10. FEJEZET

Mi történik velünk, amikor meghalunk?

1. Miért halunk meg mindannyian? (Róma 5:12)

MINT BŰNÖSÖK, akik tökéletlenséget örököltünk Ádámtól, mindannyian meghalunk.

„A bér, amit a bűn fizet, halál.” (Róma 6:23)

De ki akar meghalni? Bizony az ember — különösen ha jó egészségnek örvend — szeretné minél tovább élvezni az életet.

2. a) Miért szeretnénk minél tovább élni? b) Mi enged arra következtetni, hogy Isten az embert hosszabb életre alkotta, mint csupán hetven-nyolcvan évre? (1Mózes 2:9)

² Sok minden van az életben, ami boldoggá tehet minket: jó barátok, szerető család, egészséges tevékenység, a minket körülvevő teremtésmű élvezete. Mily nagy öröm szemlélni a hegyek vagy fjordok nagyszerűségét, egy pompás naplementét vagy ragyogó napfölkeltét, a tavak és erdős vidékek panorámáját! Nos, ezeknek az erdőknek egyes fái több száz, sőt több ezer évesek! Nekünk, embereknek, akiket Isten a fáknál sokkal nemesebb célra teremtett, mégis be kell érnünk a mintegy hetven-nyolcvan  évnyi életidővel. Valóban ez lenne a Teremtőnk szándéka?

3. Milyen tapasztalat idézte elő, hogy valaki a halált a végnek tekintse? (Zsoltárok 104:29)

³ Mindannyiunknak szembe kell néznünk a halál lehetőségével. A csendes-óceáni háború idején (1941–1945) az ellenséges halál igen valóságos dologgá lett sokak számára abban a térségben. Okinawa szigetén az ott dühöngő véres ütközetek alatt a veszteség több mint 203 000 főt tett ki; ebből 132 000 polgári lakos volt.

Az egyik okinawai túlélő leírja, hogyan keresett menedéket negyvennapos csecsemőjével. Az ősi családi sírboltba menekült, mely egy domboldalon volt. A helyi babonával ellentétben kisfia nem veszítette el a lelkét, amikor a sírhoz közeledett. Az ott töltött hosszú órák alatt megfigyelte, hogy őseinek maradványai egyáltalán  nem különböztek a környező talajtól. Ebből arra következtetett, hogy teljesen halottak voltak. Röviddel a háború után ez az okinawai nő találkozott Jehova tanúival, akik megmutatták neki a Bibliából, hogy a halottak valóban ,visszatérnek a porba’, és semmi sem él tovább belőlük. Ő lett az első bennszülött okinawai, aki prédikálni kezdte a ,halálban alvókkal’ kapcsolatos igazi reménység „jó hírét”. — 1Mózes 3:19; 1Thessalonika 4:13.

4. Hogyan írja le a Biblia a halottak állapotát?

⁴ Mi egyebet olvasott még ez az okinawai nő a Bibliában, ami megerősítette őt a halottak állapota felől való nézetében? Itt következik néhány általa is elolvasott írásszöveg, amely közvetlenül a tárgyra vonatkozik:

„Mert az élők tudatában vannak, hogy meghalnak, de ami a halottakat illeti, ők semminek nincsenek tudatában, és semmiféle jutalmuk nincsen, mivel emlékezetük feledésbe ment. Mindazt, ami kezed ügyébe esik, teljes erődből végezd, mert semmilyen munka, sem tervezés, sem ismeret, sem bölcsesség nincs a Seolban [sírgödörben], azon a helyen, ahová menned kell. (Prédikátor 9:5, 10 [Károli: 9:7, 12])

„Ó Jehova, . . . ments meg engem a te szerető-kedvességedért! Mert a halálban nem emlegetnek téged; a Seolban [sírgödörben] ki magasztal teged?” (Zsoltárok 6:4, 5 [Károli: 6:5, 6])

„Melyik életerős ember az, aki él és ne látná meg a halált? Gondoskodhat-e arról hogy lelke [héberül: neʹfes] megmeneküljön a Seol [sírgödör] kezéből?” (Zsoltárok 89:48 [Károli: 89:49])

„A földből való ember . . . visszatér földjébe; azon a napon bizony elvesznek gondolatai.” — Zsoltárok 146:3, 4.

