Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Isten nem gyötör lelkeket

Isten nem gyötör lelkeket

11. FEJEZET

Isten nem gyötör lelkeket

1. Mit tanítottak és mit tettek vallási vezetők a „pokol”-lal kapcsolatban?

ÁLTALÁNOS tanítás a Kereszténységben, úgyszintén a keleti vallásokban is, hogy a gonosz személyek „lelke” kegyetlen gyötrelmeket áll ki a halál után egy tüzes „pokolban”. Az ilyen embertelen hitnézetük miatt a vallási vezetők közül sokan azt gondolták, hogy helyesen teszik, ha ráveszik az uralkodókat, hogy ebben az életben is kínozzanak meg és elevenen égessenek el embereket, különösen akkor, ha más hiten vannak.

2. a) Milyen Isten a Teremtő? (1János 4:8) b) Mi mutatja, hogy Isten nem helyeselheti a kínzást? (Jeremiás 7:31)

2 Jehova, a Teremtő azonban szerető Isten. Irgalmas és kedves. A gonoszok iránti magatartását az Ezékiel 18:23-ban így fejezi ki:

„Hát valóban gyönyörködöm-e én egyáltalán a gonosz halálában — ez a szuverén úr, Jehova kijelentése — s nem inkább abban, hogy elforduljon útjaitól és valóban életben maradjon?”

Jehova tehát még azt sem akarja, hogy meghaljon a gonosz személy, nemhogy gyötrődjék. Isten együttérzése és érdeklődése az emberiség iránt Jézus szavaiban jut kifejezésre a Máté 10:29-31-ben:

„Nem adnak-e el két verebet egy csekély értékű rézpénzért? Mégis egy sem esik közülük a földre Atyátok tudta nélkül. Nektek pedig még a fejetek hajszálai is mind számon vannak tartva. Ne féljetek azért: ti sok verebecskénél drágábbak vagytok.”

Az Isten, aki így tekinti az emberiséget, nem helyeselné személyek gyötrését sem ebben az életben, sem egy eljövendőben. A Biblia nem tartalmaz ilyen tanítást.

A „POKOL” GYÖTRELMEI TANÍTÁSÁNAK EREDETE

3. a) Mely vallások tanítják a gyötörtetés poklát? b) Hogyan különböznek egymástól egyes ilyen tanítások?

3 A „pokol” gyötrelmeinek gondolata az ókori Babilonból származik. Megtalálható az ókori Perzsia és Fönícia vallási tanításaiban is. A The Encyclopedia Americana (1956. kiadás, 14. kötet 82. oldal) azt mondja:

„A számos és jelentős részletbeli változat ellenére a pokol főbb vonatkozásai lényegében ugyanazok a hindu, perzsa, egyiptomi, görög, héber és keresztény teológusok felfogásában.”

Noha a történelem legtöbb vallása azt tanította, hogy létezik tüzes „pokol”, tanításuk mégis különbözött a pokol céljait illetően. Az Encyclopædia Britannica (1971. kiadás, 11. kötet, 320. oldal) mondja:

„A római katolikus egyház azt tanítja, hogy a pokol a büntetés állapota azok számára, akik súlyos bűnben haltak meg anélkül, hogy megbánták volna. A pokol mindörökké megmarad; szenvedésének soha nincs vége. . . . A hagyományos protestáns tanítás a pokolról egészen a mai időkig lényegében ugyanaz volt, mint a katolikus tanítás, s még mindig számos konzervatív protestáns csoport vallja ezt a felfogást.”

A hinduk és a buddhisták viszont azt tanítják, hogy a pokol a megtisztulás helye, akárcsak a katolikus „purgatórium”. Szerintük aki odakerül, újjászülethet — noha ritkán mint ember — miután rossz „karmá”-ja (cselekedetei) elégtek.

4. a) Mihez hasonlít a buddhista pokol? b) Milyen hasonló tanításokat találunk a római katolikus vallásban?

4 A buddhista pokol leírásában a fentebb idézett Encyclopædia Britannica kijelenti:

„Nyolc forró pokol és nyolc hideg pokol van, azonkívül a preták birodalma (ezek szellemek kis szájjal és óriási gyomorral, akiket éhség és szomjúság gyötör). A pokolban való születés az egyén rossz karmá-jának ,megérése’ következtében történik.”

