8. fejezet

Miért engedi meg Isten a szenvedést?

1., 2. Hogyan reagálnak gyakran az emberek az emberi szenvedésre?

AMIKOR szerencsétlenségek történnek, melyek anyagi kárt okoznak és életeket követelnek, sokan nem tudják megérteni, miért fordulnak elő ilyen borzalmak. Másokat a bűnözés és erőszak mértéke, kegyetlensége és fékezhetetlensége  kavar fel. Talán te is eltűnődtél már azon, miért engedi meg Isten a szenvedést.

² Mivel nem találtak kielégítő választ e kérdésre, sokan elveszítették az Istenbe vetett hitüket. Úgy érzik, nem érdekli őt az emberiség. Mások, akik az élet velejárójának fogadják el a szenvedést, megkeserednek, és Istent okolják mindazért a gonoszságért, ami az emberi társadalomban tapasztalható. Ha voltak már ilyen érzéseid, akkor kétségkívül nagyon fog érdekelni, mit mond a Biblia e dolgokról.

NEM ISTEN OKOZZA A SZENVEDÉST

3., 4. Miért lehetünk biztosak benne, hogy nem Jehova okozza a gonoszságot és szenvedést?

³ A Biblia biztosít minket, hogy a körülöttünk látható szenvedésnek nem Jehova Isten az oka. Jakab, a keresztény tanítvány például ezt írta: „Senki se mondja, mikor kísértetik: Az Istentől kísértetem: mert az Isten gonoszsággal nem kísérthető, ő maga pedig senkit sem kísért” (Jakab 1:13). Mivel ez így van, lehetetlen, hogy Isten idézte elő azt a rengeteg bajt, ami csapásként sújtja az emberiséget. Ő nem hoz megpróbáltatásokat az emberekre azért, hogy alkalmassá tegye őket egy égi életre, és szenvedést sem okoz az embereknek azokért a gonosztettekért, amelyeket állítólag egy előző életben követtek el (Róma 6:7).

⁴ Ráadásul, még ha sok borzalom történt is Isten vagy Krisztus nevében, akkor sincs semmi a Bibliában, ami azt sugallja, hogy bármelyikük is jóváhagyta volna valamikor az ilyen cselekedeteket. Istennek és Krisztusnak semmi köze nincs azokhoz, akik szolgáiknak állítják ugyan magukat, de csalnak és szélhámoskodnak, gyilkolnak meg rabolnak, és sok egyéb olyan dolgot tesznek, amely szenvedést okoz az embereknek. Valójában „utálat az Úrnál az istentelennek úta”. Isten „messze van . . . az istentelenektől” (Példabeszédek 15:9, 29).

5. Többek között milyen tulajdonságai vannak Jehovának, és hogyan érez teremtményei iránt?

 ⁵ A Biblia úgy írja le Jehovát, mint aki „igen irgalmas . . . és könyörületes” (Jakab 5:11). A Biblia kijelenti, hogy Jehova „szereti az ítéletet [jogosságot, Úf ]” (Zsoltárok 37:28; Ésaiás 61:8). Nem bosszúvágyó. Könyörületesen törődik teremtményeivel, és mindegyiknek megadja, ami leginkább javára szolgál (Cselekedetek 14:16, 17). Jehova ezt teszi, amióta csak élet van a földön.

TÖKÉLETES KEZDET

6. Hogyan utal néhány legenda az emberiség történelmének korai szakaszára?

⁶ Mindannyian hozzászoktunk a fájdalom és szenvedés látványához, illetve érzéséhez. Ezért talán nehéz elképzelni egy szenvedés nélküli időt, ámde éppen ez volt a helyzet az emberi történelem kezdetén. Egyes nemzeteknek még a legendáik is ilyen boldog kezdetre utalnak. A görög mitológiában „az ember öt korszakából” az elsőt „aranykornak” hívták. Az emberek akkor boldog életet éltek, nyoma sem volt fáradságnak, fájdalomnak és az öregkorral járó bajoknak. A kínaiak úgy mondják, hogy a mitikus Sárga császár (Huang-ti) uralkodása alatt az emberek békének örvendtek, még a természeti erőkkel és a vadállatokkal is harmóniában éltek. A perzsáknak, egyiptomiaknak, tibetieknek, peruiaknak és mexikóiaknak mind vannak legendáik az emberi történelem kezdetének boldog és tökéletes időszakáról.

