Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

A Király uralkodik!

A Király uralkodik!

14. fejezet

A Király uralkodik!

1., 2. a) Milyen nagyobb jelentősége van 1914-nek? b) Miként utalt a Sioni Őrtorony c. folyóirat évekkel korábban az 1914. esztendőre?

AZ 1914. esztendő kétségtelenül nagy fordulópontot jelentett az emberiség nemzeteinek életében. Sőt sokkal nagyobb jelentősége volt, mint a történészek állítják. Az időben játszódtak le azok az izgalmas események, amelyek összefüggésben állnak Isten Királyságának ’eljövetelével’. Évekkel korábban gondos bibliakutatók várakozóan tekintettek erre az esztendőre. Milyen alapon?

2 Harmincnégy évvel korábban, 1879. decemberében és 1880. márciusában a Sioni Őrtorony és Krisztus jelenlétének hirdetője c. folyóirat angol kiadása úgy utalt az 1914. esztendőre, mint a bibliai jövendölések alapján jelentőségteljes időpontra. Az 1880. júliusi szám egyik cikke „a pogányok (Lukács XXI. 24) idejének” közelgő végére hívta fel a figyelmet. Bár az író akkor még nem értette meg teljesen a küszöbön álló események jelentőségét, a bibliai kronológia alapján feltárta, hogy a „hét időből” álló időszak, vagyis az istentelen nemzetek uralkodásának 2520 esztendős időszaka, amely az ősi Jeruzsálem pusztulásával vette kezdetét, „i. sz. 1914-ben” letelik. Azt írta: „A 2520 éves időszak és . . . [Isten népének] keserves tapasztalata a vadállatok (emberi kormányzatok, Dániel 7.) uralma alatt világosan feltárult Dániel 4. fejezetében, Nebukadnezár ’hét ideje’ és a vadállatok között szerzett keserves tapasztalatai alapján. Mi hát ez a „hét idő”?

AZ ÁLOM MAGYARÁZATA

3. Milyen alapvető igazság rejlik a Dániel 4:25-ben?

3 Dániel könyvének 4. fejezete jelentőségteljes prófétai álomról szól. Azt szemlélteti, hogy „a Legfelségesebb az uralkodó az emberiség királysága fölött, s hogy ő annak adja azt, akinek akarja” (Dániel 4:25; [4:22, Károli]). Nebukadnezár, Babilon királya álmodta ezt, és elmondta Dániel prófétának, hogy feltárja annak jelentését.

4−6. a) Mit álmodott Nebukadnezár? b) Hogyan értelmezte azt Dániel? c) Hogyan teljesedett be? d) Mit ismert el Nebukadnezár, amikor egészsége ismét helyreállt?

4 Nebukadnezár látomásában egy hatalmas fát látott, amely a föld legvégső határáig látható volt. Mindeneknek táplálékot és oltalmat adott. De egy „szent” a mennyben úgy döntött, hogy ki kell vágni a fát, és törzsét vas és réz bilincsekbe kell verni. (Ezek voltak az akkori idők legkeményebb fémei.) „Hét idő” múlik el, miközben a fa megbilincselve marad.

5 Amikor Dániel megmagyarázta ezt a prófétai látomást, azt mondta, hogy a fa teljes pompájában Nebukadnezárt szemléltette. Ki lesz vágva, vagyis meg lesz alázva. „Hét idő” fog eltelni felette, mialatt Nebukadnezár olyan lesz, mint a mezei vad. De miként a fa, ő sem lesz mindig ilyen halotti állapotban, hanem a „hét idő” letelte után a király visszanyeri egészségét (Dániel 4:19–27).

6 Pontosan ezt történt Nebukadnezárral. Elszenvedte azt a megaláztatást, hogy olyanná lett, mint egy állat; kitaszították az emberek közösségéből és növényekkel táplálkozott. Az a „hét idő” nyilvánvalóan hét esztendőt jelentett, mialatt Nebukadnezár ’keserves tapasztalatokat szerzett az állatok között’. Haja megnőtt, mint a sastollak és a körmei olyanok lettek, mint a madárkarmok. Végül azonban visszatért az értelme és ismét királyként kezdett uralkodni. Amikor ez megtörtént, dicsőítette és magasztalta a „mennyek Királyát”, azt, aki valóban uralkodik, és akinek „királysága megmarad nemzedékről nemzedékre” (Dániel 4:28–37).