Ez a könyv a 104. oldalon közöl néhány gondolatot az ebben a „pokolban” végzett feltételezett kegyetlen kínzásokról, és átvesz egy illusztrációt a buddhista tekercsből, melynek címe „Kanzen Choaku” (mely azt jelenti: a Jó ajánlása, a Rossz megbüntetése). Számos azonosságot árul el a római katolikus Dante „Inferno”-jával, amelynek egy részlete e könyv 105. oldalán található.

5. a) Mi volt és mi most is Jézus magatartása a bűnösök iránt? (Lukács 15:1, 2, 7) b) Csakis ki részesül örökké tartó büntetésben, és milyen módon? (2Thessalonika 1:8, 9)

5 Képes vagy elhinni, hogy egy ilyen pokol valóban létezik? Ésszerű ez? Természetesen ha olyan valláshoz kívánsz tartozni, amely ilyesmit tanít, teljesen szabadon megteheted. De a tüzes gyötrelemről szóló ilyen tanítások teljesen eltérnek attól, amit Jézus tanított. Ő boldogan segített adószedőknek, parázna nőknek és más bűnösöknek, akiket a korabeli vallási vezetők kivetettek. Ennek eredményeként ezek a személyek képesek voltak megtisztítani életüket és „felüdülést találni” lelküknek. (Máté 11:28-30) A Biblia azt mutatja, hogy csak a javíthatatlan gonoszok azok, akiket Isten mindörökre megbüntet — de nem örök gyötrelemmel, hanem azzal, hogy irgalmasan örökre kitörli őket a létből:

„A gonoszok . . . olyanok, mint a polyva, melyet elsodor a szél. . . . Maga a gonoszok útja is semmivé lesz.” — Zsoltárok 1:4, 6.

6. a) Miért nem igazolja a Lukács 16:19-31 a „pokoltűz gyötrelmei” tanítását? (Máté 13:10, 11) b) Hogyan teljesedett be ez a példázat? (Máté 21:45, 46)

6 Néhányan azonban talán Jézus példázatára hivatkoznak a Lukács 16:19-31-ben, mely úgy írja le a gazdag embert, mint aki a gyötrelem „lángoló tüzében” van. A szótár „rövid, kitalált történet”-ként határozza meg a példázat szót — tehát nem olyasmiként, ami betű szerint megtörténik a valóságos életben. Jézus a példázattal azt szemléltette, hogyan „halnak” meg jelképesen a zsidó vallási vezetők mint osztály Isten kegyének élvezését illetően és hogyan esnek nyomorúságba, mialatt itt élnek a földön. S ez meg is történt, amikor hallották Jézusnak ellenük elhangzó kijelentéseit. A Biblia egyáltalán nem beszél arról, hogy Isten kínozna embereket a halál után a „pokol tüzében”. * A tűz által történő kínzás gondolata teljesen idegen Jehova Istentől. Ő határozottan elítélte a hitehagyott zsidókat azon „utálatos dolog” miatt, hogy „fiaikat és leányaikat átvitték a tűzön Moloknak”, Ammon istenének. — Jeremiás 32:35; 2Krónika 28:3.

7. a) Ki a „hazugság atyja” a gyötrelem „poklával” kapcsolatban, és hogyan használták fel ezt a hazugságot vallási vezetők? (2Korinthus 11:13-15) b) Hogyan bizonyult viszont Jehova a „minden vigasztalás Istenének”? (Róma 15:5, 6)

7 Miként a lélek halhatatlanságának tana, a gyötrelem „pokla” tanítása szintén a babiloni hazugságon alapszik, mely szerint az ember lelke tovább él a halál után. Ennek a hazugságnak Sátán a forrása, aki a „hazugság atyja”. (János 8:44) Valláspapok és lelkészek hatásosan felhasználták ezt a hazugságot: sok embert tartottak vallási szektájuk rabságában azzal, hogy beléjük csepegtették a halál utáni tüzes „pokol”-tól való félelmet. Ezzel ellentétben Jehova „mint a gyengéd irgalmasság Atyja és minden vigasztalás Istene” ragyogó és boldog jövőt szán a bűnös emberiség halottainak, akiknek feltámadást ígért. — 2Korinthus 1:3, 4.

