Ki az igaz Isten?
3. fejezet
Ki az igaz Isten?
1. Miért értenek egyet sokan a Biblia bevezető szavaival?
HA FELTEKINTESZ az égre egy felhőtlen éjszakán, nem ejt-e bámulatba, hogy tengernyi csillagot látsz? Mivel magyarázod létezésüket? És mit szóljunk a föld élőlényeiről — a színpompás virágokról, az elbűvölően daloló madarakról, az óceánban táncoló nagy erejű bálnákról? A felsorolást vég nélkül folytathatnánk. Mindez nem jöhetett létre véletlenül. Nem csoda, hogy sokan egyetértenek a Biblia bevezető szavaival: „Kezdetben teremté Isten az eget és a földet” (1Mózes 1:1).
2. Mit mond Istenről a Biblia, és mire buzdít minket?
2 Az emberiség nagyon megosztott az Istent érintő kérdésben. Némelyek személytelen erőnek hiszik Istent. Milliók vannak, akik halott ősöket imádnak, és úgy gondolják, Isten túl távol él ahhoz, hogy közeledni lehessen hozzá. De a Biblia feltárja, hogy az igaz Isten valóságos személy, aki szívből érdeklődik irántunk mint egyének iránt. Ezért buzdít minket a Biblia, hogy ’keressük’ Istent, mondván: „nincs messze egyikőnktől sem” (Cselekedetek 17:27).
3. Miért lehetetlenség képmást készíteni Istenről?
3 Hogyan néz ki Isten? Néhány szolgája látomásokat látott dicsőséges jelenlétéről. Ezekben úgy mutatta be magát jelképesen, mint aki trónon ül, s akitől lenyűgöző fényesség árad szét. De akik ilyen látomásoknak voltak szemtanúi, soha nem írtak le világosan kivehető arcot (Dániel 7:9, 10; Jelenések 4:2, 3). Ez azért van, mert „Szellem az Isten”; nincs fizikai teste (János 4:24, Vi). Valójában lehetetlenség pontos fizikai képmást készíteni Teremtőnkről, mivel „az Istent soha senki nem látta” (János 1:18; 2Mózes 33:20). A Biblia ennek ellenére sok mindent tanít nekünk Istenről.
AZ IGAZ ISTENNEK NEVE VAN
4. Egyebek között milyen jelentőségteljes címeket alkalmaz a Biblia Istenre?
4 A Biblia olyan kifejezésekkel írja le az igaz Istent mint „mindenható Isten”, „a felséges”, „Teremtő”, „tanító”, „Úr” és „örökkévaló király” (1Mózes 17:1; Zsoltárok 50:14; Prédikátor 12:3; Ésaiás 30:20, Úf; Cselekedetek 4:24; 1Timótheus 1:17). Az ilyen címeken való elmélkedés segíthet nekünk abban, hogy növekedjünk az Isten ismeretében.
5. Mi Isten neve, és milyen gyakran fordul elő a Héber Iratokban?
5 Istennek azonban van egy páratlan neve, amely egyedül a Héber Iratokban csaknem 7000-szer fordul elő, tehát többször, mint bármelyik őrá utaló cím. Úgy 1900 évvel ezelőtt a zsidók babonából felhagytak az isteni név kiejtésével. Az írott bibliai héberben nem voltak magánhangzók. Ezért nincs rá mód, hogy pontosan tudjuk, miként ejtették ki Mózes, Dávid és más ókori emberek az isteni nevet alkotó négy mássalhangzót (יהוה). Némely tudós úgy véli, hogy Isten nevét esetleg „Jahve” formában ejtették, de ezt nem állíthatják biztosan. A magyar kiejtés szerinti „Jehova” évszázadok óta használatos, és ennek a formának a megfelelője napjainkra sok nyelvben meghonosodott. (Lásd a 2Mózes 6:3-at és az Ésaiás 26:4-et.)