7−9. a) Melyik próféciában beszélt Jézus a pogányok idejének végéről? b) Milyen kérdések tarthatnak számot érdeklődésre?

7 De mi köze van mindennek az időszámításunk szerinti 1914. esztendőhöz?

„A NEMZETEK MEGHATÁROZOTT IDEJE”

8 Amikor Jézus a ’dolgok rendszere befejezésének jeléről’ beszélt, azt mondta:

„Jeruzsálemet lábbal tapossák a nemzetek, míg le nem telik a nemzetek meghatározott ideje” (Lukács 21:24).

A Jézus által említett „nemzetek” nem zsidó, vagyis „pogány” nemzetek voltak. Az ismert Károli fordításban itt ezt olvassuk: „pogányok ideje”. Ezért sokan megkérdezik: Mi az a pogányok ideje? Milyen időtartamra gondolt Jézus? Mikor kezdődött el és mikor kell befejeződnie?

9 Már láttuk, hogy Jézus ’jelről’ szóló nagy jövendölésének igen fontos jelentősége van ma. Meg kell tehát ismernünk a válaszokat ezekre a kérdésekre.

MIT JELENT A „JERUZSÁLEM”?

10−12. a) A tudósok szerint milyen események előképe volt az i. sz. 29−70-ig terjedő időszak? b) Milyen tágabb értelme van „Jeruzsálemnek” a Lukács 21:24. versben? c) Milyen segítséget nyújt ebben egy ismert enciklopédia? d) Mi tehát Jeruzsálem?

10 A. T. Robertson professzor egyik kommentárjában * azt írta, hogy Jézus „a templom és Jeruzsálem i. sz. 70-ben bekövetkezett lerombolását szinten szemléltetésül használta második eljövetelével, vagyis a korszakok befejezésével kapcsolatban”. Tegyük fel hát a kérdést: A Jeruzsálem i. sz. 70-ben bekövetkezett pusztulásától eltekintve milyen nagyobb, vagy szélesebb körű értelmezése lehet ’Jeruzsálemnek’ a Lukács 21:24-ben?

11 Jézus Izrael fővárosának tekintette Jeruzsálemet, ahol a Dávid-házi királyok, Jehova felkentjei ültek „Jehova trónján” és Jehova nevében uralkodtak. A város temploma az igaz imádat központja volt az egész föld számára is (1Krónika 28:5; 29:23; 2Krónika 9:8). A M’Clintock and Strong’s Cyclopaedia azt írja: „Egész Izrael számára Jeruzsálem volt a királyok rezidenciája; a templom pedig, amelyet gyakran ’Jehova házának’ neveztek, egyidejűleg a királyok Királyának, a teokratikus állam fejének a rezidenciája volt . . . Bár politikailag Jeruzsálem nem volt jelentős, nem volt hatalmas birodalmi főváros, amely más népek ügyeit is intézte, mégis jelentős szerepet játszott a Dávid által kijelentett nagyszerű kilátások alapján, melyekben hitet tett az eljövendő Messiás mellett (Zsoltárok 2:6; 110:2)” (IV. kötet, 838. oldal).

12 Az, hogy a Dávid-házi királyok „Jehova királyságának trónján ültek”, aláhúzta azt a tényt, hogy a királyság valójában Istené. Izrael királysága jeruzsálemi központjával Isten előképi királysága volt. „Jeruzsálem” tehát Isten Királyságát szemléltette.

13., 14. Mikor és hogyan kezdődött el a Lukács 21:24-ben említett ’taposás’?