5. Mi a Seol és a Hádesz, s milyen állapotban vannak azok, akik oda jutnak? (Zsoltárok 115:17)

⁵ A fenti szövegek három ízben tartalmazzák a héber Seol szót, amely betű szerint „sírgödröt” jelent. Ez a szó több mint hatvanszor fordul elő a Bibliában. A Görög Iratokban a Hádesz szó felel meg ennek, amely pont tízszer fordul elő. Egyik szó sem az egyéni sírgödörre vonatkozik, hanem mindkét szó minden esetben a „közös sírgödörre”,  ahová Ádám bűnös leszármazottai mennek haláluk alkalmával. Ez a nemlét, az öntudatlan állapot helye, ahol a halottaknak addig kell maradniuk, amíg Isten fel nem támasztja őket. Teljesen halottak, de nincsenek reménység nélkül.

MI A „LÉLEK”?

6. a) A közhit szerint mi a „lélek”? b) Mely héber és görög szót fordítják „lélek”-nek?

⁶ Sok ember azonban azt hiszi, hogy az embernek „lelke” van, amely a halál alkalmával különválik a testtől, hogy máshol éljen tovább. Némelyek azt gondolják, hogy a Biblia ezt tanítja. Ennek egyik oka az, hogy a Bibliában előforduló héber és görög kifejezéseket (neʹfes és pszü-khéʹ) olyan szavakkal fordítják le más nyelvekre, amelyek a halál utáni szellemi életet feltételezik. Magyarban ez a szó a „lélek”. Nagyon fontos tehát, hogy jól megértsük a „lélek”-nek fordított héber és görög szó jelentését.

7. a) Hányszor fordul elő ez a héber szó a Bibliában, s mi a tulajdonképpeni jelentése? b) Milyen más lelkek vannak még az emberi lelkeken kívül, és meghalnak-e a lelkek? c) Hogyan használják Ádámra vonatkozóan a lélek szónak megfelelő görög kifejezést? d) Hogyan lett Ádám élő lélekké, s milyen ezzel ellentétes folyamatra került sor később? (Jób 34:15)

⁷ A héber neʹfes szó, amely mintegy 750-szer fordul elő a Bibliában, tulajdonképpen azt jelenti: „lélegző”. Amint már láttuk, halakat, madarakat, állatokat és embereket egyaránt „lelkek”-nek [neʹfes] neveznek a Bibliában. Ezeknek nincs lelkük. Ők maguk a lelkek, a lélegző teremtmények. És amint a fentebb idézett zsoltárokból látható, a „lélek” nem menekülhet meg a sírgödör kezéből. Meghal. A Görög Iratokban 102 alkalommal előforduló és a hébernek megfelelő pszü·kheʹ szó hasonlóképpen azt mutatja, hogy az ember maga a lélek.

„Az első ember, Adám élő lélekké [pszü·khéʹ] lett.” (1Korinthus 15:45)

 Isten azáltal alkotta meg ezt a „lelket”, hogy a földből készített ember orrnyílásaiba lehelte az élet leheletét. Így az ember „lélegzővé” vagy élő lélekké lett. Amikor Ádám fellázadt, Isten kimondta felette a halálítéletet:

„Visszatérsz a földbe, mert abból vétettél. Mert por vagy te és a porba fogsz visszatérni.” (1Mózes 3:19)

Amikor ezt az ítéletet Isten végrehajtotta, Ádám megszűnt „lélegző” vagy lélek lenni, és visszatért az élettelen porba, amelyből vétetett. Ez fordítottja volt a teremtési folyamatnak. Semmilyen része nem maradt életben. Teljesen a nemlét állapotába került.

8. a) Hogyan határozzák meg héber nyelvészek a neʹfes szót? b) Hogyan határozzák meg görög-angol szótárak a pszü·khéʹ szót? c) Jézusnak mely szavai bizonyítják, hogy a lélek nem halhatatlan? (Máté 26:38)

⁸ A „lélek” maga a fizikai, élő személy, nem pedig annak valamilyen szellemi része. Számos szaktekintély vallja ezt a nézetet. Például a legkiemelkedőbb amerikai héber tudósok egyike, Dr. H. M. Orlinsky, a „lélek” szóval kapcsolatban azt mondta:

 „A Biblia nem mondja, hogy lelkünk van. A ,nefes’ maga a személy, a táplálék iránti szükségletével, az ereiben folyó vérrel, a létezéssel együtt.”

Ami a görög pszü·khéʹ szót illeti, a görög-angol szótárak a következő meghatározásokat adják: „élet”, „tudatos én vagy személyiség mint az érzelmek, vágyak és indulatok központja”, „élőlény”. Ezek a szótárak rámutatnak, hogy még a nem bibliai görög művekben is használják ezt a kifejezést az „állatokra”. * Hogy az „élők, létezők” nem halhatatlanok, azt Jézusnak a Máté 10:28-ban olvasható mondása bizonyítja, mely szerint Isten „képes elpusztítani mind a lelket [pszü·khéʹ], mind a testet a Gyehennában”.

