Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

A jó hír szerzője — „Isten”

A jó hír szerzője — „Isten”

6. FEJEZET

A jó hír szerzője — „Isten”

1. Milyen különböző isteneket imádnak az emberek ma?

KICSODA tulajdonképpen az „Isten”? Az emberek sok száz milliói azt vallják, hogy a Biblia Istenében hisznek. Ahelyett azonban, hogy őt imádnák, egy titokzatos háromságistent imádnak. Sok száz millió hindu is háromságot imád, a háromfejű Trimurtit, azaz Brahmát, Visnut és Sivát a hinduk 330 millió istene és istennője mellett. Sok száz millió személy imádja Buddha különböző képmásait. A sintó vallásnak nyolcszáz milliárd istenből álló pantheonja van, beleértve a nap istennőjét, Amaterasu Omikamit is. Azután ott van az a sok száz millió ember, aki magát ateistának mondja. Egyesek közülük kijelentik, hogy „a vallás a népek ópiuma”; ennek ellenére ők maguk is szent helyekre fektetik és bálványozzák halott vezetőiket.

2. Mit kell mindegyikünknek megtudnia Istennel kapcsolatban? (1Korinthus 8:5, 6)

2 Valóban zavarba ejtő az egész földet birodalomként beborító vallásos világ isteneinek száma és sokrétűsége. Saját javunkra szolgál, ha elfogulatlanul megvizsgáljuk ezt a helyzetet és megállapítjuk, mi az igazság Istent illetően.

CSALÁDI ISTENEK

3. a) Kell-e szüleinket tisztelnünk? (5Mózes 5:16) b) Ésszerűen hova vezetne minket az ősök tisztelete? (1Mózes 3:1-6)

3 Sok ember van, aki őseit tiszteli és némelyek igen őszintén teszik ezt. Természetesen mindenkinek tisztelnie kell a szüleit és nagyszüleit, akik méltók az ilyen tiszteletre. Pál apostol a Tízparancs közül az ötödiket a következőképp idézte: „Tiszteld atyádat és anyádat, . . . hogy jól legyen dolgod, és hosszú ideig élhess a földön.” (Efezus 6:2, 3) De vajon azt jelenti ez, hogy imádatszerű tiszteletben kell részesítenünk őket? Ha ilyen imádatszerű tiszteletben részesítenénk őseinket, s ha ezt a történelem kezdetéig visszavezetnénk, úgy az emberiség ősszüleit, Ádámot és Évát is imádnunk kellene, akiknek az Éden kertjében elkövetett engedetlenség az egész emberiségre bajokat és boldogtalanságot hozott. Bizonyosan nem akarjuk azokat az ősöket imádni!

4. a) Mit szemléltetnek távol-keleti beszámolók a tiszteletre és az imádatra vonatkozóan? b) Hogyan írja le Istent a Máté 22:32, és miért? (1Thessalonika 4:13)

4 Néhány Távol-Keletről származó beszámoló szemlélteti annak a gyakorlati előnyét, hogy addig adjuk meg az idősebb személyeknek járó tiszteletet, amíg élnek:

Egy japán család leánya, aki szigorúan ragaszkodott a bibliai alapelvekhez, szeretettel gondoskodott buddhista szüleiről egészen a halálukig. Igazi vigaszul szolgált számukra. Ezzel szemben a fiúk semmiben sem volt szülei segítségére, amíg életben voltak. Haláluk után azonban vett nekik 300 dollárért egy butsudan-t (buddhista családi oltár), hogy imádatszerű tiszteletben részesítse őket.

Koreában egy fiatalember elfogadta a Biblia tanítását, amikor azonban visszatért szülőfalujába, az ősöket tisztelő szülei és a falu vénei heves ellenállásába ütközött. Amikor azonban kifejtette, hogy az élő szülőket tiszteli s nem a halott ősüket, egy 81 éves vén elismerte: „Inkább az élet útján kellene járnunk, mint a halottak útján.”

Az igazság az, hogy a Kereszténységen csakúgy, mint a nem keresztény országokban, az imádat nagy része a halottakért bemutatott misék, liturgikus énekek és más halotti szertartások köré összpontosul. A Biblia Istenéről azonban azt olvassuk, hogy Ő „nem a halottak, hanem az élők Istene”. (Máté 22:32) Még a halottak is élnek az ő emlékezetében, és kellő időben majd visszaadja életüket itt a földön. Így Ő nem helyesli a költséges és látványos temetési szertartásokat. Ki tehát ez az élő Isten.

