Mi a könyv tartalma?
3. FEJEZET
Mi a könyv tartalma?
1. Mit mond nekünk a Biblia az életről (Példabeszédek 21:21)
MI A benyomásod, amikor kezedbe veszel egy Bibliát? Vajon azt mondod: ,Milyen nagy könyv!’ vagy ,Nekem ezt túl nehéz megértenem’? Igaz, a könyv valóban nagy. De nagy könyvre van szükség ahhoz, hogy Teremtőnknek az emberiségre vonatkozó szeretetteljes elhatározását le lehessen írni. A Biblia olyan emberek életével foglalkozik, mint amilyenek mi is vagyunk. Bemutatja az életet a maga valóságában, örömeivel és bánataival, sikereivel és hibáival. Közli velünk, hogyan kerülhetjük el vagy oldhatjuk meg a nehézségeket, és hogyan lehet valódi életcélunk. Ha belemélyedsz a Biblia tartalmának tanulmányozásába, nem azt fogod megállapítani, hogy nehéz megérteni, hanem hogy nagyszerű magyarázatot ad arra vonatkozóan, hogyan „ragadjuk meg szilárdan a valódi életet” mely az emberiség előtt áll. — 1Timótheus 6:19.
AZ ELSŐ ÖT KÖNYV
2. a) Sorold fel a Biblia első öt könyvét! b) Ki írta ezeket, milyen nyelven és mikor?
2 Nézzük először a Biblia öt bevezető „könyvecské”-jét, Mózes első öt kis könyvét, a Genezist, Exodust, Leviticust, Numerit és Deuteronomiumot. Ezeket gyakran Pentateuch néven említik, melynek jelentése „öt tekercs”, mivel valószínű, hogy eredetileg különálló állatbőr tekercsekre írták őket. Mózes próféta írta mindezeket a könyveket héberül több mint 3400 évvel ezelőtt. Nagyon fontos megtudnunk, hogy mit tartalmaznak ezek a könyvek.
3. a) Mit mond el Mózes első könyve a korai történelemről? b) Mire mutat rá a Szabadítót illetően?
3 Az öt könyv közül az első, a Genezis (Mózes első könyve) az egek és a föld, a földön levő dolgok és az ember teremtéséről számol be. Leírja, hogyan kezdődött el a gonoszság a földön, amikor az első férfi és nő, Adám és Éva engedetlenek lettek Teremtőjükkel szemben, és hogyan ígért Isten egy Szabadítót, a „mag”-ot. Felhívja figyelmünket néhány férfi, mint például Noé hűségére, és elbeszéli az akkori romlott világ megsemmisítését egy — az egész világra kiterjedő — özönvíz által. Megmagyarázza a jelenkori nemzetek és nyelvek eredetét, s kimutatja, hogy a „mag” a hűséges Ábrahám vonalán jön el. (1Mózes 3:15; 12:3; 22:17, 18) Mózes első könyve azonkívül részletesen leír eseményeket Ábrahám, Izsák, Jákob és József patriarchák életéből. Jákobot Izraelnek is hívták, s ezért nevezik leszármazottait izraelitáknak. Ez a felvillanyozó történelmi tudósítás segít nekünk, hogy Isten szándékát hosszú távon szemlélhessük.
4. Mit tartalmaz Mózes további négy könyve, és miért értékesek nekünk napjainkban? (5Mózes 32:46, 47) b) Milyen törvényeket tartalmaznak ezek a könyvek, és hogyan befolyásolták ezek az emberiséget?
4 A Pentateuch többi négy könyve Mózes életének eseményeit írja le, közöttük az izraeliták csodálatos megszabadítását a Vörös-tengernél, és a nép magatartását különböző próbák alatt. Ezeket mind a mi figyelmeztetésünkre jegyezték fel. Ezek a könyvek tartalmazzák a Tízparancsot és más törvényeket is, melyekből az emberiség nagy hasznot merített. Ezek közül a törvények közül Mózes sokat megismételt és kibővített az ötödik könyvben.