9. a) Mi a „Gyehenna”? b) Öntudatuknál vannak-e ott az emberek? (Máté 18:9)

⁹ De hát mi az a „Gyehenna”? Mivel számos nyelven „pokol”-nak fordítják, nem a halál utáni tudatos kínszenvedés helye? Nem. Az ókori „Gyehenna” Jeruzsálem falain kívül egy szemétlerakodó helynek használt völgy volt, ahová gyakran ledobták a kivégzett bűnözők hulláit, hogy az égő szemét között megsemmisüljenek. A „Gyehenna” szót így tizenkét esetben használják a Görög Iratokban mint a nagyon is gonosz lelkek örök pusztulásának jelképét. A megsemmisítést jelenti, nem pedig az örök gyötrelmet. A Gyehennában megsemmisült személyek éppen úgy nem szenvedtek többé gyötrelmet, mint azok a hullák, amelyeket ma a modern krematóriumokban égetnek el.

EGY HAZUGSÁG FENNMARADÁSA

10. Mi éli túl az ember halálát? (Ésaiás 53:12)

¹⁰ Nem, semmi sem éli túl az ember halálát. Honnan ered akkor az a tanítás, hogy az embernek halhatatlan lelke van?

11. a) Hogyan intézett Nimród kihívást Jehova ellen? b) Hogyan lett Babilon a hamis vallás „anyjává” az egész földön? (Jelenések 17:5)

 ¹¹ A Noé idejében bekövetkezett vízözön után Noé dédunokája, Nimród zsarnoki uralkodóvá lett „Jehovával dacolva”; olyan uralkodóvá, aki emberekre és állatokra vadászott. Összegyűjtötte az embereket és városokat építtetett magának, beleértve Bábelt vagy Babilont is, amely a hamis vallás „anyjává” lett. Itt kezdett Nimród egy tornyot építeni, kihívásként Isten ellen. Jehova ezért összezavarta az emberek nyelvét és szétszórta őket nyelvi csoportok szerint „az egész föld színén”. (1Mózes 10:8-10; 11:5-9) Amikor szétszéledtek, magukkal vitték babiloni vallásukat és „leány-vallásokat” alapítottak mindenütt a földön.

12. a) Melyik tanítás volt mindig is kiemelkedő a babiloni vallásban? b) Mit tanít ezzel szemben a Biblia?

¹² Az Encyclopædia Britannica (1910. kiadás III. kötet, 115. oldal) azt mondja az ókori babiloni vallásnak a halottak állapotával kapcsolatos tanításáról:

„Az a felfogás uralkodott, hogy van egy nagy sötét  barlang a föld alatt, . . . amelyben összegyűjtik az összes halottakat, ahol ezek nyomorúságos tétlenségben léteznek homály és por közepette.”

Ily módon Babilon „leány”-vallásai világszerte megörökítették azt a tanítást, hogy a „lélek” halhatatlan és a halál után tovább él egy szellemi világban. Ez nagyon is eltér a Biblia világos kijelentésétől a bűnös emberrel kapcsolatban: „A lélek . . . maga fog meghalni.” — Ezékiel 18:20.

13. Hogyan erősítik meg szaktekintélyek a Biblia tanítását a lélekről?

¹³ Görög filozófusok, mint például Platon szintén azt tanították, hogy a lélek halhatatlan. Erre vonatkozóan a francia Le Monde napilap 1972. november 8-i száma idézi a francia író, Roger Garaudy kijelentését, mely szerint a görög filozófia „évszázadokig félrevezette a keresztényiséget”. Azután ezt olvassuk:

„A lélek és a test kettőssége és az abból következő mítosz a lélek halhatatlanságáról . . . platóni elmélet, amelynek semmi köze a keresztényiséghez vagy a Bibliához.”

Még a New Catholic Encyclopedia (új Katolikus Lexikon) (13. kötet, 449. oldal) is elismeri, a „Lélek a Bibliában” címszó alatt:

„Nincs kettősség [megosztás] a test és a lélek között a [Héber Iratokban] . . . A nefes szó, noha mi léleknek fordítjuk, sohasem jelent a testtől különálló lelket.”