13 Emlékezz most Jézus szavaira: „Jeruzsálemet lábbal tapossák a nemzetek, míg le nem telik a nemzetek meghatározott ideje” (Lukács 21:24). Mikor kezdődött el ez a ’taposás’? Egyértelműen sok évvel Jézus betlehemi megszületése előtt, mert Jeruzsálemben már jó ideje nem Dávid leszármazottai uralkodtak királyként. A dávidi királyi dinasztia véget ért, amikor Szedékiás királyt a Nebukadnezár vezette előrenyomuló babiloni seregek megfosztották trónjától.

14 A Biblia pontos történelmi beszámolójából megtudhatjuk, hogy mi történt a nép és Szedékiás király gonoszsága miatt. Azt olvassuk: „Jehova haragja úgy felgerjedt népe ellen, hogy már nem volt segítség. Ezért felhozta ellenük a káldeusok (babiloniak) királyát, aki karddal ölte meg ifjaikat. . . . [Isten] mindent a (Nebukadnezár) kezébe adott. És ő az Isten házának minden edényét, kicsiket és nagyokat, és Jehova házának kincseit, továbbá a királynak és fejedelmeinek kincseit mind Babilonba vitte. És az igaz Isten házát felégette és Jeruzsálem falait lerontotta” (2Krónika 36:11, 12, 16–20). Akkor kezdődött meg a ’taposás’.

MEDDIG TART A ’TAPOSÁS’?

15−17. a) Ki vesztette el és hogyan a ’törvényes jogot’ Dávid királyságára? b) Ki szerzi vissza a jogot és mennyi időre? c) Milyen kérdés merül fel ezért? d) Miért volna jó, ha Dániel választ adna erre a kérdésre?

15 Ezékiel próféta a következő szavakkal vetítette előre Szedékiás, a földi Jeruzsálemből uralkodó utolsó Dávid-házi király trónfosztását:

„Ezt mondta a szuverén Úr, Jehova: ’Félre a turbánnal, le a koronával! Ez nem lesz ugyanaz . . . Rommá, rommá, rommá teszem azt. Ez pedig senkié sem lesz, amíg el nem jön az, akié a törvényes jog és neki adom azt!’” (Ezékiel 21:26, 27).

16 Bár Szedékiás király akkor elvesztette a ’törvényes jogot’ a dávidi királyságra, ezt a ’jogot’ visszaszerzi a megígért Messiás, és ’örökre’ uralkodni fog Isten Királyságában (Lukács 1:32, 33). De mennyi idő telik el addig, amíg a messiási Királyság − amelyet Izrael földi királysága és fővárosa, Jeruzsálem árnyékolt elő − uralkodni kezd?

17 Jehova Isten tudta és Szavában pontosan közölte ezt az időszakot, miként sok más eljövendő eseményt is előre megmondott. Amikor Jézus a ’dolgok rendszere befejezéséről’ beszélt, többször is utalt Dániel jövendölésére, amelyben Isten sok eljövendő mennyei és földi eseményt előre közölt. (Vö. Máté 24:3, 15, 21, 30. verseit a Dániel 9:27; 11:31; 12:1; 7:13. verseivel.) Vajon nem tartalmazza a „hetven hétről” szóló prófécia (Dániel 9:24–27) a Messiás első eljövetelének pontos időtervét? Nem lenne-e célszerű, ha ugyanez a jövendölés tartalmazná a Messiás második eljövetelének idejét is? Ez a prófétai felvilágosítás, amely közvetlenül minket érint, a Dániel 4. fejezetében található meg.

NAGYOBB BETELJESEDÉS

18. a) Miért lehetséges, hogy a világi történelmi beszámolók elhallgatják Nebukadnezár elmezavarát? b) Miért kell arra figyelnünk itt, amit Isten Szava mond?

18 Már megvizsgáltuk Dániel jövendölésének eredeti, előképes beteljesedését a ’hét idővel’ kapcsolatban, és láthattuk, hogy ez Nebukadnezár elmezavarának hét esztendejére vonatkozott. Ne lepjen meg bennünket, hogy a világi történelem nem emlékezik meg részletesen Nebukadnezár hétéves távollétéről. Egyiptomi, asszír, babiloni okiratok arról ismeretesek, hogy mindent kihagynak, ami az uralkodóra nézve kínos lehetne, és ez az oka annak, hogy miért nem annyira megbízhatók, mint Isten ihletett Szava. Isten Szava azt állítja, hogy az álom látomása beteljesedett. A prófécia nyelvezete arra utal, hogy nagyobb beteljesedésre is számíthatunk, és az már be is következett. Hogyan?