7. Miért teremtette meg Isten a földet és az emberiséget?

⁷ A nemzetek mítoszai csupán visszhangjai az emberi történelem legrégibb írott beszámolójának, a Bibliának. A Biblia tudatja velünk, hogy Isten egy Éden-kert nevű paradicsomba helyezte az első emberpárt, Ádámot és Évát, s megparancsolta nekik: „Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá” (1Mózes 1:28). Ősszüleink tökéletesek voltak, és előre tekinthettek arra, hogy meglátják, midőn az egész föld  paradicsommá válik, melyet egy tökéletes emberi család népesít be, maradandó békében és boldogságban élve. Ez volt Isten szándéka a föld és az emberiség megteremtésével (Ésaiás 45:18).

ROSSZINDULATÚ KIHÍVÁS

8. Milyen parancs betartását várták el Ádámtól és Évától, mégis mi történt?

⁸ Hogy továbbra is élvezhesse Isten kegyét, Ádámnak és Évának tartózkodnia kellett attól, hogy egyen „a jó és gonosz tudásának fájáról” (1Mózes 2:16, 17). Ha betartották volna Jehova törvényét, nem lett volna szenvedés, hogy tönkretegye az emberi életet. Engedelmeskedve Isten parancsának kimutatták volna, hogy szeretik Jehovát, és lojálisak hozzá (1János 5:3). De ahogy megismertük a 6. fejezetből, nem így alakultak a dolgok. Sátán ösztönzésére Éva evett annak a fának a gyümölcséből. Később Ádám is fogyasztott a tiltott gyümölcsből.

9. Milyen vitakérdést vetett fel Sátán Jehovát illetően?

⁹ Átlátod-e a történtek súlyosságát? Sátán ekkor Jehovának mint a Legfelségesebbnek állását támadta. Azt mondva, hogy „bizony nem haltok meg”, az Ördög cáfolta Isten szavait: „bizony meghalsz”. Sátán további szavai azt sejtették, hogy Jehova eltitkolja Ádám és Éva elől, hogy lehetőségük van olyanná lenni, mint Isten, s így nincs is szükségük Őrá, hogy meghatározza nekik, mi a jó és mi a rossz. Ezért Sátán kihívása vitatta Jehova mint az Egyetemes Szuverén állásának jogosságát és igazolhatóságát (1Mózes 2:17; 3:1–6).

10. Mire célozgatott Sátán az embereket illetően?

¹⁰ Sátán, az Ördög arra is célozgatott, hogy az emberek csak addig engedelmeskednek Jehovának, amíg az Isten iránti engedelmességből hasznot tudnak húzni. Más szóval, vitatta az emberi feddhetetlenséget. Sátán azzal a váddal hozakodott elő, hogy egyetlen ember sem marad önszántából lojális Istenhez. Sátánnak e rosszindulatú  állítását világosan feltárja a Jóbról szóló bibliai beszámoló, aki Jehova hűséges szolgája volt, és nagy próbán ment keresztül valamivel i. e. 1600 előtt. Ha elolvasod a Jób könyvének első két fejezetét, betekintést szerezhetsz abba, mi az oka az emberi szenvedésnek, és miért engedi meg Isten.

11. Milyen ember volt Jób, de milyen váddal hozakodott elő Sátán?

¹¹ Jób ellen, a „feddhetetlen, igaz” ember ellen támadást indított Sátán. Sátán először rossz indítékokat tulajdonított Jóbnak, felvetve a kérdést: „Avagy ok nélkül féli-é Jób az Istent?” Ezután az Ördög alattomos módon befeketítette Istent és Jóbot egyaránt, azt a vádat hozva fel, hogy Jehova megvásárolta Jób lojalitását azzal, hogy védelmezte és megáldotta. „De bocsássad csak rá a te kezedet — hívta ki Sátán Jehovát —, verd meg mindazt, a mi az övé, avagy nem átkoz-é meg szemtől-szembe téged?!” (Jób 1:8–11).