AMIÉRT HASZNÁLNOD KELL ISTEN NEVÉT
6. Mit mond Jehováról a Zsoltárok 83:19, és miért kell használnunk a nevét?
6 Isten páratlan Jehova neve arra szolgál, hogy megkülönböztesse őt minden más istentől. Ez az oka annak, hogy ilyen gyakran fordul elő e név a Bibliában, kivált annak héber szövegében. Sok fordító nem használja az isteni nevet, de a Zsoltárok 83:19 világosan kijelenti: „te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges Isten az egész földön.” Helyesen tesszük tehát, ha használjuk Isten személyes nevét, amikor őróla beszélünk.
7. Mit tanít meg nekünk Istenről a Jehova név jelentése?
7 A Jehova név egy olyan héber ige formája, amely azt jelenti, hogy ’lesz’. Ennélfogva Isten nevének jelentése a következő: ’előidézi, hogy legyen’. Jehova Isten így a Nagy Szándékozóként azonosítja magát. Ő mindig előidézi, hogy valóra váljanak szándékai. Csakis az igaz Isten viselheti méltán e nevet, mivel az emberek sohasem lehetnek biztosak abban, hogy sikerrel járnak terveik (Jakab 4:13, 14). Egyedül Jehova jelentheti ki: „Így lesz az én beszédem, a mely számból kimegy . . . , szerencsés lesz ott, a hová küldöttem” (Ésaiás 55:11).
8. Milyen szándékot jelentett be Jehova Mózesen keresztül?
8 A héber patriarchák, Ábrahám, Izsák és Jákób, mind segítségül hívták Jehova nevét, de nem ismerték az isteni név teljes jelentőségét (1Mózes 21:33; 26:25; 32:9; 2Mózes 6:3). Később, amikor Jehova feltárta azt a szándékát, hogy megszabadítja leszármazottaikat, az izraelitákat az egyiptomi rabszolgaságból, s „téjjel és mézzel folyó földet” ad nekik, talán lehetetlenségnek tűnt, amit mond (2Mózes 3:17). Isten azonban kihangsúlyozta neve örök jelentőségét, mivel megmondta prófétájának, Mózesnek: „Így szólj az Izráel fiaihoz: Az Úr [Jahve, K. f.], a ti atyáitoknak Istene, Ábrahámnak Istene, Izsáknak Istene és Jákóbnak Istene küldött engem ti hozzátok. Ez az én nevem mind örökké és ez az én emlékezetem nemzetségről nemzetségre” (2Mózes 3:15).
9. Hogyan vélekedett a fáraó Jehováról?
9 Mózes arra kérte Egyiptom királyát, a fáraót, hogy bocsássa el az izraelitákat a pusztába, hadd imádják ott Jehovát. De a fáraó, aki maga is istennek számított, és aki más egyiptomi isteneket imádott, így felelt: „Kicsoda az Úr [Jahve, K. f.], hogy szavára hallgassak, és elbocsássam Izráelt? Nem ismerem az Urat és nem is bocsátom el Izráelt” (2Mózes 5:1, 2).
10. Milyen intézkedésekhez folyamodott Jehova az ókori Egyiptomban, hogy megvalósítsa az izraelitákkal kapcsolatos szándékát?
10 Jehova ekkor fokozatos intézkedéseket tett, hogy megvalósítsa szándékát, összhangban cselekedve a neve jelentésével. Tíz csapást hozott az ókori egyiptomiakra. Az utolsó csapás Egyiptom minden elsőszülöttjét, köztük a büszke fáraó fiát is, megölte. Ezek után már az egyiptomiak mindent elkövettek azért, hogy elmenjen Izráel. Némely egyiptomira azonban oly nagy hatással volt Jehova hatalma, hogy csatlakozott az Egyiptomból kivonuló izraelitákhoz (2Mózes 12:35–38).
