7. fejezet

Amit az emberiség megmentéséért tett Isten

1., 2. a) Hogyan értette meg egy római százados, ki az Isten Fia? b) Miért engedte Jehova, hogy meghaljon Jézus?

EGY tavaszi délutánon, közel kétezer évvel ezelőtt, egy római százados figyelte, hogyan hal lassú, gyötrelmes halált három férfi. E katona különösen az egyikükre figyelt fel — Jézus Krisztusra. Jézus faoszlopra volt szegezve. Halála pillanatának közeledtével a déli égbolt elsötétült. Amikor meghalt, a föld hevesen rázkódott, és a katona felkiáltott: „Bizony, ez az ember Isten Fia vala!” (Márk 15:39).

² Isten Fia! Igazat mondott e katona. Az imént volt tanúja a legfontosabb eseménynek, ami valaha is megtörtént a földön. Korábbi alkalmakkor maga Isten hívta Jézust szeretett Fiának (Máté 3:17; 17:5). Miért engedte Jehova, hogy meghaljon a Fia? Mert ez volt Isten eszköze arra, hogy megszabadítsa az emberiséget a bűntől és a haláltól.

KÜLÖNLEGES CÉLRA KIVÁLASZTVA

3. Miért volt helyénvaló, hogy Isten egyetlen-nemzett Fia különleges célra választassék ki az emberiséggel kapcsolatban?

³ Amint korábban már megtanultuk e könyvből, Jézus az emberi élete előtt is létezett. Isten „egyszülött [egyetlen-nemzett, NW ] Fiának” hívják, mert Jehova közvetlenül teremtette meg. Isten ezután minden egyéb dolog létrehozásához felhasználta Jézust (János 3:18; Kolossé 1:16). Jézus rendkívüli módon szerette az emberiséget (Példabeszédek 8:30, 31). Nem csoda, hogy Jehova arra választotta ki egyetlen-nemzett  Fiát, midőn az emberiség halálos ítélet alá került, hogy egy különleges cél érdekében tevékenykedjen!

4., 5. Mit tárt fel a Biblia a messiási Magról, még mielőtt Jézus a földre jött?

⁴ Amikor Isten kimondta az ítéletet Ádám, Éva és Sátán felett az Éden-kertben, úgy beszélt az eljövendő Szabadítóról mint „magról”. E Mag, vagyis utód azért jön el, hogy véget vessen a szörnyű bajoknak, melyeket Sátán, az Ördög, „ama régi kígyó” idézett elő. A megígért Mag valójában szétzúzza Sátánt és mindazokat, akik követték őt (1Mózes 3:15; 1János 3:8; Jelenések 12:9).

⁵ A századok múlásával Isten fokozatosan többet és többet tárt fel a Magról, másnéven a Messiásról. Miként a 37. oldalon lévő táblázatból kitűnik, számos prófécia adott részletes leírást földi életének sok vonásáról. Például rettenetes bánásmódot kellett elszenvednie, hogy betöltse szerepét Isten szándékában (Ésaiás 53:3–5).

AMIÉRT MEGHAL A MESSIÁS

6. A Dániel 9:24–26 szerint mit valósít meg a Messiás, és hogyan?

⁶ A Dániel 9:​24–26-ban feljegyzett prófécia megjövendölte, hogy a Messiás — Isten Felkentje — nagyszerű szándékot valósít meg. Azért jön a földre, hogy „vége szakadjon a gonoszságnak és bepecsételtessék a bűn, és hogy eltöröltessék a hamisság [’engesztelést nyerjen a bűn’, Úf ] és elhozassék az . . . igazság” örökre. A Messiás megszabadítja a halálos ítélettől a hűséges emberiséget. De hogyan teszi ezt meg? A prófécia megmagyarázza, hogy a Messiás „kiirtatik”, vagyis kivégzik őt.