19. Hogyan ad nekünk a látomás felvilágosítást a pogány idők hosszáról?

19 Figyelemre méltó, hogy éppen a világuralmat gyakorló Babilon királya látta az álmot, aki Isten földi, előképi királyságát megbuktatta és ezzel utat készített a nem zsidó nemzetek korlátlan világuralmának. S a látomás nyilvánvalóan hamarosan követte e jelentős változást − vagyis Jehova előképi királyságának megszűnését, amelyen keresztül Jehova szuverenitását gyakorolta. Ezenkívül Dániel 4. fejezete ismételten hangsúlyozza, hogy „a Legfelségesebb az uralkodó az emberiség királysága fölött, s hogy ő annak adja azt, akinek akarja” (Dániel 4:17, 26, 34, 35). Ezért okunk van arra, hogy e látomásban keressünk felvilágosítást a nemzetek föld feletti uralmának hosszára vonatkozóan.

20. Milyen kérdést tehetünk fel és hol kereshetünk rá választ?

20 Mennyi időnek kell eltelnie Isten előképi királyságának bukásától addig, amíg ismét egy királyságon keresztül fogja gyakorolni szuverenitását, amikor valaki, nevezetesen a Messiás, Dávid vonalán királyként uralkodni kezd? Dániel 4. fejezete tartalmazza azokat a szükséges felvilágosításokat, amelyek alapján kiszámíthatjuk a pogányok idejének, azaz a nemzetek meghatározott idejének tartamát, mely idő alatt ezek a nemzetek megtapossák „Jeruzsálemet”, vagyis Isten Királyságát (Lukács 21:24).

21. Mi volt várható a Dániel 4:15–17 és a Jób 14:7 alapján Szedékiás trónfosztása után?

21 A taposás abban az évben kezdődött, amikor Nebukadnezár Szedékiás királyt eltávolította Jeruzsálem trónjáról. Ettől kezdve Jehova szuverenitásának gyakorlása, amelyet Júda királyi dinasztiája képviselt, bizonyos értelemben ’ki lett vágva’. Korlátozva lett a Nebukadnezár álmában látott bilincsekbe vert gyökértörzshöz hasonlóan. Most már az egész földön állatias pogány, vagyis nem zsidó hatalmak uralkodtak. A „fa” számára azonban megmaradt a reménység, hogy ’ismét kihajthat’, és akkor az élők elismerik, hogy „a Legfelségesebb az uralkodó az emberiség királysága fölött” (Dániel 4:15–17; Jób 14:7; vö. Ésaiás 11:1, 2; 53:2).

22. Mikor és hogyan hajt ki ismét a Királyság ’fája’?

22 Ebben a helyreállított Királyságban a Legfelségesebb uralkodik Messiásán keresztül. De nem akkor, amikor a Messiás először jelent meg, mint tökéletes ember a földön, amikor a zsidók megvetették őt, és mint királyt elutasították. A bilincsek feloldására csak akkor kerülhetett sor és a Királyság ’fája’ csak akkor hajthatott ki ismét, amikor az ’emberek között a legkisebb’ dicsőségben érkezik meg az emberiség összes nemzetének mennyei Királyaként. Akkor − a pogányok idejének befejeztével − lesz a világ királysága „a mi Urunk és az ő Krisztusának Királysága” (Jelenések 11:15; Dániel 4:17, 25).

A „HÉT IDŐ” − MILYEN HOSSZÚ?

23. Miért kell a pogányok idejének egészen a mi időnkig terjednie?

23 A pogány nemzetekre alkalmazott „hét idő” természetesen sokkal hosszabb hét betű szerinti évnél. Gondolj arra, hogy Jézus a pogányok idejének végét vagy ’lejártát’ a ’dolgok rendszerének befejezésével’ hozta kapcsolatba (Lukács 21:7, 24; Máté 24:3). Annak tehát egészen a mi időnkig ki kell terjednie. Mégis, milyen hosszú?