KÉSŐBBI TÖRTÉNELMI KÖNYVEK
5. Milyen eseményeket ismertet a Biblia következő tizenkét könyve?
5 Ezután egy tizenkét könyvecskéből álló sorozat következik Józsuétól Eszterig, mely a bibliai feljegyzésnek több mint egynegyedét teszi ki. Ez Isten választott népének, Izraelnek a történetét tartalmazza, és több mint ezer évet foglal magába i. e. 1473-tól, attól az évtől, amikor Józsué, Mózes utódja átvezette őket a Jordán folyón az Ígéret Földjére, egészen az i. e. 443. évig. Érdekes és tanulságos elolvasni az élethűen leírt eseményeket, melyekről ezeken a lapokon számolnak be. Ha megfigyeljük, hogyan bánt Isten az emberekkel a bibliai időkben, megtudjuk, hogyan nyerhetjük el tetszését ma, hogy áldásaiban részesüljünk.
6. Milyen tárgyilagos képet nyújt a Józsué, Bírák és Ruth könyve? (Bírák 2:7, 11, 20-22)
6 Józsué, a Bírák és Ruth könyve az i. e. 1107-ig eltelt időről számol be, tárgyilagos képet adva a csapásokról és az áldásokról, melyeket Izrael népe átélt aszerint, hogy engedelmeskedett-e Istenének vagy sem.
7. a) Mit írnak le az 1Sámuel-től Eszter könyvéig terjedő könyvek? b) Miért tartalmaznak többet, mint csupán történelmet? (Róma 15:4)
7 A Sámuel első könyvétől a Királyok második könyvéig terjedő történelmi beszámolók Izrael királyságának i. e. 1117-ben történt megalapításáról, valamint Dávid és Salamon királynak a következő évszázadban bekövetkező dicsőséges uralkodásáról számolnak be. Ezután leírják a nemzet i. e. 997-ben történt felosztását Izrael északi és Júda déli királyságára, majd azokat az eseményeket, melyek oda vezettek, hogy Asszíria elpusztította Izraelt i. e. 740-ben, Babilon pedig Júdát i. e. 607-ben. A Krónikák két könyve, melyet Ezsdrás pap, egy szakképzett másoló írt le, felsorolja a korai nemzetségtáblázatokat és megismétli Izrael és Júda királyságának történelmét. Ezsdrás, Nehémiás és Eszter könyve a perzsa király, Cirusz határozatától számítva követi a zsidó történelem eseményeit egészen i. e. 443-ig. A határozat értelmében a zsidókat szabadon bocsátották a babiloni fogságból i. e. 537-ben. Mindezek a könyvek sokkal többet tartalmaznak, mint csupán történelmet. Értékes figyelmeztetéssel szolgálnak mindazok számára, akik szeretik az igazságosságot, és előremutatnak az emberiség megígért Szabadítójára.
KÖLTŐI KÖNYVEK
8. Ki írta Jób könyvét és miért fontos számunkra ez a könyv? (Jób 2:4, 5)
8 A következő öt „könyvecské”-t a költői könyveket Izrael történelme folyamán különböző időkben írták. Jób könyvét nyilvánvalóan Mózes írta a Pentateuch-hal körülbelül azonos időben. Ez a könyv Sátánként, szellem-személyként mutatja be Isten fő ellenfelét. Megmutatja, miért engedte meg Isten oly hosszú időn át Sátán gonosz uralmát a földi ügyek felett, valamint megismerteti velünk, hogy Isten megjutalmazza azokat, akik megőrzik iránta való feddhetetlenségüket a Sátántól jövő gyalázat és üldözések ellenére.
9. a) Ki írta a legtöbb zsoltárt, és mit tartalmaznak ezek? b) Ki írta a többi költői könyvet, s miért értékesek ezek számunkra? (Példabeszédek 3:5, 6) c) Mikor írták ezeket a könyveket?