7. Miért ajánlottak fel állatáldozatokat a zsidók, és mit árnyékoltak ezek elő?

⁷ Az ókori izraeliták jól ismerték a bűn miatti engesztelés gondolatát. Imádatukban, melyet az alatt a Törvény alatt mutattak be, melyről Isten gondoskodott számukra Mózesen keresztül, rendszeresen ajánlottak fel állatáldozatokat. Ezek arra emlékeztették Izráel népét, hogy az embereknek szükségük van valamire, ami engesztelést szerez bűneikért,  vagyis elfedi azokat. Pál apostol így foglalta össze az alapelvet: „vérontás nélkül nincsen bűnbocsánat” (Zsidók 9:22). A keresztényeket nem köti a Mózesi Törvény a követelményeivel, melyekhez az áldozatok is hozzátartoztak (Róma 10:4; Kolossé 2:16, 17). Azt is tudják, hogy az állatáldozatok nem hozhatnak tartós és teljes bűnbocsánatot. Ezek az áldozati felajánlások inkább egy sokkal értékesebb áldozatot árnyékoltak elő — a Messiás, vagyis Krisztus áldozatát (Zsidók 10:4, 10; vö. Galátzia 3:24). De megkérdezheted: „Csakugyan szükség volt rá, hogy meghaljon a Messiás?”

8., 9. Milyen értékes dolgokat veszített el Ádám és Éva, s hogyan hatottak ki cselekedeteik a leszármazottaikra?

⁸ Igen, a Messiásnak meg kellett halnia ahhoz, hogy meg lehessen menteni az emberiséget. Hogy felfogjuk, miért, vissza kell gondolnunk az Éden-kertre, és meg kell próbálnunk átlátni, milyen óriási dolgot veszített el Ádám és Éva, amikor fellázadt Isten ellen. Örök életre volt kilátásuk! Ezenkívül közvetlen kapcsolatban álltak Istennel mint gyermekei. De amikor elutasították Jehova uralmát, elveszítették mindezt, s bűnt és halált hoztak az emberi fajra (Róma 5:12).

⁹ Olyan volt ez, mintha ősszüleink eltékozoltak volna egy roppant nagy vagyont, hatalmas adósságba verve magukat. Ádám és Éva örökül hagyták utódaikra ezt az adósságot. Mivel nem születtünk tökéletesnek és bűntelennek, egytől egyig bűnösök és halandók vagyunk. Amikor megbetegszünk, vagy valami bántó dolgot mondunk, amit szeretnénk, ha visszavonhatnánk, akkor tapasztaljuk öröklött adósságunknak — az emberi tökéletlenségnek — a hatásait (Róma 7:21–25). Egyetlen reménységünk: visszanyerni, amit Ádám elveszített. A tökéletes emberi életet azonban nem tudjuk kiérdemelni. Mivel minden tökéletlen ember követ el bűnt, mindannyian halált érdemlünk, nem pedig életet (Róma 6:23).

10. Mire volt szükség annak visszavásárlásához, amit Ádám elveszített?

¹⁰ Mégis, fel lehetne-e ajánlani valamit cserébe azért az  életért, amelyet Ádám eljátszott? Isten igazságos irányadó mértéke egyensúlyt követel meg: „életért életet” (2Mózes 21:23). Így életet kellett felajánlani fizetségül az elveszített életért. De nem felel meg akárki élete. A Zsoltárok 49:8, 9 így beszél a tökéletlen emberekről: „Senki sem válthatja meg atyjafiát, nem adhat érte váltságdíjat Istennek. Minthogy lelköknek váltsága drága, abba kell hagynia örökre.” Akkor hát reménytelen a helyzet? Távolról sem.

11. a) Mit jelent a héberben a „váltság” szó? b) Ki válthatta meg egyedül az emberiséget, és miért?

¹¹ A héber nyelvben a „váltság” szó azt az összeget jelenti, amelyet azért fizetnek ki, hogy kiváltsanak egy foglyot, és egyenértékűségre is utal. Csak olyasvalaki ajánlhatta fel az egyenértékét annak, amit Ádám elveszített, akinek tökéletes emberi élete van. Ádám után Jézus Krisztus volt a földön született egyetlen tökéletes férfi. Ezért a Biblia „az utolsó Ádámnak” hívja Jézust, és biztosít minket arról, hogy Krisztus „önmagát” adta megfelelő „váltságul mindenekért” (1Korinthus 15:45; 1Timótheus 2:5, 6). Míg Ádám halált hagyott gyermekeire, addig Jézus hagyatéka az örök élet. Az 1Korinthus 15:22 rávilágít: „a miképen Ádámban mindnyájan meghalnak, azonképen a Krisztusban is mindnyájan megeleveníttetnek.” Jézust így helyénvalóan „örökkévalóság atyjának” hívják (Ésaiás 9:6, 7).