24. Hogyan tudjuk meg, milyen hosszú a „hét idő”?

24 Ha a Jelenések könyvét kinyitjuk a 12. fejezetnél, akkor megállapíthatjuk, hogy a 6. és a 14. vers beszél egy 1260 napig tartó időszakról, ’időről, időkről és fél időről’, ami 1 + 2 + 1/= 3 1/2 idővel egyenlő. Egy idő tehát 360 napnak vagy tizenkét átlag 30 napig tartó holdhónapnak felel meg. A „hét idő” ezek szerint 2520 napot tesz ki; mivel pedig a bibliai jövendölések értelmében „egy napért egy évet” kell számításba venni, itt 2520 naptári évről van szó (4Mózes 14:34; Ezékiel 4:6). Ennyi tehát a „hét idő”; a pogányok idejének hossza.

25. Milyen segítséget nyújt számunkra a Jeremiás 25:11-ben említett ’hetven esztendő’ a pogányok idejének kiszámításánál?

25 Ha Isten Szavát hívjuk segítségül, akkor megtudjuk, hogy melyik évben kezdődött el a pogányok ideje. Miként már említettük, Jehova megengedte, hogy a babiloniak legyőzzék népét és elpusztítsák Jeruzsálemet és annak templomát, Szedékiást pedig eltávolítsák „Jehova királyságának trónjáról” és a zsidókat babiloni száműzetésbe vigyék (1Krónika 28:5). Az események alapján, amelyek a ’hetedik hónapban’ történtek, az a kevés zsidó, aki az országban maradt, elmenekült Egyiptomba, ezért Júda teljesen pusztasággá vált (2Királyok 25:1–26; Jeremiás 39:1–10; 41:1–43:7). Jehova prófétája, Jeremiás előre megmondta, hogy a pusztaság 70 évig fog tartani (Jeremiás 25:8–11). Ekkor fogja Jehova ’számadásra vonni Babilon királyát bűnéért’ és népét visszahozni erre a helyre [szülőföldjére] (Jeremiás 25:12; 29:10).

26. a) Minek volt szemtanúja Dániel és mit ismert fel? b) Honnan tudjuk, hogy melyik év melyik hónapjában teljesedett be Dániel helyreállításra vonatkozó jövendölése? c) Pontosan milyen dátum volt ez?

26 Dániel maga is hosszú éveken át élt babiloni fogságban. Azon az éjszakán, amikor Babilon elesett a médó-perzsák által, szemtanúja volt annak, hogyan teljesedtek be a városon saját próféciái és más próféciák (Dániel 5:17, 25–30; Ésaiás 45:1, 2). A történészek kiszámították, hogy Babilon az i. sz. 539. év október elején esett el. Röviddel ezután Dániel felismerte Jeremiás próféciája alapján, hogy a fogságnak és Jeruzsálem pusztaságának 70 éve csaknem lejárt (Dániel 9:2). És igaza volt! A perzsa Cyrus első évében, aki a legtöbb történész nézete szerint i. e. 538. tavaszán kezdett uralkodni, rendeletet bocsátott ki, amely lehetővé tette a zsidók számára, hogy visszatérjenek szülőföldjükre, azt ismét benépesítsék és Jehova templomát ott ismét felépítsék (2Krónika 36:20–23; Ezsdrás 1:1–5). Az ihletett bibliai beszámolóból megtudjuk, hogy a zsidók gyorsan eleget tettek Cyrus rendeletének, ezért „amikor eljött a hetedik hónap, Izrael fiai városaikban voltak” (Ezsdrás 3:1). A mi naptárunk szerint ez i. e. 537 októberében történt. Ekkor fejeződött be az előre bejelentett 70 éves pusztaság.