„A BOLDOG ISTEN”

5. Mi „a boldog Isten” néhány tulajdonsága? (Zsoltárok 146:5, 6)

5 A Biblia úgy utal rá mint „a boldog Isten”-re, aki az emberiség számára írt „dicsőséges jó hír” Szerzője. (1Timótheus 1:11) Ő szereti az emberiség világát, és azt akarja, hogy mi is boldogok legyünk. Mint az egész világegyetem Teremtőjének, neki megvan a hatalma ahhoz, hogy boldoggá tegyen minket. Mint az egész örökkévalóságon át élő „Öregkorú”, rendelkezik azzal a felsőbbrendű bölcsességgel, amely szükséges ahhoz, hogy e földön boldog állapotokat hozzon létre. (Dániel 7:9) Isten „szereti az igazságosságot” és gondoskodik róla, hogy azok „birtokolják a földet . . . és lakjanak rajta örökké”, akik hűségesek hozzá és ragaszkodnak igazságos alapelveihez. (Zsoltárok 37:28, 29) A Biblia azt mondja erről a Teremtőről és Istenről:

„Mielőtt maguk a hegyek születtek, vagy hozzáfogtál, hogy létrehozd . . . a földet és a termőképes talajt, beláthatatlan időktől beláthatatlan időkig Isten vagy.” „Az örökkévalóság királyának, a halhatatlan, láthatatlan egyedüli Istennek legyen tisztelet és dicsőség örökkön örökké.” — Zsoltárok 90:2; 1Timótheus 1:17.

6. Miért lenne helytelen Istent bálványokhoz hasonlítani? (Ésaiás 42:5, 8)

6 A Biblia Istene az élő Isten, a magas szintű erkölcsi alapelvek Istene, aki megvalósítja azt a nagyszerű elhatározását, hogy az emberiséget boldoggá tegye. Az egyik zsoltáríró ezt mondja róla:

„A mi Istenünk az egekben van; mindent megcselekedett, amiben gyönyörűségét lelte.” (Zsoltárok 115:3)

Ennélfogva sose lehetne Őt élettelen, cselekedetre képtelen bálványokhoz hasonlítani! Azokról, akik ilyen bálványokban bíznak, ugyanez a zsoltáros a továbbiakban ezt mondja:

„Bálványaik ezüst és arany, földi ember kezeinek munkája. Szájuk van, de nem tudnak beszélni; szemük van, de nem látnak; fülük van, de nem hallanak. Orruk van, de nem szagolnak. Kezük van, de nem tudnak tapintani; lábuk van, de nem tudnak járni. Nem adnak hangot torkukkal. Készítőik és mindazok, akik bíznak bennük, éppen olyanok lesznek, mint ők.” (Zsoltárok 115:4-8)

Ahelyett, hogy halott bálványokat imádnánk, inkább az élő Istent kell imádnunk.

7. Miért kutassunk Isten megismerése után? (Zsoltárok 34:8 [Károli: 34:9])

7 Az igazi boldogság útja számunkra az, ha komolyan azon fáradozunk, hogy megismerjük ezt a boldog Istent, mert — ahogyan Pál apostol megállapítja — „Ő megjutalmazója lesz azoknak, akik öt komolyan keresik”. (Zsidók 11:6) Ezt az Istent nem túlságosan nehéz megtalálni, és félnünk se kell tőle. Ugyanaz a Pál, amikor bálványimádó görögöknek beszélt Istenről, ilyen magyarázatot adott róla:

„Athéni férfiak, látom, hogy minden dologban jobban átadtátok magatokat az istenségek félelmének, mint mások. Például amikor körüljártam és gondosan megfigyeltem szent tárgyaitokat, találtam egy oltárt is, amelyen ez a felirat állt: ,Az ismeretlen istennek,’ Nos, akit ti ismeretlenül isteni tiszteletben részesítetek, ezt hirdetem én nektek. A világot és a benne levő dolgokat teremtő Isten nem lakik kézzel csinált templomokban, hiszen ő az az Egyetlen, aki mennynek és földnek Ura. Nem emberi kezek gondoskodnak róla, mintha szüksége lenne valamire, hiszen Ő maga ad mindenkinek életet, leheletet és mindent. Ő teremtett egy emberből minden emberi nemzetet, hogy az egész föld színén lakjanak. Ő határozta meg az emberek itt lakásának kijelölt időszakait és határait, hogy keressék Istent, ha talán kitapogathatnák és valóban megtalálhatnák, jóllehet valójában nincs messze egyikünktől sem. Mivel általa van életünk, általa mozgunk és létezünk, ahogyan bizonyos közületek származó költők mondták: ,Mert mi is az ő nemzetsége vagyunk.’