A VÁLTSÁG KIFIZETÉSÉNEK MÓDJA

12. Mikor lett Jézus a Messiás, és milyen életutat követett ezután?

¹² I. sz. 29 őszén Jézus elment rokonához, Jánoshoz, hogy megkeresztelkedjen és ezáltal felajánlja magát Isten akaratának a teljesítésére. Ennél az alkalomnál Jehova felkente Jézust szent szellemmel. Így lett Jézus a Messiás, vagyis Krisztus, az Istentől felkent személy (Máté 3:16, 17). Jézus ezután elkezdte három és fél éves szolgálatát. Bejárta szülőföldjét, prédikált Isten Királyságáról és hű követőket gyűjtött. De a jövendölésnek megfelelően hamarosan ellenségeskedésbe ütközött (Zsoltárok 118:22; Cselekedetek 4:8–11).

13. Milyen események vezettek el Jézusnak mint feddhetetlenségét megőrző személynek a halálához?

 ¹³ Jézus bátran leleplezte a vallási vezetők képmutatását, azok pedig meg akarták ölni. Végül álnok összeesküvést szőttek, amely ebből állt: elárulás, jogtalan letartóztatás, törvénytelen bírósági tárgyalás és a lázítás hamis vádja. Jézust ütlegelték, leköpdösték, kigúnyolták, és egy húsát feltépő ostorral megostorozták. A római helytartó, Ponczius Pilátus ezután kínoszlop általi halálra ítélte. Facölöpre szegezték, és függőleges testhelyzetben lógott rajta. Minden egyes lélegzetvétel kínszenvedéssel járt, és órákba telt, míg meghalt. E megpróbáltatás során Jézus mindvégig tökéletes feddhetetlenséget tanúsított Isten iránt.

14. Miért engedte meg Isten a Fia szenvedését és halálát?

¹⁴ Ekképpen i. sz. 33. niszán hó 14-e volt az a nap, mikor Jézus az életét adta „váltságul sokakért” (Márk 10:45; 1Timótheus 2:5, 6). Az égből Jehova láthatta drága Fia szenvedését és halálát. Miért engedte meg Isten, hogy ilyen borzalom történjen? Azért tette, mert szerette az emberiséget. Jézus kijelentette: „úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (János 3:16). Jézus halála azt is megtanítja nekünk, hogy Jehova a tökéletes igazságosság Istene (5Mózes 32:4). Némelyek esetleg azon csodálkoznak, miért nem tette félre Isten az igazságos alapelveit, melyek lelket követelnek lélekért, és miért nem hagyta figyelmen kívül az Ádám bűnös útját ellensúlyozó árat. Ennek az az oka, hogy Jehova mindig ragaszkodik törvényeihez, és még akkor is megtartja azokat, ha ez sokba kerül neki.

15. Mivel igazságtalanság lett volna megengedni, hogy Jézus örökre meghaljon, mit tett Jehova?

¹⁵ Jehova igazságossága azt is megkövetelte, hogy örömteli vége legyen Jézus halálának. Hiszen igazságos dolog lenne-e megengedni, hogy a hűséges Jézus örökre halálalvásban maradjon? Természetesen nem! A Héber Iratok megjövendölték, hogy Isten lojálisa nem marad a sírban  (Zsoltárok 16:10; Cselekedetek 13:35). Egy háromnapos időszak bizonyos részét töltötte halálalvásban, azután Jehova Isten feltámasztotta őt, hogy hatalmas szellemi lényként éljen (1Péter 3:18).