12. a) Mik azok a kérdések, melyekre csak akkor lehetne válaszolni, ha Isten megengedné Sátánnak, hogy próbára tegye Jóbot? b) Milyen eredménnyel járt Jób próbája?

¹² Vajon Jób csak azért a sok jóért szolgálta Jehovát, amit Istentől kapott? Ki tudná-e állni a próbát Jób feddhetetlensége? Ami pedig Jehovát illeti, megbízott-e annyira szolgájában, hogy megengedje a próbára tételét? Ezeket a kérdéseket akkor lehetne megválaszolni, ha Jehova megengedné Sátánnak, hogy a legkomolyabb próbák alá vesse Jóbot. Jób hűséges magatartása az Isten által megengedett próba alatt — ahogy beszámol erről a Jób könyve — elsöprően igazolta Jehova igazságosságát és az ember feddhetetlenségét (Jób 42:1, 2, 12).

13. Hogyan vagyunk érintettek abban, ami Édenben és Jóbbal történt?

¹³ De ami az Éden-kertben és Jóbbal történt, annak mélyebb jelentése van. A Sátán felvetette vitakérdések az egész emberiséget érintik, minket is, akik ma élünk. Isten nevét befeketítették, és kétségbe vonták szuverenitását. Isten teremtményének, az embernek igaz voltát megkérdőjelezték. Tisztázni kellett e vitakérdéseket.

 A VITAKÉRDÉSEK TISZTÁZÁSÁNAK MÓDJA

14. Ha rosszindulatú kihívással kerül szembe, hogyan járhat el, akit vádolnak?

¹⁴ Szemléltetésül: Tegyük fel, hogy többgyermekes, szerető szülő vagy egy boldog családban. Az egyik szomszédod, mondjuk, hazugságokat terjeszt rólad, azzal vádolva, hogy rossz szülő vagy. Mi a helyzet akkor, ha a szomszéd azt állítja, hogy a gyermekeid nem szeretnek, hogy csak azért maradnak melletted, mert nem tudnak jobbat, és otthagynának, ha valaki megadná nekik erre a lehetőséget. „Képtelenség!” — mondhatod. Az, de hogyan bizonyítanád ezt be? Némely szülő talán dühösen reagálna. Az effajta heves válasz — azonkívül, hogy még több problémát okozna — csak megerősítené a hazugságokat. Egy ilyen problémát úgy lehetne kielégítően kezelni, ha lehetőséget adnál vádolódnak az állítása bizonyítására, gyermekeidnek pedig  arra, hogy bizonyságot tegyenek az irántad érzett őszinte szeretetükről.

15. Hogyan döntött Jehova a sátáni kihívás kezelésével kapcsolatban?

¹⁵ Jehova olyan, mint a szerető szülő. Ádámot és Évát a gyermekekhez lehetne hasonlítani, Sátán pedig beleillik a hazudozó szomszéd szerepébe. Isten bölcs módon nem pusztította el rögtön Sátánt, Ádámot és Évát, hanem megengedte e helytelenül cselekvőknek, hogy tovább éljenek egy darabig. Ősszüleink így időt kaptak arra, hogy létrehozzák az emberi család első gyermekeit, és az Ördögnek is alkalma volt bebizonyítani, igaz-e az állítása, hogy ily módon tisztázni lehessen a vitakérdéseket. Isten azonban kezdettől fogva tudta, hogy bizonyos emberek lojálisak lesznek hozzá és ezzel hazugnak bizonyítják Sátánt. Mennyire hálásak vagyunk, hogy Jehova továbbra is megáldja és segíti azokat, akik szeretik őt! (2Krónika 16:9; Példabeszédek 15:3).