GYÖTRELMEK EBBEN AZ ÉLETBEN

8. Hogyan mutatta meg a katolikus és a protestáns vallás az olyan személyekkel kapcsolatos bánásmódjában, akik nem értettek egyet velük, hogy nem követi Isten tanítását és példáját? (Máté 7:21-23)

8 Ebből az is következik, hogy Isten nem helyesli élő lelkek gyötrését ebben az életben sem. A katolikus egyház a hírhedt inkvizíciót használta fel az „eretnekek”-nek bélyegzett emberek kiirtására, akiket kegyetlen kínzások után máglyán égettek meg. A katolikus inkvizíció csupán a tizenhatodik században több mint 300 000 „eretneket” égetett el ily módon. Az akkor protestáns reformátorok sem voltak ártatlanok. Az egyik nevezetes eset Szervét Mihály elégetése volt Genf közelében. Őt azért küldték máglyára, mivel nyíltan prédikálta az igazságot, hogy a háromságtan és a csecsemők keresztelése ellentétes a Biblia tanításával. Kálvin János, a presbiteriánus egyház egyik megalapítója a halálbüntetés mellett érvelt és végignézte, hogyan sütötték meg betű szerint elevenen Szervétet, akit mintegy öt órán át égettek lassú tűzön, míg végre meghalt.

9. Milyen tulajdonságai miatt bízhatunk Jehovában? (Zsoltárok 11:7)

9 Jehova, a ,szeretet Istene’ sohasem helyeselt ilyen kínzásokat. Minden ember az ő szerető-kedvessége iránti teljes hittel és bizalommal fordulhat hozzá.

„Mily drága a te szerető kedvességed, ó Isten! A te szárnyaid árnyékában keresnek menedéket az emberek fiai.” — Zsoltárok 36:7 [Károli: 36:8]

10. Egyetértesz-e azzal, hogy a csúfolódókat úgy kezeljék, mint ahogyan azt a Lótusz-könyv leírja?

10 A szerető Isten nem helyesli a lelkek gyötrését olyan módon sem, ahogyan azt a japán Nichiren Buddhizmus szent könyvében, az „Igazság Lótuszvirágai”-ban leírják. Ez a könyv a 28-ik, utolsó fejezetében kijelenti:

„Az, aki kigúnyolja ezen könyv híveit, annak minden létében törjék össze a fogait és szedjék külön azokat, ajka legyen csúnya, orra lapos, lábai és kezei elcsavartak, szemei kancsalok, teste utálatos; borítsák fekélyek, testéből genny és vér folyjon, belei víztől puffadjanak fel, akadjon el a lélegzete és mindenféle betegségben és komoly járványban szenvedjen. Ha tehát valaki meglát — akár távolról is — olyan embert, akinél ez a könyv van, álljon fel és ugyanolyan tiszteletet tanúsítson iránta, mint Buddha iránt.”

Bizonyára nem lenne helyes dolog még egy csúfolódót sem ilyen módon sújtani! Nem lenne egy cseppet sem szeretetre méltó dolog ilyen örök nyomorúságba taszítani őt. A Biblia azt mutatja, hogy a bűnösök lelke sohasem éli túl a test halálát, s így nem kínozhatják egy másik létben. Azok a lelkek „meghalnak”. — Ezékiel 18:4.

VAN-E LÉLEKVÁNDORLÁS?

11. Mi a „lélekvándorlás” tana, amely közös a buddhizmusban és a hinduizmusban?

11 A már említett szent könyv leírásában a feltételezett kínzásokat a gúnyolódóra „minden létében” alkalmazni kellett. Ezzel utalás történik a buddhizmusban és a hinduizmusban közös tanításra, mely szerint a halál beálltakor a lélek „átvándorol” vagy átmegy egy másik testbe. Akik hisznek ebben, úgy érzik, hogy már számtalan életet éltek eddig is, és továbbra is átmennek egyik életből a másikba újjászületések végtelen ciklusán keresztül. Az egyik életben véghezvitt „karma” (cselekedetek) határozza meg, hogy milyen típusú élet lesz a soron következő.

12. Hogyan írják le a hindu írások a karma-törvényt, és mi a te véleményed ezekkel a kijelentésekkel kapcsolatban?

12 Az egyik hindu írás, a Chandogya Upanishad így magyarázza a karma-törvényt:

„Azoknál, akik itt jó magaviseletűek — minden bizonnyal az a kilátásuk, hogy kellemes hasba, egy Brahmin [pap] hasába, egy Kshatriya [katona] hasába, vagy egy Vaisya [földműves vagy kereskedő] hasába kerülnek. De akik itt botrányos magatartásúak — azoknak minden bizonnyal az a kilátásuk, hogy egy kutya hasába, egy sertés hasába, vagy egy kitaszított hasába jutnak.”

