Mi a legerőteljesebb bizonyíték arra, hogy Isten ihlette a Bibliát?

16 A beteljesedett próféciák döntő bizonyítékai annak, hogy a Bibliát Isten ihlette. A Biblia sok olyan próféciát tartalmaz, amely részleteiben is beteljesedett. Nyilvánvaló, hogy ez nem tulajdonítható pusztán embereknek. Akkor hát mi áll e próféciák mögött? A Biblia maga mondja, hogy „soha ember akaratából nem hoztak próféciát, hanem a Szent Szellemtől [vagyis Isten tevékeny erejétől] sugalmazva szóltak Istentől emberek” (2Péter 1:21, Vida fordítás). Figyelj meg néhány példát.

17. Milyen próféciák jövendölték meg Babilon bukását, és hogyan teljesedtek be?

17 Babilon bukása. Ésaiás és Jeremiás mindketten megjövendölték, hogy Babilon összeomlik a médek és perzsák kezétől. Figyelemre méltó, hogy Ésaiás úgy 200 évvel Babilon legyőzése előtt jegyezte le az erről az eseményről szóló próféciát! A prófécia következő vonásai ma jól igazolhatók történelmileg: az Eufráteszt kiszárították, egy mesterséges tóba vezetve vizeit (Ésaiás 44:27; Jeremiás 50:38); hanyagságból elmaradtak a biztonsági intézkedések Babilon folyóra néző kapuinál (Ésaiás 45:1); győzelmet aratott egy Czírus nevű uralkodó (Ésaiás 44:28).

18. Hogyan teljesedett be egy bibliai prófécia „Görögország királyának” felemelkedésében és bukásában?

18 „Görögország királyának” felemelkedése és bukása. Dániel azt látta látomásban, hogy egy kecskebak leüt egy kost, és letöri két szarvát. A bak nagy szarva ezután eltört, és négy szarv nőtt helyébe (Dániel 8:1–8). Dániel ilyen felvilágosítást kapott: „Az a kétszarvú kos, melyet láttál, Médiának és Persiának királya. A szőrös kecskebak Görögország királya, a nagy szarv pedig, a mely szemei között vala, az az első király. Hogy pedig az letöretteték, és négy álla helyébe: négy ország támad abból a nemzetből, de nem annak erejével” (Dániel 8:20–22). E próféciával összhangban, mintegy két évszázaddal később Nagy Sándor, „Görögország királya” megdöntötte a kétszarvú méd-perzsa birodalmat. Sándor i. e. 323-ban meghalt, és végül négy hadvezére lépett helyébe. E későbbi királyságok közül azonban egy sem ért fel Sándor birodalmának hatalmával.

19. Milyen próféciák teljesedtek be Jézus Krisztusban?

19 Jézus Krisztus élete. A Héber Iratok számtalan olyan próféciát tartalmaznak, amelyek Jézus születésében, szolgálatában, halálában, és feltámadásában teljesedtek be. Mikeás például több mint 700 évvel előre megjövendölte, hogy a Messiás, vagyis Krisztus Bethlehemben fog megszületni (Mikeás 5:2; Lukács 2:4–7). Mikeás kortársa, Ésaiás megjövendölte, hogy a Messiást verni fogják és leköpdösik (Ésaiás 50:6; Máté 26:67). Zakariás ötszáz évvel előre arról prófétált, hogy a Messiást 30 ezüstpénzért elárulják (Zakariás 11:12; Máté 26:15). Dávid több mint ezer évvel előre megjövendölt olyan körülményeket, amelyek Jézusnak, a Messiásnak halálával kapcsolatosak (Zsoltárok 22:8, 9, 19; Máté 27:35, 39–43). Dániel próféciája pedig mintegy öt évszázaddal előre feltárta a Messiás megjelenésének idejét, szolgálatának hosszúságát, valamint hogy mikor fog meghalni (Dániel 9:24–27). Ez csak ízelítő azokból a próféciákból, amelyek beteljesedtek Jézus Krisztusban. Hasznosnak találod majd, hogy még sokkal többet olvass róla a későbbiekben.

20. Milyen bizalommal töltsön el minket, hogy a Biblia tökéletes könyvként írta be nevét a történelembe a beteljesedett próféciáival?

20 Számos egyéb, hosszú távra szóló bibliai prófécia is beteljesedett már. „De hogyan befolyásolja ez az életemet?” — kérdezheted. Nos, ha valaki sok éven át igazat mondana neked, kétkedéssel fogadnád-e hirtelen, ha valami újat hallanál tőle? Nem! Isten igazat mond a Biblia minden oldalán. Vajon ne építse ez a Biblia ígéreteibe, például egy eljövendő földi paradicsomról szóló próféciáiba vetett bizalmadat? Semmi kétség, ugyanúgy bízhatunk, mint Pál, aki egyike volt Jézus I. századi tanítványainak, s aki azt írta, hogy Isten „nem hazudik” (Titus 1:2, Újfordítású revideált Biblia). Ezenkívül az Írások olvasásakor és tanácsainak alkalmazásakor olyan bölcsességet nyilvánítunk ki, amelyet az emberek nem tudnak megszerezni önerőből, mivel a Biblia az a könyv, amely feltárja az Isten örök élethez vezető ismeretét.

’VÁGYAKOZZ’ AZ ISTEN ISMERETE UTÁN

21. Mit kell tenned, ha a Bibliából tanult dolgok némelyikét lesújtónak találod?

21 A Biblia tanulmányozása során valószínűleg olyan dolgokat ismersz meg, amelyek eltérnek attól, amire a múltban tanítottak. Talán még azt is észreveszed, hogy némely dédelgetett vallásos szokásod nem tetszik Istennek. Felismered majd, hogy Isten magasabb irányadó mértékek szerint ítéli meg a helyest és helytelent, mint amelyek általánosak ebben az engedékeny világban. Ezt lesújtónak találhatod először. De légy türelmes! Gondosan vizsgáld az Írásokat, hogy megleld az Isten ismeretét. Légy kész elfogadni annak lehetőségét, hogy a Biblia tanácsai kiigazítást tesznek szükségessé gondolkodásodban és cselekedeteidben.