MI BIZONYOSODOTT BE?

16. Hogyan került a világ Sátán hatalma alá?

¹⁶ Sátán csaknem az egész emberi történelem folyamán szabad kezet kapott, hogy megvalósítsa az emberiség feletti uralmára szőtt alattomos terveit. Egyebek közt befolyással volt a politikai hatalmakra, és olyan vallásokat mozdított elő, amelyek ravasz módon feléje, semmint Jehova felé irányítják az imádatot. Így az Ördög „e világ Istenévé” vált, és „e világ fejedelmének” hívják (2Korinthus 4:4; János 12:31). Valóban, „az egész világ a gonoszságban [a gonosz hatalmában, Úf ] vesztegel” (1János 5:19). Vajon ez azt jelenti, hogy Sátán bebizonyította azt az állítását, mely szerint az egész emberiséget el tudná vonni Jehova Istentől? Semmiképpen! Jehova, miközben megengedte Sátánnak, hogy tovább éljen, lépéseket tett saját szándéka megvalósítására. Akkor hát mit tár fel a Biblia azzal kapcsolatban, hogy Isten megengedi a gonoszságot?

17. Mit kell emlékezetben tartanunk a gonoszság és szenvedés okát illetően?

 ¹⁷ A gonoszságot és szenvedést nem Jehova okozza. Mivel Sátán e világ uralkodója és a dolgok e rendszerének istene, ő és a támogatói a felelősek az emberi társadalom jelenlegi állapotáért és mindazért a gyötrelemért, amelyet elszenvedett az emberiség. Senki nem mondhatja jogosan, hogy Isten az oka az ilyen bajoknak (Róma 9:14).

18. Mi bizonyosodott be az Istentől való függetlenség gondolatáról azzal, hogy Jehova megengedte a gonoszságot és szenvedést?

¹⁸ Azzal, hogy Jehova megengedte a gonoszságot és szenvedést, bebizonyosodott, hogy az Istentől való függetlenség nem hozott létre jobb világot. Kétségtelen, hogy a történelmet a szerencsétlenségek szakadatlan sora jellemezte. Ennek az az oka, hogy az emberek a saját, független útjuk követését választották, és nem igazán vették figyelembe Isten szavát és akaratát. Amikor Jehova ókori népe és annak vezetői hűtlenül a „[népszerű, NW ] futó-pályát” követték, és megvetették az ő szavát, a következmények katasztrofálisak voltak. Isten ezt mondta nekik prófétáján, Jeremiáson keresztül: „Megszégyenülnek a bölcsek, megrémülnek és megfogattatnak! Ímé, megvetették az Úr szavát; micsoda bölcsességök van tehát nékik?” (Jeremiás 8:5, 6, 9). Mivel az emberiség általánosságban nem igazodott Jehova irányadó mértékeihez, egy kormány nélküli hajóhoz vált hasonlóvá, amely ide-oda hányódik egy viharos tengeren.

19. Milyen bizonyíték van arra, hogy Sátán nem tud minden embert Isten ellen fordítani?

¹⁹ Azzal, hogy Isten megengedte a gonoszságot és szenvedést, az is bebizonyosodott, hogy Sátán nem tudta az egész emberiséget elidegeníteni Jehovától. A történelem tanúsítja, hogy mindig voltak olyan egyének, akik hűek maradtak Istenhez, bármilyen kísértésekkel vagy viszontagságokkal kerültek is szembe. Az évszázadok során Jehova hatalma megmutatkozott a szolgái javára, és nevének hirdetése az egész földre kiterjedt (2Mózes 9:16; 1Sámuel 12:22).  A Zsidók 11. fejezete elénk tárja a hűeknek egy hosszú sorát, ideértve Ábelt, Énókhot, Noét, Ábrahámot és Mózest. A Zsidók 12:1 ’a bizonyságok nagy fellegének’ hívja őket. A Jehovába vetett rendíthetetlen hit példaképei voltak. A modern időkben is sokan vállalták a halált az Isten iránti töretlen feddhetetlenségükben. Az ilyen egyének hitükkel és szeretetükkel kétségbevonhatatlanul bizonyítják, hogy Sátán nem tud minden embert Isten ellen fordítani.