27. a) Mikor és milyen eseménnyel kellett elkezdődnie a 70 évnek? b) Milyen hosszú volt a „hét idő”, és mikor kellett ezért befejeződnie? c) Milyen másik nagy prófécia kezdett el beteljesedni pontosan abban az évben? d) Milyen következtetést képvisel Az Őrtorony már több mint 100 éve?

27 Ez a történelmi tájékoztatás segítségünkre van a ’nemzetek meghatározott idejének’ kiszámításában. Mivel Júda és Jeruzsálem hetvenéves pusztasága i. e. 537-ben ért véget, tehát i. e. 607-ben kezdődött el. Ez volt az az esztendő, amikor Szedékiást Jeruzsálemben eltávolították ’Jehova királyságának trónjáról’. Így ebben az évben kezdődött el a pogányok ideje is. Az i. e. 607 októberétől számított hét idő (2520 év) 1914 októberéhez vezet bennünket. Ebben az évben kezdődött el, amint arról már szóltunk, Jézus nagy próféciájának a beteljesedése, amelyet a ’dolgok rendszere befejezéséről’ mondott. Isten Szavának megbízható adatai adnak alapot ehhez a következtetéshez, amelyet Az Őrtorony folyóirat már több mint 100 éve képvisel.

28., 29. a) Mi a helyzet a világi feljegyzésekkel kapcsolatban, ami miatt hálásak lehetünk azért, hogy Isten Szava sok részletet feljegyzett? b) Mi az a megbízhatóbb forrás, amely miatt inkább 1914 októberét fogadjuk el egyéb időpontok helyett a pogányok idejének végeként?

28 Valóban hálásak lehetünk, hogy Jehova ihletett Szava pontos képet ad a szükséges részletekről az i. e. 6. században élő zsidókkal, babiloniakkal és médó-perzsákkal kapcsolatban. Különben nehéz lenne képet alkotni az akkori események pontos, időbeni lefolyásáról, mivel a világi források erről az időszakról nagyon hiányosak.

29 Elsődlegesen ilyen világi forrásokra támaszkodva egyesek úgy számolták, hogy Jeruzsálem i. e. 587−86-ban pusztult el, és hogy a zsidók Nebukadnezár trónra jutásának évében kerültek babiloni uralom alá. Az ő számításuk szerint ez i. e. 605-ben történt. * Nézetük szerint így tehát i. e. 605 volt az az időpont, amelyben a Jeremiás 25:11. teljesedése megkezdődött: „Az egész ország pusztaság lesz és hetven évig fognak szolgálni a pogányok között” (Septuaginta). Ha ez lenne a helyes, és a pogányok ideje ettől kezdve számítana, akkor a prófétai „hét idő” i. sz. 1916-ban, az első világháború közepén ért volna véget. De mint már mondtuk, mi hisszük, hogy van ennél sokkal megbízhatóbb forrás, mégpedig Isten ihletett Szava, amelynek tájékoztatása alapján a pogányok ideje i. e. 607 októberében kezdődött el és i. sz. 1914 októberében fejeződött be.

30. Milyen együttes események azonosítják az 1914 óta tartó időt „végidőnek”?

30 Örülhetünk annak, hogy Isten sok idővel ezelőtt olyan próféciákat jegyeztetett fel Szavában, amelyek világosan megjelölték a Messiás Jézus eljövetelének időpontját (i. sz. 29-ben) és „jelenlétének” idejét, amikor dicsőséges Királyként van jelen (i. sz. 1914 óta). Mialatt a „dolgok rendszerének befejezése” közeledik, egyre világosabban látjuk magunk körül azokat az állapotokat, amelyeket Jézus szavai alapján várhatunk. A világháborúk, az éhínség, a járványok, a földrengések, a törvénytelenség, a szeretetlenség, a gyűlölet és a bibliai alapelvek mellett kiállók üldözése − mindezek együtt azt bizonyítják, hogy az „utolsó napokban” élünk (2Timótheus 3:1; Máté 24:3–12; Márk 13:7–13).

MIKOR KEZDŐDIK EL AZ EZERÉVES URALOM?

31. a) Milyen tanácsot adott Jézus a mi időnkre és miért? b) Milyen kérdést szeretnénk feltenni és mit válaszol erre Jehova?