22. Miért tanulmányozod a Bibliát, és hogyan segíthetsz másoknak is megérteni ezt?

22 Előfordulhat, hogy jó szándékú barátok és rokonok ellenzik, hogy tanulmányozd a Bibliát, de Jézus megmondta: „Valaki azért vallást tesz én rólam az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt; a ki pedig megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom azt az én mennyei Atyám előtt” (Máté 10:32, 33). Egyesek talán attól félnek, hogy valami szektával kerülsz kapcsolatba, vagy hogy fanatikussá válsz. Valójában azonban csupán arra törekedsz, hogy pontos ismeretet szerezz Istenről és igazságáról (1Timótheus 2:3, 4). Hogy másoknak is segíts ezt megérteni, légy ésszerű, és ne vitatkozz, amikor arról beszélsz nekik, mit tanulsz (Filippi 4:5). Emlékezz rá, hogy sokan „íge nélkül” nyeretnek meg, amikor bizonyságát látják annak, hogy a bibliai ismeret valóban javukra válik az embereknek (1Péter 3:1, 2).

23. Hogyan ’vágyakozhatsz’ az Isten ismerete után?

23 A Biblia így sürget minket: „Mint most született csecsemők, a tiszta, hamisítatlan tej után vágyakozzatok” (1Péter 2:2). Egy csecsemő rá van utalva arra, hogy táplálja őt édesanyja, és ragaszkodik e szükséglete kielégítéséhez. Ugyanígy mi is rá vagyunk utalva az Istentől jövő ismeretre. ’Vágyakozz’ a Szava után azáltal, hogy folytatod a tanulmányozást. Csakugyan, tűzd ki célul, hogy naponta fogod olvasni a Bibliát (Zsoltárok 1:1–3). Ez gazdag áldásokat hoz neked, mert a Zsoltárok 19:12 így szól Isten törvényeiről: „a ki megtartja azokat, nagy jutalma van.”

[Lábjegyzet]

^ 5. bek. Az „i. e.” jelentése az, hogy ’időszámításunk előtt(i)’, ami pontosabb a „Kr. e.” (’Krisztus előtt[i]’) jelölésnél. Az „i. sz.” azt jelenti, hogy ’időszámításunk szerint(i)’, és gyakran utalnak rá ’az Úr évében’ jelentésű „a. D.”, vagyis anno Domini kifejezéssel.

MÉRD LE ISMERETEDET

Milyen vonatkozásokban egyedülálló könyv a Biblia?

Miért bízhatsz a Bibliában?

Szerinted mi bizonyítja, hogy a Biblia Isten ihletett Szava?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kiemelt rész a 14. oldalon]

VEDD JÓ HASZNÁT A BIBLIÁDNAK

A Biblia alapos megismerése nem szükségszerűen nehéz. Használd fel tartalomjegyzékét, hogy megtanuld a bibliai könyvek sorrendjét és elhelyezkedését.

A Biblia könyveiben fejezetek és versek vannak a könnyű kezelhetőség végett. A fejezetek szerinti felosztás a XIII. században járult a könyvekhez, és a Görög Iratokat nyilvánvalóan egy XVI. századi francia nyomdász osztotta fel a jelenlegi versekre. Az első teljes Biblia, amely fejezet- és versszámokat tartalmazott, egy 1553-as francia kiadás volt.

Amikor írásszövegeket említünk e könyvben, az első szám a fejezetet jelöli, a következő pedig a versre utal. Például a „Példabeszédek 2:5” hivatkozás jelentése: a Példabeszédek könyve 2. fejezetének 5. verse. Ha fellapozod a megemlített írásszövegeket, akkor hamarosan könnyen boldogulsz a bibliai szövegek kikeresésével.

A Biblia alapos megismerésének az a legjobb módja, ha mindennap olvasod. Ez kihívásnak tűnhet először. De ha naponta 3-5 fejezetet elolvasol a hosszúságuktól függően, egy év alatt végigolvasod a Bibliát. Miért ne fognál hozzá már ma?

[Kiemelt rész a 19. oldalon]

A BIBLIA — EGYEDÜLÁLLÓ KÖNYV

● A Biblia „Istentől ihletett” könyv (2Timótheus 3:16). Bár emberek írták le a szavakat, Isten irányította gondolataikat, úgyhogy a Biblia valóban „Isten beszéde” (1Thessalonika 2:13).

● A Biblia írása 16 évszázadon át tartott mintegy 40, különböző hátterű író közreműködésével. Az elkészült mű mégis elejétől végéig összhangot mutat.

● A Biblia több ellenségeskedést élt túl, mint bármely másik könyv. A középkorban máglyán égettek el embereket csak azért, mert megtalálták náluk az Írásoknak egy példányát.

● A Biblia az első számú bestseller a világon. Részben vagy egészben több mint 2000 nyelvre fordították le. Több milliárd példányt nyomtattak ki belőle, és aligha van olyan hely a földön, ahol ne találnál Bibliát.

● A Biblia legrégibb részlete az i. e. XVI. századból származik. Ezzel megelőzi a hindu Rigvéda (i. e. 1300 körül), a buddhista „Hármas kosár” (i. e. V. század), az iszlám Korán (i. sz. VII. század), valamint a sinto Nihongi (i. sz. 720) megjelenését.

[Egész oldalas kép a 20. oldalon]