Ugyanilyen szemléletet árulnak el a nőkkel kapcsolatban a hindu Manu-kódexből vett kivonatok is:

„Még ha erények nélkül való, másutt keres élvezetet vagy hiányoznak a jó tulajdonságai, a férjet akkor is istenként kell imádnia a hűséges feleségnek . . . Ha megszegi a férje iránti kötelességét, a feleség kegyvesztett lesz ebben a világban; halála után egy sakál méhébe kerül és betegségek gyötrik bűnének büntetéseként.”

13. a) Milyen hatással van az emberekre a lélekvándorlás tana? b) Mit mondanak arról, hogy miként lehet eljutni a Nirvánába?

13 Természetesen a hinduk és mások szabadon hihetik azt, amit akarnak. De vajon boldoggá teszi őket az ilyen hit? John Noss professzor ezt írja a Man’s Religions (Az Ember Vallása) című könyvében:

„A hinduk úgy beszélnek az újraszületési folyamatról, mint ,A Kerék’-ről. Kétségbeeséssel tekintenek rá . . . szinte eláll a szívverésük arra a gondolatra, hogy sok milliárd újraszületés lehetőségének hosszú sora áll előttük.”

A hinduizmus tanítása szerint amikor valaki rájön arra, hogy az ő valódi énje Istennek egy része, akkor elveszítheti a további fizikai élet utáni vágyát, kimenekülhet az újraszületési körforgásból és eljuthat a Nirvánába. Egyes hindu szerint ezt jógázással vagy önkívületig fokozott tánccal és énekkel is el lehet érni. Japánban a Zen buddhizmus szintén az elmélkedést hangsúlyozza mint a Nirvánához vezető utat.

14. Mi a Biblia világos tanítása a holtak állapotáról és reménységéről? (1Korinthus 15:20, 21)

14 Hadd kövessék e vallások hívei ezeket a tanításokat, ha nekik úgy tetszik. Ezzel ellentétben viszont a Biblia egyszerű, könnyen érthető tanítást közöl arról, hogy minden ember halandó lélek, mivel bűnt és halált örökölt az első embertől, Ádámtól. A halál az út vége minden lélek számára addig a boldog időpontig, amikor Isten feltámasztja a halottakat:

„A bér, amit a bűn fizet, halál [nem a kínokat okozó tűz, sem az újraszületési ,Kerék’]; de az ajándék, amelyet Isten ad, örökké tartó élet az úr Jézus Krisztus által.” (Róma 6:23)

Felmerül tehát a kérdés: Miért tűri oly hosszú ideje Isten a hamis vallásos tanításokat? Miért engedi meg mindazt a boldogtalanságot, amely továbbra is sújtja az emberiséget?

[Lábjegyzet]

^ 6. bek. Lásd „Vajon a jelenlegi élettel mindennek vége?” című könyvet a 98-110. oldalon!

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 95. oldalon]

Isten törődik a madarakkal; velünk még inkább

[Kép a 99. oldalon]

Nem örök gyötrelem, hanem a paradicsomi élet lehetősége áll a bűnös emberiség előtt

[Kép a 100. oldalon]

Tízezrek haltak meg a Kereszténység tüzes üldözései folyamán

[Képek a 102. oldalon]

A Karma-törvény végnélküli újraszületések „kerekét” tanítja

[Kép a 104. oldalon]

A buddhista tekercs így mutatja be a rossz lelkek kínzását a „pokolban”

A buddhista „pokol” helyzetképeinek leírása, ahogyan azt a 104. oldalon találjuk, fentről lefelé követve: a pokolba vezető út, gyilkos szelek, a szomjúság és a nélkülözés útja, a tűk hegye, vetkőztető boszorkány, a vér tava, búvóhely a világ elől, a levágatás útja, az ismétlődő életek pokla, ürülék és sár helye, a fekete kötelek pokla, a pokol gyülekezete, a kardpengék barlangja, a kiáltások és sikolyok pokla, a homály és a tűz szele, a végső agónia pokla, a meg nem szűnő kínok pokla.

[Kép a 105. oldalon]

A római katolikus „lnferno”, ahogyan Dante elképzelte