31 Meddig tart még ez a rettenetes állapot? Mivel Jézus Krisztust hadvezér-királyként beiktatta Jehova, okunk van azt hinni, hogy nem sokára végrehajtja Isten ellenségein a büntető ítéletet. „Arról a napról vagy óráról senki sem tud.” Ezért nincs értelme a spekulációnak. Meg kell azonban szívlelnünk Jézus tanácsát: „Mindig vigyázzatok!” (Márk 13:32; Máté 24:42). Miközben az egyre romló földi állapotokat szemléljük, és tapasztaljuk, hogy mennyire közönyösek az emberek a Királyság jó híre iránt, arra gondolunk prédikáló-tevékenységünket tekintve, amit Isten egyik prófétája kérdezett: „Meddig, ó Jehova?” Jehova erre azt válaszolta:

„Míg a városok romba nem dőlnek és lakatlanok nem lesznek, a házak meg földi ember nélkül, és a szántóföld is pusztává nem lesz” (Ésaiás 6:10–12).

Jehova meghatározott idejében végre fogja hajtani a büntetőítéletet, először a kereszténységen, aztán Sátán világának többi részén. Közvetlenül ezután következik Krisztus ezeréves békeuralma (Jelenések 20:1–3, 6).

MELYIK NEMZEDÉK?

32. Milyen kérdés merül fel a Máté 24:34 alapján?

32 A ’jelről’ mondott nagy próféciájában Jézus arról biztosított, hogy „bizony mondom nektek, semmiképpen nem múlik el ez a nemzedék, amíg mindezek meg nem történnek” (Máté 24:34). Mivel a nemzedékre vonatkozóan nem ismerünk meghatározott időt, felmerül a kérdés, hogy mit jelent az, hogy „ez a nemzedék”?

33. a) Mi volt Jézus idejének nemzedéke? b) Következésképpen mit mondhatunk 1914−18 „nemzedékéről”?

33 Az akkori időben volt Jézusnak néhány olyan tanítványa, akik hallották a beszédét, és olyan kortársai, akik még éltek akkor, amikor a végső „nyomorúság” eljött a dolgok zsidó rendszerére. Ezek az emberek voltak Jézus idejének „nemzedéke”. Jelenleg egyedül az Egyesült Államokban meg több mint 10 000 000 olyan ember él, akik elég idősek ahhoz, hogy a ’fájdalmak kezdetét’ 1914−1918-ig megfigyelhették. Egyesek közülük még sokáig életben maradhatnak. Jézus azonban biztosít minket, hogy még mielőtt ez a „nemzedék” elmúlik, eljön az „ember Fia”, hogy a dolgok sátáni rendszerén végrehajtsa az ítéletet (Máté 24:8, 21, 37–39). Ezért maradjunk éberek és várjuk, hogy „jöjjön el” a Királyság (Lukács 21:31–36).

[Lábjegyzetek]

^ 10. bek. Word Pictures in the New Testament, I. kötet, 188. old.

^ 29. bek. Lásd Függelék, 186. oldal.

[Tanulmányozási kérdések]

[Kiemelt rész a 135. oldalon]

A „HÉT IDŐ” KISZÁMÍTÁSA

7 „idő” = 7 x 360 = 2520 év

(A bibliai „idő” vagy év a 354 napos holdév és a 365 1/4 napos napév közé esik.)

I. e. 607-től i. e. 1-ig = 606 év

I. e. 1-től i. sz. 1-ig = 1 év

I. sz. 1-től i. sz. 1914-ig = 1913 év

I. e. 607-től i. sz. 1914-ig = 2520 év

[Kiemelt rész a 140. oldalon]

„1914 NEMZEDÉKE”

A fenti címmel megjelenő egyik könyvében Robert Wohl azt mondja, hogy „a nemzedéket nem lehet matematikai pontossággal évszámokkal meghatározni, hanem az döntő történelmi fordulópontokhoz kapcsolódik − erre legjobb példa az első világháború.” („The Economist”, 1980. március 15.).