11. Milyen csodát vitt véghez Jehova a Vörös-tengernél, és mit kényszerültek elismerni az ellenségei?
11 Az önfejű fáraó és több száz harci szekeret felvonultató serege nekiindult, hogy visszaszerezze rabszolgáit. Az egyiptomiak közeledtekor Isten csodálatos módon kettéválasztotta a Vörös-tengert, hogy szárazon kelhessenek át az izraeliták. Midőn az üldözők a tenger medrébe léptek, Jehova „megállítá szekereik kerekeit és nehezen vonszoltatá azokat”. Az egyiptomi harcosok ezt kiáltották: „Fussunk az Izráel elől, mert az Úr [Jahve, K. f.] hadakozik érettök Égyiptom ellen.” De túl késő volt már. A hatalmas fal gyanánt álló vizek lezúdultak, és „elboríták a szekereket és a lovasokat”, a fáraónak „minden seregét” (2Mózes 14:22–25, 28). Jehova így nagy nevet szerzett magának, és ez az esemény máig sem merült feledésbe (Józsué 2:9–11).
12., 13. a) Számunkra milyen jelentősége van Isten nevének napjainkban? b) Mit kell megtanulniuk sürgősen az embereknek, és miért?
12 A névnek, amelyet Isten szerzett magának, nagy jelentősége van számunkra napjainkban. Az ő Jehova neve biztosíték arra, hogy előidézi minden szándékának a valóra válását. Ez eredeti szándékának megvalósítását is magában foglalja, hogy paradicsommá váljon a földünk (1Mózes 1:28; 2:8). Isten ezért ma meg fogja semmisíteni szuverenitása minden ellenségét, hiszen kijelentette: „meg kell tudniuk, hogy én vagyok Jehova” (Ezékiel 38:23, New World Translation). Ezután Isten beváltja az arra tett ígéretét, hogy átmenti imádóit egy igazságos új világba (2Péter 3:13).
13 Akik élvezni akarják Isten kegyét, azoknak kivétel nélkül meg kell tanulniuk, hogy segítségül hívják hittel a nevét. A Biblia ígérete így hangzik: „minden, a ki segítségül hívja az Úr [Jehova, NW] nevét, megtartatik” (Róma 10:13). Igen, a Jehova név nagyon jelentőségteljes név. Ha segítségül hívod Jehovát mint Istenedet és Szabadítódat, ez vég nélküli boldogsághoz vezethet téged.
AZ IGAZ ISTEN TULAJDONSÁGAI
14. Isten milyen alaptulajdonságait emeli ki a Biblia?
14 Izráel Egyiptomból való megszabadításának tanulmányozása kiemeli Isten négy alaptulajdonságát, melyek tökéletes egyensúlyban vannak. A fáraóval szembeni eljárásmódja feltárta félelmetes hatalmát (2Mózes 9:16). Annak mesteri módja, ahogy e bonyolult helyzetet kezelte Isten, bizonyította utolérhetetlen bölcsességét (Róma 11:33). Jehova az igazságosságát is nyilvánvalóvá tette, mert büntetést szabott ki népének önfejű ellenségeire és elnyomóira (5Mózes 32:4). Isten kiemelkedő tulajdonsága a szeretet. Jehova kimagasló szeretetet mutatott ki azzal, hogy beváltotta az Ábrahám leszármazottaival kapcsolatos ígéretét (5Mózes 7:8). Másképp is szeretetet mutatott ki, hiszen megengedte némely egyiptominak, hogy elhagyja hamis isteneit, és nagy hasznot merítsen abból, hogy az egyedül igaz Isten mellett foglal állást.
15., 16. Milyen módokon tanúsított és tanúsít szeretetet Isten?
15 A Bibliát olvasva észre fogod venni, hogy Isten legfőbb jellemvonása a szeretet, és sokféleképpen tanúsít szeretetet. Szeretetből tette például, hogy Teremtővé lett, és először szellemteremtményekkel osztotta meg az élet örömét. Az angyaloknak e százmilliói szeretik Istent és dicsérik őt (Jób 38:4, 7; Dániel 7:10). Isten azzal is szeretetet mutatott ki, hogy megteremtette a földet, és előkészítette azt a boldog emberi élethez (1Mózes 1:1, 26–28; Zsoltárok 115:16).