Mivel tehát látjuk, hogy mi az ő nemzetsége vagyunk, nem kellene azt gondolnunk, hogy az isteni Lény hasonló aranyhoz, ezüsthöz, kőhöz vagy valamely művészi faragványhoz és emberi találmányhoz.” (Cselekedetek 17:22-29)

Néhányan Pál hallgatói közül gúnyolódtak, mások viszont meggyőződést szereztek és hittek az igaz Istenben.

ISTEN, A TEREMTŐ

8. Mit tudhatunk meg Istenről teremtési művei alapján? (Zsoltárok 19:1 [Károll: 19:2])

8 Napjainkban sokan tagadják Isten létezését. Egyesek azt mondják: „Isten halott”. De helyes-e az elképzelésük? Ilyen emberekről beszélve Pál egyik levelében megállapítja:

„[Isten] láthatatlan tulajdonságai világosan láthatók a világ teremtése óta, mivel a teremtett dolgokból érzékelhetők, még az ő örökkévaló hatalma és istensége is, úgyhogy számukra nincs mentség.” (Róma 1:20)

A roppant világegyetem összes csodáival együtt valóban kifejezője Isten „örökkévaló hatalmának”.

9. Mit ismertek el híres tudósok az ember helyzetéről a világegyetemben?

9 Olykor még híres tudósok is elismerték saját csekélységüket a teremtésben megnyilvánuló csodás hatalomhoz és bölcsességhez hasonlítva. Például Albert Einstein egyszer kijelentette:

„Számomra elég . . . elgondolkodni a világegyetem csodálatos — általunk csak homályosan felfogható — felépítésén, és alázatosan megkísérelni megérteni akár csak egy parányi részét is a természetben megnyilvánuló értelemnek.”

10. Hogyan győzte meg Newton egy barátját arról, hogy a Teremtő él?

10 Sir Isaac Newtonra, a ,nehézségi erő (gravitáció) törvényének’ felfedezőjére hasonlóképpen mély benyomást gyakorolt Isten láthatatlan tulajdonságainak nyilvánvalósága, amely tulajdonságok teremtési művéből láthatók. A következő beszámoló elmondja, hogyan tett Newton bizonyságot a Mindenható Istenbe vetett hitéről:

Egyszer Newton megbízott egy ügyes műszerészt azzal, hogy a naprendszer modelljét elkészítse számára. A bolygókat szemléltető golyókat egy hajtószerkezet mozgatta, élethűen utánozva a bolygók saját pályájukon történő mozgását az űrben. Egy nap Newtont ateista barátja látogatta meg. Mikor meglátta a modellt, működésbe hozta, és elragadtatásában felkiáltott: „Ki csinálta ezt?” Newton azt válaszolta: „Senki!” Az ateista azt felelte: „Valószínűleg bolondnak nézel! Valakinek csak csinálnia kellett, méghozzá egy lángésznek!” Ekkor Newton ezt mondta barátjának: „Ez itt csupán gyenge utánzata egy sokkal nagyszerűbb rendszernek, melynek törvényeit ismered, mégis képtelen vagyok meggyőzni téged arról, hogy ennek az egyszerű játéknak sem tervezője, sem alkotója nincsen. Ezzel szemben te váltig fenntartod azt a hitedet, hogy a nagyszerű eredeti, amelyről a terv készült, tervező és alkotó nélkül jött létre.”

Newton barátjának el kellett ismernie, hogy minden dolog nagy Tervezője és Alkotója Isten. Kétségtelenül nekünk is el kell ismernünk, hogy egy örökbölcs Teremtő alkotta a teremtés csodáit, melyek körülöttünk vannak az egekben és a földön! Milyen hálásaknak kell lennünk, hogy ez a hatalmas Teremtő szeretetében az embert ide, a földre helyezte, s hogy mélységesen érdeklődik irántunk!