9 A Zsoltárok, melyeknek körülbelül a felét Dávid király írta, a dicséret és a hálaadás imái Isten szerető kedvességéért. Sok jövendölést is tartalmaznak a megígért Szabadítóra vonatkozóan. A Példabeszédek, Prédikátor és Énekek Éneke könyveket csaknem kizárólag Dávid fia, Salamon írta. Ezek sok gyakorlati bölcsességet tartalmaznak, s ezért különösképpen értékesek számunkra, mivel segítenek leküzdeni az élet mindennapos nehézségeit. Ezeket a költői könyveket legnagyobb részben az i. e. tizenegyedik században írták. Különös érdeklődésre tartanak számot, mivel megmutatják a valódi boldogsághoz vezető utat. A „boldogság”-ot kifejező héber szó több tucatszor fordul elő bennük.
PRÓFÉTAI KÖNYVEK
10. a) Mit tartalmaznak a prófétai könyvek, és miért érdekesek számunkra napjainkban? (Ésaiás 2:2) b) Milyen időtartam alatt írták a Biblia prófétai könyveit?
10 Nem szeretnéd-e tudni, mit tartogat számodra a jövő? Nos, megtudhatod. A tizenhét „könyvecske” Ésaiástól Malakiásig, melyek csaknem mind az írójuk nevét viselik, olyan jövendöléseket tartalmaznak, amelyek a múltban figyelemre méltó módon teljesedtek be. Napjainkra vonatkozó eseményeket is megjövendölnek, mint például a demokratikus és a diktatórikus nemzetek közötti hatalmi harcot, amely most csúcspontjához közeledik valamint Isten saját népének megszabadítását a világ legnagyobb „szorongattatása idején”. (Dániel 11:40-12:1) Ezek a könyvek Isten ítéleteit hirdetik és egy nagyszerű paradicsomról beszélnek, melynek áldásait mindazok élvezhetik majd, akik őt szeretik. Ezeket a prófétai könyveket az előbb említett későbbi történelmi könyvekkel egyidejűleg írták. Írásuk Jónás próféta könyvével kezdődött i. e. 844-ben, és Malakiás jövendölésével fejeződött be i. e. 443-ban.
A NÉGY EVANGÉLIUM
11. a) Mikor jelenik meg végre a megígért „mag”? b) Mit jelent a neve és a címe? c) Mit mondanak el nekünk az evangéliumok a Messiásról? (Máté 4:17; Márk 1:14, 15; Lukács 7:19, 22; János 21:25)
11 Végre i. sz 29-ben megjelenik a megígért „mag”, a Szabadító, Jézus Krisztus! A Jézus név jelentése „Megmentés Jehovától”, a „Krisztus” cím jelentése pedig „Felkent”. Jehova Isten megbízza Jézust mint Szabadítót azáltal, hogy felkeni őt — nem illatos olajjal, ahogyan ez szokás volt az ősi időkben a királyok beiktatásakor hanem saját hatékony szent szellemével. Ez Istennek ugyanaz a tevékeny ereje, mely a Biblia íróit képesítette, hogy „Igéjét” feljegyezzék. Máté, Márk, Lukács és János „könyvecskéi” különböző szempontokból írják le Jézus munkásságát és prédikáló tevékenységét, vértanúhalálát, feltámadását és a Héber Iratok sok jövendölésének rajta való beteljesedését, melyek Őt mint Szabadítót azonosítják.
12. a) Mikor, és milyen nyelven írták az evangéliumokat? b) Miért legyünk mi emberek ezért a „jó hír”-ért hálásak? (2Korinthus 9:15)
12 Máté i. sz. 41-ben írta meg héberül a Jézus életéről szóló beszámolóját, és később fordította görögre. Hasonlóképpen Márk és Lukács is Jeruzsálem i. sz. 70-ben bekövetkezett második lerombolása előtt írta le feljegyzéseit. János a beszámolóját i. sz. 98 táján írta. Ezek az evangéliumok, melyeket az akkor általánosan elterjedt köznyelven, görögül írtak, Jézus királyság-uralmának „jó hírét” tartalmazzák, amely alatt mi emberek „életet . . . bőségben” élvezhetünk. (Máté 9:35; János 10:10) Mily hálásaknak kell lennünk Isten ezen csodálatos gondoskodásáért!
AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI ÉS A LEVELEK
13. a) Miről szól az „Apostolok cselekedetei”? b) Ki írta a Cselekedeteket, és milyen időszakot foglal magába a könyv?
13 Az „Apostolok cselekedetei” című „könyvecske” először a feltámasztott Jézus mennybemenetelét írja le, valamint azt, hogy hogyan szervezte meg a keresztények gyülekezetét, akiket Isten szintén felken és megerősít a szellemével. Ezután beszámol ezeknek a korai keresztényeknek a buzgóságáról, amellyel a jó hírt az egész akkor ismert világon hirdették. Különösképpen Péter és Pál apostol prédikáló tevékenységét írja le. Ezt az élénk beszámolót, mely az i. sz. 33-tól 61-ig terjedő időszakot foglalja magába, Lukács orvos, Pál útitársa foglalta össze.
14. a) Kik írták a Görög Iratok huszonegy levelét? b) Mit tartalmaznak, és miért kell, hogy érdekeljenek bennünket napjainkban? (1Timótheus 4:15, 16)
14 Ezután a rómaiakhoz írt levéltől Júdás leveléig huszonegy figyelmeztető és buzdító levél következik, melyek közül az első tizennégyet Pál írta, a fennmaradó leveleket pedig Jézus Krisztus más apostolai és tanítványai. Ezek a „könyvecskék” bizalommal beszélnek a feltámadás reménységéről, valamint jó munkákra buzdítják azokat, akik szeretik Istent és buzgók az ő akarata cselekvésében. Felhívják figyelmünket sok jövendölés beteljesedésére is. Pál levelei azoknak a gyülekezeteknek vagy személyeknek a nevét viselik, akiknek írta őket. Jakabtól kezdve pedig a leveleket a levélíró neve azonosítja.
KINYILATKOZTATÁS (JELENÉSEK)
15. a) Ki írt „kinyilatkoztatást”, hol, mikor, és mit tartalmaz? (Jelenések 1:1-3) b) Mit mond ez a könyv a jelenlegi „jaj”-ról és a jövendőbeli eseményekről?
15 Ez a befejezésként szolgáló prófétai könyv, melyet János körülbelül i. sz. 96-ban száműzetésben, Patmosz szigetén írt, egy sor látomást tartalmaz, melyeket János Istentől a mennyből kapott a megdicsőített Jézus által. Nyelvezete erősen jelképes, és Isten ítéletüzeneteit hirdeti. Elmondja, hogy miért szenvednek oly sok „jaj”-t a földön az emberek és hogyan fogja Isten és az ő Krisztusa az emberiséget minden — vallási, politikai, katonai és démoni — ellenségétől megszabadítani, mielőtt megkezdődik Krisztus ezeréves béke-uralma a föld felett. — Jelenések 12:12.
16. Hogyan mutatja ez az utolsó „könyvecske” a 1Mózes 3:15 dicsőséges beteljesedését?
16 A Biblia utolsó „könyvecské”-je így megmutatja, hogyan teljesedik be dicsőségesen Istennek az emberiség Szabadítójára vonatkozó ígérete, melyet az első könyvben, a Genezisben íratott le, s hogy „maga Isten . . . letöröl minden könnyet a szemeikről”. (Jelenések 21:3, 4) Ez valóban „jó hír” mindannyiunk számára napjainkban.
[Tanulmányozási kérdések]
[Táblázat a 21. oldalon]
(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)
AZ EMBERISÉG TÖRTÉNELMÉNEK ELSŐ 4000 ÉVE
(Főleg a bibliai beszámolón alapszik; a zárójelben levő időpontok csak hozzávetőlegesek)
SZEMÉLYEK
ÉV i. e.