16 Isten szeretete sokkal több módon válik javunkra, hogysem mindet megemlíthetnénk. Először is Isten szerető módon olyan csodálatosan alkotta meg a testünket, hogy élvezni tudjuk az életet (Zsoltárok 139:14). Abból is látszik szeretete, hogy ad az égből „esőket és termő időket . . . betöltvén eledellel és örömmel a mi szívünket” (Cselekedetek 14:17). Mi több, Isten „felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak” (Máté 5:45). A szeretet ezenkívül arra indítja Teremtőnket, hogy segítsen nekünk megszerezni az Isten ismeretét és boldogan szolgálni őt imádóiként. Valóban, „az Isten szeretet” (1János 4:8). De egyéniségének sok más oldala is van.
„IRGALMAS ÉS KEGYELMES ISTEN”
17. Mit tanulunk Istenről a 2Mózes 34:6, 7-ből?
17 Miután átkeltek a Vörös-tengeren, az izraelitáknak még mindig szükségük volt arra, hogy jobban ismerjék Istent. Mózes érezte ennek szükségességét, és így imádkozott: „ha kedvet találtam szemeid előtt, mutasd meg nékem a te útadat, hogy ismerjelek meg téged, hogy kedvet találhassak előtted” (2Mózes 33:13). Mózes jobban megismerte Istent azután, hogy hallotta Isten saját kijelentését: „Az Úr, az Úr, irgalmas és kegyelmes Isten, késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú és igazságú. A ki irgalmas marad ezeríziglen; megbocsát hamisságot, vétket és bűnt: de nem hagyja a bűnöst büntetlenül” (2Mózes 34:6, 7). Isten egyensúlyban tartja szeretetét az igazságossággal, nem oltalmazva meg a szándékos bűnösöket helytelen cselekedeteik következményeitől.
18. Hogyan bizonyul Jehova irgalmasnak?
18 Miként Mózes megismerte, Jehova irgalmat tanúsít. Egy irgalmas személy szánalmat érez a szenvedők iránt, és igyekszik enyhülést hozni nekik. Így Isten könyörületesen bánt mindeddig az emberiséggel, lehetővé téve a maradandó szabadulást a szenvedéstől, betegségtől és haláltól (Jelenések 21:3–5). Előfordulhat, hogy Isten imádói csapásokat élnek át a jelenlegi gonosz világban uralkodó állapotok miatt, vagy ostobán cselekednek és bajba kerülnek. De ha alázatosan Jehovához fordulnak segítségért, ő megvigasztalja őket és segít nekik. Miért? Mert irgalmasságában gyengéden törődik imádóival (Zsoltárok 86:15; 1Péter 5:6, 7).
19. Miért mondhatjuk, hogy Isten kegyelmes?
19 Sokan, akik hatalmi állásban vannak, durván kezelnek másokat. Ezzel szemben Jehova mennyire kegyelmes alázatos szolgáihoz! Noha ő a legfelső hatalom a világegyetemben, mégis kimagasló kedvességgel bánik általánosságban az egész emberiséggel (Zsoltárok 8:4, 5; Lukács 6:35). Jehova az egyénekhez is kegyelmes, válaszolva azokra a könyörgéseikre, melyekben kimondottan a kegyéért esedeznek (2Mózes 22:26, 27; Lukács 18:13, 14). Isten természetesen nem köteles akárkivel kegyesen vagy irgalmasan bánni (2Mózes 33:19). Ezért mélységes értékelést kell mutatnunk Isten irgalma és kegyelmessége iránt (Zsoltárok 145:1, 8).