ISTEN MAGASZTOS NEVE

11. a) Miért nagyon is ésszerű, hogy Istennek neve van? b) Mi Isten neve? (Ésaiás 12:2, 4) c) Hányszor fordul elő a Bibliában? d) Hogyan ismertette meg Isten a nevét sajátos módon Mózes napjaiban? (2Mózes 6:3, 7, 8)

11 Nekünk embereknek mindannyiunknak van nevünk. Istennek, a világegyetem legnagyobb Személyiségének szintén van neve. Mi ez a név? Isten magasztos neve körülbelül 7000-szer fordul elő a bibliai beszámolóban. Például a Zsoltárok 83:18 [Károli: 83:19] így beszél róla: „Te, akinek neve Jehova, egyedül vagy Legfelségesebb az egész föld felett.” Amikor Isten felhasználta Mózest, hogy az izraelitákat kiszabadítsa a kegyetlen egyiptomi fáraó kezéből, nevét igen sajátos módon ismertette meg. A fáraó megvetően mondta: „Ki Jehova, hogy engedelmeskedjem hangjának és elküldjem Izraelt?” (2Mózes 5:2) Jehova nagyon világosan megmutatta, hogy ki Ő! Miután tíz pusztító csapást mért Egyiptomra, Jehova Isten kivezette népét, majd csodálatosan kettéválasztotta a Vörös-tenger vizét, hogy átkelést biztosítson számukra. A fáraó hadseregének legjava pedig elveszett ugyanabban a vízben, amikor a hullámok ismét összecsaptak.

12. Milyen elhatározással van Isten neve kapcsolatban? (2Mózes 3:13-15)

12 Jehova ily módon mutatta meg, hogy magasztos neve kapcsolatban van azzal az elhatározásával, hogy megmenti azokat, akik szeretik Őt és engedelmeskednek neki. Ez olyasvalami, amit hálaadással fogunk értékelni, amikor Jehova rövidesen pusztulást hoz az istentelen emberek jelenlegi világára. Ahogyan Ezékiel próféta által maga Isten jelenti ki több mint hatvanszor: „Meg kell tudniuk, hogy én vagyok Jehova.” — Ezékiel 38:23.

13. a) Mit mondott Jehova Mózesnek saját tulajdonságaival kapcsolatban? b) Mi Isten legkiválóbb tulajdonsága? (Róma 8:38, 39) c) Hogyan találhatunk kielégítő válaszokat az élettel kapcsolatban felmerülő kérdésekre?

13 Ma azonban egyre többen kezdik megismerni Jehovát oly módon, hogy az áldást eredményez számukra a jövőben. Ennek a hatalmas Istennek csodálatos tulajdonságai vannak, amint Ő kijelentette prófétájának, Mózesnek:

„Jehova, Jehova irgalmas és kegyelmes Isten, lassú a haragra és bővelkedik szerető-kedvességben és igazságban. Megőrzi szerető-kedvességét ezrek számára, megbocsát tévedést, vétket és bűnt , de semmiképpen nem mentesít a büntetés alól.” (2Mózes 34:6, 7)

A Bibliában végig arról olvashatunk, hogy Jehova kifejezésre juttatja bőséges szerető-kedvességét azok iránt, akik lojálisan szolgálják Őt. „Isten szeretet.” (1János 4:8) Nagyvonalúan irgalmas az olyan emberek iránt, akik elfordulnak a világ gonoszságaitól és keresik az ő igazságosságát. Bővelkedik az igazságban, s ezt ki is fejezi a Biblia lapjain. Ha keressük igazságát, kielégítő válaszokat találunk sok olyan kérdésre, amelyek talán felmerülnek bennünk az élettel kapcsolatban.

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 48. oldalon]

Az emberiség sok istent imád. De ki az élő Isten?

[Kép a 49. oldalon]

Melyik hasznosabb: a halott ősök imádata vagy az élő szülők szeretettel párosult tisztelete?

[Kép az 55. oldalon]

Csak az élő Isten tudta megtervezni és megalkotni a naprendszert

[Kép az 56. oldalon]

יהוה JEHOVA

Isten megszenteli nevét azáltal, hogy a gonoszokat elpusztítja, hűséges szolgáit viszont megőrzi