14. Mi bizonyítja, hogy a kereszténység nagy hazugságot tanított? (1Timótheus 4:1, 2)

¹⁴ A kereszténység és más országok vallásai tehát hazugságot tanítanak, amikor azt mondják, hogy a lélek tovább él a test halála után. A több mint 850 eset közül, ahol a neʹfes és a pszü·khéʹ szó előfordul a Bibliában, egyetlen olyan hely sincs, ahol a szó olyan kifejezésekkel módosulna, mint halhatatlan, elpusztíthatatlan, elmúlhatatlan, maradandó vagy ehhez hasonló

„A lélek [neʹfes], amely vétkezik — maga fog meghalni.” „Bármely lélek [pszüʹkhéʹ], amely nem hallgat  . . . teljesen meg lesz semmisítve.” (Ezékiel 18:4; Cselekedetek 3:23)

A lélek (neʹfes, pszü·khéʹ) nem él tovább a halál után.

REMÉNYSÉG A HALOTTAK SZÁMÁRA

15. a) Mi történik idővel mind az emberekkel, mind az állatokkal? (Zsoltárok 49:12 [Károli: 49:13]) b) Mi a „szellem”, amire a Prédikátor 12:7 [Károli: 12:9] utal, és mi történik vele a halál beálltakor?

¹⁵ Milyen remény van tehát a meghalt személyeket illetően? Hacsak Isten nem gondoskodott volna számukra valamiről, akkor miként az állatok, ők is halottak maradnának.

„Mert vége van az emberek fiainak és vége van az állatoknak, s mindkettőnek ugyanaz a vége. Amint meghal az egyik, úgy meghal a másik . . . Mindannyian ugyanarra a helyre mennek. Mindannyian a porból lettek, és mindannyian a porba térnek vissza.” (Prédikátor 3:19, 20)

Igen, egészen világos, hogy az ember éppen úgy meghal, mint az állatok. De figyeld meg, hogy ugyanaz a bibliaíró mondja később a „szellemről” vagy életerőről, melyet Isten helyezett az emberiségbe:

„A por visszatér a földbe, ahonnan való, a szellem pedig visszatér az igaz Istenhez, aki adta.” (Prédikátor 12:7 [Károli: 12:9])

Isten tehát visszaveszi a meghalt személy életerejét.

16. a) Mi szemlélteti, hogy Isten könnyen újrateremthet valakit? (Jób 14:13) b) Hogyan állítja vissza Isten a „szellemet”?

¹⁶ És mi történik, ha az igaz Isten elhatározza, hogy visszaadja annak a személynek az élet „szellemét”? Tökéletes emlékezete folytán Isten képes pontosan visszaemlékezni arra, hogy milyen volt az illető személy. Ez hasonló ahhoz, mint amikor az emberek ma mágneses szalagot használnak fel, hogy rögzítsék emberek hangját vagy cselekedeteit, és visszaidézik azokat rádión vagy képmagnón jóval azután, hogy ezek a személyek meghaltak. Valóban nem lehet nehéz Isten, a Teremtő számára az ő végtelen emlékezete  segítségével újra alkotni valakit a föld porából, beleilleszteni korábbi egyéniségének és elméjének minden részletét, és visszaadni neki szellemét vagy életerejét, hogy újra éljen. Isten számára ez nem lesz nehezebb, mint amilyen az első ember megteremtése volt. És a Biblia arról biztosít, hogy Isten „feltámasztja a halottakat és elevenekké teszi őket”. — János 5:21.

17. a) Mi az, amit Isten ,feltámaszt’? b) Milyen szilárd meggyőződésünk lehet ezért? (Márk 12:26, 27)

¹⁷ Mi az, amit Isten ,feltámaszt’? A legtöbb esetben semmi sem marad meg a halott testéből. A hullát talán elégették, vagy talán vadállatok falták fel. A feltámadáskor azonban Isten egy teljesen új testet teremt a föld elemeiből, abba elhelyezi az egyén korábbi életének személyi azonosságát és visszaadja az életerőt, hogy a lélek újra éljen. Ha mi megmaradunk Teremtőnk szeretetében, szilárd meggyőződésünk lehet, hogy Isten még a halálunk esetében is képes visszahozni minket a feltámadás által az életre. Ezt akkor teszi majd meg az emberek javára, miután megtisztította ezt a földet és alkalmas hellyé tette az örökké tartó élet számára.

[Lábjegyzet]

[Tanulmányozási kérdések]

[Képek a 85. oldalon]

Isten az emberek számára valami jobbat helyezett kilátásba

[Kép a 86. oldalon]

A csendes-óceáni háború alatt Okinaván polgári lakosok életben maradtak azáltal, hogy megosztották a sírboltokat a halottakkal

[Kép a 89. oldalon]

Test + Életerő = Élő lélek

[Kép a 91. oldalon]

A Gyehenna Jeruzsálemen kívül, ahol a kivégzett bűnözők hulláit elhamvasztották

[Kép a 94. oldalon]

Az ember képes felidézni a halottak hangját és cselekedeteit; Isten képes visszahozni az életbe a halottakat