20. Mi bizonyosodott be Istenre és az emberiségre nézve azáltal, hogy Jehova megengedte a gonoszság és szenvedés folytatódását?

²⁰ Végül azzal, hogy Jehova megengedte a gonoszság és szenvedés folytatódását, bebizonyosodott, hogy egyedül Jehovának, a Teremtőnek van meg a képessége és joga az emberiség feletti uralkodáshoz, örök áldást és boldogságot hozva az embereknek. Az évszázadok folyamán az emberiség sok kormányzati formát kipróbált már. De milyen eredménnyel? Az összetett problémák és válságok, amelyekkel ma szembenéznek a nemzetek, meggyőzően bizonyítják, hogy csakugyan a „[maga kárára] uralkodik az ember az emberen” — amint arra a Biblia rámutat (Prédikátor 8:9). Egyedül Jehova tud segítségünkre sietni, és egyedül ő tudja megvalósítani eredeti szándékát. Hogyan fogja ezt megtenni, és mikor?

21. Mi vár Sátánra, és ki által fog ez megvalósulni?

²¹ Miután Ádám és Éva engedett Sátán alattomos tervének, Isten azonnal bejelentette az Ő szándékát a megmentés eszközére nézve. Jehova a következőket hirdette ki Sátánra vonatkozóan: „ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között, a te magod között, és az ő magva között: az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod” (1Mózes 3:15). Ez a kijelentés szavatolta, hogy az Ördög nem fog teret kapni ahhoz, hogy örök időkön át folytassa gonosztetteit. A messiási Királyság Királyaként a megígért Mag, Jézus Krisztus a ’fejére tapos’ majd Sátánnak. Igen, Jézus szétzúzza a lázadó Sátánt „hamar”! (Róma 16:20).

 MIT FOGSZ TENNI?

22. a) Milyen kérdésekkel kell szembenézned? b) Bár Sátán kitölti haragját azokon, akik hűek Istenhez, mégis miben lehetnek biztosak?

²² Ismerve a szóban forgó vitakérdéseket, kinek az oldalán állsz majd? Bizonyítani fogod-e cselekedeteiddel, hogy Jehova lojális támogatója vagy? Mivel Sátán tudja, hogy kevés az ideje, minden tőle telhetőt megtesz majd, hogy kitöltse haragját azokon, akik meg akarják őrizni feddhetetlenségüket Isten előtt (Jelenések 12:12). De te Istenre tekinthetsz segítségért, mert Jehova „meg tudja szabadítani . . . a kegyeseket a kísértésekből” (2Péter 2:9). Nem fogja megengedni, hogy azon felül kísértsenek meg, amit el tudsz viselni, és gondoskodik kiútról, hogy képes légy kiállni a kísértéseket (1Korinthus 10:13).

23. Mire tekinthetünk előre bizalommal?

²³ Bizalommal tekintsünk előre arra az időre, amikor Jézus Krisztus, a Király akcióba lép Sátán és összes követője ellen (Jelenések 20:1–3). Jézus végezni fog mindazokkal, akiket felelősség terhel azokért a csapásokért és felfordulásokért, amelyeket elszenvedett az emberiség. Míg el nem jön az az idő, addig a szenvedés egyik legfájdalmasabb formája a szeretteink elveszítése marad. Olvasd el a következő fejezetet, hogy megtudd, mi történik velük.

MÉRD LE ISMERETEDET

Honnan tudjuk, hogy Jehova nem okoz szenvedést az embereknek?

Melyek voltak azok a vitakérdések, melyeket Sátán vetett fel Édenben, és Jób napjaiban váltak világossá?

Mi bizonyosodott be azáltal, hogy Isten megengedte a szenvedést?

[Tanulmányozási kérdések]