LASSÚ A HARAGRA, ELFOGULATLAN ÉS IGAZSÁGOS
20. Mi mutatja, hogy Jehova lassú a haragra és elfogulatlan is egyben?
20 Jehova lassú a haragra. Ez mégsem jelenti azt, hogy nem intézkedik, hiszen intézkedett, mikor elpusztította az önfejű fáraót és seregét a Vörös-tengernél. Jehova ezenkívül elfogulatlan. Ezért kegyelt népe, az izraeliták végül is elveszítették a kegyét, mivel örökösen helytelenül cselekedtek. Isten minden nemzetből elfogad embereket imádóiul, de csak azokat, akik alkalmazkodnak igazságos útjaihoz (Cselekedetek 10:34, 35).
21. a) Mit tanít nekünk Istenről a Jelenések 15:2–4? b) Mi fogja megkönnyíteni nekünk, hogy azt tegyük, amit helyesnek mond Isten?
21 A Bibliában lévő Jelenések könyve kiemeli annak fontosságát, hogy Isten „igazságos ítéleteiről” tanuljunk. Elmondja nekünk, hogy az égi teremtmények így énekelnek: „Nagyok és csodálatosak a te dolgaid, mindenható Úr Isten; igazságosak és igazak a te útaid, óh szentek Királya! Ki ne félne téged, Uram! és ki ne dicsőítené a te nevedet? mert csak egyedül vagy szent. Mert eljőnek mind a pogányok és lehajolnak előtted; mert a te [igazságos, Úf] ítéleteid nyilvánvalókká lettek” (Jelenések 15:2–4). Azzal mutatjuk ki, hogy egészséges módon féljük Jehovát, és tiszteljük őt, hogy alkalmazkodunk ahhoz, amit helyesnek mond. Ez könnyebb akkor, ha emlékeztetjük magunkat Isten bölcsességére és szeretetére. Minden parancsa javunkra szolgál (Ésaiás 48:17, 18).
’JEHOVA ISTENÜNK EGY’
22. Miért nem imádnak egy Háromságot, akik elfogadják a Bibliát?
22 Az ókori egyiptomiak sok istent imádtak, de Jehova „féltőnszerető Isten” (2Mózes 20:5). Mózes emlékeztette rá az izraelitákat, hogy „Jehová Istenünk, egy Isten” (5Mózes 6:4, Kámory fordítás). Jézus Krisztus megismételte e szavakat (Márk 12:28, 29). Ennélfogva, akik Isten Szavaként fogadják el a Bibliát, nem imádnak egy Háromságot, amely három személy vagy isten együttléte egyetlen istenben. A „Háromság” szó valójában még csak elő se fordul a Bibliában. Az igaz Isten egyetlen Személy, aki nem azonos Jézus Krisztussal (János 14:28; 1Korinthus 15:28). Isten szent szelleme nem személy. A szent szellem Jehova tevékeny ereje, amelyet szándékai megvalósítására használ fel a Mindenható (1Mózes 1:2; Cselekedetek 2:1–4, 32, 33; 2Péter 1:20, 21).
23. a) Hogyan erősödik majd az Isten iránti szereteted? b) Mit mondott Jézus az Isten iránti szeretetről, és mit kell megtudnunk Krisztusról?
23 Ha elgondolkozol rajta, milyen csodálatos is Jehova, nem értesz-e egyet azzal, hogy méltó az imádatodra? Szavát, a Bibliát tanulmányozva jobban meg fogod ismerni őt, és megtudod, mit vár el tőled, hogy örök jólétben és boldogságban élj (Máté 5:3, 6). Ezenfelül az Isten iránti szereteted is erősödik majd. Ez így van rendjén, hiszen Jézus megmondta: „Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből” (Márk 12:30). Nyilvánvaló, hogy Jézus ilyen szeretettel szerette Istent. De mit tár fel a Biblia Jézus Krisztusról? Mi a szerepe Jehova szándékában?
MÉRD LE ISMERETEDET
Mi Isten neve, és milyen gyakran jelenik meg az a Héber Iratokban?
Miért kell használnod Isten nevét?
Jehova Isten mely tulajdonságait tekinted különösen vonzónak?
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 29. oldalon]
Mennyire ismered mindenek Teremtőjét?