16. Mit tett Jézus, miután visszatért az égbe?

¹⁶ Jézus a halálával egyszer s mindenkorra feladta emberi életét. Miután feltámadt, hogy az égben éljen, életadó szellem lett. Mi több, amikor Jézus felment a világegyetem legszentebb helyére, újra egyesült drága Atyjával, és hivatalosan bemutatta Neki tökéletes emberi életének értékét (Zsidók 9:23–28). Ezután alkalmazni lehetett e drága élet értékét az engedelmes emberiségre. Mit jelent ez számodra?

KRISZTUS VÁLTSÁGA ÉS TE

17. Hogyan fordíthatjuk javunkra a Krisztus váltságáldozata alapján történő megbocsátást?

¹⁷ Figyeld meg három módját annak, ahogy Krisztus váltságáldozata már most javadra válik. Először: elérhetővé teszi a bűnök bocsánatát. A Jézus kiontott vérébe vetett hit által van a szabadulásunk a váltság alapján, igen, ’a bűneink bocsánata’ (Efézus 1:7). Így még ha súlyos bűnt követtünk is el, bocsánatot kérhetünk Istentől Jézus nevében. Ha igazán megbánást tanúsítunk, Jehova alkalmazza ránk a Fia váltságáldozatának értékét. Isten megbocsát nekünk, megadva a jó lelkiismeret áldását, és eltekint a halálbüntetéstől, melyet megérdemelnénk a bűnök elkövetéséért (Cselekedetek 3:19; 1Péter 3:21).

18. Milyen módon ad reménységet nekünk Jézus áldozata?

¹⁸ Másodszor: Krisztus váltságáldozata alapját veti a jövőre vonatkozó reménységünknek. János apostol azt látta látomásban, hogy „egy nagy sokaság, a melyet senki meg nem számlálhatott”, túl fogja élni a dolgok e rendszerének eljövendő, kataklizmaszerű végét. Miért maradnak életben, amikor Isten oly sok embert elpusztít? Egy angyal elmondta Jánosnak, hogy a nagy sokasághoz tartozók „megmosták az ő ruháikat, és megfehéritették ruháikat a Bárány [Jézus  Krisztus] vérében” (Jelenések 7:9, 14). Amíg hitet gyakorolunk Jézus Krisztus kiontott vérében, és összhangban élünk az isteni követelményekkel, addig tiszták vagyunk Isten előtt, és megvan a reménységünk az örök életre.

19. Hogyan bizonyítja Krisztus áldozata, hogy ő és az Atyja szeretnek téged?

¹⁹ Harmadszor: a váltságáldozat a legfényesebb bizonyítéka Jehova szeretetének. Krisztus halálában nyilvánult meg a világegyetem történelmének két legnagyobb, szeretetet kifejező cselekedete: 1. Isten abban megmutatkozó szeretete, hogy elküldte Fiát meghalni értünk; 2. Jézusnak az a szeretete, hogy készségesen felajánlotta magát váltságul (János 15:13; Róma 5:8). Ha igazán hitet gyakorolunk, ez a szeretet személy szerint is kiterjed mindnyájunkra. Pál apostol ezt mondta: ’az Isten Fia szeretett engem és önmagát adta értem’ (Galátzia 2:20; Zsidók 2:9; 1János 4:9, 10).

20. Miért kell hitet gyakorolnunk Jézus váltságáldozatában?

²⁰ Így hát fejezzük ki hálánkat az Isten és a Krisztus által mutatott szeretetért, mégpedig azzal, hogy hitet gyakorolunk Jézus váltságáldozatában. Ennek megcselekvése örök élethez vezet (János 3:36). De Jézus földi életének és halálának nem a megmentésünk volt a legfontosabb célja. Nem, Jézus a legfőbb szívügyének még egy ennél is nagyobb kérdést, egy egyetemes kérdést tekintett. Ahogy látni fogjuk a következő fejezetben, ez a kérdés mindannyiunkat érint, mert megmutatja, miért engedte meg Isten oly sokáig a gonoszságot és szenvedést e világban.

MÉRD LE ISMERETEDET

Miért kellett Jézusnak meghalnia az emberiség megmentése végett?

Hogyan történt a váltság kifizetése?

Milyen módokon válik javadra a váltság?

[Tanulmányozási kérdések]

 [Egész oldalas kép a 67. oldalon]