ESEMÉNYEK
Ádám teremtése
4026
Lázadás; Isten „magot” ígér
Isten ,elragadja’ Énokot
3039
Énok ítéletről jövendölt
Noé 600 éves
2370
Az egész földre kiterjedő özönvíz kezdete
(2189)
A nyelvek összezavarása Bábelben
Ábrahám születése
2018
1943
Isten ígérete Ábrahám „magvá”-ra vonatkozóan
Izsák születése
1918
1913
Ígéret a „mag”-ra Izsákon keresztül
Jákob születése
1858
1781
Ígéret a „mag”-ra Jákobon keresztül
József születése
1767
Jákob halála
1711
Jákob megjövendöli, hogy a „mag” Júda törzsén keresztül jön el
Jób megőrzi feddhetetlenségét
(1613)
Isten visszautasítja Sátán kihívását
Mózes elkezdi a Biblia megírását
1513
Isten megszabadítja Izraelt Egyiptomból
Mózes halála
1473
Józsué bevezeti Izraelt a „Föld”-re
Dávid király lesz
1077
[Ígéret a „mag”-ra a Júda törzséből való Dávid királyon keresztül]
Salamon király lesz
1037
Salamon halála
997
A királyság felosztása: Izrael és Júda
Ésaiás jövendöl
(778)
Ezékiás király Júdában
745
740
Asszíria lerombolja a tíztörzs-királyságot, Izraelt
Jeremiás jövendöl
647
Ezékiel jövendöl
613
607
Babilon pusztává teszi Júdát
Dániel jövendöl
605
537
A perzsa Círusz visszahelyezi a zsidókat a „Föld”-re
Malakiás befejezi a jövendölést
(443)
A Héber Iratok így teljesek
332
Görögország uralkodik Júdeán
63
Róma elkezdi uralmát Jeruzsálemen
[Táblázat a 26. oldalon]
(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)
TÖRTÉNELEM ÉS ELJÖVENDŐ ESEMÉNYEK
(melyek a Biblián és világi történelmi feljegyzéseken, valamint most beteljesedő jövendöléseken alapulnak; a zárójelben levő adatok csak hozzávetőlegesek)
ÉV i. e.
Jézus születése
2
Ábrahám és Dávid vonalán
ÉV i. sz.
Jézus felkenetik
29
Jézus messiási „mag” lesz
Jézus vértanúhalála
33
A tanítványok szétszóródnak
Jézus feltámasztása
33
A keresztény gyülekezet megalapítása
Pál megtérése
(34)
Kornélius megtérése
36
Máté megírja az evangéliumot
(41)
Pál első utazása
(47-48)
Pál második utazása
(49-52)
Pál harmadik utazása
(52-56)
Lukács megírja az evangéliumot
(56-58)
Márk megírja az evangéliumot
(60-65)
66
A rómaiak megostromolják Jeruzsálemet, visszavonulnak. A keresztények elmenekülnek a városból
70
A rómaiak lerombolják a jeruzsálemi templomot
János megírja a Jelenéseket
(96)
János megírja az evangéliumot
(98)
János apostol halála
(100)
Nincs már akadálya a hitehagyásnak
325
Konstantin megalapítja a kereszténységet
Krisztus király lesz
1914
A Kereszténység elkezdi az első világháborút
A Királyság prédikálása növekszik
1919
A Kereszténység a Népszövetséget támogatja
1939
A Kereszténység elkezdi a második világháborút
1945-1975
,Hidegháború’; forró háborúk (Korea, Vietnam, Szentföld)
A földön az emberi történelem 6000. éve befejeződik
1975
—
Az ENSZ „szarvai” elpusztítják „Babilont”
A „nagy sokaság” túléli Har-Magedont
—
Krisztus megsemmisíti a nemzeteket Har-Magedonkor
Krisztus mélységbe veti az Ördögöt és a démonokat
—
Az ezeréves uralom elkezdődik
[Kép a 23. oldalon]
Miként Dávid király, mi is legyünk hálásak Istennek az ő szerető kedvességéért
[Kép a 25. oldalon]
Isten felhatalmazta Jézust, hogy a Szabadító legyen
[Kép a 28. oldalon]
Isten megígért Szabadítója visszaállítja a boldogságot az emberiség összes fajai számára
